Magyar Szó, 1974. december (31. évfolyam, 329-343. szám)

1974-12-01 / 329. szám

, ( \ ’ r Uc lot) ■ ' - ■ -EEliiÜ XXXI. évf., 329. (9880.) sz. «SS»!! Vasárnap, 1974. dec. I. ■ ■■■■■ siiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiSiiiiEšiSSšiiSSeSSSšaiEaaaililBitilEiiSŠBifiŠBiiiEiigiS \ Ara 2 dinar Új törvények A köztársaság napja jó alkalom volt, hogy mérlegre tegyük: há­nyadán is állunk az új al­kotmányos rend kiépítésé­vel, meddig jutottunk el, mi az, ami jövőre, illetve ké­sőbbre marad? Nagy általánosságban az a helyzet, hogy minden átala­kulóban, mozgásban van, né­hol az előretörés, az alkot­mánnyal való egyeztetés, né­hol a lemaradás, az átmene­tiség a szembetűnő. A régi alapokon nyugvó gazdasági-­ politikai rendszer kimúlóban, az új pedig születőben van, s ez már eleve kedvezőtlen körülmény, mivel alkalmat ad a különféle magatartásra, ügyben viszont ösztönző té­nyező is, hiszen sürgeti a tartósabb megoldásokat. A küldöttrendszer a bejá­­ródás szakaszában van, itt már lényegi, tartalmi kérdé­sek kerülnek előtérbe, töb­bek között a megfelelő tájé­koztatás kérdése is, amely nélkül nincs minősített dön­téshozatal. 1дец sok félreér­tés, tényleges vagy vélt di­lemma áthidalása után meg­alakulófélben vannak az ér­dekközösségek, az önigazga­tásnak, a dolgozók növekvő befolyásának e sajátságos in­tézményei az oktatás, a mű­velődés, a tudomány, a gyermek- és a szociális vé­delem terén. A társult munka alapszer­vezeteiben, a munkaszerve­zetekben s általában a gaz­daságban legzajosabb az élet. Itt látszik a legtisztábban, hogy minden átalakulóban, forrongásban és mozgásban van. Sokat beszélünk az el­lenállásokról, azokról, akik szembeszegülnek a közvetlen önigazgatással — ilyesmi volt is, lesz is —, de a kérdés lényege mégsem eb­ben van, noha ezt sem sza­bad lebecsülni. Sokkal na­gyobb veszélyt rejt magában a gyakorlati megoldások és az alkotói kezdeményezés hiánya, a kapkodás és a rögtönzés. Ezen az állapoton sokat segítene, ha törvény­­hozásunk lépést tudna tar­tani a mindennapi élet köve­telményeivel, ha az alkotmá­nyos elvek a törvénycikke­lyekben konkretizálódnának. A gyakorlat sokrétűségét természetesen egy törvény sem tudja­ átfogni és szabá­lyozni, de ettől függetlenül igen sokat lendítene rajtunk, sok tévelygéstől és félreérté­sektől mentesülnénk, ha a társult munkáról, a társu­lásról, a társadalmi tulajdon­ról, a termelés és a kereske­delem társulásáról, a terve­zésről és a jövedelemelosz­tás mércéiről szóló törvény már elkészült volna. Erre azonban a jelek szerint még várni kell, akár az egyéb rendszerbeli intézkedésekre. Addig is, az átmeneti in­tézkedéseknek, főleg pedig a társadalmi megállapodások­nak a végsőkig magukba kell foglalniuk az alkotmá­nyos elveket, mert minden esetleges eltérés — mint ahogy azt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar esete mu­tatja — csak sújtani fogja a társult munka dolgozóinak egyenjogúságát, akadályozza az önigazgatáson nyugvó fejlődést. , KALAPIS Zoltán A bizottság díszülését Milka Planinc, a létesít­mény országos­­építkezési bizottságának elnöke nyi­totta meg. A jelenlevők, a JKSZ Központi Bizottsága, a szövetségi állami szervek és társadalmi-politikai szer­vezetek képviselőinek, az összes köztársaság és tarto­mány küldöttségeinek nevé­ben, továbbá Kumrovec és a Horvát Zagorje lakossá­gának nevében üdvözölte Tito elnököt, s örömét fe­jezte ki, hogy Tito elvtárs és felesége részt vesz a nagyszabású ünnepségen. Milka Planinc a továb­biakban a többi­­között em­lékeztetett arra, hogy Tito elvtárs 1972. április 21-én, az emlékotthon alapkövé­nek lehelyezésekor annak az óhajának adott kifeje­zést, hogy az épület az egész ország harcosainak és ifjú­ságának­­ gyülekezőhelyévé váljon. Az emlékotthon épí­tése a legközvetlenebb mó­don érvényesítette a test­vériséget és egységet, azt, hogy minden nemzetünk és nemzetiségünk szorosan fel­zárkózott Tito elvtárs mö­gé,­ és eltökélten követi for­radalmi munkásságában. A díszülés után a magas rangú vendégek a köztár­sasági elnökünk szülőfalu­jának közelében levő dom­bon megtekintették­ a fes­tői szépségű­­ környezetben épült emlékotthont. Ezután Kosta Nadj, a Ju­goszláv Harcos Szövetség elnöke és Azem Vlasi, a Jugoszláv Szocialista Ifjú­sági Szövetség elnöke ebé­det adott a vendégek tisz­teletére. A kumroveci ünnepség es­te a belgrádi­ Boško Buba Gyermekszínház előadásá­val folytatódott. Tagjai be­mutatták a Történetek Ti­­tóról című színpadi össze­állítást. A­­kumiroveci emlékotthon megnyitása alkalmából ren­dezett ebéden Kosta Nadi hadseregtá­bornok és Azem Vlasi mondott pohárköszön­tőt. Tito elnök ezt követően válaszolt a pohárköszön­tőkre, otthon megteremtéséről esett szó. Igaz, később figyelem­mel kísértem építését, és két ízben meg is tekintettem, önbírálatot kell gyakorol­nom és el kell mondanom, hogy meglehetősen borúlátó voltam — abban az időben nem tetszett nekem ez az épület. Ma azonban, idefelé jövet megtekintettem az épü­let külsejét, az előbb pedig belsejét is. Vissza kell von­nom korábbi véleményemet, s meg kell állapítanom, hogy kiváló alkotás. Az otthonnak, mint magatok is mondtatok, szimbolikus jelenté­se van. Eb­ben az otthonban kell majd ugyanis továbbképezniü­k ma­gukat nemcsak azoknak, akik végrehajtották a forra­dalmat, hanem a jövő nem­zedékeinek is, hogy a forra­dalom vívmányai minél szi­lárdabbá váljanak, és való­ban teljes mértékben érvé­nyesüljenek. Itt lesz továbbá a marxiz­mus-leninizmus tanulmányo­zására szolgáló iskola, amely­ben­ nemcsak ezeket a tudo­mányokat kell tanulmányoz­ni, hanem a rendkívül bonyo­lult jelenlegi gyakorlatun­kat, a társadalmi viszonya­(Folytatása az 5. oldalon) Jasszer Arafat, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet elnöke, szombaton délelőtt a PLO küldöttségének élén Belgrádba érkezett. A belgrádi repülőtéren Džem­al Bijedić, a Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács elnöke kívánt kellemes itt-tartózko­­dást Jasszer Arafatnak és a küldöttség többi tagjának. A fogadtatáson megjelent Dusan Ckrebic, a Szerb Vég­rehajtó Tanács elnöke,a Ma­ra Rádió, az SZVT tagja, Ivan Kukoč, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizott­ságának tagja, Aleksandar Bakočević, a JDNSZSZ Szö­vetségi Választmánya nem­zetközi bizottságának elnöke és más politikai és állami funkcionáriusok. A PLO küldöttségében van­nak Faruk Kadumi, a szerve­zet végrehajtó bizottságának tagja, Zuheir Mahszen, Naif Havatme, ■ Ahmet Aszhari, a szervezet végrehajtó bizott­ságának tagjai és mások. Közvetlenül a megérkezés után Bijedié és Arafat rövid megbeszélést tartott, majd az SZVT elnöke ebédet adott vendége tiszteletére. Szom­baton délután megkez­dődtek a hivatalos megbe­szélések. A két küldöttséget Džemal Bijedié és Jašszer Arafat vezeti. A béké­n vívott hoc első soraiban foglalunk helyet Megnyílt a kumroveci emlékotthon — Tito elnök részt vett az avatóünnepélyen Josip Broz Tito köztársasági elnök feleségével no­vember 29-én részt vett szülőfalujában, K Kamrovecben, az ország harcosai és ifjúsága emlékotthonának meg­nyitóünnepélyén. Köztársasági elnökünk Jakov Blaževićnak, a Horvát SZK Elnöksége elnökének és Milka Planincnak, a HKSZ KB elnökének kíséretében érkezett meg az impozáns épület elé, néhány perccel az otthon orszá­gos építkezési bizottsága díszülésének kezdete előtt. Az épület homlokzatánál Kosta Nadj, Pero Car, Azem Vlasi, Stipan Marovic, Ivica Gretic, valamint az építkezési bizottság tagjai üdvözölték. Tito elnöke ez­után megindult az otthon nagyterme felé, ahol a sok-sok vendég lelkes tapsvihara fogadta. Aiolo­ Belgrádban Szombaton délután megkezdte megbeszéléseit Bijedictyel Tito elnököt régi harcostársai üdvözlik a kumroveci emlékotthon előtt ­ Tito elnök beszéde „Elvtársiak és elvtársaim! Szeretném megköszönni az itt felszólaló elvtársaknak,­­Kosta Nadinak és a Jugo­szláv Szocialista­ Ifjúsági Szö­vetség elnökének hozzám in­tézett meleg szavait, vala­­mint azokat a szavakat, ame­lyekkel köszöntötték az ott­hon megnyitását. Kezdetben kissé távol tar­tottam magamat, amikor az /No­t­e­Cukorbetegeknek, egészségeseknek, diétázóknak Elnökünk jókívánságai Albánia nemzeti ünnepe alkalmából Josip Broz Tito köztársa­sági elnök táviratot küldött Haxhi Lleshinek, az Albán Népköztársaság népi gyűlése elnöksége elnökének az or­szág nemzeti ünnepe alkal­mából. „Az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepe, felszabadu­lásának 30. évfordulója alkal­mából a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság íré­sei és a magam nevében őszinte jókívánságaimat leül­döm a baráti albán népnek és önnek, és további hala­dást kívánok az Albán Nép­köztársaságnak. Jugoszlávia népei tisztelettel emlékeznek a népfelszabadító háború di­cső napjaira, amikor népeink közösen harcoltak a közös ellenség ellen. Meggyőződé­sem, hogy Jugoszlávia és Albánia között jószomszédi kapcsolatok fejlődnek ki, né­peink és a béke javára.” Hazánkba látogat a kínai id­angi miniszter­­helyettes Ju Csan kínai külügymi­niszter-helyettes december 3-ától 6-áig látogatást tesz hazánkban a Szövetségi Kül­ügyi Titkárság vendégeként. Megbeszéléseket folytat a ju­goszláv funkcionáriusokkal a két országot érdeklő nemzet­közi kérdésekről. Külföldi jókívánságok Tito elnöknek A köztársaság napja alkal­mából Josip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, számos üd­vözlő táviratot kapott a külföl­di államférfiaktól. Táviratban üdvözölte köz­társasági elnökünket II. Er­zsébet angol királynő, Fazal Elahi Chaudri, Pakisztán el­nöke, Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni miniszterelnök, Maria Estella Martinez, Ar­gentína elnöke, Fahruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztár­saság elnöke,­ Indira Gandhi indiai kormányfő, Kim Ir Szung, a Koreai NDK elnö­ke, Gabriel Ramanantsoa, a Malgas Köztársaság elnöke, Musa Traore, Mali államfő­je, Walter Scheel nyugatné­met szövetségi elnök, Ben­ja­min Henry Sheares, Szinga­púr köztársasági elnöke, Ha­fez el Asszad, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu román államfő, Anthony Mamo, Málta fő­kormányzója, Yacubu Go­­won, Nigéria elnöke, Haxhi­ Lleshi, az albán népi gyűlés elnökségének elnöke, Suley­man Frangie, Libanon elnö­ke, Marian Niguabi, Kongó elnöke, Suharto tábornok, az Indonéz Köztársaság elnö­ke, William Gopolava, Srri Lanka köztársasági elnöke, Bora Laskin, a kanadai kor­mány adminisztrátora, Huari Bumediea, Algéria elnöke, Fahr­ Korutürk török­­köztár­sasági elnök, Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP főtitkára és Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének , elnöke, Tung Pi-vu, a Kínai Népköztársa­ság megbízott elnöke, Moha­med Daud, Afganisztán ál­lamfője, Hamadulah, Bangla­des elnöke, Norodom Sziha­­nuk herceg, kambodzsai ál­lamfő, Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság elnö­ke, Mohamed Reza Pahlavi iráni sah, Christian Eldjani, Izland elnöke, Jean Bedel Bokassa, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke, Jean nagyherceg, Luxemburg ál­lamfője, Siaka Stevens, Sier­ra Leone elnöke, Anvar­el Szadat, az Egyiptomi­­ Arab Köztársaság elnöke, Ernst Brugger, a Svájci Államszö­vetség elnöke, Ferdinando Marcos, a Fülök-szigetek el­nöke, Hamad Altani, Katar sejkség elnöke, Julianna hol­land királynő és Berwardh holland herceg, Moammer el Kadhafi, Líbia elnöke, Sza­­bah al Szalem al Szabah ku­vaiti emír, Habto Burgiba, Tunézia elnöke, VI. Pál pá­pa, Fedon Gizikisz, a Görög Köztársaság elnöke, Bau­­douin belga király, Gusztáv svéd király, Olav norvég ki­rály, Rumibol, Thaiföld ural­kodója és Hirohito japán csá­szár. Dolanc hazaérkezett Bukarestből Megbeszéléseket folytatott a Román KP kongresszusán részt vevő külföldi pártvezetőkkel Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizott­ságának titkára, szombaton délelőtt Bukarestből hazaér­kezett Belgrádba. Dolanc a JKSZ küldöttsége élén részt vett Bukarestben a Román KP XI. kongresszusán. A kül­döttségben volt még Veselan Djuranovic és Djordje Lá­zic. Hazaérkezve Stane Dolanc kijelentette, hogy küldöttsé­ge rendkívül kedvező benyo­másokat szerzett a kongresz­szuson, és hogy a küldöttek nagy elismeréssel nyilatkoz­tak a JKSZ-ről és Tito el­nökről. Hangsúlyozta, hogy a román társadalom nagy ha­ladást ért el, mindenekelőtt az­­anyagi erők gyarapításá­ban, külpolitikai téren pedig érdeklődést keltett az a ha­tározottság, ahogyan Ceau­­sescu elnök, a Román KP fő­titkára megszabta az ország külpolitikáját. Stane Dolanc a Román KP kongresszusa idején Buka­restben találkozott több kom­munista és munkáspárt kül­döttségének vezetőjével. Meg­beszéléseket folytatott töb­bek között a spanyol, a ja­pán, az észak-koreai, az olasz és más kommunisták vezetőivel.

Next