Magyar Szó, 1976. május (33. évfolyam, 133-147. szám)

1976-05-16 / 133. szám

4. oldal MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1976. máj. 16. Téveszmékért a halálba AZ NSZK LEGVESZE­­DEinvl Káisztit NurENEK, a­­halal angyalának, az anarchis­ták fő ideológusának tartot­ták. Elfogására mozgósítot­ták az egész ország rendőr­ségét, almot, hogy háborí­tatlanul ítélkezhessenek fe­lette, megépítették egész Eu­rópa legbiztonságosabb (és legdrágább) bírósági tárgyaló­termét. A látványos per be­fejezése előtt azonban a fő­vádlott ugyanolyan hideg­vérrel, amilyennek mások meggyilkolásáról döntött, vé­get vetett saját életének. Ulrike Meinhof múlt va­sárnapi öngyilkossága való­színűleg a háború utáni nyu­gatnémet terrorizmus egy hullámának befejezését jel­zi. Vitathatatlan ugyanis, hogy ő volt a vezéregyénisé­ge azoknak az intelligens és fanatikus terroristáknak, akik 1970-től 1974-ig rette­gésben tartották az egész NSZK-t, akik nemcsak hir­dették az erőszakot, nemcsak beszéltek a gyilkolásról és a pusztításról, hanem csele­­■kedtek is. Még a börtönből, a legszigorúbb biztonsági in­tézkedések ellenére is moz­gósítani tudta kis számú tár­sait Andreas Baader, a má­sik fővádlott inkább a szer­vezést és a végrehajtást vál­lalta magára. Rövid pályafutása és bu­kása azoknak a téveszmék­nek a sorsát is szimbolizál­ja, amelyek szerint csak rom­bolással és pusztítással, a fennálló társadalom minden intézményének megsemmisí­tésével teremthető meg a pontosan sohasem körvonala­zott új rend, amelyek sze­rint minden és mindenki, aki az elavult társadalmat, „a disznók társadalmát” kép­viseli, halálra van ítélve és nem érdemel kegyelmet. Ezek a soha következetesen végig nem gondolt eszmék az 1968-as tömeges diákza­vargások kudarca után kezd­tek Nyugaton tért hódítani. A hitüket vesztettek csoport­jai elkeseredésükben az anarchista tanokban keres­tek vigaszt. Ulrike Meinhof is ekkor szakított a polgári élettel, hagyta el családját, majd állását, s lett -jóhírű újságírónőből közveszélyes terrorista-ELSŐ „НАШТЕТТЕ” 1970. májusában volt, amikor tár­saival kiszabadította , a Nyu­gat-Berlinben raboskodó Andreas Baadert. A táma­dás után, amelyben egy bör­tönőrt megöltek, egy mási­kat pedig súlyosan megsebe­sítettek, már nem volt visz­szaút. A gyújtogatás miatt elítélt Baaderrel együtt meg­szervezték a RAF-ot, a „Vö­rös Hadsereg Frakciója” el­n­evezésű csoportot, amely 1870 augusztusától 1974. ta­vaszáig a bűncselekmények szinte végelláthatatlan sorát követte el. A stuttgarti per vádirata 354 oldalon sorolja föl a fegyver­es támadáso­kat, a bombamerényleteket, a gyilkosságokat, a bankrab­lásokat, az autólopásokat és a többi gonosztettét, öt em­ber halálát okozok. Súlyosbítja bűncselekmé­nyeiket — nemcsak a bíró­ság, hanem még inkább a közvélemény előtt —, hogy a legtöbbször ártatlan embe­reket öltek, akiknek semmi közük sem volt azokhoz az intézményekhez, amelyek a RAF fekete listájára kerül­tek. Amikor 1974-ben az egyik elfogott terrorista, Hol­ger Meins a börtönben foly­tatott kéthónapos éhség­­sztrájk után meghalt, társai kivégeztek egy nyugat-ber­lini bírót, aki polgári perek­kel foglalkozott, és a leg­OHN KENNEDY, az Egyesült Államok tra­gikus sorsú néhai el­nöke annnak idején azt a fel­adatot rótta ki az űrhajózá­s szakértőire, hogy pénzt­ és­­ fáradságot nem kímélve te­­­gyék lehetővé, hogy a Szov­­jetuniót megelőzve az USA űrhajósai előbb tűzhessék ki az amerikai zászlót a Hold felszínén. A versengés története köz­ismert. A Mercury űrhajó 15 évvel ezelőtt esett át a tűzkeresztségen. Alan B. Shepard 1961. május 5-én a Cap Canaverral kitört a vi­lágmindenségbe. Az akkor még szenzációnak számító 15 perc után pedig vissza­­pottyant az Atlanti-óceánba. A laikusok úgy látták a vál­lalkozást, mint azt a feldo­bott labdáit, amely fél­kör után visszaesik a földre. A föld légköréből utána még hét amerikai űrhajós jutott ki. Az amerikai krónikaírás „hét igazi hősként” tartja őket számon. Nevüket a tö­megtájékoztatási eszközök felkapták, óriási népszerűség­re tettek szert. Valójában az amerikai űrkutatás pionír­jai voltak, akik hozzájárul­tak a Hold meghódításához. Mit csinálnak ma a hős fiúk? A hat életben maradt volt űrhajós befutott embernek számít. A szó szoros értelmé­ben mindenből milliókat va­kisebb köze sem volt a Meins elleni vádak elkészítéséhez. Tavaly áprilisban — amikor a főkolomposok már rács­omögött voltak — megint csak ártatlan­ embereket gyil­koltak: hattagú csoport tá­madta meg, majd felrobban­totta az­ NSZK stockholmi nagykövetségét. Két diplo­mata és két támadó vesztet­te életét. De ártatlan em­­berek életét veszélyeztetik azok a pokolgépes merény­letek is, amelyeket a napok­ba­n hajtottak végre a NSZK rázsoltak elő. Amihez nyúl­tak, arannyá vált kezükben. Az úttörők közül csak Virgil Grissom nincs életben. Ő 1961 júliusában megimételte Shepard kísérletét, 1965 már­ciusában pedig a Gemini­­program keretében is repült. 1967. január 27-én a floridai kilövőállomáson, gyakorlato­zás közben két társával — Edward White-tel és Roger Chaffee-vel — bennégett az Apollóban. Alan B. Shepard 13 évig tartozott a NASA­ köte­lékéhez. 1971-ben a Holdon is látogatást tehetett. 1974- ben tengernagyi rangban nyugdíjba vonult. A rossz­nyelvek szerint felesége ta­nácsára bölcsen hallgatva megtakarított pénzét jöve­delmezően befektette. Ma milliomos. Egy texasi bank társtulajdonosa, valamint ta­nácsadó-igazgató a Houston környékén áruházakat építő cégnél.­­ John H. Glenn pályafu­tását a politikai életben foly­tatta, széles, tipikusan ame­rikai mosolya ebben nagy­ban segítette. 1962 február­jában a Mercury űrhajóval megkerülte a Földet. Két év­vel később búcsút mondott a NASA-nak. Ezredesi rang­ban, bőrbetegségére hivat­kozva kérelmezte nyugdíjaz­tatását. A politikai vizeken kedzetben nem jól kormá­cs a Nyugat-Európa több vá­rosában Ulrike Meinhof ha­lála miatt. Hannoverben fogták el 1972. június 7-én az NSZK- ban addig nem tapasztalt hajsza és nyomozás után. A vádirat tavaly tavasszal ké­szült el ellene, továbbá And­reas Baader, Jan Carl Ras­pe és Gudrun Ensslin ellen. A per példátlan biztonsági intézkedések közepette egy éve folyik Stuttgartban, ahol tízmillió márkás költséggel külön börtönszárnyat és tár­gyalótermet építettek, ami inkább betonerődítménynek nevezhető. Több száz rendőr őrködik éjjel-nappal, s az épület fölé még acélhálót is kifeszítettek, hogy ne száll­hasson le helikopter. A ma­dár sem repülhet el észre­vétlenül a környéken. ULRIKE MEINHOF és tár­sai nem váltották meg a vi­lágot. Gyilkos módszereik­kel, zagyva tanaikkal azo­kat is elriasztották maguk­tól, akik kezdetben talán hit­tek az ő illúzióikban. A meg­váltás nem történt meg, csak a következmények marad­tak. A jobboldal ma is velük érvel minden ellen, ami ha­ladó. A nyugatnémet tarto­mányok öt év alatt ötszörö­sére növelték a rendőrség pénzelését- Bonnban páncél­kocsik őrzik a kormányhiva­talokat, a repülőtereken pe­dig ma is a legszigorúbban megmotoznak mindenkit. J. GARAI Béla nyozta hajóját Végül is szü­lőföldje, Ohio állam bejut­tatta a­­ szenátusba. Glenn szenátor megválasztása után adóvallomásában azt állítot­ta, hogy 1965 és 1973 között 1,3 millió jövedelme volt. Valamivel később beismerte, hogy évente 800 000 dollárt megkeres. Képességemből — mondta szerényen — leg­alább ennyire telik.­­ Scott Carpenter­­ 1963 májusában háromszor meg­kerülte földgömbünket. Pén­zét egy hajózási technológiá­val foglalkozó cégbe fektet­te be. Ma ugyanott vezér­­igazgató, anyagi helyzete ki­váló. ф Walter M. Schirra 1962 októberében első ízben je­lent meg megnyerő külsejé­vel a világmindenségben. Minden lében kanálnak szá­mított, ezért kollégái igye­keztek eltitkolni előle ügyei­ket. Mindenről véleményt formált, mindent tudott, így mi sem természetesebb, mint hogy az űrhajózás után tévékommentátornak csapott fel. Ilyen szerepben az Apol­ló űrhajók Holdra való le­ereszkedését magyarázgatta a képernyő nézőinek. Több reklámfilmet rendezett. Né­hány konszern részvényese. Ezenkívül a Johns­ Man­ville Társaság termelési és keres­kedelmi igazgatója. Többszö­rös milliomos és nagyon nép­szerű.­­ Gordon Cooper 1963- ban a Mercury űrhajóval 24 órát keringett a Föld körül. Ma a Disney Enterprises kulcsembere, e konszern fej­lesztési és tervügyi igazga­tója. Nincsenek pontos ada­taink arról, hogy mennyi van a folyószámláján, de őt sem kell féltenünk.­­ Deke Slayton az egyet­len az amerikai űrhajózás pionírjai közül, aki tovább­ra is Houstonban él. Ma is a NASA fizetési listáján sze­repel. Aktív asztronauta. Bi­zonyos sz­í­vr­endell­enes­s­é­g­ek miatt nem repülhetett sem a Mercury, sem a Gemini program keretében. Az utol­só pillanatban került a poli­tikailag­ motivált Apollo— Szojuz vállalkozás legénysé­ge közé. Jelenleg a Shuttle leereszkedésének kérdésével foglalkozik. Anyagi helyzete nem ad okot aggodalomra. FISCHER Jenő Űrhajósból aranyember ! Ulrike Meinhof Ulrike Meinhof csoportjának egyik „akciója’* MIBEN NAGY KISSINGER? Valószínűleg senkit sem bírálnak annyit Amerikában a vezető politikusok közül, mint Szuper Henryt, a né­hány év előtt még oly népszerű külügyminisztert, őt teszik felelősség az USA összes külpolitikai kudarcáért.­­Sőt még azért is, hogy Ford elnök sorozatos vereségeket szenved az előválasztásokon. Bírálói szoros összefüggést látnak például a külügyminiszter Lusakában megtartott beszéde és a texasi előválasztás eredményei között, ahol Ford egyetlenegy delegátust sem szerzett magának. Nem­csak a republikánusok követelik lemondását, hanem — szokatlan módon — az ellentábor, a demokraták is a mi­előbbi távozást ajánlják neki. Úgy látszik, Ford elnök lassacskán egyedül marad azzal a többször hangozta­tott véleményével, hogy Kissinger „minden idők legna­gyobb amerikai külügyminisztere”. Egy arizonai képvi­selő a napokban az elnök szavaira utalva így nyilatko­zott róla: — Külügyminiszterünk igazi nagysága abban mutat­kozna meg, ha maga is belátná, hogy le kell mondania. MADÁRKÓRUS A szovjet tévé több mil­liós nézőserege 60 madár füttykoncertjében gyönyör­ködhetett nemrég. A tollas kóristák — akiket Leonid Garmicki 28 éves minszki bádogos idomított be, éve­kig tartó türelmes munkával — Strauss-valcereket, Kál­­mán-operettdalokat és orosz népdalokat adtak elő. A szó­lista — ki is lenne más? — egy csalogány volt. A kísér­letet feketerigók és más éne­kesmadarak szolgáltatták. A csoport sztárja egy holló. A „karmester” kérdésére, hogy milyen gyakorlattal szerepel­nek majd a szovjet tornászok az olimpián, az értelmes ma­dár kettős szaltót mutat be. Hány igazi kórista tudja utánacsinálni? BANYA A HOLDON !* Egyebek között a Hold és más égitestek természeti kincseinek kiaknázásáról is szó van a világszervezet jogi albizottságának értekezletén, amelyet ezekben a napok­ban tartanak Genfben. A szovjet és az amerikai kül­döttség javasolta, hogy tárgyalják meg a Hold kiakná­zásából eredő haszon megosztásának elvi kérdését. A fej­lődő országok szerint, ez a haszon a világ összes államát megilleti, különösen a legszegényebbeket. Az álláspontok eléggé különböznek, de bízunk benne, hogy mire a rend­szeres holdkőzet-bányászás megindul, megszületik az egyetértés is. Addig azonban még sokat kell a tudósoknak a fejü­ket törni, hogy az ilyen vállalkozások kifizetődőek le­gyenek. Egyelőre az a kőzet, ami itt, helyben, a Földön található, sokkal olcsóbb. BÖLCS INTÉZKEDÉS Az amerikai Ocean City (Maryland Állam) városatyái rendelettel tiltották meg a helybeli nőknek, hogy pőre felső testtel mutatkozzanak. A döntésnek azonban nincs köze az erkölcsvédelemhez, inkább a férfiúi egyenjogú­ság ügyével függ össze. Nemrég ugyanis a férfiaknak til­tották meg, hogy ing nélkül járjanak az utcán, amit az erősebb nem képviselői egyenjogúságuk korlátozásaként fogtak fel, és hevesen tiltakoztak. A férfiúi kedélyek le­csillapítására a bölcs városatyák most a női keblek el­fedése ügyében is intézkedtek. NEGYVENHAT ÓRA ALATT A FÖLD KÖRÜL Egy Boeing—747-es SP tí­pusú utasszállító repülőgép új rekordot állított fel boly­gónk körülrepülésében: útja 46 óra 30 másodpercig tar­tott. A 36 580 kilométeres tá­volságot eddig egyetlen utas­gépnek sem sikerült ilyen rö­vid idő alatt megtennie. Még egy rekord megdőlt: a repü­lőgép elsőként tette meg le­szállás nélkül az USA és In­dia közötti távot. A föld körüli utazás ab­szolút repülési rekordját amerikai katonai repülőgép, egy B—52-es tartja, 45 óra 19 perccel. BAROMFI-INVÁZIÓ BERNBEN Több száz elégedetlen svájci csirketenyésztő tüntetett a napokban a berni kormánypalota előtt a tojás felvá­sárlási árának csökkentése miatt. A parasztok felhívták a figyelmet, hogy ilyen körülmények között, nemcsak, hogy nem fizetődik ki a baromfinevelés, hanem a biztos tönkremenést sem kerülhetik el. Hogy nyomatékot ad­janak követeléseiknek, a tüntetést azzal fejezték be, hogy szabadon engedtek a főtéren 1200 csirkét. A gazdáik érdekeiért tüntető csibék szomorúan fejezték be életü­ket: a berniek fazekában. /јгм

Next