Magyar Szó, 1974. június (31. évfolyam, 148-162. szám)

1974-06-01 / 148. szám

Magyar Sió ■ ■■■■■BBiiiaM>aiaafliiaaiaiaiaiMaBiiiiiiiiigiaiiRRiRiiiii«iiaM»RBRiR«iiRiiRRi«iiiif «■■еоирцјП1»аРп-пивкгагЈвсв1Р!двишн«иви!пииаиинаааа1Ввивиа!««иоа1В1шв*ириа1Ииа1ишвивишиа1ИВ1«1ш«ши*» ■bSSSrS XXXI. ćvf., 148. (9699.) sz. 55!!!! Szombat, 1974. június 1* SSSSSSS RIIUBID 7 ' ВВВВВЛ ■■■>■■■ ■ ■■ sn ■■■■■■ BSHíiaiBRBiiij«K~Ctai:c.jdBiiBi lim (mss ■■■■■■ ■■■NiiBSBBieaBiflBNoiti&Rii9sniaHBMaiRiiav ■■■■■■■■■■■вА11111ав111ваввав1В11вавввваавваввваввв*а1вавввааааававаавввввааввв1а1ваа ÄRA 1,50 DINAR Josip Broz Tito köztársasági elnök és felesége csü­törtök este vacsorát adott Sergej Kraighernak, a Szlo­vén SZK Elnöksége elnökének 60. születésnapja al­kalmából. A vacsorán Lidi­­a Sent­­ure elv­társnőn, Kraigher elvtárs feleségén kívül jelen volt Edvard Kardelj és felesége, Petar Stambolic, Vladimir Bakaric és fele­sége, Kira Gligorov, Džemal Bijedic, Dragoslav Marko­vic, Jakov Blažević, France Popit és Vida Tomiic. Sergej Kraigher elvtársat Tito elnök a következő sza­vakkal köszöntötte fel: ,,Elvtársnők és elvtársak! Engedjék meg, hogy emel­jem poharam, és néhány ke­resetlen szóval köszöntsem a 60. születésnapját ünneplő Kraigher elvtársat. Mi Krai­gher elvtárs régóta, már 40 esztendeje ismerjük egymást. Negyven év alatt sohasem változott meg az a mély ba­ráti viszony közöttünk, ame­lyet első találkozásaink so­rán teremtettünk meg és ál­talában az a viszony, amely köztem és köztetek, az abban az időben Szlovéniában ve­zető tisztséget betöltő embe­rek között kialakult. Akkor természetesen keve­set gondoltunk arra, hogy igen gyorsan abba a helyzet­be kerülünk, hogy nagy fe­lelősséget kelljen vállalnunk népeink, hazánk előtt. De senki közületek — akárcsak én sem — nem veszítette el a reményt, hogy egy napon, az akkori nehézségek ellené­re, mégis győzedelmeske­dünk. Nem véletlen, hogy olyan gyakran látogattam el Szlo­véniába. Ez nem azért tör­tént, mert édesanyám szlo­vén volt, apám pedig horvát. Azért tettem ezt, mert nála­tok az ifjú nemzedék, még­pedig az értelmiségiek köré­ben forradalmi hangulat ural­kodott, rendkívül élénk te­vékenység folyt a társada­lom átalakulására irányuló nagy forradalmi törekvések­kel. Később, a háborúban és a háború után vagy bármikor máskor sem adódtak olyan kérdések, amelyeknek tekin­tetében egymással szembe­helyezkedtünk — mindig megtaláltuk a közös utat. Te is egyike voltál azoknak, akik valóban következetesen és kitartóan őrizték ugyan­azt a forradalmi pozíciót. So­hasem voltunk túlzott ambí­cióid —­ mint­ egyeseknek, akikről ma beszéltünk —, olyan szerény forradalmár voltál és maradtál, aki kö­vetkezetesen érvényesítette pártunk irányvonalát. Azok­nak a vezetőknek körébe tar­tozol, akikről ezúttal, e kong­resszusunkon is bebizo­­nyult, hogy óriási tekintély­nek örvendenek, és az ifjabb káderek bizalmát élvezik. Azt kívánom, Kraigher elv­társ, hogy a jövőben is kö­vessük ezt az irányvonalat, továbbra is együtt dolgoz­zunk és szorosan együttmű­ködjünk. Az egyes , problé­mákkal kapcsolatban arról folytatott vitákban, hogyan oldjuk meg őket, lehetnek különböző nézeteink. Úgy vé­lem azonban, hogy a tizedik kongresszus után, amelyen sokat elértünk, kevesebb lesz a dilemmánk, hogy a jövő­ben mit kell tennünk. Irányvonalunk ma világos. Megítélésem szerint eddig egyetlen kongresszusunk sem volt olyan, mint a mostani. Tizedik kongresszusunkra az egész világban rendkívül fon­tos eseményként tekintenek Nem tudom, hogy egyetlen­egy kongresszusnak — s nemcsak a mi kongresszu­sainkra gondolok — ilyen nagy visszhangja lett volna a világban. A dokumentumo­kat és határozatokat egyet-I lenegy korábbi kongresszu- I son sem készítették elő ilyen­­ alapossággal Ez azzal magya­rázható, hogy nem szűk kör­­­­ben készültek, hanem min- I den köztársaságban és tarto­­­­mányban egyaránt hatékony­­ munka folyt. Kongresszu- I­sunk ezért zajlott le a szi­­l­­árd egység jegyében. Azt hiszem, a tizedik kong­resszus lenyűgözte a jelen levő összes külföldi küldött­séget. Mi is el voltunk ra­gadtatva összetételétől és munkájától. Ez nemcsak azok­ra az emberekre vonatkozik, akik jelen voltak. Az embe­rek legtöbbje ugyanúgy te­kint további fejlődésünkre, mint azok a küldöttek, aki­ket a kongresszusra megvá­lasztottak. Én, aki éveimet tekintve messze előttetek haladok, boldog vagyok, hogy meg­élhettem azt, amit átéltem, amit e kongresszus idején mindannyian átéltünk. El kell mondanom, hogy nagy hatással volt rám, s idős korom ellenére minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, arra fogok törekedni, hogy veletek együtt még inkább me­gszilárdítsuk közösségün­ket, még gyorsabban halad­junk előre belső fejlődésünk útján, elhárítsuk mindazokat a káros dolgokat, amelyek még akadályozzák társadal­munk gyorsabb fejlődését és boldogabb életét. Emelem poharam a Te egészségedre, Kraigher elv­társ, hosszú életet kívánok Neked, azt, hogy továbbra­­ is együtt haladjunk Jugoszlá­­­viában a szocializmus új győ­­­zelmei felé, népeink boldogu­­­lására. Egészségiekre, elv­­­­társak!” Sergej Kraigher elvtárs az alábbi szavakkal köszön­te meg Tito elvtárs jókiván- s­ságait. „Tito elvtárs, Jovanka elv­­társnő, elvtársinők és elvtár­sak! Kevesen részesülhettek ab­­­­ban a szerencsében, amely­­ben én részesültem, hogy a születésnapomat éppen egy­­ ilyen kongresszus, mint ami­lyen a mi tizedik kongresz­­szusunk volt, befejezésének napján ünnepeltem. Ugyan­akkor külön kitüntetés szá­momra, hogy egy ilyen tár­saságban ülhetem meg, baj­­társaim között, akiktől sokat tanultam, és sokat tanulok még ma is. Negyven évvel ezelőtt pár­tunk valóban talpra állt, ki­heverte a január 6-i diktatú­ra sebeit. Csak amikor 1937- ben Tito elvtárs került a párt élére, teremtettük meg azt az egységet, amely lehetővé tet­te számunkra, hogy sikere­sen felkészüljünk a forrada­lomra, és győzelmet aras­sunk. Ez csak azért volt le­hetséges, mert ön mellett, Tito elvtárs, egy olyan nem­zedék jött létre, amelynek tagjai segítették egymást, tanították egymást, aszerint becsültek meg mindenkit, hogy munkájával hogyan já­rult hozzá forradalmunk fej­lődéséhez. Együtt fejlődtünk és teljesítettük mindazt, ami­vel a párt megbízott ben­nünket. Mivel nem vagyok nagy­­ szónok, röviden megköszön­­ nöm hozzám intézett jókíván­ságait. Megjegyeztem Lenin szavait, amikor azt mondta, hogy többért ér minden apró lépés előre a forradalomban, mint nem tudom, hány for­radalom. Ígérem Önnek, hogy a ma befejeződött kongresszustól és az ön általi figyelmesség­től és barátságtól serkentve, amelyet mindenütt érzek, még többet fogok dolgozni, és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy előrehalad­hassunk annak teljesítésé­ben, amelynek tekintetében a kongresszuson egységesen megállapodtunk. Irányvona­lunk világos, sok olyan apró­ság akad azonban még, ame­ly­ektől érvényesülése függ. Biztos vagyok benne, hogy valóra váltjuk azt, amit ön, Tito elvtárs, a kongresszus­­ végén követelt tőlünk. Emelem poharam, Tito elv­társ, további együttműködé­sünk sikerére.” Vadzsil Tajara tábornok­ hi­telesítette. A nagy jelentőségű esemé­nyen jelen voltak: Siilasvuo finn tábornok, az ENSZ kö­zel-keleti békefenntartó erői­nek parancsnoka, a közel­­keleti békekonferencián kép­viselt országok küldöttségei­nek elnökei, továbbá Vinog­radov szovjet és Bunker ame­rikai nagykövet, valamint Kamal el Magdub tábornok, Egyiptom képviselője. Elsőnek, közép-európai idő szerint 11 óra 17 perckor, Saphir tábornok, Izrael kép­viselője írta alá az egyez­ményt. Tajara tábornok, Szíria képviselője azonban, amikor őrá került a sor, hogy alá­írja a dokumentumot, várat­lanul megtagadta azt. Sen­ki sem tudta, miért nem akarja aláírni. Ekkor a Szí­riai küldöttség asztalához lé­pett Siilasouo tábornok, és a Tajarával folytatott rövid beszélgetés után közölte, hogy a szíriai képviselő kö­veteli az újságírók és fotó­riporterek kirekesztését, majd hozzáfűzte, hogy a dokumen­tum szíriai részről történő aláírását tizenöt perccel el­halasztják. Az újságírók elhagyták a termet, és az ENSZ katonai rendőrségének tagjai minden bejáratot lezártak. Szíria képviselője 11 óra 45 perckor írta alá a csapat­szétválasztási egyezményt. Ettől a perctől kezdve a Golán-fennsíkon meg kel­lett szüntetni minden ellen­ségeskedést. A dokumentum aláírása egyben azt is jelen­ti, hogy a Nemzetközi Vö­röskereszt Szervezet meg­kezdheti a hadifoglyok ki­cserélését, és hozzáfoghatnak az egyezmény többi határo­­z­atának megvalósításához.­­ Egyébként Izrael és Egyip­tom katonai tárgyalócsoport­ja — most már Szíria kép­viselőivel kibővülve — ma délután ül össze az ENSZ genfi palotájában. Az ülé­sen Siilasouo tábornok fog elnökölni. Szintén ma kellene meg­kezdődnie a szíriai és az iz­raeli hadifoglyok kicserélé­sének is. Jól értesült körök szerint a mai nap folyamán tizenkét izraeli és harminc szíriai sebesült hadifoglyot cserélnek ki. A Nemzetközi Vöröskereszt Szervezet ille­tékesei hangsúlyozták, hogy a sebesülteket szállító repü­lőgépek ugyanabban az idő­pontban indulnak el Tel Avivból Damaszkuszba, il­letve Damaszkuszból Tel Aviv felé. A gépek már a kifutópályán várakoznak. A golani fronton uralko­dó helyzettel kapcsolatban Szíria szóvivője tegnap ki­jelentette, hogy közép-euró­pai idő szerint 12, óra 30 perc­kor beszüntették a harcot a front teljes hosszában. Nixon már a közeli napokban Kairóba látogat A Tanjug kairói jelentése­k szerint a golani fronton tar-­­ tózkodó csapatok szétválasz­­tására vonatkozó egyezmény aláírása nemcsak megköny­­nyebbülést hozott Egyiptom számára, de általa minden té­ren elmélyülnek Egyiptom és az USA kapcsolatai. Erre enged következtetni az a tény is, hogy Nixon elnök már a közeli napok­ban Egyiptomba látogat, to­vábbá az amerikai—egyiptom­i­mi együttműködési vegyes bizottság megalakításáról ho­­zott határozat is. Erről Kissinger és Szadat elnök csütörtöki háromórás megbe­szélésén döntöttek. (Folytatása a 3. oldalon)­­ Genfből jelenti az UPI: Szíria és Izrael tegnap Genfben aláírta a golani fronton tartózkodó csapatok szétválasztására vonat­kozó egyezményt, s ezzel a tűzszünet életbe lépett. Izraeli részről az okmányt Herzl Saphir tábornok, Szí­riai részről pedig Adnan Négy évtizedes barátság felidézése Kongresszusunknak óriási visszhangja van Tito elnök vacsorát adott Sergej Kraigher születésnapja alkalmából Aláírták Síia és Krael egyezményét Életbe lépett a tűzszünet a golani fronton — Ma kezdődik a hadifogoly­csere — Szíria képviselője bekapcsolódott az egyiptomi—izraeli katonai tárgyalócsoport munkájába Tito elnök vacsorát adott Sergej Kraigher tiszteletére, aki 60. születésnapját ünnepli. Képünkön Tito elnök pohárköszöntőjét mondja Tito is részt vesz a zik­vari ünnepségen A drvari támadás jubileu t­um­ának záróünnepségén —­­ mint a Bosznia-hercegovinai­­ Szocialista Szövetség Választ­mánya közölte — Josip Broz Tito, a JSZSZK és a JKSZ elnöke is részt vesz. A vá­ros és a vidék népe nagy örömmel fogadta az érkezé­séről szóló hírt. A város már tegnap teljes­­ egészében az évforduló je­gyében élt. Már néhány nap­ja ott vannak a Drvar ’74 hadgyakorlat részvevői, akik ma 11 órakor híven rekonst­ruálják a 30 évvel ezelőtt le­zajlott ütközet részleteit. A gyakorlatban 29 kommuna területi védelmi egységeinek több ezer tagja is közremű­ködik. A városban tegnap alkal­mi kép- és szoborkiállítás nyílt. Szobrászainknak és fes­­­tőművészeinkne­k a szabad­ságharcot megörökítő alkotá­saiból állították össze. Azon­­ a helyen pedig, ahol a 30­­ évvel ezelőtt a főparancsnok­ság légierőosztálya működött, emléktáblát lepleztek le. Megkezdődött néhány köz­épület építése. A tegnapi nap , folyamán egy új egészség­­ügyi központnak és a belügyi titkárság emlékotthonának alapkövét helyezték le. A jugoszláv televízió- és­­ rádióállomások vasárnap 11.15 órai kezdettel helyszíni­­ közvetítést adnak a záróün- I népségről. I Tito visszaemlékezése a drvari eseményekre Lapunk mai számának 4. oldalán közöljük Tito el­nöknek a drvari támadás­sal kapcsolatos visszaem­lékezését. Elnökünk ugyan­is április 15-én — a ná­la járt drvari küldöttség kérésének eleget téve — felidézte a 30 évvel ezelőt­ti eseményeket, és részle­tesen elmondta, hogyan él­te át a támadást. ), I­­ ^LU'T'? /—^3 O JLsjCB A JKSZ X. kongresszusának világvisszhangja Jugoszlávia­i ké­­bitet tesz az el nem kötelezettség mellett — hangsúlyozzák a kongresszus záróüléséről készült jelentések A JKSZ X. kongresszusával foglalkozó külföldi újságok, rádió- és tévéállomások pénteki jelentéseik­ben a fő hangsúlyt a JKSZ új szerveinek megválasz­tására helyezik és arra, hogy Josip Broz Titót man­dátumkorlátozás nélkül a JKSZ elnökévé választot­ták. A vezető világlapok idézik Tito elnök záróbeszédét a most vállalt kötelezettségek megvalósításának szükségé­re vonatkozóan. A hírügy­nökségek igyekeztek érzékel­tetni azt a lelkesedést, amely a JKSZ X. kongresszusa do­kumentumainak elfogadása­kor, a párt vezető szervei­nek megválasztásakor a te­remben uralkodott. Jugoszlávia népeinek közös óhaja A Scinteia című román újság kiemeli, hogy Tito el­nököt a JKSZ örökös elnö­kévé választották, „ami a kommunisták és az ország dolgozó népének egységes óhaját tükrözi”. A bukaresti televízió az es­ti híradóban riportban szá­molt be a záróünnepségről. A Pravda című moszkvai újság rámutat, hogy a kül­döttek felszólalásaikban kész­ségüket fejezték ki a kong­resszuson meghatározott fel-­­­adatok végrehajtása iránt. A többi szovjet újság is be­számolt a JKSZ­­ kongresz­­szusának befejezéséről. A lengyel központi lapok Tito elnöknek a JKSZ elnö­kévé történt megválasztásá­val kapcsolatban hangsú­lyozzák, hogy ez a JKSZ minden tagjának és Jugo­szlávia valamennyi nemze­tének és nemzetiségének egy­séges óhaja volt. A kongresszuson megnyil­vánuló egyöntetű állásfogla­lással kapcsolatban a Trybu­na Ludu rámutat, hogy ez (Folytatása a 3. oldalon)

Next