Magyar Szó, 1975. november (32. évfolyam, 301-315. szám)
1975-11-01 / 301. szám
Ш I ГАЧ, I SZAVATOLJA 9 Ш , l I ..." '•.. • I НДИИРДЈД kívánságának! ■ Tito: Molanak egyik legnagyobb vívmánya az egységes Jugoszlávia Tito a népfelszabadító háború történelmi eseményeinek színhelyén Köztársasági elnökünk pénteken Valjevo, Stolice, Krupanj és Loznica vendége volt Különtudósítónk telefonjelentése VALJEVO rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítette Josip Broz Tito köztársasági elnököt és feleségét, Jovanka Brozt. Tito elvtárs a Zlatiboron eltöltött rövid pihenője után érkezett ebbe a harcos múltú és szabadságszerető nyugat-szerbiai városba. Köztársasági elnökünk különvonata tegnap délelőtt néhány perccel 10 óra után gyönyörű napsütéses időben futott be a zászló- és virágdíszbe öltözött valjevói vasútállomásra. Tito elvtárs és felesége kíséretében ott voltak: dr. Vladimir Bakarić, Petar Stambolic, Dragoslav Markovic, Mirko Popovic, Zivan Vasiljevic, Spasenija Babovic, Dusan Ckrebic, Momcilo Dugalié és mások. Valjevo dolgozóinak nevében Sreten Jankovic, a községi képviselő-testület elnöke üdvözölte a magas rangú vendéget, a helyi Milovan Mižić Általános Iskola kórusa pedig forradalmi dalok eléneklésével köszöntötte őket. Eközben Slavica Stojanovic és Zoran Savastic pionírok virágcsokrot adtak át Tito elvtársnak és Jovanka Broznak. Tito elvtárs és kísérete ezután Valjevo központjába hajtatott. A város utcáin és a Tito téren mintegy 50 000 ember gyűlt össze. Valjevóban leálltak a gyárak, az üzemek, becsuktak az üzletek, mindenki ott akart lenni a nagy eseményen, Tito elnök fogadásán. Dragojlo Dudic, a hősi halált halt valjevói néphős Tito téri szobránál felállított emelvényen Sreten Janković, a községi képviselőtestület elnöke mondott üdvözlő beszédet. — Kedves Tito elvtárs, Jovanka elvtársnő és kedves vendégeink! A községi képviselő-testület, a Kommunista Szövetség, a társadalmi-politikai szervezetek dolgozóinak és egész lakosságunknak nevében a legszívélyesebben üdvözlöm önöket a szabadságszerető Valjevóban. Tito elvtárs, örülünk, hogy eljött közénk, ide, ahol szinte érintésnyire vannak tőlünk azok a hegyek, amelyekben a jugoszláv népforradalom vezetőjeként először találkozott harcostársaival. Valjevónak és környékének a lakossága büszkén emlékezik dicsőséges történelmi múltjának erre az időszakára. Nagyon büszkék vagyunk azért is, hogy vörös szocialista forradalmunk tüze az ön vezetésével a mi vidékünkön lobbant lángra — mondta elöljáróban Sreten Jankovic. Az elmúlt három évtizedben munkásosztályunk erőssé növekedett, és társadalmunk további szocialista építésében önigazgatási viszonyaink megteremtésében a KSZ vezetésével kivívta magának községünkben az őt megillető vezető szerepét. Tito elvtárs, mi itt egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk nemzeteink és nemzetiségeink testvériségének és egységének ápólását. Prileppel, Nikalétvel, Jajoéval, Zadarral, Koperral, Plocéval, Metkovictval, és Jesenicével testvérvárosi kapcsolatokat ápolunk. E városok lakosaival való találkozásainkra mindenekelőtt ifjúságunkat küldjük, mert fiataljainkat arra tanítjuk, hogy mint a szemük fényére, úgy vigyázzanak forradalmunk vívmányaira, becsüljék alkotmányunkat, a nemzeteink és nemzetiségeink közötti egyenjogúságot — mondta befejezésül Sreten Jankovic. Ezután Tito elnök lépett a szónoki emelvényhez. Elvtársnők és elvtársak! Engedjétek meg mindenekelőtt, hogy szívélyesen üdvözöljelek benneteket, és megköszönjem azt a fenségesfogadtatást, amelyben ma itt részesítettetek bennünket. Arról a vidékről érkeztünk vissza, amelyhez a népfelszabadító háború során megtett utunk egy része kapcsolódik. Sok új dolgot láttunk. Ez a vidék ma egészen másként fest, mint ahogyan másként festenek Jugoszlávia-szerte a városok és falvak. Jugoszlávia óriási előrehaladást ért el az idő óta, amikor mi erről a vidékről megindultunk, hogy egész országunkban megvalósítsuk a forradalmat. Sok elvtárs és elvtársnő, akik abban az időben velünk indultak, nem erről a vidékről, nem Szerbiából valók. Sokan közülük életüket vesztették. Nem tértek többé viszsza. Áldozataik és harcosaink hősiessége azonban lehetővé tette, hogy birtokunkban legyen mindaz, amink ma van — az új és fejlett Jugoszlávia, a nép magas fokú öntudatával együtt. Amikor ma visszapillantunk a háború után megtett útra, amelyen óriási nehézségeket küzdöttünk le, láthatjuk, dolgozóinknak milyen igyekezetére és alkotói erőfeszítésére volt szükség, hogy kiépítsük azt, amellyel ma Jugoszláviában rendelkezünk. Az ország mai képe telje-sen megváltozott nemcsak azért, mert sok gyárat építettünk, kialakítottuk az infrastruktúrát, magasabb szintre emeltük az életszínvonalat, hanem sok egyéb olyan dolog eredményeként is, melyet dolgozóink alkotótevékenységükkel értek el. Forradalmunk legnagyobb vívmánya, hogy ma egységes, testvéri országunk van, hogy a testvériség és egység érvényesül, amelynek alapjait a háború folyamán kezdtük építeni, mert összes köztársaságunk és autonóm tartományunk nemzetei és nemzetiségei közösen harcoltak azért, amit a mai napig együttesen megteremtettünk. Mélységes hálámat akarom kifejezni azokért az óriási áldozatokért, amelyeket ti, ez a vidék hozott a háború folyamán. Tudom, hogy ezek milyen nagy áldozatok voltak, mert köztetek voltam. Mi akkor szinte az eget ostromoltuk. Óriási ellenség állt előttünk: a megszállók és quislingek mind Szerbiában, mind pedig Horvátországban, Szlovéniában, Macedóniában, Crna Gorában. A nép azonban eltökélte, hogy inkább életét veszti, mint hogy megengedje, hogy gyönyörű országunkban az ellenség, az idegen vagy pedig azon csatlósai uralkodjanak, akik velük együtt haladtak. Ez nem volt könnyű harc. Ti jómagatok is tudjátok. Különösen régi harcostársaim, akik sok vidéket bejártak, csaknem az egész országot, tudják, hogy milyen súlyos harc volt az. Abban az időben nem voltak gyáraink sem. Csak Uzicéban volt egy lőszer- és fegyvergyárunk, máshol sehol semmi. Fegyvereinket az ellenségtől zsákmányoltuk. Saját fegyvereivel harcoltunk ellene. 1941-ben egész Jugoszláviában mindössze körülbelül 80 000 partizán volt, a háborút pedig 800 000 harcossal fejeztük be, ezenkívül egyes más helységekben is voltak még partizánalakulataink. Mint mondtam, főleg a magunk erejéből sikerült felfegyvereznünk egy ilyen nagy hadsereget. 1944-ig senki semmiben sem támogatott bennünket. Egyesek nem is segíthettek, mert földrajzilag annyira távol álltak tőlünk, hogy erre nem volt módjuk. Ellenfeleink, a quislingek, csetni (Folytatása az 5. oldalon) Bijedic jelentése ázsiai körútjáról Belgrádból jelenti a Tanjug. Džemal Bljedić, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap délelőtt ismertette a Jugoszláv Képviselőház Szövetségi Tanácsának külügyi bizottságával a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, a Kínai Népköztársaságban, Szri Lankában és Indiában tett látogatásának eredményeit, s beszámolt a tárgyalásokról, amelyeket a szingapúri és a teheráni kormányfővel folytatott. A bizottság megállapította, hogy a látogatások és a megbeszélések igen hasznosak voltak, és hozzájárultak a Jugoszlávia és az említett országok közötti kapcsolatoktovábbi fejlődéséhez. • A r '' Tito elnök Valjevóban 40 000 ember előtt mondott beszédet A Japán KP meghívására Pártküldöttségünk Tokióban Stone Dolane, a KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára vezeti ■— A hivatalos megbeszélések ma délelőtt kezdődnek — A JKSZ küldöttségével utazott a Szakszervezeti Szövetség delegációja is A Jugoszláv Kommunista Szövetség küldöttsége, amelyet Stane Dolanc, a Központi Bizottság Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára vezet, tegnap egyhetes látogatásra Tokióba érkezett. A jugoszláv pártküldöttséget a Japán Kommunista Párt hívta meg. Delegációnkat a repülőtéren Tecuro Fuva, a Japán Kommunista Párt, Titkárságának vezetője és más magas rangú pártfunkcionáriusok üdvözölték. Jelen volt Miroslav Krenčić, Jugoszlávia tokiói nagykövete is. A JKSZ küldöttségének tagjai közt van dr. Tihomir Vlašikalic, Marin Cetinic és Boško Siljegovoc. A hivatalos megbeszélések valószínűleg ma délelőtt kezdődnek meg. Marin Cetinic mint a Szocialista Szövetség Szövetségi Választmányának alelnöke tárgyalni fog a Japán Szocialista Párt képviselőivel. . . A Jugoszláv Kommunista Szövetség küldöttségével együtt Japánba utazott a Szakszervezeti Szövetség delegációja is, amelyet Dušan Bogdanov, a Szövetségi Tanács alelnöke vezet. A jugoszláv pártküldöttség Tokióba Pjongjangból utazott, ahol öt napot töltött a Koreai Munkapárt vendégeként. Értékeléseik szerint a jugoszláv—koreai megbeszélések igen eredményesek voltak, küldöttségünket otttartózkodása alatt igen nagy érdeklődés vette körül. A Kim Ir Szung elnökkel folytatott tárgyalások nagyban hozzájárulnak a két el nem kötelezett ország kapcsolatainak fejlődéhez. A pjongjangi repülőtéren küldöttségünk tagjaitól a Koreai Munkapárt több magas rangú tisztségviselője, köztük Kim Don Gju, a Központi Bizottság titkára, köztárasági elnökhelyettes vett szívélyes búcsút. Útban Japán felé a JKSZ küldöttsége rövid látogatást tett Habarovszk távol-keleti szovjet városban. Közös közlemény a jugoszláv—koreai tárgyalásokról Pjongjangban tegnap közös közleményt adtak ki a JKSZ küldöttségének a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról. Az ötnapos látogatás alatt a JKSZ és a Koreai (Folytatása a S. oldalon) üdvözlő táviratok Algéria nemzeti ünnepére Josip Broz Tito köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Huari Bumediennek, az algériai Forradalmi Tanács és a Minisztertanács elnökének Algéria nemzetközi ünnepe alkalmából. Džemal Bijeđić, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke is táviratot intézett Huari Bumedienhez. Minié hétfőn Bonnba utazik Miloš Minié, az SZVT alelnöke, szövetségi külügyi titkár és felesége Hans- Dietrich Genschernek, az NSZK alkancellárjának és külügyminiszterének meghívására november 3-ától 5- éig hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban. Vendéglátójával széles körű véleménycserét folytat a két ország bilaterális együttműködésének továbbfejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A tervek szerint külügyi titkárunkat fogadja Walter Scheel, az NSZK szövetségi elnöke is. A prágai katasztrófa után hál halálos áldozat Folytatja a munkát a szerencsétlenség okait vizsgáló bizottság Prágából jelenti a Tanjug. Hetvenkét halálos áldozata van a prágai repülőtér közelében csütörtökön történt légi katasztrófának. Az 52 életben maradt utas közül négy a kórházba vezető úton kiszenvedett. Az eddigi jelentések szerint a szerencsétlenséget 48 utas élte túl. A gépben, majt ismeretes, 120 ember volt. A fővárosi egyetemi kórház igazgatója, Augustin Horvat megerősítette a Tanjug tudósítójának jelentését, hogy a kórházból már elboccsátottak egy utast, aki jóformán sebesülés nélkül élte túl a borzalmas katasztrófát. A csehszlovák hírügynökség jelentései szerint a jugoszláv gép öttagú személyzetéből egy stewardess, Tatjana Rijavec maradt életben. Jelenleg az egyetemi kórházban ápolják, s viszonylag jól érzi magát. A kórház igazgatója kijelentette, hogy Tatjana Rijavecet valószínűleg a jövő héten engedik ki a kórházból. Közölték, hogy a csehszlovák közlekedésügyi miniszter által kinevezett bizottság folytatja a szerencsétlenség okainak kivizsgálását. Azt is közölték, hogy tegnap kora reggel megérkezett Prágába a hattagú jugoszláv szakértőcsoport.A harmadik oldalon ismertetjük Tatjana Rijavecnek, az életben maradt légikisasszonynak a nyilatkozatát a szerencsétlenségről.