Magyar Szó, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-223. szám)
1975-08-01 / 209. szám
ill/I/II fiA pgSffIDdJARAS ELflREJELZÉSI ШшШшШшШШШг IfO Változékony idő: J ШШШЈГћШ шЈПш\ wtkMhelyenként záporeső, zivatar jr » Szeszélyes idővel számolhatunk a hét végén. ? jjrjjb BiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiBiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiieiiiiiaiiiiiiimniiRiiiiiiiii A meteorológusok előrejelzése szerint szombaton ^ лЈкШ SBSBNBBB",,B'’BB'’BBBB,,B'I0BBBBBBBBBBBBBBB!!!!!!BBBBBB,’BBBBBI,BB!!''",BBBBBBBBB,BBBBBII;!!!!, és vasárnap délelőtt derült, meleg délután mérte •■*■•** XXXII. évf., 209. (10 119.) sz. SbSSSS Péntek, 1975. augusztus 1. ■■*■£!£ fékelten felhős idő várható, helyenként zápor =. — ■ вввнвввавЕ|в:авваввевк.лввг;;2&&авваввавввввва1ВВвг1ВВВВвавввавна1Вв«с.;а&мЦВВвавввввввввв1ВВ psovpI 7Ívatarral pnvh<* pc7aki széllel. A leg- ----................ ■вввввввввввввввваввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввв csövei zivatarral, enyne eszaKi wcnci. " ;, ■ „.-Hí == magasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok ko ... ---- ,i-~ ^ ARA 3 DINAR ZOtt leSZ. * ____ __________. Tito elnök beszéde a helsinki értekezleten Európa Jóban-rasszban elválaszthatatlan része a világnak AZ EL NEM KÖTELEZETTSÉG KÜLPOLITIKÁNK TARTÓS IRÁNYVÉTELE VOLT ÉS MARAD Egyenletes gazdasági fejlődés nélkül nincs nemzetközi stabilitás Emöró úr! Engedje meg, hogy hangot adjak megelégedésemnek, hogy sor került az európai országok, az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb rangú képviselőinek e nagy találkozójára. Egyszersmind elismeréssel kívánok adózni a vendéglátó országnak és Rekkonen elnöknek az értekezlet megtartásához való jelentős hozzájárulásukért. Külön köszönetet mondok a szívélyes fogadtatásért és minden arra irányuló igyekezetükért, hogy ebben a gyönyörű városban kellemesen érezzük magunkat, és eredményesen láthassuk el annyira fontos munkánkat. Európa történelmében nagy pillanat ez, amely reményt kelt, hogy a mai és az eljövendő nemzedékeknek szebb jövőjük és boldogabb életük lesz. Sok-sok nemzedéknek számtalan megpróbáltatáson és hatalmas szenvedéseken kellett átesnie, hogy Európa végre erélyesebben kezdjen megszabadulni mindattól, ami hagyatékában káros, s a jövő felé forduljon. Ahhoz, hogy teljesebben tudjuk értékelni e pillanat nagy jelentőségét, vissza kell emlékeznünk arra is, ami a múltban nemcsak e kontinens, hanem más világrészek népeinek annyi bajt okozott. Európából eredt a kolonializmus, amelyet mindmáig nem sikerült teljesen felszámolni. Itt keletkezett, sajnos, a fasizmus is, ez a legsötétebb ideológia, amelyet a világ valaha megismert. Európában robbant ki két katasztrofális világháború is. Európa vált elsőként a hidegháború, a tömb megosztottság, más megosztottságok és konfrontációk színterévé. Mindez megnehezítette, hogy az Európa talaján századokon át fejlesztett civilizáció és kultúra nagy vívmányai jobban és teljesebben az egész emberiség jólétének céljait szolgálják. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagynunk a korszakalkotó eredményeket, mindazt, amit az európai népek elértek és a világnak adtak az emberi tevékenység minden területén. A tudomány, a technika és a kultúra, nemkülönben a haladó humanista gondolat fejlődése, valamint a mozgalmak, amelyek mindezzel együtt Európa talaján keletkeztek, meggyorsították a társadalmi viszonyok és a népek közötti kapcsolatok forradalmi átalakulását, erősítették a demokratikus tudatot, és ösztönözték az általános társadalmi haladást. Természetesen a világ más részein bekövetkező események és folyamatok is óhatatlanul befolyásolták Európa fejlődését. Elnök úr! Ez az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nem csupán az európai népek megállapodásának az eredménye, hanem a második világháború idején és után a nemzetközi politikai, gazdasági és, társadalmi viszonyokban kialakult új tendenciáké és változásoké is. S nemcsak az európai, hanem az általános világhelyzet szempontjából is jelentős. Olyan korszakban élünk, amelyben a népek mind erélyesebb harcot vívnak a szabadságért és a függetlenségért, a békéért és valamenynyi nép egyforma biztonságáért, az egyenrangúságért és a sokoldalú együttműkö- j désért, a gazdasági és a társadalmi haladásért. A gyarmati uralom, az imperializmus és a népek politikai és gazdasági elnyomása egyéb formáinak korszaka lassan bár, de elkerülhetetlenül a vége felé közeledik. Egyet 1len nép sem tűri meg többé az alárendeltséget és az elnyomatást. A szabadságért, a békéért, a függetlenségért és az egyenjogúságért min- den nép a legnagyobb áldozatvállalásra is hajlandó, erről ékesen tanúskodik a vietnami, a kambodzsai, az afrikai stb. népek győzelme. Másrészt azonban mindinkább tapasztalható az embereknek és a népeknek a felismerése, hogy a korszerű munkafeltételek és -eszközök, továbbá a tudományostechnológiai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális haladás szükségletei parancsolóan a közeledés és a társulás szükségességére utalnak. A mai korban ugyanis csak a társult népek tudják megoldani mind az emberiség közös problémáit, mind pedig azokat a kérdéseket, amelyek az egyes népek munkájához, életéhez és haladásához fűződnek. S éppen ezért manapság sokkal inkább, mint bármikor, a népek készek magukra vállalni a kölcsönös felelősséget is, amely az emberiség Integrációjának ebből a történelmi szükségszerűségéből fakad, de csupán szabad és egyenrangú népekként, közös békében és biztonságban, aktív, békés koegzisztenciában, nem pedig az egyoldali függőség, elnyomatás és bizonytalanság rendszerében. Az el nem kötelezettség politikája a problémák reális és demokratikus megoldását serkenti Az el nem kötelezettség politikája is egyike azoknak az utaknak, amelyeken a jelenkori nemzedékek új és demokratikus, egyszersmind reális megoldásokat kutatnak a fennálló problémákra. Az a tény, hogy ennek az értekezletnek az előkészületeit is áthatotta a meggyőződés, hogy a nemzetközi viszonyoknak az aktív békés koegzisztencia elvein kell alapulni, azt bizonyítja, hogy valamennyi nép tudatában erőteljesen kifejezésre jut a nemzetközi problémák újszerű megoldási módjának keresése. Az európai biztonság és együttműködés erősítése felé megtett úton számottevő előrehaladás történt a kölcsönös bizalom és a jóindulatú légkörinek kialakítása tekintetében. S hogy ez menynyit jelent, ám a legéke- I sebben tanúskodik az, hogy még, tíz-egynéhány évvel ezelőtt a hidegháborús feszültség azzal fenyegetett, hogy« I térségben azegész világra nézve beláthatatlan következményekkel járó legsúlyosabb összeütközéseket váltja ki. Akkoriban a legnagyobb (Folytatása a 3. oldalon) Tito elnök beszédét mondja a Finlandia-palota üléstermében Tito nap]a Helsinkiben A délelőtti ülésen elnökölt, délután elsőként szólalt fel — Tüzetes tárgyalások az ülések közötti szünetekben — A ciprusi válság hatása a Finlandia hangulatára Különtudósítónk telexjelentése Helsinki, július 31. Ma, mondhatjuk, hogy Tito napja volt a helsinki biztonsági és együttműködési csúcsértekezleten. A délelőtti munka jellegű ülésen a jugoszláv államfő elnökölt, délután pedig első felszólalóként elmondta nagy érdeklődéssel várt beszédét. A Finlandiában az állam- és kormányfők felszólalásával folytatta munkáját az európai csúcsértekezlet. Közben a jelenlevő államférfiak is folytatják intenzív tanácskozásaikat. Tito elnök ma délelőtt Joop Den Uyl holland, délután Karamanlisz görög és Wilson brit miniszterelnökkel, este pedig Giscard d’ Estaing francia köztársasági elnökkel tárgyalt. Tito elnök mai felszólalása néhány mozzanatával beleolvad abba az általános hangulatba, amelynek hatása annyira megérződik az egész értekezleten. Ezek a mozzanatok: 1. Annak a hangsúlyozása, hogy Európa sokat szenvedett, népei békét akarnak, békében szeretnének egymás mellett élni. 2. E tekintetben a helsinki értekezlet történelmi fordulópont, mert azt jelzi, hogy Európa a békeés a koegzisztencia felé fordult. 3. Semmi okunk sincs azonban az öntömjénezésre, mert még mindig sok probléma vár megoldásra. 4. Most a legfontosabb, hogy a gyakorlatban valóra váltsuk azokat az elveket, amelyekben Helsinkiben megegyeztek. A problémák nemzetközi jellegének hangsúlyozása Van azonban elnökünk felszólalásának egy lényeges mozzanata, amellyel eltér a felszólalók zömétől: sokkal jobban hangsúlyozza a problémák nemzetközi jellegét. Már azzal is, hogy Európát jobbanbeleállítja a világba. Azzal is, ami pozitív: az európai kedvező folyamatok elválaszthatatlanok a világban lejátszódott kedvező változásoktól, csak azokkal együtt érthetők meg, mert azok tették lehetővé, s az európai történések is visszajátszanak a világ többi részére; és azzal is ami negatív: Európából indult el az a sok rossz, ami annyira sújtotta a világot, a gyarmaturalom, amely még mindig nem ért véget, a fasizmus, amely annyi szenvedést hozott, a tömbpolitika, amely még ma is érezteti hatását. A kérdések nemzetközi vonatkozását húzta alá azzal, is, hogy erőteljesen rámutatott a világ minden részének, minden egyes országának kölcsönös függőségére. Nemcsak ennek a kölcsönös összefüggésnek közvetlenül a békéhez és biztonsághoz kapcsolódó részét említette, azt, hogy a (Folytatása a 3. oldalon) A világsajtó reagálása Tito beszédére Új nemzetközi gazdasági rendszerre van szükség Veszélybe kerülhet az enyhülés, ha tovább tart a fegyverkezés A külföldi hírügynökségek bő részleteket közölnek Tito elnöknek a helsinki csúcsértekezlet tegnap délutáni ülésén mondott beszédéből. A Reuter brit hírügynökség a beszédnek arra a részére helyezi a súlyt, amely az új nemzetközi gazdasági rendszermegteremtésének szükségességére, s a fejlett iparú és fejlődő országok közötti szakadék áthidalására vonatkozik. Idézi Tito elnök figyelmeztetését, hogy ha az egyenlőtlen gazdasági fejlődés problémái nem oldódnak meg, elkerülhetetlenül a nemzetközi feszültség és bizonytalanság új forrásaivá fajulnak. A brit hírügynökség továbbá megemlíti, hogy Tito elnök kijelentette: a helsinki csúcsértekezleten részt vevő országok kötelessége elősegíteni a közel-keleti és a ciprusi probléma megoldását. Tito egyébként figyelmeztetett arra is — közli a hírügynökség —, hogy fokozódott az el nem kötelezett és más fejlődő országokra nehezedő nyomás független politikájuk miatt. Az UPI amerikai hírügynökség előtérbe helyezi Tito elnök figyelmeztetését a fegyverkezési hajsza folytatódásának veszélyére, s idézi a jugoszláv elnöknek azt a véleményét, amely szerint az enyhülés politikájának eddigi eredményei veszélybe kerülnek, ha a közeljövőben nem történnek erélyes lépések a haderő és fegyverkezés korlátozása céljából. Az AFP francia hírügynökség megállapítja, hogy Tito elnök szerint erélyesebb lépéseket kell tenni a leszerelés irányában, és erőfeszítéseket a nemzetközi gazdasági problémák megoldása érdekében. A jugoszláv elnök síkraszállt az egyenrangúbb nemzetközi gazdasági viszonyok megteremtéséért, az országok szuverenitásának és területi épségének szigorú tiszteletben tartásáért, és mások belügyeibe való be nem avatkozásért. A nyugatnémet rádióállomások délutáni adásaikban úgyszintén idézeteket közölnek Tito elnök beszédéből. A kölni rádió közli, hogy Tito elnök felhívta a csúcsértekezlet részvevőit, tegyenek meg minden tőlük telhetőt a közel-keleti és ciprusi probléma igazságos és tartós megoldása érdekében.