Magyar Szó, 1974. május (31. évfolyam, 133-147. szám)

1974-05-17 / 133. szám

Péntek, 1974. május 17. A mo’pinti támadás után A Palesztina­ nép nem adja fel hazáját Tegnap libanoni menekülttáborokat bombáztak az izraeliek — Szigorú biztonsági intézkedések az ország északi vidékein — Napi egy vállalkozást terveznek a kommandók Izrael északi részében rendkívüli állapotot vezettek be, s igen szigorú biztonsági intézkedéseket tettek. Ezt azzal indokolják, hogy állítólag palesztinai kom­mandók csoportja lépett át a határon tegnap éjjel Libanonból. A megfigyelők nem zárják­­ ki an­nak eshetőségét, hogy­­ az izraeli biztonsági szolgá­­­­lat megtévesztő híre az­­ egész, hogy általa felkészít­sék a közvéleményt a Liba­non elleni megtorlásra. Mint ismeretes, Libanon déli ré­szén állomásoznak a Palesz­tinai fegyveres erők. Libanon egyébk­ént''erélye­sen cáfolta azokat ,az állí­tásokat, hogy a Palesztinai kommandók Libanon terüle­téről támadják Izraelt. Bej­rútban úgyszintén cáfolják, hogy a ma’alati iskola elle­ni szerdai támadást Libanon területéről bevetett komman­dók hajtották végre. Izrael északi részében a városokban és falvakban teg­nap reggel óta rendőrök cir­kálnak, és megalomon felszó­lítják a lakosokat, hogy ma­ra­djanak otthon, s a diáko­kat, hogy ne menjenek isko­lába, mert az iskolákat le­­zárták. Különösen szigorú bizton­sági intézkedéseket fogana­tosítottak Kirjat Semanában, ebben a 15 000 lakosú város­ban, ahol a Palesztinai kom­mandók április 11-én diver­­ziót hajtottak végre, s en­nek következtében 18 izara­­eli életét vesztette. A forgalom Izrael e ré­szében a minimálisra korlá­tozódott, az autóbuszok nem közlekedhetnek, magában Kirjat Semanában pedig tegnap reggel nagyszabású házkutatás kezdődött — az, egész várost házról házra át­fésülik, illegálisok után ku­tatva. A bejrúti lapok egyébként a ma’alati vérengzésért Izra­elt teszik felelőssé. Az Al Szafir című lap például meg­állapítja, hogy ,„az izraeli ka­tonák 16 személyt megöltek és 70-et megsebesítettek”, az El Moharet pedig így mél­tatlankodik: ,,A saját gyer­mekeiket is gyilkolják!” A Bej­rút című lap emlékeztet rá,­­ hogy „Izrael megalaku­lásának évfordulója temetés­sé változott”. " Valamennyi libanoni lap hivatalos cáfolatot is közöl, amely szerint a ma’alati is­kola elleni támadást nem Li­banonból bevetett komm­an­­dók követték el. A Palesztinai kommandók támadása — a kairói Al Ahram szerint — annak a szükségére mutat rá, hogy el­ kell ismerni a Palesztinai nép törvényes jogait. Az új­ság megállapítja: a­­ma’alati akció az egész világ előtt be­bizonyította, elsősorban pe­dig Izrael előtt, hogy a Pa­lesztinai nép még létezik, nem tette le a fegyvert, és V. állhatatosan ragaszkodik te­rületéhez, amelyet Izrael el­ragadott tőle. Haif Havatima, a Népi De­mokratikus Front vezetője — más hír szerint — kijelen­tette, hogy a ma’alati iskola elleni támadás azoknak az akcióknak a keretében tör­­­­tént, amelyek célja meghiúsí­tani a Palesztina felosztásá­ra irányuló izraeli-jordáni­­ai tárgyalásokat. A bejrúti Al Naharnak adott nyilatkozatában hang­súlyozta, hogy a Népi De­­mokra­tikus Front szembesze­gül Henry Kissinger ameri­kai­­külü­gyminiszter erőfe­szítésével, aki olyan tárgya­lásokat akar megindítani, amelyek eredményeként a közel-keleti válság a palesz­­tinaiak igazságos nemzeti ügye felszámolásával oldód­na meg. — Létrehozzuk a Paleszti­nai államot a Palesztinai’te­rület minden ta’pe’annyi ré­szén, amelyet fegyveres harc­cal vagy diplomáciai úton szabadítunk fel — mondta. A politikai megfigyelők szerint ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az NDF sem ellenzi azokat a béke­tárgyalásokat, amelyek ered­ményeként a Jordán folyó nyugati partján és Gáza öve­zetében palesztinai állam ala­kul, viszont erélyesen Szem­beszáll minden olyan tárgya­lással, amelynek célja a Jor­dán folyó nyugati partján A ma’alati vállalkozás részvevői A Palesztinai Demokratikus Népi Felszabadítási Front szerdán este közzétette an­nak a három fedainnak a nevét, aki szerdán a Ma'alat izraeli faluban végrehajtott akció során életét vesztette. A közlemény szerint Ali Ahmed Hasszán „Lina” (26) Haifában született, s 1969-ben csatlakozott a Palesztinai De­mokratikus Népi Felszabadí­tási Fronthoz. A megszállt területen több hadművelet­ben vett részt 1970 júniusá­ban a megszállt területről visszatért Jordániába, ott le­tartóztatták és az ammani központi börtönbe zárált. Nős volt, egy gyermek apja. Ahmed Szaleh Najef (20) a Jeruzsálem környéki Beit Hininában született, úgyszin­tén több katonai akcióban vett részt Jeruzsálemben, Nabluszban és Cisz-Jordániá­­ban. A szerdai akció harmadik részvevője, Ziad Abdel Ra­­him (22). 1970-ben csatlako­zott a Palesztinai Demokra­tikus Népi Felszabadítási Fronthoz, ő is részt vett a megszállt területen végre­hajtott kommand­óakciókban. Az izraeli hatóságok több ízben letartóztatták , több mint három évet töltött az izraeli börtönökben­ fekvő területek Jordániának való visszajuttatása. Havatma is másféle vál­tozatát ismertette a ma’alati hadművelet befejeztétek. Ha­tározottan állítja, hogy a három kommandót, aki az is ■kólát megtámadta, nem­ az izraeli katonák­­ ölték meg, hanem azok. kézigránáttal öngyilkosságot követtek el, hogy ne kerüljenek élve az ellenség kezébe. Az NDF hivatalos szóvivő­jének közleménye szerint — amelyet egy másik bejrúti lap közöl — az NDF a jövő­ben is effajta akciókat hajt majd végre Izraelben. A szer­vezetnek az a célja, hogy mindennap legalább egy" vad lakkozást "végrehaj­tson. Az AP jelenti, hogy a iz­raeli sugárhajtású vadász­bombázók tegnap délután a palesztinai menekültek öt tá­borát támadták Libanonban. Két ízben bombáztak egy tá­bort Sidon peremvárosában, ahol mintegy 20 000 paleszti­nai menekült él. A Reuter szerint bombázták a naba­­tiai palesztinai menekülttá­bort is, amely Dél-Libanon területén, a tűzszüneti vo­naltól távolabbra van, továb­bá néhány palesztinai tele­pülést is a bejrúti repülőte­ret környező hegyekben. A bejrúti repülőteret azonnal lezárták. Az izraeli támadá­sok közép-európai idő sze­rint délután két óra tájban kezdődtek és fél óra hosz­­szat tartottak. Más hír szerint Jasszer Arafat, a palesztinai felszav­­­ba­dítási mozgalom vezére­­ tegnap reggel óta Kairóban­­ tartózkodik. Jól értesült kö­rök úgy tudják, hogy nyom­ban megérkezte után találko­zott szervezetének egyipto­mi képviselőivel. A politikai megfigyelők feltételezik, hogy Arafat kairói látogatá­sa szoros kapcsolatban áll a ma’alaiti véres események­kel. A palesztinai mozgalom vezére valószínűleg megbe­széléseket folytat majd az egyiptomi vezető személyisé­gekkel is az említett véreng­zéssel kapcsolatos közös ál­láspont kialakításáról. Habas: A végsőkig kell folytatni a harcot Georges Habas ismert pa­lesztinai vezető megerősí­tette korábbi nyilatkozatát, amely szerint annak a híve, hogy a végsőkig folyjon a fegyveres harc a palesztinai területek felszabadításáért, és hogy ebben a tömegek tel­jes mértékben részt vegye­nek. Habas szerint Izrael, a re­akciós arab rezsimek és az USA egyaránt az arab tö­megek ellenségei. — Fő el­lenségünk azonban az ame­rikai imperializmus és jel­képe, Henry Kissinger — — mondta. A tripoli nagygyűlésen tar­tott beszédében Habas ma­radéktalan támogatásáról biz­tosította Szíria harcát, de azt ,is hangsúlyozta, hogy a for­radalmi harcnak akkor sem szabad félbeszakadnia, ha esetleg Szíria és Izrael kö­zött létrejön a megállapodás a golkai haderő-szétválasztás­ról. — Nem engedhetjük meg, hogy holnap, amikor ez a megállapodás megszü­letik, vállat vonva csak eny­­nyit mondjunk: Lám, Szíria megegyezett, ugyan mit te­hetünk­­még? A forradalmi harcot folytatni kell —hang­súlyozta. Kissinger tegnap ismét Damaszkuszba­n Henry Kissinger amerikai külügyminiszter tegnap is­mét Damaszkuszba érkezett, hogy tárgyalásokat folytas­son Asszad szíriai elnökkel a szíriai és az izraeli csapa­tok szétválasztásáról. Az amerikai külügyminisz­ter a kora délutáni órákban érkezett Tel Avivból­­ Da­maszkuszba. Valószínűleg Tel Aviv legújabb nézeteit tolmácsolja a szíriai kor­mány javaslataival kapcso­latban. Az egész goláni fronton fellángoltak a harcok Az izraeli és a szíriai csa­patok összecsapásai, amelyek a Hermon-hegyen a csütör­tökre virradó egész éjszakán át tartottak, tegnap reggel a golani front többi szaka­szára is kiterjedtek. A damaszkuszi katonai szó­vivő délelőtt, helyi idő sze­rint 11­ óra tájban közölte, hogy az egész, mintegy 65 kilométer hosszú fronton folynak a harcok. Akár az előző 66 napon, a szerda éjjeli hermani tüzér­ségi párbaj nem idézett elő semmilyen változást a had­ban álló felek fronthelyze­­tében. MAGYAR SZÓ Bijedić részvéttávirata Csou En-lajnak Džemal Bijedić, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács el­nöke, az alábbi táviratot in­tézte Csou En-lajhoz, a Kí­nai Népköztársaság államta­nácsának elnökéhez: „Tisztelt Csou En-laj elvtárs, mély sajnálkozás­sal értesültünk a Jünnan és Szecsuan tartományok­ban május 11-én és 12-én történt erős földrengések­ről, amelyek számos em­beráldozatokat követeltek és nagy károkat okoztak.­ Jugoszlávia kormánya és népei nevében kérem, fo­gadja őszinte részvé£emet.” Portugáliai helyzet A gyarmati népek maguk döntenek sorsukról Spinola tábornok, az új köztársasági elnök székfoglaló beszéde • Tegnap megalakítanák a kormányt­ ­ Spinola tábornok, Portugá­lia új köztársasági elnöke szerdán, a beiktatási ünnep­ségen elhangzott rövid be­szédében közölte, hogy csü­törtökön megalakítják az ide­iglenes kormányt. Hangsú­lyozta, hogy Mozambik, An­gola és Bissau-Guinea jövő­jéről azoknak kell dönteni­ük, akik ott élnek. Vélemé­nye szerint a portugál gyar­matok lakosságának szaba­don és demokratikus módon kell döntenie jövőjéről. Spi­nola hangsúlyozta, hogy a portugál kormány igyekszik békét teremteni a három em­lí­tett afrikai gyarmaton. A Reuter Lourenco Mar­­quesból érkezett jelentése sze­­­rint hat szabadon engedett politikai fogoly csütörtökön Dar es Salaamba utazott, hogy a Mozambiki Felszaba­dítási Front (FRELIMO) ve­zetőivel a portugál békeja­vaslatokról tárgyaljon. A szabadon bocsátott poli­tikai foglyok ezt megelőző­en megbeszéléseket folytat­tak Gomez tábornokkal, a portugál hadsereg vezérkari főnökével, aki nemrég Mo­­zambikban járt. Gomez tá­bornok utasította a szaba­don engedett foglyokat, hogy ismertessék a FRELIMO-val a portugál hadsereg­ javasla­tait, továbbá azt a felhívást intézte a FRELIMO vezető­ségéhez, hogy tagjai térje­nek vissza Mozambikba. 3. oldal Eldurvul a francia választási kampány Giscard d’Estaing hívei antikommunista jelszavakkal igyekeznek meg­nyerni a választókat . A legfrissebb tudatok szerint a két jelöltnek még mindig egyforma esélye van Különtudósítónk telefonj­elentése Párizs, május 16. Mindössze két nap választ el bennünket a francia elnökválasztásoktól. Péntek este zárul a választási kampány, és vasárnap szavaznak a franciák. Eldön­tik, hogy Francois Mitterrand vagy Valery Giscard d’Estaing lesz-e az ország köztársasági elnöke a kö­vetkező hét évben. A­­ választási kampány az utolsó három­ napban — szer­dán, csütörtökön és pénte­ken — éri el csúcsát. Mind­két jelölt naponta többször beszél, nyilatkozik, vitatko­zik. Most foglalják össze az érveket, most összpontosíta­nak minden erőt arra, hogy megnyerjék a választókat, csapást mérjenek a vetély­­társra. Mitterrand előretör A közvéleménykutatás leg­frissebb, ma nyilvánosságra hozott adatai szerint ezek a­ feszültséggel teli napok Mit­­terrand-nak kedveznek. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy Mitterrand május 12-én volt népszerűségének fény­pontján, azóta szakadatlanul felfelé ível. Május 7-én a francia választópolgárok 51 százaléka nyilatkozott Gis­card d’Estaing, és csak 49 százaléka Mitterrand mellett. Május 12-én Mitterrand pozí­ciói tovább gyengültek; ek­kor csak a választópolgárok 48,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy­ rászavaz az elnök­­választások második forduló­jában. Három nap alatt azon­ban fordult *a kocka — a szavazatok ismét 50—50 arányban oszlanak meg. Mitterrand feltörésében kétségtelenül szerephez ju­tottak a nemzetközi ténye­zők is. Brandt lemondása okvetlenül csökkentette *a francia baloldal esélyeit, most viszont az olasz reak­ció veresége a válással kap­csolatban kiírt népszavazá­son, valamint a portugáliai fejlemények növelték esélyei­ket. Mitterrand pozícióinak erősödése azonban — ez nyilvánvaló — elsősorban mégiscsak belpolitikai okok­ra vezethető vissza. Három ilyen okot említ­hetünk meg. Az egyik: a két jelölt tévépárviadala Mitterrand javára dőlt el. A két jelölt érvelésének szem­­beállítása ugyanis nyilván­valóvá tette, hogy tényleges programja csak Mitterrand­­nak van, így aztán nem cso­da, hogy Giscard d’Estaing érvei csak üresen pufogtak, és ez nem kerülhette el a választók figyelmét, akik mind jobban érzik, hogy ez alkalommal nem egyszerűen új elnököt választanak, ha­nem a De Gaulle-i korszak után lehetséges két út egyikét választják. A másik ok, hogy a Mitterrandot tá­mogató pártok végre igazi választási kampányt szervez­tek, minden pártaktivistát bevetettek, míg az első for­duló előtt inkább Mitter­rand személyes ügyének te­kintették a választási­­ had­járatot, most igazi és első számú pártüggyé tették. Nagyon lényeges azonban a harmadik ok is: a gaulle-is­ta szavazók a párt hivatalos állásfoglalása ellenére mind­inkább mellé állnak. A legfrissebb adatok szerint azok közül, akik az első fordulóban Chaban-Delmas­­ra szavaztak, most 11 száza­lék Mitterrand-ra kívánja adni szavazatát, három száza­lékkal több, mint az előző közvélemény-kutatáskor.És a lapok egymás után közlik a gaulle-ista csoportok felhí­vásait. „Franciák, francia gaulle-isták, volt harcosok, az ellenállási mozgalom tag­jai, deportáltak, őrizzétek meg a becsületet! Tegyetek tanúságot J De Gaulle iránti hűségetekről azzal, hogy Mitterrandra szavaztak, vagy ha ezt nem tehetitek, tar­tózkodjatok a szavazástól, de a 3 850 000 gaulle-ista sza­vazatból egyetlenegyet se kapjon a jobboldali Giscard d’Estaing. Az antikommunista jelszavak A választópolgárok 12 szá­zaléka azonban még mindig nem döntött. Ezek megnye­réséért folyik most a küz­delem, és Gisgard d’Estaing hívei ebben a küzdelemben mind durvább antikommu­nista hangot ütnek meg. A jobboldali lapok antikom­munista cikksorozatot­ kö­zölnek, Giscard d’Estaing híveinek beszédei pedig hem­zsegnek a­ legósdibb anti­kommunista jelszavaktól. Giscard d’Estaing még igyekszik mértéket tartani. Megelégszik annak hangoz­tatásával, hogy Mitterrand győzelme azonnal­ gazdasági válságot idézne elő, és hogy a­ kommunisták kormányra kerülése „veszélyes kaland” rémre. Jobb keze, Michel Poniatowski egészségügyi mi­niszter azonban már nem átallotta elővenni a hideg­háború korszakának feledés­be merült érveit. Négy do­­­logról igyekezett meggyőzni a francia választókat: 1. a kommunistákkal együtt ki­épített és elfogadott közös program mindig a kommu­nisták uralomra jutásához vezetett; 2. a­ kommunisták bevonása a kormányba olyan út, amelyen nem le­het megállni és nem lehet visszafordulni, abszolút kom­munista uralomhoz vezet; 3. ez a kommunista uralom egyenlő az ország független­ségének feladásával és 4. az eddigi szabadság elfojtásá­val. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a baloldal „a megfélemlítés kampányá­nak” nevezte Giscard d’Es­taing választási hadjáratát, hisz célja megijeszteni a vá­lasztópolgárokat, visszariasz­­tani őket ,attól, hogy Mitter­rand megválasztásával lehe­tővé tesyék a kommunisták bejutását a francia kormány­ba. Joggal állította Mitter­rand, hogy MacMahon óta nem volt ilyen reakciós ösz­­szefogás, mint most Giscard d'Estaing mögött, nem volt ilyen aktív a reakció, mint most Végül még annyit hogy Giscard d’Estaing igazi vá­lasztási nagycirkuszról gon­doskodik ma este választó­inak. A versa­ Ures-i kapunál levő kiállítási csarnokban or­szágos választási gyűlés lesz, amelyre három kül­önvonat és 600 autóbusz viszik a kor­teseket az ország minden ré­széből Párizsba. A kiállítási csarnok kapui 18 óra 30 perckor nyílnak, Giscard d’Estaing 20.30 órakor be­szél, addig pedig a francia szórakoztatóipar nagy nevei — Mireille Mathieu, Charles Aznavour és mások kötik le az egybegyűltek figyelmét ! BÁLINT István Helmut Schmidt az új kancellár lemondott Willy Brandt utód­jaként Helmut Schmidtet választotta meg az NSZK új kancellárjává. Az új kancellárra 267 parla­m­enti képviselő, ellene pedig 225 szavazott. Walter Scheel, akit szer­dán az NSZK elnökévé vá­lasztottak, hivatalosan is le­mondott minden eddigi tiszt­ségéről. Szabad Demokrata Pártjának vezetőségéhez in­tézett levelében Scheel le­mondott a pártelnöki tisztség­ről, egyszersmind pedig kér­te, hogy párttagsági kötele­zettségei alól is mentsék fel. A gyakorlat szerint ugyanis a köztársasági elnök nem kö­teles pártjának tagja marad­ni, illetve valamely politi­kai pártban tisztséget betöl­teni. Elnökké választása és az új kormány megalakulása után Scheel nem tölti be töb­bé a külügyminiszteri tiszt­séget sem. A külföldi hírügynökségek úgyszintén emlékeztetnek arra a tényre,­­ hogy Walter Scheel az NSZK legfiatalabb elnöke, a szerdán megvá­lasztott Helmut Schmidt pe­dig a legfiatalabb nyugatné­met kancellár. A nyugatnémet parlament tegnap a tíz nappal ezelőtt

Next