Magyar Szó, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-223. szám)

1975-08-01 / 209. szám

ill/I/II fiA pgSffIDdJARAS ELflREJELZÉSI ШшШшШшШШШг IfO Változékony idő: J ШШШЈГћШ шЈПш\ wtkMhelyenként záporeső, zivatar jr » Szeszélyes idővel számolhatunk a hét végén. ? jjrjjb BiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiBiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiieiiiiiaiiiiiiimniiRiiiiiiiii A meteorológusok előrejelzése szerint szombaton ^ лЈкШ SBSBN­BBB",,B'’BB'’BBBB,,B'I0BBBBBBBBBBBBBBB!!!!!!BBBBBB,’BBBBBI,BB!!''",BBBBBBBBB,BBBBBII;!!!!, és vasárnap délelőtt derült, meleg délután mér­te •■*■•** XXXII. évf., 209. (10 119.) sz. SbSSSS Péntek, 1975. augusztus 1. ■■*■£!£ fékelten felhős idő várható, helyenként zápor­ =. — ■ вввнвввавЕ|в:авваввевк.лввг;;2&&авваввавввввва1ВВвг1ВВВВвавввавна1Вв«с.;а&мЦВВвавввввввввв1ВВ psovpI 7Ívatarral pnvh<* pc7aki széllel. A leg- ----................ ■вввввввввввввввваввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввв csövei zivatarral, enyne eszaKi wcnci. " ;, ■ „.-Hí == magasabb nappali hő­mérséklet 26 és 30 fok ko ... ---- ,i-~ ^ ARA 3 DINAR ZOtt leSZ. * ____ ________­­__. Tito elnök beszéde a helsinki értekezleten Európa Jóban-rasszban­ elválaszthatatlan része a világnak AZ EL NEM KÖTELEZETTSÉG KÜLPOLITIKÁNK TARTÓS IRÁNYVÉTELE VOLT ÉS MARAD Egyenletes gazdasági fejlődés nélkül nincs nemzetközi stabilitás Em­öró úr! Engedje meg, hogy hangot adjak megelégedésemnek, hogy sor került az európai országok, az Egyesült Álla­mok és Kanada legmagasabb rangú képviselőinek e nagy találkozójára. Egyszersmind elismeréssel kívánok adózni a vendéglátó országnak és Rekkonen el­nöknek az értekezlet megtar­tásához való jelentős hozzá­járulásukért. Külön köszö­netet mondok a szí­vélyes fogadtatásért és minden arra irányuló igyekezetükért, hogy eb­ben a gyönyörű városban kellemesen érezzük magun­kat, és eredményesen láthas­suk el annyira fontos mun­kánkat. Európa történelmében nagy pillanat ez, amely re­ményt kelt, hogy a mai és az eljövendő nemzedékeknek szebb jövőjük és boldogabb életük lesz. Sok-sok nemze­déknek számtalan megpró­báltatáson és hatalmas szen­vedéseken kellett átesnie, hogy Európa végre erélye­sebben kezdjen megszaba­dulni mindattól, ami hagya­tékában káros, s a jövő felé forduljon. Ahhoz, hogy teljesebben tudjuk értékelni e pillanat nagy jelen­tőségét,­ vissza kell emlékeznünk arra is, ami a múltban nemcsak e kontinens, hanem más vi­lágrészek népeinek annyi bajt okozott. Európából eredt a kolonializmus, amelyet mindmáig nem sikerült tel­jesen felszámolni. Itt kelet­kezett, sajnos, a fasizmus is, ez a legsötétebb ideológia, amelyet a világ valaha meg­ismert. Európában robbant ki két katasztrofális világ­háború is. Európa vált első­ként a hidegháború, a tömb megosztottság, más megosz­tottságok és konfrontációk színterévé. Mindez megnehezítette, hogy az Európa talaján szá­zadokon át fejlesztett civili­záció és kultúra nagy vívmá­nyai jobban és teljesebben az egész emberiség jólétének céljait szolgálják. Nem sza­bad ugyanis figyelmen kívül hagynunk a korszakalkotó eredményeket, mindazt, amit az európai népek elértek és a világnak adtak az emberi tevékenység minden terüle­tén. A tudomány, a technika és a kultúra, nemkülönben a haladó humanista gondo­lat fejlődése, valamint a mozgalmak, amelyek mind­ezzel együtt Európa talaján keletkeztek, meggyorsították a társadalmi viszonyok és a népek közötti kapcsolatok forradalmi átalakulását, erősí­tették a demokratikus tu­datot, és ösztönözték az ál­talános társadalmi haladást. Természetesen a világ más részein bekövetkező esemé­nyek és folyamatok is óha­tatlanul befolyásolták Euró­pa fejlődését. Elnök úr! Ez az európai biztonsági és együttműködési értekez­let nem csupán az európai népek megállapodásának az eredménye, hanem a máso­dik világháború idején és után a nemzetközi politikai, gazdasági és, társadalmi vi­szonyokban kialakult új ten­denciáké és változásoké is. S nemcsak az európai, ha­nem az általános világhely­zet szempontjából is jelen­tős. Olyan korszakban élünk, amelyben a népek mind eré­lyesebb harcot vívnak a sza­badságért és a függetlensé­­­gért, a békéért és valameny­­­nyi nép egyforma biztonsá­gáért, az egyenrangúságért­­ és a sokoldalú együttműkö- j désért, a gazdasági és a tár­­­­sadalmi haladásért. A gyar­­­mati uralom, az imperializ­­­mus és a népek politikai és­­ gazdasági elnyomása egyéb formáinak korszaka lassan bár, de elkerülhetetlenül a­­ vége felé közeledik. Egyet­ 1­­­len nép sem tűri meg többé­­ az­ alárendeltséget és az el­­­­nyomatást. A szabadságért, a békéért, a függetlenségért és az egyenjogúságért min-­­ den nép a legnagyobb áldo­zatvállalásra is hajlandó, er­­­ről ékesen tanúskodik a viet­­­nami, a kambodzsai, az afri­­­kai stb. népek győzelme.­­ Másrészt azonban mindin­kább tapasztalható az embe­reknek és a népeknek a fel­ismerése, hogy a korszerű munkafeltételek és -eszkö­zök, továbbá a tudományos­technológiai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális ha­ladás szükségletei parancso­­lóan a közeledés és a társu­lás szükségességére utalnak. A mai korban ugyanis csak a társult népek tudják meg­oldani mind az emberiség közös problémáit, mind pe­dig azokat a kérdéseket, amelyek az egyes népek mun­kájához, életéhez és haladá­sához fűződnek. S éppen ezért manapság sokkal in­kább, mint bármikor, a né­pek készek magukra vállalni a kölcsönös felelősséget is, amely az emberiség Integrá­ciójának ebből a történelmi szükségszerűségéből fakad, de csupán szabad és egyenran­gú népekként, közös békében és biztonságban, aktív, békés koegzisztenciában, nem pe­dig az egyoldali függőség, elnyomatás és bizonytalan­ság rendszerében. Az el nem kötelezettség politikája a problémák reális és demokratikus megoldását serkenti Az el nem kötelezettség politikája is egyike azoknak az utaknak, amelyeken a je­lenkori nemzedékek új és demokratikus, egyszersmind reális megoldásokat kutat­­nak a fennálló problémákra. Az a tény, hogy ennek az értekezletnek az előkészüle­­t­­eit is áthatotta a meggyőző­dés, hogy a nemzetközi viszo­­nyoknak az aktív békés­­ koegzisztencia elvein­­ kell­­ alapulni, azt bizonyítja, hogy­­ valamennyi né­p tudatában­­ erőteljesen kifejezésre jut­­ a nemzetközi problémák új­­­­szerű megoldási módjának­­ keresése.­­ Az európai biztonság és­­ együttműködés erősítése fe­­l­­é megtett úton számottevő­­ előrehaladás történt a kölcsö­nös bizalom és a jóindulat­ú légkörinek kialakítása te­kintetében. S hogy ez meny­nyit jelent, ám­ a legéke- I sebben tanúskodik az, hogy­­ még, tíz-egynéhány évvel ez­­­előtt a hidegháborús feszült­­ség azzal fenyegetett, hogy« I térségben az­­egész világra­­ nézve beláthatatlan követ­kezményekkel járó legsúlyo­­­­sabb összeütközéseket váltja­­ ki. Akkoriban a legnagyobb­ ­ (Folytatása a 3. oldalon) Tito elnök beszédét mondja a Finlandia-palota üléstermében Tito nap]a Helsinkiben A délelőtti ülésen elnökölt, délután elsőként szólalt fel — Tüzetes tárgyalások az ülések közötti szünetekben — A ciprusi válság hatása a Finlandia hangulatára Különtudósítónk telexjelentése Helsinki, július 31. Ma, mondhatjuk, hog­y Tito napja volt a helsin­ki biztonsági és együtt­működési csúcsértekezleten. A délelőtti munka jellegű ülésen a jugoszláv államfő elnökölt, délután pedig első felszólalóként elmondta nagy érdeklődéssel várt beszédét. A Finlandiában az állam- és kormányfők felszólalásával folytatta mun­káját az európai csúcsé­rtekezlet. Közben a jelen­levő államférfiak is folytatják intenzív tanácskozá­saikat. Tito elnök ma délelőtt Joop Den Uyl holland, dél­után Karamanlisz görög és Wilson brit miniszterelnök­kel, este pedig Giscard d’ Estaing francia köztársasá­gi elnökkel tárgyalt. Tito elnök mai felszóla­lása néhány mozzanatával beleolvad abba az általá­nos hangulatba, amelynek hatása annyira megérződik az egész értekezleten. Ezek a mozzanatok: 1. Annak a hangsúlyozása, hogy Euró­pa sokat szenvedett, népei békét akarnak, békében sze­retnének egymás mellett él­ni. 2. E tekintetben a hel­sinki értekezlet történelmi fordulópont, mert azt jel­zi, hogy Európa a béke­­és a koegzisztencia felé for­dult. 3. Semmi okunk sincs azonban az öntömjénezésre, mert még mindig sok prob­léma vár megoldásra. 4. Most a legfontosabb, hogy a gyakorlatban valóra vált­suk azokat az elveket, ame­lyekben Helsinkiben meg­egyeztek. A problémák nemzetközi jellegének hangsúlyozása Van azonban elnökünk felszólalásának egy lénye­ges mozzanata, amellyel el­tér a felszólalók zömétől: sokkal jobban hangsúlyoz­za a problémák nemzetközi jellegét. Már azzal is, hogy Európát jobban­­beleállítja a világba. Azzal is, ami po­zitív: az európai kedvező folyamatok elválaszthatatla­nok a világban lejátszódott kedvező változásoktól, csak azokkal együtt érthetők meg, mert azok tették le­hetővé, s az európai tör­ténések is visszajátszanak a világ többi részére; és az­zal is ami negatív: Európá­ból indult el az a sok rossz, ami annyira sújtotta a vi­lágot, a gyarmaturalom, amely még mindig nem ért véget, a fasizmus, amely annyi szenvedést hozott, a tömbpolitika, amely még ma is érezteti hatását. A kérdések nemzetközi vonatkozását húzta alá az­zal, is, hogy erőteljesen rá­mutatott a világ minden részének, minden egyes or­szágának kölcsönös függősé­gére. Nemcsak ennek a köl­csönös összefüggésnek köz­vetlenül a békéhez és biz­tonsághoz kapcsolódó ré­szét említette, azt, hogy a (Folytatása a 3. oldalon) A világsajtó reagálása Tito beszédére Új nemzetközi gazdasági rendszerre van szükség Veszélybe kerülhet az enyhülés, ha tovább tart a fegyverkezés A külföldi hírügynökségek­­ bő részleteket közölnek Tito­­ elnöknek a helsinki csúcsér­tekezlet tegnap délutáni ülé­­­sén mondott beszédéből. A Reuter brit hírügynök­ség a beszédnek arra a ré­szére helyezi a súlyt, amely az új nemzetközi gazdasági rendszer­­megteremtésének szükségességére, s a fejlett iparú és fejlődő országok kö­­­zötti szakadék áthidalására vonatkozik. Idézi Tito elnök figyelmeztetését, hogy ha az egyenlőtlen gazdasági fejlő­dés problémái nem oldód­nak meg, elkerülhetetlenül a­­ nemzetközi feszültség és bi­zonytalanság új forrásaivá fajulnak. A brit hírügynökség to­vábbá megemlíti, hogy Tito elnök kijelentette: a helsin­ki csúcsértekezleten részt vevő országok kötelessége elősegíteni a közel-keleti és a ciprusi probléma megol­dását. Tito egyébként figyel­meztetett arra is — közli a hírügynökség —, hogy foko­zódott az el nem kötelezett és más fejlődő­ országokra­­ nehezedő nyomás független politikájuk miatt. Az UPI amerikai hírügy­nökség előtérbe helyezi Tito elnök figyelmeztetését a fegy­verkezési hajsza folytatódá­sának veszélyére, s idézi a jugoszláv elnöknek azt a vé­leményét, amely szerint az enyhülés politikájának ed­digi eredményei veszélybe kerülnek, ha a közeljövőben nem történnek erélyes lé­pések a haderő és fegyver­kezés korlátozása céljából. Az AFP francia hírügynök­ség megállapítja, hogy­ Tito elnök szerint erélyesebb lé­péseket kell tenni a leszere­lés irányában, és erőfeszí­téseket a nemzetközi gazda­sági problémák megoldása érdekében. A jugoszláv el­nök síkraszállt az egyenran­­gúbb nemzetközi gazdasági viszonyok megteremtéséért, az országok szuverenitásá­nak és területi épségének szi­gorú tiszteletben tartásáért, és mások­ belügyeibe való be nem avatkozásért. A nyugatnémet rádióállo­mások délutáni adásaikban úgyszintén idézeteket közöl­nek Tito elnök beszédéből. A kölni rádió közli, hogy Tito elnök felhívta a csúcs­­értekezlet részvevőit, tegye­nek meg minden tőlük tel­hetőt a közel-keleti és cip­rusi probléma igazságos és tartós megoldása érdekében.

Next