Magyar Szó, 1975. február (32. évfolyam, 30-44. szám)

1975-02-01 / 30. szám

2. oldal Feladatok Függetlenséget a tengerentúli területeknek Dahomey köztársasági elnöke nyilatkozik az el nem kötelezettek közös hírszolgálatának ■ országok nem voltak eléggé­­ egységesek némely napiren­­­­di pontot, például a koreai­­ kérdést vagy a kambodzsai­­ nemzeti egységkormány jo­gainak elismerését illetően. Másrészt viszont gazdasá­gi téren az el nem kötele­zett országok nagyon jelen­tős tevékenységet fejtettek ki, ami mindenekelőtt az ENSZ-közgyűlés VI. rend­kívüli ülésszakának összehl­lásában nyilvánult meg. Az ENSZ nyersanyag-értekez­letén megfogalmazták az új világgazdasági rendszer lét­rehozásának módját. Az 1974. április 25-i por­tugáliai események alkal­mat nyújtottak arra, hogy az el nem kötelezett orszá­gok alapelvei érvényesülje­nek az egykori portugál gyarmatok és tengerentúli területek önrendelkezési jo­gának és függetlenségének elnyerésével. A Bissau-Gui­nea függetlenségéről tavaly szeptemberben kötött egyez­mény, továbbá azok a meg­állapodások, amelyek értel­mében Sao Tomé és Prin­­cipe-szigetek az idén jú­liusban elnyerik független­ségüket, az el nem kötele­zettek éberségét bizonyít­ják. A gyarmaturalom teljes felszámolásával kapcsolat­ban az el nem kötelezett országok soron következő co­­lombói ötödik értekezletéig arra kell törekedniük, hogy a gyarmattartó országok minél előbb függetlenséget adjanak a még fennmaradt gyarmatok­­népeinek. Külö­nösen vonatkozik ez a Csen­des-óceán néhány sikeré­re, például Guamra, ameri­kai Samoára és a Salamon­­szigetekre, valamint Fran­cia Szomáliára. Mozgal­munknak erőfeszítéseket kell tennie a dél-afrikai ■többségi lakosság jogainak kivívására. Gazdasági téren helytálló lenne, ha teljes mértékben alkalmaznak a fejlődő orszá­gokkal kapcsolatban elfo­gadott rendkívüli intézke­déseket,­­amelynek megvaló­sítása terén a legkevesebb előrehaladás történt. Matthieu Cerecou alezre­des, Dahomey köztársasági elnöke, az el nem kötelezett országok közös hírszolgá­latának megalakulása alkal­mából nyilatkozatot adott, amelyben a következőket mondta: — Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy az el nem kötelezett országok tevé­kenysége az algíri negye­dik csúcsértekezlet óta fi­gyelemreméltóan fokozódott. Mégis sajnálattal kell meg­állapítanunk, hogy az ENSZ- közgyűlés XXIX. üléssza­kán az el nem kötelezett Latin-amerikai minősítés Tapintatlan diplomácia Nincs dialógus, amíg az USA nem módosítja álláspontját Buenos Airesból jelenti a Tanjug. A latin-amerikai országok többsége „tapintatlan diplo­máciai magatartásnak” ne­vezi az USA reagálását ar­ra, hogy Argentína lemond­ta a spárciusra tervezett Buenos Aires-i Aiberika-kö­zi tárgyalásokat. Diplomáciai körökben hangsúlyozzák,­ hogy az USA álláspontjának gyöke­res megváltozása nélkül aligha várható a dialógus megkezdése. „Nézetünk szerint térsé­günkben új, a helyzet, s új kapcsolatok jönnek létre az országok között, s ez n­em­csak Latin-Amer­ika, hanem általában a békés koegzisz­tencia érdekeit szolgálja” — hangsúlyozza ezzel kapcso­latban a venezuelai kor­mány nyilatkozata. Ramon Escovar venezue­lai külügyminiszter Washing­tonba utazott, s közvetlenül megérkezése után találko­zott Kissinger amerikai kül­ügyminiszterrel, hogy tájé­koztassa a latin-amerikai országok álláspontjáról. Velasco Alvarado perui elnök­ ezzel szemben indít­ványozta, hogy mindaddig senki se kezdjen tárgyaláso­kat Washingtonnal, amíg az USA nem változtat latin­amerikai politikáján. Ugyan­ezen a nézeten van Ecua­dor, Mexikó, Panama és Ko­lumbia is. Általában az a vé­lemény, hogy mindaddig „szó sem lehet hasznos és őszinte tárgyalásokról”, amíg az USA meg­ nem­­szünteti új kereskedelmi törvényé­nek diszkriminációs rendel­kezéseit, amelyről a latin­amerikai­­ országok úgy véle­kednek,­­ mint a „gazdasági agresszió és politikai nyo­más” megnyilvánulásáról. A latin-amerikai országok rokonszenveznek a fejlődő országokkal, s eleve vissza­utasítják az USA törekvé­sét, hogy a kontinenst nyers­anyagbázisává változtassa. Kétségtelen, hogy az erővi­szonyok a latin-amerikai or­szágok javára változnak meg. A francia szocialisták kongresszusa A dél-franciaorszégi Pad­ban tegnap megkezdődött a Francia Szocialista Párt há­romnapos kongresszusa, ame­­lyen e legnagyobb francia baloldali szervezet legfonto­sabb és legidőszerűbb politi­kai kérdéseiről tanácskoz­nak, s megválasztják a párt vezető szerveinek tagjait. A Szocialista Párt kong­resszusán 14 külföldi politi­kai szervezet képviselői is jelen vannak. A Jugoszláv Kommunista Szövetséget Du­šan Popovic, a JKSZ Elnök­sége Végrehajtó Bizottságá­nak titkára képviseli, a JDNSZSZ-t pedig Marijan Rožić, a szövetségi választ­mány titkára. Megfigyelőként jelen van Paul Laurent, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja is. Harcok Dél-Vietnamban Saigon: légitámadások a kambodzsai határvidéken Saigonból jelenti az AP. A saigoni katonai parancs­nokság pénteki közleménye szerint a leghevesebb har­cok a kambodzsai határ kö­zelében folynak, ahol csü­törtökön a dél-vietnami sza­badságharcosok erősen tá­madták a Thieu-rezsim ka­tonáinak hadállásait Tan Chau közelében, Saigontól 150 kilométerre nyugatra. Újabb összecsapások vol­tak a Mekong deltavidékén is, ahol a saigoni katonai pa­rancsnokság állítása szerint három összecsapásban a sza­badságharcosok 150 katoná­ja elesett, a rezsim veszte­ségei viszont csak jelenték­telenek voltak. A Saigon­ katonai parancs­nokság közölte, hogy repülő­gépei csütörtökön több órán át bombázták a Quanjg Dac tartományban levő célpon­tokat a kambodzsai határ közelében. A Thieu-kli­kk repülőgépei Tay Ninh Quien Tuong térségét és a köz­ponti fennsíkot is bombáz­ták. összeül Jugoszlávia és a Közös Piac együttműködési bizottsága Pénteken jugoszláv kül­döttség utazott Brüsszelbe, Jugoszlávia és a Közös Piac együttműködési vegyes bi­zottságának rendes évi érte­kezletére. A delegációt Mili­ca Ziberna, a szövetségi kül­kereskedelmi titkár helyet­tese vezeti. A vegyes bizottság ülésén árucsere-forgalmunk, vala­mint Jugoszlávia és a Közös Piac gazdasági együttműkö­désének időszerű kérdései­ről folytatnak véleménycse­rét. A Közös Piac küldöttségét az együttműködési vegyes bizottság ülésén R. Kergor­­lay, a Közös Piac külügyi kérdésekkel foglalkozó bi­zottságának igazgatóhelyet­tese vezeti. Világrekord Peter Doirdeswell 33 éves bristoli lakos ú­­fibb világcsúcsot állított fel a sörivásban. Midössze 3 má­sodperc alatt­ meg egy liter sört. Az újságírók megkérdez­ték tőle, miért sietett olyan nagyon. A válasz: — Mert utálom a sört! MAGYAR SZÓ Szombat, 1975. febr. 1. Chile ma A junto eljntsiolta sierepél? Az illegális KP ellenállásra szólítja fel a népet - Az USA hátat fordít a katonai rezsimnek? A Tanjug tudósítójának levele A pártvezetők a kiáltvány­ban megállapítják, hogy Pi­nochet tábornok rezsimje zsákutcába került, ezért a la­kosságot mozgósítani kell a diktatúra megdöntésére és a demokratikus jogok visszaál­lítására. A katasztrófa megelőzésé­nek érdekében a párt antifa­siszta front megalakítását in­dítványozza, amelyhez a ke­reszténydemokraták is csatla­koznának. A gazdasági és po­litikai helyzet rendezetlensé­ge miatt a chilei nép elége­detlen. Kudarcba fulladt a junta azon kísérlete is, hogy az alkotmányos jogok felfüg­gesztésével, valamint a poli­tikai elnyomás eszközeivel megszilárdítsa hatalmát. In­tézkedései gazdasági síkon is,­ csődöt mondtak, amióta kezébe ragadta az ország irá­nyítását, a reális keresetek 48 százalékkal csökkentek. sabb szövetségesének is bizo­nyos fenntartásai vannak az utóbbi időben a diktatúrával szemben. A hadseregben, amely ed­dig a rezsim támasza volt, szintén felütötte fejét az elé­gedetlenség. A junta elszige­telődése más veszélyt is rej­teget. Orlando Saez közgaz­dász, a kormány tanácsosa figyelmeztette Pinochetet, hogy a világ közvéleményé­nek legminimálisabb támasza nélkül nem lehet huzamo­sabb ideig ellenállni. Súlyos gazdasági helyzet Gazdasági téren rontja a junta helyzetét, hogy­­az inf­láció és a gazdasági válság miatt a réz világpiaci ára bi­zonytalan. Közismert, hogy az ország devizabevételének 90 százaléka éppen ennek az ásványnak a kiviteléből szár­mazik. A réz árának számot­tevő csökkenése következté­ben az ország devizatartalé­ka 800 millió dollárral ki­sebb, s ez a jutára nézve sú­lyos következményekkel járt mind politikai, mind gazdasá­gi szempontból. Chilében 800 000 munkanélküli, 3 mil­lió éhező van. A pénzhígulás terén a junta dicstelen világ­rekordot állított fel: az or­szág az első helyen áll. Eh­hez még hozzá kell adni, hogy az ország adóssága 5 milliárd dollár. A Kommunista Párt kiált­ványa nem fegyveres fölke­lésre szólította fel a népet, hanem politikai aktív és passzív ellenállásra, s ezzel a forradalmi harc egyik form­á­ját sem vetette el. A chilei hazafiak szilárdan meg vannak győződve róla, hogy a katonai rezsim nem lesz olyan hosszú életű, mint egyesek remélték. A kilátá­sok a demokrácia számára kedvezőbbek, de az elsődle­ges feladat a junta megsem­misítése. Momo PUDAR Buenos Aires, január Chilét nem éri okvetlenül nemzeti katasztrófa, mert a fasiszta diktatúrán kívül egy elfogadható lehetősé­ge is van, s ezt rövid időn belül érvényesíteni lehet — szögezi le az illegalitásba vonult Chilei Kommunista Pártnak a nemzethez és valamennyi párthoz intézett kiáltványa. Az egyház a junta ellenNyomozás A lakosság többsége előtt világos, hogy az erőszakpoli­­tika nem lehet a boldog jövő záloga. Újabban az elégedet­lenekhez az egyház is csatla­kozott. A katolikus klérus be­folyásos személyiségei kije­lentették: elnyomásra nem építhető igazságos társada­lom. 4 »„ Az egyház új állásfoglalá­sa is hozzájárult ahhoz, hogy a junta elszigetelődött, de most már nemcsak Chilében, hanem a nemzetközi­ politi­kai életben is. A fasiszta re­zsimet nem­ támogatják a pártok, a kereszténydemok­raták sem, csak a jobboldali Nemzeti Párt. Szövetségesek nélkül még egy katonai diktatúrának sem könnyű hatalmon ma­radni. Az erőszak politikája nem mindenható, s ezt Pino­chet tábornoknak is tudnia kell.. A jól értesült politikai körök szerint az Egyesült Ál­lamoknak, a junta legfonto­ SIMAI MIHÁLY é­i a 200 ÉI/ESVOH (8) A legkésőbben érkezett fivér ötéves kisfia, Thomas Mellon vált a vagyon megalapozójává. Jogot tanult, majd mint ügyvéd uzsoraüzletekkel is foglalkozott. Az ő arcképe függ a család főhadiszál­lásának pittsburghi üléstermében, ahol a dinasztia tagjai rendszeresen összejönnek tanácskozni. Thomas harmincesztendős korában már­ jelentős magánvagyon tu­lajdonosa, amikor benősül Pittsburgh egyik leggazdagabb családjába. A polgár­­háború kitörése előtt néhány évvel, 1859-ben tíz évre a járás bírájává vá­lasztják. Egy hónappal hivatalának le­járta után megnyitja magánbankját, mi­után funkciója és a polgárháborús kon­junktúra felvirágoztatja vagyonát. A magánbank tulajdonosa hatalmas föld­területeket v­ássárol meg, amelyekr­e tudja hogy gazdag szénlelőhelyeket rejtenek méhükben, s növekvő mértékben finan­szírozza Pittsburgh gyorsan fejlődő vegy­iparát. A Mellon fiúk az apa nyomdokába lép­tek. Különösen Andrew Mellon bizonyult tehetségesnek. Kilencéves korában már a maga termesztette zöldséget árusította a szomszédoknak. Valamivel több mint egy évtizeddel később az egyik legnagyobb acélgyáros társa lett, s 1889-ben, néhány érdekes újításra és találmányra felfigyel­ve megkezdte — egy kis csoport élén — az Alumínium Company of America gazda­sági alapjainak lerakását. Ugyanígy ala­pozta meg néhány héttel később az új csi­szolóanyag, a carborundum gyártását. Eb­ben az időben kristályosodott ki a Mellon cég üzleti filozófiája: tőkével támogatni a perspektivikus üzleti vállalkozásokat, en­nek fejében részt szerezni az üzletben, s meghagyni a vállalkozás élén az eredeti kezdeményező tulajdonost, a szakembert egészen addig, amíg számukra előnyösen vezeti az üzletet. A Mellon család tagjai ebben az időben valóban nem vettek részt az érdekkörükbe tartozó vállalatok ope­ratív irányításában. Az első világháború kitörésekor a család érdekkörébe már na­gyon sok minden tartozott: szén, vas, acél, olaj, aluminium, vasút- és hajóépítés. A háború fellendítette a család valamennyi vállalkozását. Andrew Mellon 1921-ben pénzügyminisz­ter lett. Három elnököt szolgált ebben a minőségben: Hardingot, Coolidge-t és Hoovert. Ellenfelei sok mindennel vádol­ták még ez idő alatt. Az egyik legsúlyo­sabb vád az volt, hogy milliós adó­csalá­sokat követett el. A felháborodott közvé­lemény lecsillapítására az akkor 50 millió dollár értékű képgyűjteményét az állam­nak adományozta. Így kerülte el a felelős­­ségrevonást. A Mellon-gyűjtemény Was­hington egyik nevezetessége lett.­­Folytatjuk. Csontvázak a tengerben Bizonyítékok a trieszti gyűjtőtábor parancsnokai ellen A Trieszti-öbölben az Es­so kőolajipari vállalat egyik használaton, ,,kív­üli, lévő,, fino­mí­tójának kikötőjében a bú­várok a tengerfenéken em­beri csontokra bukkantak, a Rizzarna nevű. napi gyűjtő­­tábor áldozatainak maradvá­nyaira. Ez a koncentrációs tábor a második világhábo­rú idején állt fenn a kikötő közvetlen közelében. Felté­telezik, hogy a nácik az ál­dozatok holttestének elham­vasztása után a csontmarad­ványokat a tengerbe szór­ták. A hatóságok rendeletére a búvárok és a rendőrök egy csoportja már hosszabb ideje kutatja a Trieszti-öböl fenekét. A csontmaradvá­nyok 8 méter mélyen hever­tek a víz alatt. A nyomo­zás, van, az egykori, gyűjtőtápor három volt vezetője elleni bűnvádi eljárással. A Rizzarna gyűj­tőtáborban 19­44-ben és 1945-ben több ezer jugo­szláv és olasz hazafit, va­lamint zsidót végeztek ki. A gyűjtőtábor vezetői — mint ahogy a nyomozás meg­állapította­­ — büntetlenül élnek az NSZK-ban. A vizs­gálat azért húzódott el ilyen sokáig, mert néhány trieszti fasiszta, háborús bűnös „köz­tiszteletben álló” trieszti csa­ládok tagja. BONN: Bíróság elé állíthatók a háborús bűnösök A nyugatnémet parlament becikkelyezte az egyez­ményt, amelynek értelmé­ben a nyugatnémet igazság­szolgáltatási szervek bíróság elé állíthatják a volt náci háborús bűnösöket, akiket távollétükben a francia bí­róságok már elítéltek. Jó néhány német háborús bűnös mindeddig háborítat­lanul élt Nyugat-Németor­­szágban, noha a francia bí­róságok már régen kimond­ták fölöttük az ítéletet. A rendelet becikkelyezé­sét a Bundestagban a Ke­reszténydemokrata Párt és a Strauss vezette Keresz­tényszociális Unió képvise­lői ellenezték. Kínai kereskedelem Amerikai helyett ausztráliai búza A Kínai Népköztársaság, nem sokkal azután, hogy le­mondta az USA-val koráb­ban kötött búzavásárlási szerződést, elhatározta, hogy 157 millió dollár értékben Ausztráliától vesz búzát. Az ausztrál illetékesek pénteken közölték, hogy az üzlet a kínai képviselőkkel folytatott csütörtöki Canber­rai és melbourne-i tárgyalá­sok után jött létre. A szer­ződés értelmében Ausztrália 1976 áprilisában és májusá­ban egymillió tonna búzát szállít le a Kínai Népköztár­saságnak. Tavaly Kína 150 millió dollárért vásárolt ausztrál búzát.

Next