Magyar Szó, 1975. február (32. évfolyam, 30-44. szám)

1975-02-01 / 30. szám

'Г\С 20^ n W, Magyar Szó вшваваававввввваввпааавааввавввпавважввввававввваввввавваввваавввааавввавпввавп■■■■■■ ■ввавпивлвввли^вввачнивпваввввввивввавшввввввввввиввввваввввввввииввввввиаааввваввва хххн. évf., зо. (1940.) sz. iiliss szombat, 1975. február 1. ::::::: ■ iiiiaa aaiiaa *■■■■!■ ■«■вввввввввввввввввваввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввваввввввввввввавв ARA V DINAR Jugoszláv—algériai kapcsolatok lita üzenete Bumediennok Algéria elnöke nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú együttműködésről tárgyalt a jugoszláv nagykövettel Belgrád, január 31. Pénteken délelőtt 10 órakor Belgrádban, a Szövetségi Képviselőház épületében dr. Gurdial Singh Chillon, az IPU Tanácsának elnöke, megnyitotta az Interparlamentáris Unió európai együttműködéssel és biztonsággal foglalkozó második értekezletét, amelyen 25 európai ország, valamint az USA és Kanada parlamenti csoportjának képviselői vesznek részt. Algírból jelenti a Tanjug: Huari Bumedien, az Alge- Tito vállalta a Rilindja jubileumának védnökségét A prištinai Rilindja Lap- és Könyvkiadó Vállalat megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek védnökségét — mint az ünnepségszervező bizottság tegnap bejelentette a Tito elnök vállaltta. Az albán nyelvű lapok és könyvek kiadásával foglalkozó vállalat február 12-én lesz 30 éves. A Rilindja című napilapon kívül évente átlag 120 könyvet nyomtat mintegy 600 000 példányban. A vállalathoz tartozik tíz kulturális, tudományos, irodalmi és egyéb folyóirat kiadása is. Ezek tavaly másfél millió példányban jelentek meg. Az évforduló alkalmából hamarosan befejezik a prištinai új sajtópalota építését. Kai Forradalmi Tanács és a kormány elnöke csütörtökön fogadta dr. Dusan Vejnovicot, hazánk algériai nagykövetét, és átvette tőle Tito elnök személyes üzenetét. A több mint egyórás baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek néhány időszerű nemzetközi kérdésről, valamint Algéria és Jugoszlávia együttműködéséről. Az eszmecserén külön figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzetnek, a kőolajtermelő országok szervezete nemrégi ülésszakának, a szervezet tagállamai küszöbönálló értekezletének, továbbá az el nem kötelezett és fejlődő országok napokban megkezdődő darcari nyersanyag-értekezletének és az el nem kötelezettek koordinációs bizottsága havannai tanácskozásának. Rumedien elnök végül megkérte Vejnovic nagykövetet, hogy tolmácsolja őszine üdvözletét és jókívánságait Tito köztársasági elnöknek. Az ünnepélyes megnyitón jugoszláv részről jelen volt . Petar Stambolic, a JSZSZK Elnökségének alelnöke, Kiro Gligorov, a JSZSZK Képviselőházának elnöke, Stane I Delanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára, a köztársasági és tartományi képviselőház szak elnökei, Miloš Minic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár, valamint több más személyiség. A megnyitó után Peko Dapcevic, a jugoszláv parlamenti csoport elnöke, felolvasta Josip Broz Tito köztársasági elnök üzenetét: „Nagyon sajnálom, hogy személyesen nem vehetek részt az európai együttműködés és biztonság kérdéseivel foglalkozó értekezlet megnyitásán. Nagy figyelemmel fogjuk kísérni az önök munkáját, mert a problémák, amelyekkel foglalkoznak, igen időszerűek, és meggyőződésem, hogy önök, mint országuk parlamentjének képviselői, nagyban hozzá fognak járulni e problémák megoldásához. Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy Jugoszlávia mindig síkraszállt azsasági elnök nevében, aki nem vehet részt az értekezleten, köszönthetem az európai országok, valamint Kanada és az Egyesült Államok parlamentjeinek nagyra becsült tagjait. Az üdvözlő szavak után Stambolic elvtárs méltatta Jugoszláviának az együttműködés fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseit. Beszélt a világesemények és az európai biztonság összefüggéseiről. Hangsúlyozta, hogy az európai országoknak együtt kell működniük a fejlődő országokkal, tisztelniük kell az egyenlőséget az együttműködés minden terén. Az Interparlamentáris Unió jugoszláv csoportjának nevében Peko Dapcevic, küldöttségünk elnöke, mondott üdvözlő beszédet. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt az európai együttműködéssel és biztonsággal f foglalkozó második interparlamentáris értekezleten Janez Stanovnik, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára képviseli. ő olvasta fel Waldheim üzenetét. Az ENSZ-főtitkár a többi között hangsúlyozta üzenetében, hogy az értekezlet eredményei nagy segítségére lehetnek a világszervezetnek a béke érdekében tett erőfeszítéseiben. Dr. Chillon, az Interparlamentáris Konferencia Tanácsának elnöke, az IPU nevében üdvözölte a jelenlévőket, és köszönetét fejezte ki a jugoszláv kormánynak és parlamentnek, amiért lehetővé tette az IPU-értekezlet megtartását. Méltatta az IPU első európai együttműködési értekezletét, amely megteremtette az alapot a tartós interparlamentáris együttműködéshez. Az ünnepélyes megnyitó után az értekezlet plenáris ülést tartott. Elfogadták az értekezlet napirendjét, s megválasztották az értekezlet elnökét Peko Dapčevićnak, a jugoszláv küldöttség vezetőjének személyében. Ezenkívül munkacsoportot alakítottak, amely az Interparlamentáris Unió európai együttműködésre és biztonságra vonatkozó további tevékenységével foglalkozik. A délután megtartott általános vitában Csehszlovákia, Finnország, Magyarország, az NDK, Jugoszlávia, az USA, Spanyolország, Franciaország, Svájc, az NSZK, a Szovjetunió és Törökország parlamenti küldöttségének képviselője szólalt fel. Az általános vita témája az együttműködés fejlesztése, az európai biztonság és enyhülés, valamint ezek hatása a világbékére. Peko Dapcevic, az értekezlet elnöke, tájékoztatta a küldötteket: a Görög Nemzeti Képviselőház kéri, hogy Görögországot vegyék fel újra az Interparlamentáris Unióba. Görögország képviselői a mostani értekezleten a jugoszláv parlamenti küldöttség vendégeként vesznek részt. SEBESTYÉN Imre A védelmi tanács összehívását Libanon kérte,, szeretné ugyanis, ha az arab országok nagyobb mértékben támogatnák Izraellel szemben. A libanoni és a szíriai külügyminiszter csütörtöki damaszkuszi tárgyalásait az érdekelt felek sikeresnek mondták. A tárgyaló felek kifejezték készségüket hogy együttes erővel hárítják el Izrael Dél-Libanon elleni támadásait. Libanonnak egyébként több oldalról kínáltak fel katonai segélyt, a kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy elsősorban az Arab Ligához fordul. A libanoni miniszterelnök Bejrútban találkozott Jaszszer Arafat palesztinai vezetővel és megvitatta vele az időszerű problémákat. Tárgyalásaikon nézetazonosság jutott kifejezésre. Izrael azzal, hogy Dél-Libanonban „háborús légkört” idéz elő, alá akarja ásni a Palesztinai Felszabadítási Szervezet pozícióját, amelyek az utóbbi időben az arab világban és általában nemzetközi viszonylatban megerősödtek. A Dél-Libanon elleni támadásokat Tel - Aviv azzal indokolta meg, hogy az említett térségben a palesztinai kommandóknak támaszpontjaik vannak, s az állandó bombázásokkal tulajdonképpen ki akarta váltani a libanoniak ellenszenvét a palesztinai mozgalommal szemben. Az izraeli nyomás miatt több ezer ember kénytelen volt kitelepülni Dél-Libanonból, a lakosság azonban ennek ellenére eltökélten továbbra is tárogatja a palesztinai mozgalmat. Csütörtökön Libanonban nagyszabású tüntetések zajlottak le a palesztinai mozgalom iránti szolidaritás kifejezeteként. A tüntetésekben 37 párt és más szervezet képviselői is részt vettek. Nyugat-Európának hozzá kell járulnia a válság rendezéséhez ..A Közel-Keletről szóló genfi értekezleten hivatalos minőségben Franciaországnak is részt kell vennie, mint Nyugat-Európa képviselőjének” — jelentette ki Iszmail Fahmie egyiptomi külügyminiszter a kairói Al Akhbarnak adott nyilatkozatában. Fahmi hangsúlyozta, hogy Egyiptom erőfeszítéseket tesz a genfi értekezlet sikere érdekében, s ennek egyik feltétele Franciaország részvétele, mert általa meggyorsulna az előrehaladás a közel-keleti válság békés megoldása felé. Fahmi szerint „az egész arab nemzet” üdvözölné ezt a pozitív lépést. Egyiptom köztudomásúlag azt a nézetet vallja, hogy a közel-keleti válság megoldásában Nyugat-Európának a saját érdekében is részt kell vennie, mivel egyrészt Nyugat-Európát létfontosságú érdekek fűzik az arab kőolajhoz és a Szuezi-csatorna megnyitásához, másrészt pedig a Közel-Kelet békéje és biztonsága az egész mediterrán térség, tehát Nyugat- Európa békéjének és biztonságának is a szerves része. Közel-Kelet Összeül a dobogó védelmi tanácsa Libanon támogatást kér az izraeli agresszióval szemben — Szolidaritás a palesztinai mozgalommal Bejrútból jelenti a Tanjug, Szíria, Libanon és a palesztinai mozgalom képviselői élénk tanácskozásokat folytatnak, hogy egyeztessék álláspontjukat az Arab Liga védelmi tanácsának a jövő héten Kairóban megtartandó ülésezéséig. A béke oszthatatlan Megkezdődött az Interparlamentáris Unió európai együttműködési és biztonsági értekezlete — Dr. G. S. Chillon, az IPU Tanácsának elnöke nyitotta meg — Tito elnök üzenetet intézett az értekezlethez — Petar Stambolić és Peko Dapčević mondott üdvözlő beszédet Különtudósítónk telefon jelentése Kép az Interparlamentáris Unió értekezletének megnyitásáról Szerteágazó tevékenység A Szocialista Szövetség és a tájékoztatás Február 4-én ülést tart a Szövetségi Választmány Elnöksége — Aleksandar Bakočević sajtóértekezlete Belgrádból jelenti a Tanjug. — A JDNSZSZ Szövetségi Választmányának Elnöksége február 4-i ülésén megvitatja a jelenlegi nemzetközi politikai és gazdasági folyamatokat, Jugoszlávia helyzetét és a Szocialista Szövetség feladatait. Az ülés célja többek között az, hogy meghatározza a Szocialista Szövetség nemzetközi tevékenységének tartósabb platformját — jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Aleksandar Bakocevic, a Szövetségi Választmány nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke. A továbbiakban hangsúlyozta: nemzetközi téren a Szocialista Szövetség feladatait az alkotmány és a JKSZ X. kongresszusának határozatai világosan meghatározták. Jóllehet a Szocialista Szövetség ma már több mint száz külföldi párttal, mozgalommal és más szervezettel folytat együttműködést, tevékenysége még nem kielégítő, mivel a dolgozók és polgárok érdeklődése a nemzetközi események és hazánk helyzete iránt igen nagy, tehát a Szocialista Szövetségnek minden tőle telhetőt el kell követnie, hogy közvéleményünket még jobban tájékoztassa a nemzetközi politika kérdéseiről. Ez a tevékenység — állapította meg Rakocevic — hozzájárulás Jugoszlávia tevékeny, békés és el nem kötelezett politikájához. Az elkövetkező időszakban a Szocialista Szövetség nemzetközi tevékenysége a felszabadító mozgalmakkal való szolidaritás megszilárdítására, valamint a szomszédos országokkal, a nyugat-európai szocialista és szociáldemokrata pártokkal való együttműködés fejlesztésére összpontosul,lesztéséért, a békés egymás mellett élésért, a területi sérthetetlenségért, minden ország önrendelkezési jogáért, a népek közötti egyenlőségért és függetlenségért.” Üzenetében Tito elnök hangsúlyozta még, hogy az európai országok közeledésének folyamata lehetővé tette, hogy Európában tartós béke és biztonság alakuljon ki. Az európai országoknak hozzá kell járulniuk a világ minden részének békéjéhez, biztonságához. Végezetül az értekezletnek eredményes munkát, a részvevőknek pedig kellemes itttartózkodást kívánt. A részvevők hosszas tapssal fogadták elnökünk üzenetét. Ezután Petar Stambolic, a JSZSZK Elnökségének az elnöke üdvözlő beszédet mondott: — Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Elvtársnők és elvtársak! Megelégedéssel tölt el, hogy Josip Broz Tito köztár Nyugatnémet szociáldemokrata vezető Grlicskovnál Dr. Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának reszorttitkára, tegnap fogadta Kurt Mattiot, a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagját, a parlament külügyi bizottságának alelnökét, aki azeurópai biztonságról és együttműködésről tárgyaló második interparlamentáris értekezlet részvevőjeként tartózkodik hazánkban.