Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 73-89. szám)

1976-03-19 / 77. szám

Péntek, 1976. márc. 19. Műveltedést­elen épül Horgoson — Legkésőbb július else­jén hozzá kell fogni a mű­velődési otthon építéséhez — hangzott el Horgoson a he­lyi politikai aktíva ülésén a falu kulturális életének fel­mérése kapcsán. Kisebb méretű művelődési otthon felépítése már hosz­­szabb ideje foglalkoztatja a falu polgárait, mivel első­sorban a fiatalok részére nincs megfelelő helyiség, de megoldatlan a művelődési egyesületek próbatermének és a moziteremnek az elhe­lyezése is. A helyi közösség tanácsa a polgárok beleegye­zésével néhány évvel ez­előtt pótjárulékot vezetett be a művelődési otthon épí­tési költségeinek előterem­tése végett, de az összegyűlt pénz nem elegendő a létesít­mény felépítésére. A tanácskozás részvevői elhatározták, hogy a beruhá­zásra szükséges pénz össze­gyűjtése végett a társult­­munka-alapszervezeteket és a földműveseket is bevonják a megmozdulásba. A mező­gazdasági termelők az elkö­vetkező években évi katasz­teri jövedelmük néhány szá­zalékával járulnak hozzá a művelődési otthon felépítésé­hez, a munkaszervezetek pe­dig bevételük két százalékát tartalékolják erre a célra. Az elképzelések szerint a művelődési otthont a falu központjában az egykori is­kola helyén építik fel. A be­ruházás értéke hétmillió di­nár. A meglevő eszközök és a várható pénzforrások fi­gyelembevételével csaknem 850 000 dinár bankkölcsönt biztosít majd a helyi közös­ség. A művelődési otthon léte­sítése körüli kérdéseket ha­marosan megvitatják a polgá­rok és az érdekelt dolgozói közösségek is. A helyi közös­ségek tanácsa már a napok­ban azon fáradozik, hogy a művelődési ház leendő he­lyén az egykori iskolaépü­letben lakó családokat meg­felelő épületbe költöztesse át. V. K. M. TISZA VIDÉK Több rendezvény a tervezettnél A zentai művelődési ház igyekszik szorosabbá tenni a kapcsolatot a munkaszervezetekkel és a helyi közösségekkel A kultúra pénztárába már évek óta szerényen csordogáló dinár a művelő­dési rendezvényekre, szol­gáltatásokra is rányomta bélyegét. Nemeseik számlá­kon, hanem minőségükön is kifejezésre jutott a szük­séges anyagi eszközök hi­ánya. Éppen ezért a közön­ség, a szolgáltatások igény­bevevői részéről gyakran hangzott el bírálat, sokszor indokolatlan, alaptalan is, mert azt általában minden­ki elfelejtette, hogy milyen anyagi lehetőségek mellett dolgoznak ezek az intézmé­nyek. Röviden megfogalmaz­va:­ az igények nem voltak és nincsenek összhangban az anyagi feltételekkel. A legközvetlenebb ka­pcso­latot a művelődési ház va­lósítja meg a közönséggel rendezvényein a színházi előadások, kiállítások szer­vezése által. Annak ellené­re, hogy az érdekközösség szerény eszközeiből számuk­ra sem jutott túl sok pénz, az itt dolgozók igyekeztek miinél több és a lehetősé­gekhez mérten színvonalas rendezvényeket nyújtani a közönségnek. — Nemcsak teljesítettük, de tavaly túl is szárnyaltuk a kapott juttatás összegé­nek alapján kidolgozott évi tervünket — mondta GOR­DÁN Magdolna, a művelő­dési ház igazgatója. — Az előirányzottnál -­ tizenhéttel több előadást tartottunk a felnőtt közönség számára. Színházi előadás (színházaik­tól megrendelt műsor) 28 volt a tavalyi évben. Zen­tai jellegű műsor, mint pél­dául a zeneiskola hangver­senyei, a barátság karaván­jának fellépései — amelyek­nél szolgáltatásainkat vet­ték igénybe — pedig 16. — A színházi előadások zömét a Szabadkai Nép­színház társulata ad­ta. Az ő­­ vendégszerepléseik ára eléggé kedvező volt (4—7000 dinárt kértek egy előadá­sért), mivel még 1974-ben megkötöttük a szerződést. A többi előadásiért azonban általában lényegesen többet fizettünk, és így a többi költséggel együtt a belépő­jegyek ára nem minden esetben fedezte a kiadáso­kat. Ennek ellenére a mű­velődési ház nem zárta veszteséggel az évet: a tö­megesebben látogatott elő­adásoknál megvalósított jö­vedelemből, illetve egyéb bevételiből fedeztük ezt a külön­bözetet. Az előadások látogatott­sága igen eltérő volt. Nagy sikert aratott például a Szabadkai Népszínház elő­adása A papagáj és a zsa­ru, valamint a Bolond va­sárnap, a Darvas- és a Rodolfó-est, az Újvidéki Rá­dió BÚÉK programja, a Szabadkai Népkör tánccso­­portj­a. Telt ház előtt tar­tottuk meg ezenkívül a Belgrádi Koncertkrott­a ál­tal szervezett népdal­estei­ket is. — Mit tett és mit szán­dékozik tenni a művelődési ház a színház népszerűsíté­se, a nézők számának növe­lése érdekében?­­ — A középiskolák közül állandó kapcsolatot tartunk fenn a gimnáziummal és az egészségügyi szakközép­iskolával. A gimnázium min­den előadásra 60—120 ' je­gyet vásárol, az egészség­­ügyi iskola 40—80-ast. A kö­zépisikolásiokm­aik csoportos látogatás esetén kedvezmé­nyes­­ áron adjuk a jegye­ket. Sajnos, az ebből eredő árkülönbözetre nem kapunk külön eszközöket, így a munkaközösség saját ere­jéből­­ kénytelen megtéríte­ni az ebből eredő vesztesé­get egy-egy előadásnál. Ta­valy ez a különbözet össze­sen 35 000 dinárt tett ki, szükséges lenne tehát, hogy a­­ művelődési érdekközös­­s­ég miinél előbb találjon megoldást ennek a kérdés­nek a rendezésére.­­ A munkaszervezetek eddig sajnos még nem mu­tattak kellő érdeklődést az együttműködésre, vagyis a színházi rendezvényeik iránt. Egyelőre nálunk még­­ nem terjedt el kellő mértékben az a helyes felfogás, hogy a művelődési rendezvények látogatása a heti, rekreáció része lehet, és kellene is, hogy tegyen. A helyzeten való változtatás érdekében megbeszélést folytattunk a Szakszervezeti Szövetség községi tanácsának illetéke­­seivel. Remélhetőleg a kö­zös akció folyt­án jobb ered­ményeket érunk el, és az eddiiginál­ lényegesen több dolgozó látogatja majd ren­dez­vényeinket. — A helyi közösségekkel való kapcsolat is jó irány­ban fejlődik. Eddig elsősor­ban a IV. és az V. helyi közösség nyilvánított kellő érdeklődést a kapcsolat megteremtésére. Együttmű­ködésünk az elmúlt idő­szakban a színházi előadá­­s első csoportos látogatásának megszervezésében jutott ki­fejezésre. Ebben az esetben szintén kedvezményes áron adtuk a jegyeket, bár a kö­zépiskolákhoz hasonlóan er­re a célra sem kapu­nk kü­lön pénzeszközöket. A jövő­ben igyekszünk tovább fo­kozni az együttműködést és kitérj­esztend a többi helyi közösségre is. Terveink sze­rint ezenkívül az idén na­gyobb gondot fordítunk a község települései művelő­dési életének fellendítésére is. — Milyen színházi progra­mot várhatnak az idei év­ben a nézők? — A Szabadkai Színház minden magyar nyelvű elő­adását megtekinthetik, de megbeszéléseket folytatunk az újvidéki magyar és szerb népszínházzal is. Sajnos az idén is anyagi problémáink lesznek, mert mindenhon­nan jelentős áremelkedést jelentettek be, és a mi költ­ségvetésükre aligha növek­szik ilyen arányban. A népzenei, val­amint a külön­féle szórakoztató zenei prog­ramek már tavaly is drágák volltak, és csa­k úgy tudtuk, ezeket az előadásokat meg­tartaná, illetve a kért árat kifizetni, hogy kapcsolatot létesítettünk Adávall, és az együtteseik, egyesületek ugyanazon a napon mind­két városban tartottak elő­adást, Így ugyanis lényege­sen kevesebb volt ez úti költség, a napidíj stb., és neki­nk is kerekebbet kel­lett fizetnünk. Ezt az együtt­működést mér­ inkább fo­kozni szereti­énnk. Ezenkívül va­lószínűleg több műkedve­lő társulat, egyesület ven­­dé­gszereplését szervezzük mieid m­­g — mondta befe­jezésül Gordán Maró­ Ve. - K. V. Felújítani a művelődési otthonokat Az amatőrtevékenység kibontakozásának alapfeltétele az anyagiak biztosítása Kanizsa község művelő­dési életére rányo­mja bélye­gét a települések szétszórt­sága. A kommuna 11 hely­ségének szinte mindegyiké­ben tevékenykednek műve­lődési csoportok kisebb­­nagyobb sikerrel igyekeznek kielégíteni a lakosság kultúr­igényét, tevékenységüket azonban nemcsak a s­zakem­­berhiány gátolja, hanem nagy gondot jelent az el­avult, düledező művelődési otthonok kédése is. A települések művelődési életében jelentős helyet tölt be a könyvtári tevékenység. A kanizsai József Attila Központi könyvtár a község 10 helységében nyitott ki­­rendeltséget, és hamarosan Zimom­ié polgárai­­is helyben kölcsönözhetnek könyveket. A könyvtárak irányítását túlnyomórészt­ társadalmi munkával vállalják a tele­­pülések pedagógusai, egye­dül a központi könyvtárban dolgoznak ,fizetett szemé­lyek. Éppen ezért az ered­mény a lelkesedésnek a könyvtári munka iránti sze­retetnek­­ köszönhető. A könyvtárak 34 380 kötettel rendelkeznek. A nyilvántar­tás szerint a könyveket csaknem 20 000 olvasó köl­csönzi rendszeresen. Az in­tézményekben a tagság szá­mos napilapot és folyóiratot is elolvashat. Tavaly a köz­ponti könyvtár 25 000 di­nárt költött a könyvállo­mány felújítására. A község művelődési élete kizárólag az amatőrizmuson alapszik. Ez a munka ter­mészetesen nem hasonlít­ható össze a hivatásos mű­velődési­ tevékenységgel, de a környezetre való hatása felmérhetetlen jelentőségű. A­­könyvtári tevékenysé­­gen kívül igen nagy jelen­tőségű a zenekultúra fej­lesztése, népszerűsítése is. Kanizsán két zeneegyesület dolgozik, a Zenebarátok és a Kodály Zoltán nevét vi­selő egyesület. Az elmúlt évek során mindkettő szín­vonalas­­ műsorpolitikáj­ával kiérdemelten nemcsak a ha­zai zeneszakértők elismeré­sét, de külföldön is átfogó sikert arattak. A kispiaci és a horgosi népitánc-csoportok munkájáról is csak elisme­réssel szólhatunk. A telepü­léseken, de Kanizsán és Hor­goson is nem múlik el jele­­sebb ünnep a Gyöngyösbok­réta és a kispiaci tánccsoport fellépése nélkül. Az együt­teseknél a legneyobb nehéz­séget a szakemberhiány és a zenekar körülményes és igen drága biztosítása okoz­­­za. Az egyesületek az elmúlt­ években megpróbáltak kül­földi, főleg magyarországi­­ tánctanárokat szerződtetni, de a szűk anyagi keretek huzamosabb időre ezt nem engedik meg. Az amatőrszínjátszásnak Kanizsán hagyománya van. A fiatal, lelkes színész pár­­j­­ának köszönhető, hogy Thália eljut nemcsak a köz­ség településeire, de a szom­szédos kommunákban is szí­vesen fogadják vendégsze­­­replésüket. Az amatőrszín­­ház nemcsak színházi elő­adásokat szervez, de gon­doskodik a kiállítások ren­dezéséről is. Az elmúlt évadban 13 bemutatót tart, amelyet többezer polgár te­kintett meg. — Az amatőrtevékenység kibontakozása és továbbfej­lesztése a tagság lelkesedé­se, áldozatkészsége nélkül nem hozná meg a várt ered­ményt, azonban az egyesü­letek működéséhez anyagi­alapot kell teremteni — ál­lapították meg a felszóla­lók a, községi képviselő-tes­tület ülésén a kommuna­­ művelődési életének felmé­rése kapcsán.­­ A művelő­dési otthonok hiánya és el­hanyagoltsága nagyban meg­nehezíti a művelődési egye­sületek munkáját. A tagság sok helyütt olyan munkakö­rülmények között dolgozik, amely nemcsak gátolja, de el is keseríti őket. A zene­­egyesületeknek évek óta nincs próbatermük, az ama­­tőrszínház épülete pedig olyan elhanyagolt állapot­ban van, hogy szinte élet­­veszélyes a színpadon ját­szani. A padló elkorhadt, beázik a tető, a villanyveze­ték pedig már évek óta fel­újításra szorul. Hasonló te­remgondokkal küzdenek a község többi művelődési egyesületei is, kivételt csu­pán az oromi és a martonosi csoportok képeznek. Kanizsa az elmúlt évek­ben számos amatőrtalálkozó színhelye volt. A Tisza men­ti ének- és zenekarok fesz­tiválján kívül vállalja a tiszai ünnepi játékok meg­szervezését, de a hazai és külföldi írók és költők is minden ősszel itt találkoz­nak. Tavaly összesen 318 000 dinárt fordítottak a műve­lődési otthonok korszerűsí­tésére, felújítására, de eb­ből az összegből könyveket is vásároltak. A szükségle­tek megkövetelik, hogy az elkövetkező ötéves tervidő-­­szakban­­1 300 000 dinárt költsön a közösség művelő­dési célokra. A mérlegelé­é sek szerint a tervezett be­ruházási összegből egymillió dinár hiányzik. A községi képviselő-tes­tület a művelődési élet to­vábbi kibontakozási érdeké­ben javasolta, hogy az elkö­vetkező időszakban nagy erőfeszítéseket kell tenni e tevékenységi kör anyagi alapj­aina­k biztosítása érde­kében. Elsősorban az ottho­nok rendezésének problé­máját kell megoldani. Úgy­­szintén az elhanyagolt film­színházak felújítását is terv­be kell venni. A könyvtári tevékenység fejlesztése te­rén jobb szervezési formá­kat kell meghonosítani, és intézményesíteni , szükséges az írótábor további munká­iét is. V. k. M. Érdektelenség vagy valami más? Holnap kezdődik Kanizsán a­ gyermekkórusok, zenekarok és tánccsoportok községi szemléje Holnap, március 20-án dél­előtt 10 órakor kezdődik Kanizsán a gyermekkórusok, zenekarok és tánccsoportok községi szemléje. A verseny­re, amely egyben a körzeti szemlén való részvétel el­nyeréséért is folyik, mind­össze hat együttes mintegy 200 résztvevőjével nevezett be. Ha figyelembe vesszük az elmúlt években az együt­tesek szereplését (tavaly pél­dául 14 együttes 690 tanuló­val szerepelt), akkor meg­állapíthatjuk, hogy az idei községi versenyen az átla­gosnál jóval kevesebb tanu­ló vesz részt. Szőlősy Vágó Lászlótól, a szervező bizottság tagjától megtudtuk, hogy meglepetés­nek számít, hogy jobbára csak azok az együttesek je­lentették be részvételüket a községi versenyre, amelyek nem hivatásszerűen, hanem társadalmi munkával dolgoz­nak, s mindössze egy iskolai együttes hajlandó fellépni a szombati szemlén. — Úgy látszik, az új tan­tervre való átállás nagyobb megrázkódtatással jár az is­kolai munkában, mint ahogy számítottuk — szögezte le Szőlősy Vágó László. —Vár­­ható volt, hogy az úgyneve-­­ zett „fő tantárgyak” taní-­ tása több időt igényel a pe-­­ dagógusoktól és a diákoktól­­ egyaránt, s ezzel természe­tesen érezhető egyes tantár­gyakban — mint a zenei ne­velésben is — a lemaradás. A községi szemle egyben válogatóverseny is a körze­ti összecsapás előtt, s félő, hogy a kanizsaiaknak egyes zenei műfajokban nem lesz képviselőjük, holott az el­múlt években a községi együttesek közül sokan el­jutottak a tartományi feszti­válra is. Emiatt vitatható az iskolák hozzáállása a szem­léhez, hiszen az oktatás és nevelés eszmeiségét és to­vábbfejlesztését taglaló do­kumentumok kimondják, hogy az iskolák művelődési tevékenysége elmaradhatat­lan tartozéka a nevelői mun­kának ebben pedig az ének­karoknak, a tánccsoportok­nak és a zenekaroknak nagy szerepük van. A Kodály Zoltánt Zeneegye­sület a hagyományokhoz hí­ven vállalja a községi szem­le házigazdájának szerepét. A megmozdulásra Kodály Zoltán halálának évforduló­ja j­egyében­­kerül sor. Az egye­sület a­­nagy zeneszerzőre va­ló emlékezés kapácsán külön­­díjjal jutalmazza azokat az együtteseket, amelyek a leg­sikeresebben, a legötleteseb­ben tükrözik a gyermek­művek elemeit. . V. K. M. leírtának 106 ösztöndíjasa volt. A községi öszümdíj­alap igazgató bizottságának tavalyi munkájáról . Tavaly a zentai községi ösztöndíjalap igazgatóságá­nak öt ülésén 19 különféle kérdést vitattak meg. A leg­több szó természetesen az ■ösztöndíjak folyósításáról, a trasz­okkal­ közösen történő ösztöndíjazásról, a kitűnő eredményeket elérő egyete­misták megjutalmazásáról esett. A múlt év elején az alap igazgató bizottságának szak­­szolgálata 106 ösztöndíjast tartott n­yilván. Az ösztöndí­jasok közül 39 egyetemista és főiskolás valamint 67 kö­zépiskolás volt. A bizottság az ösztöndíjak­­ odaítélésekor, meghatározása­kor az ösztöndíjasok nemze­tiségi összetételére nagyon ügyelt. Arra törekedett, hogy az ösztöndíjélvezők nemzetiségi megoszlása a kommuna lakosságának ösz­­szetételével arányban legyen. A 106 ösztöndíjas közül 94 magyar és 12 szerbhorvát anyanyelvű volt. A bizott­ságnak az a törekvése, hogy minél több kiskeresetű köz­vetlen termelő gyermeke kapjon ösztöndíjat, szép ered­ményt hozott. Az ösztöndíja­sok közül 76 munkás-, 13­­ földműves-, 12 tisztviselő-, 3 kisiparos- és 12 nyugdíjas­család gyermeke. A múlt év elején 21 szakképzett fiatal hat hónapig szintén ösztön­díjban részesült. Ezek az adai Potisje Szerszámgép­­gyárban képezték tovább magukat, majd a Crvena Zas­tava Művek zentai részlegé­ben helyezkedtek el. Az ösztöndíjalap tavalyi összjövedelme közel 900 000 dinár volt. Mivel a kiadások még az 590 000 dinárt sem érték el a megmaradt több, mint 300 000 dinár az alap idei jövedelmét fogja képez­ni. „ Sz­ó MA MOHOLON: KAVIÁR Ma este Moholon vendég­szerepel a Szabadkai Nép­színház magyar társulata. Csíky Gergely — Fényes Sza­bolcs — Szenes Iván Kaviár című háromfel­von­ásos víg­játékét mutatják be a közön­ségnek Udvaros Béla rende­zésében. Az előadás 19 óra­kor kezdődik a moziterem­­ben, S. oldal Szombaton Tornyoson: A falusi fiatalok Ki mit tud vetélkedője A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség zentai községi választ­mányának a mezőgazdaság és a falu kérdéseivel foglal­kozó szakosztálya már hosz­­szú idő óta minden évben rendszeresen megszervezi a falusi fiatalok­ Ki mit tud vetélkedőjét. Az idei vetélke­dő házigazdái a tornyosi fia­talok lesznek. Ra­ttuk kívül a bogarasi, a felsőhegyi a kevi és az oromparti ifjúsági alap­szervezet csapatai vesznek részt a versenyen. Az előző évekhez hasonlóan vers- és prózamondásban, táncba­n és népdaléneklésben, valamint hangszerszólistaként mérik össze tudásukat a fiatalok, ezenkívül fellépnek a népi­­tánc-csoportok is. Ez alka­lommal a felsoroltakon kívül új versenyág is szerepel a programban.­ Három faluban ugyanis működött, illetve működik az ifjúsági politi­kai iskolának egy-egy tago­zata, és ezen a Ki mit tud vetélkedőn az iskolában ta­nultakból is összemérik tu­dásukat az alapszervezetek képviselői. A vetélkedőt szombaton (19-én) 19 órai kezdettel a Barázda birtok otthonának nagytermében tartják meg. A részvevők tudását bíráló bizottság értékeli, és a leg­jobb egyéneket, illetve csapa­tokat jutalomban részesíti. K. V.

Next