Magyar Szó, 1975. február (32. évfolyam, 45-57. szám)
1975-02-16 / 45. szám
RC 36-13, Magyar Szó ■■»■»■■»■■■■авававааавввааааааааааваа ■ "" »ввввввввввввввпвавввввввввввввввввивввввмшвививвввввввввшшивваввви XXXII. évf., 45. (9955.) sz. јјјјвва! Vasárnap, 1975. febr. 16. SSSSSSS Ara -2 dinar T Új tavasz A földművesek általában nem szoktak parancsra várni, mikor kezdjék a tavaszi munkát, ha az idő engedi, tudjuk, télen sem szakadnak el a földtől, készítik a vetőágyakat, hogy idejében talajba kerülhessen a mag. Felső utasítás, parancs nem is volt soha, emiatt senki sem kesergett, egy átfogó, a tavaszi mezőgazdasági munkák minden fontos részletére kitérő elképzelésnek azonban hoszszú éveken át hiányát érezték a földművesek is, meg a nagygazdaságok is. Mostoha időjárásával az elmúlt ősz, emlékszünk, öszszekovácsolta mindazokat, akiknek érdeke valamilyen formában a mezőgazdasághoz kötődik; Vajdaságban mindenkié: a föld terméséből élő paraszttól és a birtokon dolgozótól kezdve az iskolákon és a hadseregen át a gyárakban, elsősorban az élelmiszeriparban dolgozó munkásokig. Jó főpróbának bizonyult ez ahhoz, hogy az idén új, a korábbinál lényegesen más tavaszra ébredjen a mezőgazdaság. Rangosabb gazdasági helyzete teszi ezt, tudjuk, elsősorban lehetővé, de eredményt csak abban az esetben tud felmutatni, ha a korábbi években hiányzó tervszerűséggel kezdi az esztendőt. Hírül adtuk, hogy a múlt csütörtökön a szövetségi kormány elfogadta a tavaszi munkák országos tervét, tegnapi lapunkban pedig arról számoltunk be, hogy vajdasági szinten is napvilágot látott a mezőgazdaság idei akcióprogramja. Szándékosan kerüljük a korábbról ismeretes tavaszi vetési terv kifejezést, mert ez annál sokkal több, nyugodtan mondhatjuk: az egész élelmiszer-gazdaság fejlesztésének elindítója. Az a lényege — ami Vajdaság idei gazdaságpolitikai tervezetének is kiemelt tétele —, hogy a vetésterület struktúráját érezhetően meg kell változtatni az ipari és a takarmánynövények javára. Korábbról ismeretes, hogy elsősorban a cukor- és az étolajtermelést szándékozzuk jelentősen növelni; erre kötelezettséget is vállaltunk a cukorrépa, a napraforgó és a szója árának kiigazításakor, növelésekor. Vetésterület szempontjából vizsgálva, erre adva vannak a feltételek: 48 000 hektárral kevesebb búzát vetettünk, mint 1973 őszén. Tizenötezer hektár parlagon hever (amelynek jelentős hányadát már az idén művelésbe kell fogni), az a körülmény pedig, hogy az elmúlt években átlagban mindössze 10 000 hektáron vetettünk tarlónövényt (másodnövényt), a takarmánytermelés nagy lehetőségét rejti magában. A vetőmagról való gondoskodásra is kitér az akcióprogram, és jelzi, hogy Romániából és Amerikából elegendő mennyiségű szójamagot importáltunk, a szükséges napraforgómagot a Szovjetunióból való behozatallal biztosítottuk, a répamag beszerzése pedig most van folyamatban. Hasonlóképpen intézkedések történtek a műtrágya, a növényvédő szerek és mezőgépek beszerzésére is. Az utóbbit, a géppark kiegészítésének fontosságát külön ki kell emelnünk, mert tudjuk, a mostoha körülmények között folyt őszi betakarítási csata folyamán a szokottnál sokkal több gép hibásodott meg. A feldolgozó üzemek, elsősorban a cukorgyárak és olajgyárak kapacitásának bővítése is tartozéka a programnak. Megemlíti, hogy vajdasági bankkonzorcium van alakulóban a leendő új olaj- és cukorgyárak pénzelésére, dán, francia és német , cégekkel pedig most folynak a tárgyalások cukorgyári berendezések vásárlásáról. Ezek a létesítmények, persze semmiképpen sem készülhetnek el az elkövetkező répakampányig, ezért a meglevő cukorgyárak kibővítése elkerülhetetlen. Ennek előkészítése is folyamatban van. A mezőgazdaság teljesebb hitelellátására való törekvés is jelen van ebben az egész országot átfogó, Vajdaságot pedig társadalmilag, politikailag és gazdaságilag egyaránt közvetlenül érintő akcióban. Ha valóra váltásában mindenki maximálisan helytáll a maga posztján, ha az őszi összefogás még korszerűbben, még körültekintőbben folyik tovább, valóban új tavasz ébred a sokáig mostohagyerekként kezelt élelmiszergazdaságra. CSORBA István " A rradalmi tervezést dolgozók joga és kötelessége Kragujevacon megkezdődött a Vörös Lobogó elnevezésű önigazgatási találkozó Tegnap délelőtt Kragujevacon hazánk 604 társultmunka-alapszervezete 1300 küldöttének részvételével megkezdődött az önigazgatók hagyományos találkozója, a Vörös Lobogó. Az idén hetedszer megrendezésre kerülő találkozó témája a tervezés az önigazgatási, szocializmus feltételeivel. A találkozó ünnepélyes megnyitója előtt az AVNOJ téren az 1876. február 15-i munkástüntetésekre emlékezve felvonták az önigazgatás vörös zászlaját. A himnusz hangjaira "Dragoslav Živković, a Crvena Zastava művek legjobb dolgozója vonta fel a zászlót, középen a felirattal: önigazgatás. Közvetlenül ezután a Sumadija nevű városi csarnokban France Popit, a szervező bizottság elnöke megnyitotta a találkozót. A megnyitón többek között megjelent Dušan Petrovic, a Szocialista Szövetség Szövetségi Választmányának elnöke, Mika Špiljak, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Tanácsának elnöke, Dragoslav Markovic, a Szerb Szocialista Köztársaság elnökségének elnöke, Munir Mesihovic, a JKSZ Központi Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tagja, továbbá Milka Planinc, Angel Csemerszki, Tihomir Vlaškalić, Szabó Ida, Zivan Vasiljevic, Molnár Vilmos, Ilija Vakic, Ilijaz Kurtesi, Jakov Sirotkovic, Dusan Ckrebic és Krsta Avramovic. A találkozó részvevőit a vendéglátó város nevében Borivoje Petrovic, Kragujevac község képviselő-testületének elnöke üdvözölte, majd pedig kihirdette, hogy a községi képviselő-testület határozata értelmében az Ön Igazgatás Vörös Lobogója díszoklevéllel és emléklappal az idén Vladimir Bakaricot, a JSZSZK Elnöksége és a JKSZ Központi Bizottsága Elnökségének tagját tüntették ki. Ebben a kitüntetésben eddig Tito elvtárs, valamint hazánk első munkástanácsa, Edvard Kardelj, Dusan Petrovic-Sane és a Crvena Zastava művek részesült. A határozat megindoklásában Borivoje Petrovic többek között elmondta, hogy Vladimir Bakaric a háború előtt, a népfelszabadító harc idején és a háború utáni szocialista építés folyamán is mindig a munkásosztály és a JKSZ harcának első soraiban volt. Nagy erőfeszítéseket tett az önigazgatású szocializmus tudományos kiépítéséért. KragujeVac dolgozói és kommunistái a forrada(Folytatása a 6. oldalon) ге Popit Hazánkba látogat az új-zélandi miniszterelnök Belgrádból jelenti a Tanjug. Džemal Bijediének, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására Wallace Edward Rowling újzélandi miniszterelnök és külügyminiszter február 25- e és 28-a között hivatalos baráti látogatást tesz Jugoszláviában. A ciprusi válság Tetőfokon a görögök elsorsolése A kommunisták és a szocialisták közleményei Sürgetik a baráti országok támogatásának felhasználását A ciprusi török fél már harmadik napja ujjong, a görög fél elkeseredése és méltatlankodása pedig tetőfokára hágott. A görögök Makariosz elnök nyilatkozata szellemében kommentálják az eseményeket, s kidomborítják, hogy a ciprusi török köztársaság kikiáltása nem más, mint támadás a világszervezet határozatai ellen, amely aláaknázza a két nemzetközösség dialógusát és megegyezését. Ilyen értelemben nyilatkozott pénteken Glavkosz Kléridesz is, aki New Yorkba való elutazása előtt Athénban kijelentette, hogyha a török fél ezentúl is hasonló intézkedésekhez folyamodik, szertefoszlik minden remény a ciprusi kérdés rendezésére. Pénteken késő éjszaka Nikáziában közzétették a Kommunista Párt és a Szocialista Párt közleményét. Az előbbi értékelése szerint a török fél legutóbbi intézkedését az I angol—amerikai imperializ- mus, a reakciós NATO-kö- Irak és a Pentagon átfogóbb I terveibe kell beleilleszteni; ezeknek az a céljuk, hogy Ciprust végérvényesen felosszák, és a szigetországot a földközi-tengeri , agresszív erők atomtámaszpontjává tegyék meg. I A kommunisták helyeslik , a Biztonsági Tanácsnál tett I intézkedéseket, és szorgalmazzák a baráti országok együttműködésének és támogatásának felhasználását. A szocialisták is úgy ítélik meg, hogy a török fél intézkedései az ankarai és az amerikai összeesküvés érdekeit szolgálják. Szerintük internacionálni kell ,a ciprusi problémát. Felhívják a figyelmet arra, hogy bizonyos külországok a két nemzetközösség közötti dialógus folytatását sürgetik. ..A mai feltételek között a tárgyalások folytatása azt okozná, hogy el kellene ismerni a fennálló (Folytatása a 2. oldalon) |Ј1м1Ш |1мшш r-'i ■ ’гљ - x--t y VJ] A mezőgazdasági termelésre kell dapozni az ipari fejlődést Apatinba látogatott Stevan Doronjski, Nikola Kmezić és Dusán Vlatkovic Szombaton délelőtt Apatinba látogatott Stevan Doronjski, a JKSZ Elnökségének tagja, Nikola Kmezić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke és Dusán Vlatko Ivic, a Vajdasági Bank igazgatója. A vendégek először a községi képviselő-testületet keresték fel, majd pedig a község vezetőinek, valamint gazdasági vállalatainak képviselőivel folytattak beszélgetést. A vendégeknek Radovan Rastovic, az apatini községi képviselő-testület elnöke mutatta be a községet. Elmondotta, hogy Apatinnak 35 000 lakosa van, a gazdaságban 6580-an, a gazdaságon kívüli ágazatokban pedig kétezren dolgoznak. A munkanélküliek száma 1540, külföldön a községből 1800-an dolgoznak. A község gazdaságának 1972-ben 28 millió, 1973-ban 12 millió dinár vesztesége volt, a tavalyi év kilenc hónapjában pedig 4,6 millió. A község legnagyobb gondja a Metal Fémipari Vállalat és az Apatex Textilgyár, ezeknek a munkaszervezeteknek évek óta vesztesége van. A veszteségek nagy részét 1974 végéig sikerült lefaragni. A községi elnök ezután a gazdaság terveiről beszélt, elmondta, hogy az idén létre, hozzák a mezőgazdasági munkaszervezetek integrációját, hűtőház, halastó, kukorica-feldolgozó gyár épül, korszerűsítik a malmokat, a hajógyárat és a textilgyárat is. Ezután a munkaszervezetek képviselői tájékoztatták a vendégeket a vállalatok, munkaszervezetek időszertő kérdéseiről. Szakemberek nélkül , nincs gazdasági fejlődés ! A megbeszélésen Stevan Doronjski elvtárs is felszólalt. (Folytatása a 6. oldalon) Újvidéken tegnap megkezdődött a XXX. országos sakkbajnokság Az ország hész legerősebb sakkozójának részvételével tegnap délután Újvidéken, a vasútállomás dísztermében megkezdődött az országos bajnokság. Felvételünkön versenyzők láthatók, amint Voja Savicnak, a Jugoszláv Sakkszövetség elnökeinek megnyitóját hallgatják. Részletesebb beszámolónkat lapunk sportoldalán olvashatják.