Magyar Szó, 1975. november (32. évfolyam, 301-315. szám)
1975-11-01 / 301. szám
Szombat, 1975. nov. 1. D Mai KoMM&Kívunk A közös célokért v. alekszandar GRLICSKOV, a JKSZ Központi Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának reszorttitkára a Horvát KSZ šibeniki községi választmánya politikai aktívájának tagjaival folytatott beszélgetése során megjegyzéseket fűzött az európai kommunista és munkáspártok értekezletére készülő záródokumentum-javaslat kidolgozásával megbízott munkacsoport október 9-én és 10-én Berlinben megtartott ülésének eredményeihez és általában az értekezlet előkészületeihez. Dr. Alekszandar Grlicskov hangsúlyozta, hogy az ülésen megvitatásra került záródokumentum-javaslat lehetséges és elfogadható alapul szolgálhat a további munkához és hozzá lehet fogni annak a politikai közleménynek a megfogalmazásához, amely az értekezlet záróaktusát fogja jelenteni, s amely tükrözi majd az öszszes részvevő pártok számára elfogadható álláspontokat. Az értekezlet előkészületeiben ezáltal jelentős lépés történt előre. Az európai kommunista és munkáspártok értekezletét egy a közösen megállapított témáról való szabad és egyenrangú véleménycserének tekintjük, és a témaként napirendre kerülő „Harc az európai békéért, együttműködésért, biztonságért és társadalmi haladásért” problematika megvitatása által az európai kommunista és munkáspártok rámutathatnak majd a nemzetközi feszültség további enyhülésének folyamatát elősegíteni hivatott utakra, s a feszültség enyhüléséért kifejtett erőfeszítéseket új tartalommal egészíthetik ki. Az értekezlet dokumentuma körüli viszálykodás helyett az európai kommunista és munkáspártoknak erőfeszítéseiket az értekezlet egy olyan dokumentumának kidolgozására kell összpontosítaniuk, amely a közös vonásokat domborítja ki az említett célokért folytatott harcban. A részt vevő pártok, továbbá Európa minden olyan demokratikus és haladó mozgalma, amelyhez az értekezlet üzenettel fordul, a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért folytatott harcokhoz azokból a beszédekből meríthetnek ihletet, amelyeket az európai kommunista és munkáspártok vezető személyiségei mondanak majd el. Véleményünk szerint az értekezletnek éppen ebben rejlik alapvető értelme és jelentősége. Szerintünk a másféle hozzáállás eleve csökkentheti azoknak az eredményeknek a jelentőségét, amelyek a kommunista és munkáspártok rendelkezésére állnak majd a békés koegzisztenciára és szociális haladásra, továbbá az országaik és általában az európai, valamint a világpolitikai, gazdasági és szociális helyzetének önálló felmérésére vonatkozó stratégia és taktika kidolgozásakor. Az e témakör megvitatására irányuló értekezlet történelmi jelentőségű alkalom a kommunista és munkáspártok számára, hogy egymás közötti, valamint a többi haladó és szocialista irányvételű erővel való együttműködésben megszabaduljanak a múlt kísérteteitől. (Komunist) (Folytatás az 1. oldalról) Munkapárt küldöttsége megbeszéléseket folytatott, és a jugoszláv küldöttség tagjait fogadta Kim Il Szung, a Koreai Munkapárt KB főtitkára. A közös közlemény megállapítja, hogy a JKSZ és a Koreai Munkapárt küldöttsége közti tárgyalások a szívélyesség és nyíltság légkörében folytak, és a megvitatott kérdésekben nézetazonosság nyilvánult meg. A közlemény külön hangsúlyozza, hogy az a megbeszélés, amelyet Tito és Kim Ir Szung elnök folytatott a Koreai NDK elnökének júniusban Jugoszláviában tett látogatása alkalmával, történelmi jelentőségű esemény, amely a két párt és nép testvérbarátságát és együttműködését magasabb szintre emelte. Ez alkalommal a két elnök megállapította, hogy nagy lehetőségek vannak a két ország sokoldalú kapcsolatainak további bővítésére és fejlesztésére. A JKSZ küldöttsége ismételten teljes támogatásáról biztosította a Koreai Munkapárt és a koreai nép harcát az ország külső beavatkozás nélküli, demokratikus elveken alapuló és békés egyesítéséért. Másrészt a Koreai Munkapárt megbecsülését fejezte ki Jugoszlávia nemzeteinek és nemzetiségeinek sikerei iránt, amelyeket a JKSZ és Tito elvtárs vezetésével értek el az önigazgatáson és a Jugoszlávia nemzetközi tekintélyének megszilárdításán alapuló szocializmus építésében. Mindkét fél hangsúlyozta ragaszkodását az el nem kötelezettség politikájához, és meggyőződését fejezte ki, hogy az a világbéke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának erőteljes tényezője. A tárgyalások során véleménycserét folytattak a nemzetközi gazdasági viszonyokról is és rámutattak, hogy harcot kell folytatni az egyenlőtlenségen alapuló gazdasági rendszer ellen, s az új távlatok megteremtéséért a fejlődő országok számára, hogy ezek gazdaságilag teljesen függetlenné váljanak és gyorsabb ütemben fejlődjenek. Mindkét fél úgy véli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben okvetlenül erősíteni kell az imperializmus és az elnyomás összes formái ellen harcoló erők együttműködésének különféle formáit. Ezeket kapcsolatokat a teljes bel- és külpolitikai függetlenség és önállóság elvei alapján kell fejleszteni, minden egyes párt és mozgalom érdekeinek és nézeteinek teljes méltánylásával. A munkásosztály és az országok népeinek harca, amely a társadalmi és történelmi fejlődés, valamint a nemzeti sajátosságok különböző feltételei között folyik, megköveteli, hogy megtaláljuk a szocialista és más forradalmi erők közötti együttműködés, kölcsönös támogatás, segítségnyújtás és szolidaritás új formáit. A két küldöttség véleménye szerint minden egyes párt tiszteletben tartása, valamint a munkásosztály nemzeti és nemzetközi kötelezettségeinek méltánylása a sikeres együttműködés és szolidaritás feltétele és a munkásosztály történelmi céljai megvalósításának érdekében áll. Végül a közös közlemény hangsúlyozza, hogy mindkét fél egyöntetűen megállapította: a JKSZ küldöttségének a Koreai NDK-ban tett látogatása nagy hozzájárulás a két párt és a két ország népe testvérbarátságának és együttműködésének megszilárdításához és elmélyítéséhez. Közös közlemény a jugoszláv-koreai tárgyalásokról Dokumentumok Hitelesen Jugoszláviáról A Francia Televízió másfél órás műsorban tájékoztatta nézőit hazánk történelméről, harcáról, fejlődéséről Párizsból jelenti a Tanjug. Csütörtökön este a Francia Televízió másfél órás műsorban ismertette Jugoszlávia rendkívül mozgalmas történelmét és Tito elnök sokoldalú szerepét, amelyet a Kommunista Párt, a népfelszabadító háború, a szocialista országépítés vezetésében és irányításában, főleg pedig az el nem kötelezettség egyre erősödő mozgalmának fejlesztésében betöltött. A műsor szerzői — Georges Bortoli ismert francia újságíró és Francois Caillaud a párizsi jugoszláv művelődési és tájékoztatási központ segítségével részletes tájékoztatót nyújtott Jugoszlávia történelméről, az ország megalakulásától napjainkig, valamint Josip Broz Tito elnök életútjáról. A műsor szerzői a hitelesség érdekében 14 európai és más ország filmtáranyagából állították össze az adást. Így a néző szemei előtt leperegtek a viharos események kezdve a szarajevói merénylettől, az első világháborútól, a nagy októberi forradalmon és Tito elnöknek ,e forradalomban való részvételén, a háború előtti népellenes jugoszláviai rezsimen és a Jugoszláv Kommunista Párt illegális harcán, a hazaárulókkal és a fasizmussal szembeni népi ellenálláson át egészen napjainkig. A film egy külön részét Tito elnöknek a nemzetközi kommunista mozgalomban, a JKP átszervezésében, a népfelszabadító háború megszervezésében és vezetésében betöltött szerepének szentelte. Mindezt dokumentumfilm-részletekkel illusztrálták , filmeket mutattak be a népfelszabadító háború legsúlyosabb szakaszairól, a hazaárulókról, a kollaboránsokról, továbbá a néphatalom megteremtéséről és Tito Jugoszláviájának nemzetközi elismeréséről. A műsor úgyszintén bemutatta a háború sújtotta Jugoszlávia újjáépítésének legfontosabb szakaszait, a Tájékoztató Irodával való szakítása után ellene szervezett zárlatot, a munkásönigazgatás megteremtését és az el nem kötelezettség világmozgalmának létrehozását. A szerzők Tito elnök történelmi személyiségét helyezték előtérbe. A műsor Georges Bertoli és Tito elnök beszélgetésével zárult. A francia újságíró kérdéseire válaszolva, Tito elnök a legnehezebb időszaknak a háború időszakát és az 1948. évet nevezte, továbbá az ország újjáépítését és a szocializmus építését az akkori rendkívül súlyos feltételek között. A legfontosabb vívmánynak minősítette Jugoszlávia egységét, a munkás- és társadalmi önigazgatás fejlődését, valamint az el nem kötelezettség mozgalmát, amelynek egyik megalapítója Jugoszlávia. MAGYAR SZÓ Spanyolország A haldokló Francótól sem merik elvenni a hatalmat Mindaz, ami Spanyolországban történik, olyan drámai pillanatokat tükröz, amelyeket az ország 35 millió lakosa átél. Különösen jellemző ez a hatalomátruházás problematikájára. A csütörtök esti döntés, hogy Juan Carlos hercegre ideiglenesen ruházzák át a hatalmat, ugyancsak a jelenlegi spanyolországi drámát és bizonytalanságot tükrözi. Franco halálos ágyán fekszik, de sem ő, sem a családi Camarilla nem egyezett bele abba, hogy a hatalom átruházását véglegesen rendezzék. A Bourbon-hercegre csak ideiglenesen ruházták át a hatalmat, akárcsak egy évvel ezelőtt is. Jelen pillanatban azonban sokkal fontosabb az, hogy sem a kormány, sem pedig a koronatanács nem szánta rá magát arra, hogy Francót képtelenné nyilvánítsa a hatalom gyakorlására. Franco jómaga sem volt hajlandó megválni a hatalmától. A hatalom átruházásának kérdése két módon oldható meg. Éspedig: vagy elhatározza magát Franco, hogy teljesen visszavonul, vagy pedig a kormány és a koronatanács áthelyezi a hatalmat a herceg kezébe, mivel Franco már képtelen az államfői teendőket ellátni. Válságos libanoni napok Sorsdöntő hétvége előtt Állandósul-e a tizedik tűzszünet? — Koromé három napja tanácskozik ne és Hadat negyedekben tovább dúl az ellenségeskedés. A helyzet feszültsége ellenére nem érkezett jelentés arról, hogy az utcákon súlyos harcok folynak. Az utóbbi hét hét alatt a tizedik, a szerda esti tűzszüneti megállapodás továbbra is nagyon bizonytalan. Karame miniszterelnök már három napja a kormánypalotában tartózkodik, ahol a politikai vezetőket fogadja s a harcok megszüntetésére szólít fel mindenkit. E pillanatban senki sem hajlandó jóslatokba bocsátkozni a legújabb tűzszüneti egyezmény sorsát illetően. Nem kell csodát várni — mondta Gasan Tueni iparügyi miniszter. A külföldiek és a libanoniak egy része is elhagyja a fővárost, s ez közvetlenül arra utal, hogy kevesen bíznak a helyzet javulásában. Hasonló véleményen van néhány libanoni vezető is, akik nem leplezik kételyüket hogy a közeljövőben a bejrúti utcákra visszaköltözik a tartós béke. A kormányhoz közel álló körök véleménye szerint a következő 48 óra döntő fontosságú Karame tűzszüneti egyezményét illetően. A miniszterelnököt egyébként támogatják az ország baloldali és nacionalista erői, akiket Kamal Dzsumblatt vezet Ezek az erők készségüket fejezték ki, hogy következetesen tiszteletben tartják a tűzszüneti egyezményt, de egyidejűleg azt is bejelentették, hogy készek harcolni a libanoni társadalom politikai, szociális és gazdasági reformjának megvalósulásáért. Karamét Jasszer Arafat, a palesztinok vezére is fenntartás nélkül támogatja, aki a baloldali erőkre gyakorolt rendkívüli befolyását arra használja fel, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a fegyverszüneti megállapodást. A hét vége, úgy tűnik, sorsdöntő lesz, mert megtörténhet, hogy Libanon jövőjét végre tárgyalóasztalnál határozzák meg, de ugyanakkor nem lehet kizárni az ellenségeskedés kiújulásának veszélyét sem. Maguk a libanoniak is tisztában vannak vele, hogy mindkettő lehetséges. A bejrúti rádió tegnap délelőtt némi reményt keltő hírt közölt, amely szerint a fővárosban többé nem folynak olyan súlyos harcok, mint az előző napokban, jóllehet hozzáfűzte, hogy több negyedben és utcán veszélyes tartózkodni, s a Sia, Ariel Roma Portugál helyzet A tengerészek forradalmárokat követelnek a kormányba A portugál haditengerészet kétnapos közgyűlése elvetette a Fabino tábornoknak, a szárazföldi erők vezérkari főnökének és De Carvalho tábornoknak, a COPCON főparancsnokának leváltását szorgalmazó törekvéseket, amelyekről a forradalmi tanács legutóbbi ülésén volt szó. A tengerészek közgyűlése követelte, hogy a kormányból távolítsák el a reakciós elemeket, s helyettük forradalmárokat válasszanak be. Támogatták az MPLA-t, mint az egyetlen angolai mozgalmat, amelynek a portugál kormánynak november 11-én átadhatja a hatalmat. A közgyűlés záróülésén Figueiras Soares tengernagy, a tengerészet főparancsnoka elnökölt. Vendégként megjelent De Carvalho tábornok, Cootinho tengernagy és De Azevedo miniszterelnök. — Őrizzétek meg egységeteket, ragaszkodjatok helyes álláspontokhoz és a portugál szocializáshoz — mondta De Azevedo a közgyűlés részvevőinek. Vitomir Gašparović Jugoszlávia új busdapesti nagykövete A köztársasági elnök rendeletével dr. Vitomir Gašparovićot, a Szövetségi Külügyi Titkárság meghatalmazott miniszterét a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott Magyar NK-beli nagykövetévé nevezte ki. 3. oldal Sejteni sem lehetett a Imfosztrófát Tatjana Rijavec elbeszéli a prágai repülőszerencsétlenség körülményeit . Meg tudják-e mondani, hogy életben maradt-e a gép két pilótája, Mlodrag és Jovan, s mi történt kolléganőimmel, Slavicával és Marjetával? Ez volt Tatjana Rijavec, az életben maradt légikisasszony első kérdése az őt meglátogató jugoszlávokhoz. — Keresni kezdtem őket mindjárt, amint sikerült kijutnom a gép roncsai közül. De nem találtam egyikőjüket sem. Nem is csoda, hogy annyi sebesült és halott között nem akadtam rájuk. — Annak köszönhetőleg maradtam életben, hogy nem ültem megszokott helyemen, hanem a gép hátsó részében, egy baloldali széken. A repülőgép hátulsó része leszakadt az első épületnek ütközésünk pillanatában. Amikor elindultunk, ellenőriztem, hogy az utasok bekapcsolták-e a biztonsági övét. Miután végigmentem a repülőgépen, leültem a hátsó ülésén, s én is bekapcsoltam a biztonsági övét. Amikor Tivatból elindultunk, gyönyörű napsütéses idő volt, Prágában pedig sürű köd várt bennünket és a katasztrófa. Tatjana Rijavec szerint az utolsó pillanatig minden a legnagyobb rendben volt. — Arra vártunk, hogy a repülőgép egy-két perc múlva leereszkedik a kifutópályára. Mint mindig, az utasok most is hallgattak, teljes csend volt a repülőgépben. Egyszerre erős ütést éreztünk. Azt gondolom, hogy a repülőgép kereke hozzá ütődött a kifutópálya betonjához. Hallottam a motor szokatlanul erős zúgását. Feltételeztem, hogy a pilóta észrevette a gép előtti fákat, s el szerette volna kerülni az összeütközést, de már késő volt. Ebben a pillanatban kialudtak a lámpák, s ugyanabban a pillanatban bekövetkezett a katasztrófa. Az volt az érzésem, hogy a gép először a jobb szárnyával ütődött neki a földnek, ezután elkezdett szakadni a repülőgép fala. . A borzalmas szerencsétlenség egyik szemtanúja mesélte később, hogy látta, amint egy stewardess kiugrik a repülőgépből. Tatjana elmondta, hogy alig tudott kijutni a gép leszakadt hátsó részéből. A szétszaggatott és darabokra hullott fémszerkezet össze-vissza karcolta. Le kellett vetnem a kabátomat, hogy ki tudjak ugrani a szűk nyíláson. Az életben maradt stewardess nem tudja, hogy mi okozza a katasztrófát. Szerinte a pilóták a legtapasztaltabbak közül valók voltak. A repülőgép simán ereszkedett, alig érezték meg, hogy a föld felé közelednek. — Meg voltam győződve, hogy ez az utazás is, mint a többi, szerencsésen fog befejeződni. Még egyszer kérte, mondják el, mi történt a repülőgép személyzetének többi négy tagjával. A látogatók, Tomo Lencar konzul és a nagykövet felesége hallgattak. Tatjana Rijavec a kórházi ágyon