Magyar Szó, 1974. szeptember (31. évfolyam, 255-269. szám)

1974-09-16 / 255. szám

Hétfő, 1974. szept. 16. MAGYAR SZÓ Eredményeink még jobbak lehetnének !folytatás az 1. oldalról) nélkül nehéz elképzelni tar­tós megoldást. Bijedio ezután a nehéz nemzetközi gazdasági kér­désekről szólt, majd az Olaszországgal való kap­csolatainkról. Készek va­gyunk tárgyalni a nyílt kérdésekről, területi integ­ritásunk és nemzeti érde­keink tekintetében azon­ban szó sem lehet semmi­lyen kompromisszumról. Politikánk itt határozott és egyértelmű, nem jöhet szá­mításba semmilyen alku­dozás. A SZVT elnöke ezután a gazdasági fejlődésünkről be­szélt, rámutatott arra, hogy Isztria is gyors gazdasági és társadalmi fejlődésen ment át, ez elsősorban az ipar és az idegenforgalom fejlődésének köszönhető. A hazánkban nyaraló külföldi turistáknak körülbelül egy­negyede jut Isztriára. Az Uljanik Hajógyár hazánk­ban az egyik legnagyobb, és világhírre tett szert, a textil- és az élelmiszeripar és más hagyományos ipar­ágak mellett újabbak is je­lentkeznek, köztük a leg­modernebb a számítógépek s más elektronikus beren­dezések gyára. A gazdasági rendszerben eszközölt változások, vala­mint a JKSZ 21. ülése után bekövetkező politikai akciók eredményeként eltűntek azok a káros jelenségek is, amelyek azelőtt gazdasági életünket jellemezték. Ez lehetővé tette, hogy az idén, különösen az iparban és a mezőgazdaságban is nagy fokú­­termelési szintet ér­jünk el. Növekedett a fog­lalkoztatottak száma és a kivitel, erőteljesebb lett a beruházás stb. Ezek az ered­mények szolgálnak alapul ahhoz a harchoz, amelyet társadalmunknak kell meg­vívnia a nehézségekkel. Bijedic elmondta, hogy két alapvető probléma ter­heli meg gazdaságunkat, és csökkenti az eredmények m értékét: egyik a fizetési mérlegünk, a másik pedig a fokozódó infláció problé­mája. A SZVT elnöke ezután rámutatott azokra az in­tézkedésekre és akciókra, amelyekkel a nehézségeket leküzdhetjük. Szólt a tár­sadalmi megállapodások je­lentőségéről, amelyek kü­lönös jelentőséget kapnak távlati, fejlesztési politikánk meghatározásakor. Hangsúlyozta, hogy a gazdaság megszilárdítására irányuló akciók sokkal eredményesebbek­­ lehettek volna, ha társadalmunk va­lamennyi tényezője, a ma­ga hatáskörében, a maga területén elvégzi azokat a feladatokat, amelyek a kö­zös megállapodásból követ­keztek. A társadalmi meg­állapodással például leszö­geztük, hogy az általános és a közfogyasztás eszközei­nek legalább 1 százalékkal a társadalmi termelés nö­vekedésének százaléka alatt kellene lennie. A gazdaság azonban az első félévben 39 százalékkal növelte a tár­sadalmi termelést, ugyan­akkor törvényes kötelezett­ségei 45 százalékkal növe­kedtek, látjuk tehát, hogy a gazdaság túlterheltsége to­vább tart, ez pedig nagy­mértékben gátolja az inflá­ció elleni harc hatékony­ságát. Bijedic szólt még a fize­tésképtelenség újabb jelei­ről, a takarékosság fontos­ságáról s annak szükséges­ségéről, hogy a társadalmi megállapodásokat minden­áron betartsák. Az összetett nemzetközi helyzetben s a gazdasági bizonytalanság mai keretei között, amikor döntő har­cot folytatunk a társa­dalmi gazdasági viszonyok megváltoztatásáért, jelent­keznek azok is, akik sze­retnek a zavarosban ha­lászni, akik saját mulasztá­saikért másokat akarnak hibáztatni, akik saját érde­keiket a közösségi érdek fö­lé akarják helyezni — mondta beszéde befejező ré­szében Efžemal Bijedié. A társadalmi fegyelem, a tör­vényesség erősítése ebben a helyzetben rendkívül fon­tos. Terecskaiak nyerték a serleget Aleksa Santicon a Május 9. birtokon szép számú kö­zönség előtt tegnap megtar­tották a községi traktorve­zetők versenyét. Legnagyobb sikert Finighelt Péter és Csepela János értek el. Csa­patversenyben első helyet szereztek. Finighelt ezenkí­vül egyéniben második lett. Ezúttal hét magántraktoros is részt vett a versenyben: 1. Milivoj Gálic, Regőce, 222 ponttal, 2. Stofán Uzelac Csonoplya 202 ponttal, 3. Nenad Veselinovic Regőce, 129 ponttal. A csapatver­senyt Regőce csapata nyer­te. A társadalmi szektorban dolgozók versenyében 24 versenyző indult. 1. Gojko Bonic, az őrszállási szövet­kezet traktorvezetője, 288 ponttal, 2. Finighelt Péter, a telecskai szövetkezet dol­gozója, 3. Milivoj Marokin- Sic, a zombori szövetkezet tagja. A csapatversenyt a telecskai szövetkezet nyer­te, 2. a zombori Zadrugar, 3. a doroszlói szövetkezet csapata. Az első helyezett csapatok serleget kaptak. Az első há­rom helyezett versenyzőit értékes díjjal jutalmazta a Népi Technika zombori köz­ségi tanácsa, a verseny szervezője. Ezenkívül az el­ső három versenyző képvi­seli a községet az indjijai tartományi szántóversenyen. 7. L S. oldal Szervezet­ harc a kongresszusi határozatok végrehajtásáért (Folytatás az 1. oldalról) cégek tisztségviselőit, a meg­jelent néphősöket, egykori harcosokat és a találkozó többi részvevőit. Ezután Dusán Popovic, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja lépett a szónoki emelvényre. Elöljá­róban beszélt Vajdaság fel­­szabadulásának körülményei­ről, a nemzetiségek fasiz­mus elleni harcáról, és az autonóm tartomány létreho­zásáért vívott küzdelemről. Hangsúlyozta, hogy Vajda­ság szabadságáért vállvetve küzdött a tartomány minden népe és nemzetisége. Már a felkelés napjaiban 1941-ben számos partizánosztag har­colt Vajdaságban. Ezekbe a harci egységekbe tömörültek a forradalmi munkások,a pa­rasztok és értelmiségiek és a JKP vezetése alatt saját nemzetiségi és szociális ér­dekeikért küzdöttek. A fel­szabadulás után a munkás­­osztály és a dolgozók vet­ték kezükbe a hatalmat, és megteremtették a gyors üte­mű fejlődés előfeltételeit. Háború utáni fejlődésünk­ről szólva, Dusan Popovic rámutatott arra, hogy Jugo­szlávia az elmúlt három év­tized alatt a leggyorsabban fejlődő országok közé emel­kedett. Az életszínvonal ma­gasabb szintre lépett, és nagyban csökkent a köztünk és a fejlett iparú országok közötti különbség. Ilyen körülmények között Vajdaság rohamos fejlődés­nek lendült. Az 1948—1952 közötti visszaesés ellenére társadalmi termelésünk a felszabadulás óta évi 6­2 százalékos átlagos növeke­dést mutat. 1971-ben az össznemzeti jövedelem négy­szer nagyobb volt, mint 25 évvel ezelőtt. A gyáripari termelés kilencszeresére nö­vekedett és a társadalmi termelésben való részvétele 16,9 százalékról (1947-ben) 29,6 százalékra emelkedett. Társadalmi rendszerünk­kel foglalkozva, Dusán Po­povic elmondta, hogy az ön­igazgatás fejlődésével válto­zott belső berendezésünk. A JSZSZK és a köztársaságok új alkotmányának meghoza­talával, valamint Vajdaság ez év február 28-án életbe léptetett első alkotmányával tartományunk szocialista ön­igazgatásának rendkívül je­lentős fejlődési szakasza zá­rult le. Ezek után jelenünk né­hány időszerű kérdésével foglalkozott. Leszögezte, hogy gazdaságunk az idén nagy sikereket ért el. Két­ségtelen, hogy gyáripari ter­m­elésünk mércéje emelkedő irányzatot mutat, a mezőgaz­daságban pedig rekordhoza­mokat értünk el az idén. Gazdaságunk azonban még nem mentes a káros jelen­ségektől, s ezek kiküszöbö­lésére társadalmunk minden szervezett szoccalista erőire szükség van. A folyamatban levő tevékenység a gazda­sági helyzet felmérésére, az időszerű társadalmi-gazdasá­gi mozgások kiértékelésére, továbbá a gazdaságszilárdí­­tási politika és az infláció­­ellenes program végrehajtá­sára irányul. Dusan Popovic figyelmeztetett, hogy gazda­ságunk alakulásában komo­lyabb figyelmet kell fordí­tani a káros irányzatokra. Ezek közé sorolta a terme­lési költségek és az ipari termékek árának növekedé­sét, továbbá a kiskereskedel­mi árak emelkedését. Rámu­tatott arra, hogy a létfenn­tartási költségek növekedé­se miatt fokozottabb erőbe­fektetésre van szükség a dolgozók, mindenekelőtt a kis keresetűek életszínvona­lának megvédésére. Végül leszögezte: a JKSZ X. kong­resszusának határozatai ér­telmében az elkövetkező idő­szakban, jobban mint bár­mikor, gazdasági életünk idő­szerű és hosszú lejáratú kér­dései felé kell fordulnunk. Dolgozóink a JKSZ vezeté­sével mind szervezettebb harcot vívnak a X. kong­resszus határozatai és az al­kotmányrendelkezések meg­valósításáért. Hangsúlyozta, hogy a Kommunista Szövet­ség és más haladó társadal­mi erők tevékenységében központi szerepet kell, hogy kapjank a gazdasági élet és a fejlődés problémái. Emel­lett nagy figyelmet kell for­dítani a társultmunka-alap­­szervezetekre, mert az ön­igazgatásellenes erők szívós ellenállást tanúsítanak az Alkotmányban meghatáro­zott viszonyokkal szemben. A kereskedelemmel kap­csolatban Dusán Popovic rá­mutatott néhány időszerű kérdésre. Míg kivitelünk stagnál, behozatalunk hatal­mas méreteket öltött. Meg­említette, hogy a X. kong­resszuson elhangzott beszá­molójában Tito elvtárs is ki­emelte, hogy behozatalunk 60 százaléka nyersanyag és újratermelési anyag, mellett jelentős pénzeszközöket for­dítunk élelmiszercikkek im­portálására is. Pedig nagy mennyiségű, félig kihasznált vagy kihasználatlan ener­giaforrással és nyersanyag­tartalékokkal rendelkezünk. Lehetőségeink vannak több élelmiszercikk előállítására is. Tito elvtárs azt is hang­súlyozta, hogy nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a me­zőgazdaság fejlesztésére, és kiemelte ennek jelentőségét a gazdaság fejlődésében. Végül néhány mondatban kitért a világpolitikai hely­zet ismertetésére is. Ezzel kapcsolatban rámutatott ar­ra, hogy több helyen is szít­ják a háborús tűzfészkek zsarátnokát. Megemlítette a ciprusi és a közel-keleti vál­ságot, melyek komolyan ve­szélyeztetik a világbékét és kiváltották a világ békesze­rető népeinek aggodalmát. Jugoszlávia eddig is a prob­lémák békés rendezéséért szállt síkra, és ezután is a világbéke megteremtését szor­galmazza. Azonban az országhatá­runk közvetlen szomszédsá­gában kirobbant válságok megfelelő védelmi intézke­dések foganatosítására köte­leznek bennünket. Védelmi rendszerünk erősítése és fej­lesztése válasz a külső ve­szélyekre és fenyegetésekre, és egyben figyelmeztetés, hogy szilárdan felkészültünk, s minden rendelkezésünkre álló erőnkkel megvédjük füg­getlen szocialista önigazgatá­sú országunkat.f( Gy. J. ) Több ezer ember vett részt a zmajevaci nagygyűlésen Itttlie­tek a Szereti Napok -1974 Színvonalasabb rendezvények és jóval több látogató, mint bármikor eddig Tegnap a Furcsa találkozá­sok című rendezvénnyel vé­get értek a Szüreti Napok— 1974 ünnepségei. Az idén jó­val több volt a színvonalas rendezvény, mint bármikor eddig, és ennek megfelelően a látogató is. Igaz, szeptem­ber 22-én még szüreti bálát tartanak Kelebián, Hajdú já­ráson és Szabadkán, de ezek már nem tartoznak szorosan a Szüreti Napok rendezvé­nyeihez. Az idei Szüreti napok láto­gatottsága is igazolta a ren­dezvények létjogosultságát. Ha azonban a jövőben a Szü­reti Napokat még nagyobb idegenforgalmi eseménnyé akarjuk tenni, márpedig ez az egyik kitűzött cél, akkor sokkal nagyobb propagandát kell kifejtenünk már évköz­ben. Értesülésünk szerint jö­vőre a Szüreti Napok fő ren­dezvényeit Szabadkán tart­ják, és véleményünk szerint vendégfogás szempontjából ez sokkal szerencsésebb meg­oldás az eddigieknél. A rendezvények eddigi si­kere és az érdeklődés arra bátorít fel bennünket, hogy ezúton is javasoljuk a szer­vező bizottságnak, hogy a már hagyományos szőlő- és gyümölcskiállítást tegyék or­szágos rendezvénnyé, oly mó­don, hogy esetleg szűkítsék a kiállításra kerülő gyü­mölcsfajtáik listáját. Már évek óta országszerte nagy az érdeklődés az országos al­makiállítás megszervezésé­ért. Értesülésünk szerint a szlovénok mindmáig csupán azért nem szerveztek egy ilyen jellegű rendezvényt, mert vártak a szabadkaiak­ra, mondván, hogy őket illeti meg az elsőbbség, hiszen Sza­badka kimondottan almater­mő vidék. Ezt a kínálkozó lehetőséget mindenfélekép­pen ki kellene használni, egyébként megtörténhet, hogy egy nagy érdeklődésre számítható, jelentős rendez­vényt elhalásznak előlünk. Az indítványhoz talán még csak annyit kell hozzáfűzni, hogy Szabadkán és vidékén évente körülbelül 4000 va­gon kiváló­ minőségű almát szüretelnek, ekkora mennyi­ségben az ország egyetlen körzete sem termel almát. A rendezvény kiváló propagan­da lenne az almának, ami után sajnos még mindig nincs meg a megfelelő érdek­lődés az ország fogyasztói kö­zött. Könnyű kiszámolni, mi­lyen sokat jelentene a ter­melőknek egy ilyen jó rek­lám, olyan évben, mint az idei, amikor úgyszólván sen­ki sem érdeklődik a termelés iránt. A Szüreti Nap­ok utolsó napján, tegnap került sor a hagyományos horgászver­­senyre a Körös partján. Ez­úttal nyolc horgászcsapat három-három tagja indult a versenyen. Az első helyet a bezdáni Saran egyesület csa­pata szerezte meg a kanizsai Egység csapata és a kikindai Saran versenyzői előtt. A horgászverseny után hat főző versenyt tartottak a haj­dújárási otthon előtti téren, majd ezt követően több sp­ortversenyt bonyolítottak le. Tegnap a termelők Ta­­vankúton tartották az utol­só tanácskozást, most is nagy érdeklődés közeptette. Az idei Szüreti Napo­k ki­válóan sikerültek, és ezért köszönet illeti meg a rendkí­vül nagy munkát végző szer­vező bizottságot. CSERVENÁK János Több helyi közösségben is rendeztek gyömölcskiállítást. Képünk a kelebiai otthon termében készült

Next