Magyar Szó, 1975. augusztus (32. évfolyam, 224-239. szám)

1975-08-16 / 224. szám

HL - .................... I.— .-»V.­in I . ____________________________ Megölték Mudzsibur Rahmant A hadsereg államcsínyt hajtott végre Bangladesben — Amerika-barát politikus az új államfő — Szakítani akarnak a szocializmus építésével és az el nem kötelezett politikával — Még vannak ellentmondó hírek Delhiből jelenti az UPI, a Reuter, az AP és az AFP. A fegyveres erők átvették a hatalmat Bangladesben. Mudzsibur Rahman sejket, az állam elnökét megölték — jelenti a bangladesi rádió. A rádió jelentése szerint — amelyet az indiai hírügynökség továbbít — az államcsínyt a bangladesi elnök ellen Kondakar Musztaki Ahmed, volt kereskedelmi miniszter vezette. „Kondakar Musztaki Ah­med vezetésével a fegyveres erők átvették a hatalmat Bangladesben” — közölte a rádió. A meggyilkolt Mudzsibur Rahman elnök 1971, az or­szág függetlenségének kikiál­tása óta állt az állam élén. „Az államcsínyt az ország érdekében hajtották végre.” Mudzsibur Rahman sej­ke­t megölték és kormányát meg­döntötték. Az országban 24 órás ki­járási tilalmat vezettek be. Az államcsínyről kiadott köz­lemény felhívja a lakossá­got, hogy maradjon otthon és támogassa az új kor­mányt. A PTI indiai hírügynök­ség jelenti Daccából, hogy­­az éjszaka folyamán Bangla­des fővárosában lövöldözés hallatszott, de úgy látszik, hogy az országban mégis bé­ke uralkodik. A bangladesi rádió jelen­tette, hogy Kondakar Musz­taki Ahmed lett az új ál­lamfő. Felhívták a rendőrö­ket, hogy jelentkezzenek a legközelebbi rendőrparancs­nokságon. „Azokat, akik szembefor­dulnak az új forradalmi kor­miánnyal, bíróság elé fogják állítani és szigorúan meg­büntetik. Az új kormány felhívja a világ békeszerető országait, hogy ismerjék el” — áll a közleményben, amely a fentiek mellett a Korán­ból vett idézeteket is tar­talmaz. Az indiai hírügynökség je­lenti, hogy tankok ellenőr­zik az elnöki palota felé ve­zető utakat, és páncélosok cirkálnak Dacca utcáin. A Delhibe érkező jelenté­sek szerint az államcsínyt a nyugatbarát politikusok és a hadsereg hajtották végre. Kondakar Musztaki Ahme­dot olyan politikusnak is­merik, aki ellenezte Mudzsi­bur Rahman politikáját és arra irányuló törekvéseit, hogy jó kapcsolatokat épít­sen ki a szomszédos Indiá­val és a Szovjetunióval. Az ideiglenes forradalmi kormányban a függetlensé­gért folyó harc idején Kon­dakar Musztaki Ahmed kül­ügyminiszter volt. A függet­lenség kikiáltása után egy kevésbé fontos miniszteri tárcát kapott. A polgárhábo Az indiai rádió közölte, hogy a fővárosban, Daccá­­ban kijárási tilalmat ren­deltek el és haditörvénye­ket léptettek hatályba. Az ausztrál nagykövetség tájé­koztatta kormányát, hogy a fővárosban pillanatnyilag bé­ke uralkodik­, de katonai alakulatok elfoglalták a stra­tégiai fontosságú pontokat.­ ­ A hadsereg hűségnyilatkozata Delhiből jelenti az AFP. A daccai rádió jelentette, hogy ,a bangladesi hadsereg három fegyvernemének pa­rancsnokai biztosították hű­ségükről Kondakar Musztaki Ahmed államfőt. Hasonló szellemben­­ nyilatkozott a rendőrség és a milícia pa­rancsnoka is. Jugoszl­ávoknak nem esett bántódásuk Belgrádból jelenti a Tan­jug. A daccai jugoszláv nagy­­követség jelentette, hogy a Bangladesben élő jugoszláv állampolgároknak nem esett bántódásuk, s kapcsolatban állnak diplomáciai képvise­letünkkel. Bizonytalan az ország népének reagálása Delhiből jelenti a Tanjug. Nyilvánvaló, hogy Bangla­des, amely három és fél év­vel ezelőtt óriási áldozatok árán kivívta függetlenségét, ismét válságos időszakba került. Az államcsínyt a hadsereg hajtotta végre, jugoszláv idő­számítás szerint pénteken éjjel 1 órakor. Kondakar (Folytatása a 3. oldalon) Mudzsibur Rahman Magyar Sió шввввввввввваввввавввввввввввввввввввваввввввввввввввввввввввввввввввваавваввпвв|ввва ■ ававвввваапаае1авава«;взо1вввавввавваааввввввввввввааааввеаеваваБпаввааввааавввавававвв ::::::: хххн. évf., 224. (io 134.) sz. SH::: szombat, 1975. aug. ie. ::::::: ■ IIRIII ПВВИ.ВВ- V. IBBBBBB ■■■■■■■■■■■■ввввввввввввввввввввввввввВввваавввм^ввввввввввввбввваввввававввавввввв t * [MfEZET . ara 2 dinar A 14. húzás eredményei a 4. oldalon A JKSZ képviselőinek megbeszélése Varsóban Varsóból jelenti a Tanjug. Fadil Hoxha, a JKSZ Köz­ponti Bizottsága Elnökségé­nek és a JSZSZK Elnöksé­gének tagja és Franc Letinc, a Szlovén KSZ Központi Bi­zottsága Elnöksége Végre­hajtó Bizottságának titkára pénteken találkozott Win­­centy Kraszkóval, a LEMP Központi Bizottságának tit­kárával. Fadil Hoxha és Franc Letinc rövid pihenőn tartózkodik Lengyelország­ban. A találkozón Jugoszlá­via és Lengyelország, min­denekelőtt a JKSZ és a LEMP , együttműködésének néhány időszerű kérdéséről folytattak megbeszéléseket. Bakali látogatása Kínában Pekingből jelenti a Tan­jug. Csai Cö-min, a Kínai Nép­­köztársaság és Külországok Baráti Társaságának elnöke csütörtökön este Pekingben vacsorát adott Mahmud Ba­kalinak, a JKSZ Központi Bizottsága Elnöksége tagjá­nak, a Kosovói KSZ Tarto­mányi Bizottsága elnökének a tiszteletére. A vacsorán jelen volt Milorad Božino­­vic, a JSZSZK pekingi nagy­követségének ügyvivője is. A hosszabb baráti beszélge­tésen Csaj Ce-min egyebek között hangsúlyozta, hogy Kínában nagyra becsülik a szocialista Jugoszlávia sike­reit és eredményeit, amelye­ket Tito elnök vezetésével ért el. Méltatta hazánk nem­zetközi szerepét, s annak a meggyőződésének adott kife­jezést, hogy a jövőben még jobban erősödik a JSZSZK és a Kínai Népköztársaság együttműködése és barátsá­ga. Mahmud Bakali a Koreai NDK-ból hazafelé utazóban rövid látogatáson tartózko­dik Pekingben. Az NDK miniszterelnök­­helyettese šibenikben Sibenikből jelenti a Tan­jug­ . Gerhard Schierer, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság­ kormányának alelnöke a šibeniki Boris Kidrič Köny­­nyűfémipari Vállalat képvi­selőivel folytatott beszélge­tése során hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kész beruházá­sokat eszközölni a šibeniki, illetve dalmáciai alumínium ipar fejlesztése végett. Hoz­zátette: semmi akadálya, hogy az ez irányú tárgya­lások őszre megkezdődjenek. Az NDK kormányának al­­elnöke — aki pihenőjét Pri­­moštenban tölti —, megte­kintette az évi 75 0OO tonna kapacitású alumíniumipari kombinátot, amely keletné­met beruházással épült. To­­mosl­v Krnic, a Boris Kid­­ric vállalat vezérigazgatója imertette a magas rangú vendég előtt a munkaszer­vezet tervét. Bangladesnek 76,7 millió lakosa van A népszámlálási bizott­ság adatai szerint Bangla­­desnek ma 76,7 millió la­kosa van. rú idején Amerika-barát po­litikus volt. Megölték a miniszter­­elnököt is Delhiből jelenti az AP. Delhi diplomáciai körök­ben úgy tudják, hogy a bangladesi államcsínyben megölték Mudzsibur Rahman államfőt, Manszur Ali mi­niszterelnököt és Rahman két unokaöccsét. Úgy hírlik továbbá, hogy a puccsvezé­­rek az ország nevét Bangla­des Iszlám Köztársaságra változtatták. Ez arra enged következ­tetni, hogy a puccsisták nem szándékoznak tovább épí­teni a szocializmust, hanem a muzulmán hagyományok­ra támaszkodnak. Waldheim hazánkban Tito elnök megbeszéléseket folytatott vele, majd díszebédet adott tiszteletére . Az ENSZ-főtitkár méltatta elnökünk és Jugoszlávia szerepét az ENSZ munkájában Brioniból jelenti a Tanjug. — Köszönetet mondok Tito elnöknek és a jugoszláv kormánynak, amiért alkal­mat adott a jelenlegi­ nem­zetközi , helyzet megvitatásá­ra, különös tekintettel az ENSZ-közgyűlés küszöbön­­álló ülésszakára, amely nem csupán az ENSZ számá­ra nagy jelentőségű, hanem az egész világ számaira is — je­lentette ki­­Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a pulai repü­lőtérre való megérkezésekor. A továbbiakban a világ­­szervezet főtitkára hangsú­lyozta, hogy mindenekelőtt az ipari és a fejlődő országok viszonya érdemel figyelmet, mert „napjaink egyik leg­fontosabb követelménye, hogy áthidalhatóvá váljék a gazdag és a szegény orszá­gok közötti szakadék”. . — Jugoszlávia rendkívül jelen­tős és építő jellegű szerepet játszik az ENSZ-ben — mondta Kurt Waldheim. — Szeretném hangsúlyozni or­száguknak ezt a rendkívül hasznos szerepét, amely kü­lönösen a Közgyűlés küszö­bönálló ülésszakán fog majd kidomborodni. Tito elnökkel és a jugoszláv kormány el­nökével, valamint vendéglá­tómmal, Miloš Mipictyel, szé­les körű véleménycserét sze­retnék folytatni. Természe­tesen a közel-keleti és a cip­rusi helyzetről is tárgyalunk, amelyben — mint ismeretes — az ENSZ közvetlenül is érdekelt, valamint a dél-af­rikai és általában az afri­kai fejleményekről, mert ve­lük kapcsolatban is egy sor jelentős, probléma merült fel — tette hozzá. A továbbiakban hangsú­lyozta: — Mint látják, a­­ nemzetközi helyzetet érintő­­ számos nagy fontosságú probléma van terítéken,­s­­ ezekről véleményt szeretnék­­ cserélni Tito elnökkel és­­ kormányával. Az ENSZ-főtitkár ünnepé­lyes fogadtatásán a pulai re­pülőtéren jugoszláv részről jelen volt Miloš Minic, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács alel­nöke, szövetségi külügyi titkár és felesége, Lazar Mojszov, a szövetségi külügyi titkár helyettese és a Szö­vetségi Külügyi Titkárság több más tisztségviselője. Waldheim kíséretében van Janez Stanovnik, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­gának titkára, Rudi Stajdu­­har, az ENSZ titkársága tá­jékoztatási osztályának igaz­gatóhelyettese és több más­­ személyiség.­­ A repülőtéri fogadtatás után Waldheim Brioniba ment, s tegnap délelőtt meg­beszéléseket folytatott Josip Broz Tito köztársasági elnök­kel. Köztársasági elnökünk ezt követően díszebédet adott az ENSZ-főtitkár tisz­teletére. Tito és Waldheim kétórás megbeszélést folytatott szá­mos nemzetközi kérdésről. Elnökünk baráti és építő jel­legű megbeszélések során hangsúlyozta, hogy Jugo­szlávia minden támogatást­­ megad az ENSZ-nek, hogy munkássága még hatéko-.­­­nyabb legyen. ­ Kissinger teaválkozással fenyegetőzik Portugáliában Az amerikai külügyminiszter nyíltan bírálta Goncalves miniszterelnököt és kijelentette, hogy a Nyugat támogatja a „mérsékelt elemeket” Washingtonból jelenti a Tanjug. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kilátásba helyezte egy portugáliai kül­ső beavatkozás lehetőségét, s ezzel kapcsolatban bírálta a Szovjetuniót. Kissinger igen élesen és nyilvánosan elítélte a „portugáliai kisebb­ség antidemokratikus dokt­rínáját”, s ígéretet tett, hogy az Egyesült Államok és a többi nyugati ország segítsé­get fog­ nyújtani a „mérsé­kelt” elemeknek, amelyek, egy demokratikus Portugá­liát kívánnak létrehozni. Sajtóértekezletén az ame­rikai külügyminiszter első íz­ben beszélt ilyen nyíltan s első ízben állt azok mellé, akik a jelenlegi portugál kormányzat ellen vannak. Elítélte Goncalves miniszter­elnök politikáját s bírálta a szovjet sajtó Portugáliával kapcsolatos álláspontját. Ezzel kapcsolatban olyan vélemények hangzottak­ el, hogy már maga az a tény, hogy az amerikai külügymi­niszter nyilvánosan ilyen ál­láspontra helyezkedett, igen , jelentősen fog hatni Portu­­­­gália belpolitikai folyamatai Tüntetések Goncalves mellett és ellen Lisszabonból jeleng a Tan­jug. A portugál szocialisták teg­nap hajnalban zárult gyűlé­sükön követelték, hogy Gon­calves miniszterelnök korm­á­nyát azonnal oszlassák fel, s az ország élére nemzet­­mentő kormány álljon, a mi­niszterelnök pedig függet­len és párton kívüli legyen. Követelték azt is, hogy ha­tálytalanítsák a Meló Antu­­nes-dokumentum kilenc megszerkesztőjének felfüg­gesztését. Az elnöki palota előtt , mintegy­­10 000 ember köve­­t­­elte Goncalves miniszterel­­­­nök leváltását. Húsz kilométerrel távo­­­­labb egy sportcsarnokban , mintegy 10 000 ember gyűlt­­ össze a Kommunista Fárt­­ gyűlésén Ezek fenntartás nélkül támogatták Goncal­­vest és a Fegyveres Erők Mozgalmának egységét szor­galmazták. Alvaro Cunhal,­­ a Kommunista Párt főtitkár­­­­a megvádolta a szocialista­­ vezetőket. Lehetőséget ad­tak a reakciós fasiszta agi­tátoroknak, hogy megtámad­ják a Kommunista Párt szék­­ házait. Cunhal az alábbiakat is ki­­­jelentette: — Egyetlen pártot sem rá­galmaztak, támadtak és hi­­­­báztattak annyira, mint a­­ Kommunista Pártot, s mi­­ mégis kijelentjük: h­ajlan­­­dóak vagyunk közeledni mindazokhoz, akik érdekel­­­­tek a végső győzelemben. Csütörtök este a főváros­­i­ban szélsőbaloldali csopor­ t­­ok is szerveztek gyűlést, s ezen külföldi küldöttségek is részt vettek. Hír szerint a katonai ve­zetők kompromisszumot pró­bálnak kialakítani a Meló Antunes-dokumentum és a szárazföldi hadműveleti pa­rancsnokság tisztjeinek poli­tikai programja között. Az izraeli hadügy­miniszter bizonytalannak, de komolynak mondta a megbeszéléseket Simon Peres izraeli hon­védelmi miniszter szerint (Folytatása a 3. oldalon)

Next