Magyar Szó, 1976. június (33. évfolyam, 164-178. szám)

1976-06-16 / 164. szám

4. oldal Ilin­t honvédelmi ott Szinte megszoktuk már, hogy napjainkban a legkü­­lönfélébb tárgykörben tanácskozásokat tartanak ország-, köztársaság- és tartományszerte. Annak azonban, amit mostanában szervezett a tartományi pártbizottság hon­védelmi bizottsága, két okból is nagy jelentőséget tulaj­doníthatunk. Egyrészt azért, mert már a JKSZ X. kong­resszusának határozata rámutat a fiataloknak az oktatás révén történő honvédelmi és társadalmi önvédelmi kép­zésére, másrészt pedig azért, mert iskoláinkban nemré­gen kezdték meg az új tanterv és tanmenet alkalmazá­sát, s e folyamat szerves része a honvédelmi oktatás is. Ezenkívül már ismertek a honvédelmi tudnivalók újsze­rű elsajátításának kezdeti eredményei, s ezek egyben világosan megmutatják, melyek az e téren még megol­dásra váró problémák. Azért fontos tehát az említett tanácskozás, mert résztvevői megvitatták, hogyan halad a honvédelmi ok­tatás az általános és a középiskolában, a főiskolán és az egyetemen. Az itt elfogadott határozatokat egyébként megvitatja és véglegesíti a Vajdasági KSZ Végrehajtó Bizottsága. Az újszerű oktatási program lényege, hogy a fiatalok, tehát a fiúk és lányok, a tanuló és a nem tanuló ifjú­ság egyaránt kellő tudást és képesítést szerezzen az ál­talános honvédelem és a társadalmi önvédelem szem­pontjából. A kiképzési rendszer voltaképpen a társadal­munk oktatási és nevelési rendszerének szerves részévé válik, és nagymértékben hozzájárul hazánk honvédelmi rendszerének további szilárdításához. Az egész országra érvényes kiképzési terv szerint a fiatalok már néhány évvel a rendes katonai szolgálatra való bevonulás előtt képesítést nyernek a honvédelmi feladatok elvégzésére. Persze, a katonai szolgálat letöl­tése csak a fiatal emberekre vonatkozik. Az új rendszert a középiskolákban az 1975—76. tanév­ben vezették be, a honvédelmi jellegű tantárgy azonban már idestova 25 éve része a tantervnek. Újdonságnak szá­mít, hogy ezentúl nem a III.,­l­etve IV. osztályosok, hanem az elsősök és másodikosok tanulják. Az oktatás gya­korlati részét az 1976—77. tanév végén sajátítják el. Ezzel szemben az egyetemi hallgatók a nyári szün­időben már az idén táborozáson vesznek részt, mert ese­tükben az új tantervet már az 1974—75. tanévtől kezdve alkalmazzák. Természetesen ez is azokra a fiatalokra vonatkozik, akik nem szolgálták le rendes katonaidejü­ket, tekintet nélkül arra, hogy rendes vagy rendkívüli hallgatók-e. Kétségtelen, hogy az első ilyen táborozás sok szem­pontból hasznos tapasztalatot nyújt a további munkához. A program alkalmazása pedig a tanerő kellő felké­szültségét igényli. Ezzel kapcsolatban megfelelő intézke­dést kell foganatosítani, főleg annak érdekében, hogy e tantárgyakat szakavatott személyek tanítsák minden ok­tatási szinten. HABRAM Károly Az aratás ideje alatt Szigorú tűzvédelmi intézkedések Zomborban Megkezdődött a traktorok és kombájnok műszaki vizsgálata • Tarló­égetés csupán a belügyi osztály engedélyével végezhető Zomborban a községi vég­rehajtó tanács egy hét­tagú tűzvédelmi bizottságot alakított azzal a feladattal, hogy gondoskodjon a kel­lő intézkedésekről, az ér­vényben levő előírások alkalmazásáról. A bizottság már munkához is látott. A községhez tartozó helyi közösségek területén úgy­szintén megalakítják a tűz­védelmi bizottságokat. Ál­landó tűzoltói és megfigye­lői szolgálatot szerveznek. A helyi közösségek terüle­tén már megkezdték a trak­torok és az aratócséplők ellenőrzését, mind a ma­gánszektorban, mind a me­zőgazdasági munkaszerveze­tekben. A magántermelők különben a kombájnok mű­szaki vizsgálatáért 500, a traktorokért pedig 50 di­nár illetéket fizetnek. A községi végrehajtó tanács felhívással fordult az útkarbantartó válla­latokhoz, hogy az utakat övező füvet kaszálják le, majd pedig távolítsák el az út széléről, nehogy esetleg az tüzet fogjon és a tűz a gabonaföldekre terjedjen. Ugyancsak szigorú intéz­kedéseket foganatosítanak a vasútvonalak mellett is. Hamarosan tanfolyam indul az aratásban részt vevők számára, mind a Zombori Mezőgazdasági Kombinát­ban, mint a helyi közössé­gekben, azzal a céllal, hogy felkészítsék a dolgozókat az esetleges­ tűzeset meg­akadályozására. Mintegy 35 magántulaj­donban levő, valamint 300- nál több társadalmi tulaj­donban levő aratócséplőt és 600 traktort állítanak az aratásba, illetve a gabo­na szállításába. TÓTH L. Továbbra is: Fokoznunk kell a termelést Nikola Kmezić Kanizsán Kedden délelőtt Kanizsán járt Nikola Kmezic, a Tarto­mányi Végrehajtó Tanács el­nöke, Zvekiéné Miskolci Má­ria, a tartományi pártbizott­ság és Djordje Hajder, a Tartományi Végrehajtó Ta­nács tagja. A vendégek a községi társadalmi-politikai szervezetek, illetve a társult­­munka-alapszervezetek kép­viselőivel tartott megbeszé­lésen megismerkedtek a köz­ség gazdaságának alakulásá­val, és betekintést nyertek a község középtávlatú társa­­dalmi-gazdasági fejlesztési programjába is. A gazdaság öthavi alaku­lásával kapcsolatban Milan Vuković, a községi végre­hajtó tanács elnöke elmond­ta, hogy az eredmények igen biztatóak. A termelés 6,7 százalékos és a foglalkozta­tottság 9 százalékos növeke­dését azonban nem követte a termelékenység fokozása. A társult munka­ alapszerveze­­teinek továbbra is gondot okoz a kész áru felhalmozó­dása. Különösen az építő­anyag, a gyümölcsláda és a fűszerpaprika értékesítését kell az elkövetkező i­dőben szorgalmazni ahhoz, hogy tel­jesüljön az idei kiviteli terv. A tartományi vendégek mindenekelőtt a munkaszer­vezetek beruházási törekvé­sei iránt érdeklődtek. Kielé­gítőnek ítélték meg a tár­­sultmunka-alapszervezetek 1 milliárd 200 millió dináros öt évre szóló beruházási programját, hangsúlyozva, hogy a tervek kivitelezését elgelőzően, gondoskodni kell a meglevő és az új termékek értékesítéséről, megfelelő piacot kell tehát biztosítani. A mezőgazdasági-ipari kombinát keretében működő társultmunka-alapszerveze­­tek fejlesztési programjait taglalva elsősorban a horgo­­si hűtőház és a Vitamin Pap­rikafeldolgozó Vállalat tö­rekvéseiről szóltak elisme­rően, amelyek mindenekelőtt az élelmiszeripar fellendíté­sére, a félkész- és a készéte­lek, valamint a fűszerfélesé­gek előállítására irányultak. Az építőipari kombinát so­kat ígérő fejlesztési elképze­lései attól függnek, hogy el­jut-e Kanizsára a kérdéses időszakban a gázenergia, és vajon sikerül-e értékesíteni a raktáron levő árukészletet, amely pillanatnyilag az évi termelés egyötödét teszi ki. V. K. M. új dohányárak Vajdaságban 3500 hektár dohányültetvény — kizárólag Barley-fajtát termesztenek — Ismét van kivitel A Tartományi Gazdasági Kamara keretében működő öt vajdasági dohányfelvásár­­ló és feldolgozó munkaszer­vezet ügyviteli csoportja a minap Zrenjaninban tartott megbeszélésén foglalkozott az idei dohánytermesztés időszerű kérdéseivel és az erjesztett (fermentált) do­hány új árának alakulásá­val. Az öt vajdasági munka­­szervezet és a belgrádi Do­hányintézet a tartomány területén az idén összesen 3600 hektár területre, illetve 90 millió dohány­tőkére, előreláthatólag te­hát 4500 tonna nyersdo­hányra kötött termelési szerződést. Annak eredmé­nyeként a dohány idei át­vételi ára kedvező és ösz­tönzőleg hat, némileg túl­teljesítették tehát az idei bővített tervet. Az idén kizárólag Barley­­fajta dohányt termesztenek, sem a Vajdaságban eddig rendszeresen termesztett Szegedi Rózsa, Nova Civija, sem a később szorgalmazott Virginia fajtára nem kötöt­tek termesztési szerződést. Legnagyobb területet, 1120 hektárt (28 millió tőke, vár­hatólag 1400 tonna), a zre­­njanini dohányfeldolgozó üzem kötötte le, részben­­sa­ját szivarkészítő üzeme, más­részt a niji cigarettagyár szükségletét fedezi. A zentai beváltó, amely a ljubljanai dohánygyár kirendeltsége, 812 hektárra (25 millió, 1245 t), a csókát a zágrábi cigaret­tagyár számlájára 812 hek­tárra (20,3 millió, 1015 t) szer­ződött, a pálinkás Duran­­coop 244 hektárt (6,1 millió, 305 t), az újvidéki dohány­kombinát 205 hektárt (5,1 millió, 256 t) és a belgrádi Dohányintézet 216 hektárt (5,4 millió, 270 t) kötött le. A kiültetett dohánypalánták, mint a szakemberek egyön­tetűen megállapították, szé­pen fejlődnek és egészsége­sek. Mivel a dohány árát a gya­korlatban a kukorica árának alakulásához viszonyítva ál­lapítják meg (1:20), az erjesz­tett dohány árát az adott helyzetben legfeljebb 21 szá­zalékkal növelhetik. Az er­re vonatkozó rendelet a Hivatalos Lap május 20-i számában jelent meg, s köz­li a jugoszláv dohány­típusok legfelsőbb árszintját. A Bar­n­ey-típusra kilogrammon­ként a következő maximális árakat írja elő: frankó az eladó berakóállo­mása. Ezeket az árakat a ju­goszláv dohányipari válla­latok között létrejött meg­egyezés alapján állapították meg. Mivel a korábban kötött termesztési szerződések kö­zött a fenti egyezség alapján az árban eltérés mutatkozik, lehetséges, hogy a korábban megállapított árakat a fen­tinek a szellemében módo­sítják. Végül az ügyviteli kö­zösség foglalkozott a vaj­dasági dohány kivitelével is. Évek után ismét lehet­ségessé válik a vajdasági dohány kivitele, a tervek szerint, a tavalyi termés­ből, a közeljövőben 300 tonnát szállítanak Egyip­tomba, később pedig, az idei termésből, 1200 tonna fermentált dohány kerül­het kivitelre a nyugat­­európai vevők számára, el­sősorban Németországba, Belgiumba, Franciaország­ba. — ez I. osztály 40,20 din II. osztály 35,70 din III. osztály 30,40 din IV. osztály 27,20 din V. osztály 24,30 din VI. osztály 19,75 din penészes 18,80 din törmelék 13,50 din MAGYAR SZÓ A középtávlatú tervek és a helyi közösségek A középtávú tervvel kap­cso­latos időszerű feladatok­ról tanácskoztak tegnap, kedden délelőtt Topolyán a község 15 helyi közössé­gének képviselői. Megvitat­ták továbbá a békéltető ta­nácsok aktivizálásával kap­csolatos tennivalókat is, majd­ azt, hogyan valósul­tak meg a községi képvi­selő-testületnek a helyi kö­zösségek helyzetére és mun­kájára vonatkozó határoza­tai, végül megbeszélték a kisipari műhelyekről szóló községi határozat módosító javaslatát. A topolyai községben a középtávlatú terv javaslatá­nak elkészítése a befejező szakaszba érkezett. Várha­tó, hogy szeptemberben nyilvános vitára bocsátják. Községi szinten összehan­golták a javaslatokat a he­lyi közösségeket illetően azonban nem ez a helyzet. Ugyanis csak egy-két he­lyi közösségben végezték el ezt a munkát. A hi­ányosság kiküszöbölésére legfeljebb egy hónap áll rendelkezésre, tekintettel arra, hogy a középtávlatú terv javaslatának elkészíté­se már így is késik. Ez­zel kapcsolatban rámutat­tak arra, hogyha a helyi közösségek tervjavaslatai nincsenek összhangban a községi tervjavaslattal, a terveknek a községi szintű alapokból való finanszíro­zására nem lesz mód. "V Sz. J. Szerda, 1976. június 16. A topolyai társultmunKM- alapszervezetekben A vita második szakasza A topolyai községi kép­viselő-testület végrehajtó tanácsának szervezésében tegnap, kedden délelőtt megbeszélést tartottak a társultmun­ka-ala­pszerveze­tek vezetői. A társult mun­káról szóló törvényterve­zet nyilvános vitájának to­vábbi menetéről tárgyal­tak. Megbeszélték a soron következő feladatokat, első­sorban az önigazgatási gya­korlat felmérésére vonat­kozó tennivalókat. A többbi között rámutattak arra, hogy a törvénytervezet nyilvános vitája második szakaszának lebonyolításá­ban mindenképpen be kell tartani a már koráb­ban meghatározott és elfo­gadott határidőket. Megálla­podtak abban is, hogy az önigazgatási gyakorlat elem­zése során felmerült javas­latokat, észrevételeket és megjegyzéseket az eddigi­nél rendszeresebben juttat­ják el a községi egyeztető bizottságnak, amely a vé­leményeket, összegezésük után az illetékes tartomá­nyi fórumokhoz továbbít­ja. Sz. J. Van elegendő kombájn és szállítóeszköz Topolya község felkészülten várja a betakarítási munkálatokat A község területén 19 166 hektár búzát és 2100 hektár árpát kell learatni. Az eddi­gi előrejelzések szerint, 44 mázsás hektáronkénti átlag­termés mellett, a szakembe­rek kb. 8500 vagon búzára számítanak. A társult munka szektorában 180, a magán­­szektorban pedig 1­25 arató­­cséplő , áll készenlétben, de várható, hogy az üzemképes kombájnok száma az aratás kezdetére megnövekszik, mert néhány mezőgazdasági szervezet most várja új gé­pek megérkezését. A vélemé­nyek szerint, a jelenlegi gép­állománnyal 14—15 nap alatt magtárba kerülhet a gabona. A szállítással sem lesz kü­lönösebb baj, mivel a mező­­gazdasági társultmunka-szer­­vezeteknek van elegendő traktoruk és pótkocsijuk. Nem ez a helyzet azonban a tárolást illetően. A több mint 10 000 vagon tárolóka­pacitásból ugyanis pillanat­nyilag csaknem 6000 va­gonnyit a még nem értéke­sített tavalyi kukoricater­més köt le. Noha az idő rö­vid, az AIK Mezőgazdasági- Ipari Kombinát — ennek ke­retében vannak az összes tá­rolók — vezetői valószínűleg találnak megoldást erre a problémára is. Az előző évekhez képest, lényegesen javult a helyzet a szárítókapacitások tekinte­tében is. Jelenleg a község területén levő objektumok 24 óra alatt 300 vagon gabo­na szárítására képesek (kb. ennyi a rendelkezésre álló kombájnok napi teljesítőké­pessége is). Ha tehát kedvez az időjárás, rendben lesz minden, ezzel szemben az esőzések nagyon megnehezí­tenék a gabona tárolását. A belügyi titkárság mel­lett alakult községi tűzvédel­mi parancsnokság is meg­kezdte már működését. Nagyban folyik az aratáshoz szükséges gépek műszaki el­lenőrzése. Különösen a ma­gántulajdonban levő gépek­re fordítanak nagy gondot, mivel a társultimunka-szer­­vezetekben az ellenőrzési munkák nagy részét az ott alakult aratási és tűzvédel­mi bizottságok nagy felelős­séggel végzik. V. T. A különös játékbaba Gyermekeink lassan túltesznek rajtunk fogyasztói igényeikkel. Mi beletanulunk az új viszonyokba: nincs kertünk, ahol zöld­ség és sárgarépa, cseresznye és földieper teremne, nincs kutunk, ahonnan vizet húz­nánk,­ nincs tehenünk, amit megfejnénk, nincs időnk, hogy harisnyát, pulóvert kös­sünk, mert dolgozunk, hogy pénzt keres­sünk, s megvehessünk mindent, amire szükségünk van. Lassan, fokozatosan szok­juk meg ezt az átállást, hogy már az ebé­det sem főzzük, hanem készen vásároljuk a boltban vagy az üzemi konyhában, mor­golódunk is eleget: drágábbnak, íztelenebb­nek találjuk, mint a házi kosztot.. Bezzeg, gyermekeinket nem kell félteni, ők már beleszülettek ebbe az urbánus vi­lágba. A bolti süteményt és az üzemi ebé­det éppúgy megeszik, mint az otthonit, a tejről csak azt tudják, hogy a tetra csom­a­golása jobb, mint a nylon zacskós, mert nem savany­odik meg, és nem szakad ki olyan könnyen a zacskója. Vigyáznak is mindig, ha tejet vesznek, nehogy véletle­nül csöpögjön. Mert rendszerint ők jár­nak bevásárolni, a szorgalmas, segítőkész gyerekek, s olyan otthonosan mozognak az önkiszolgáló boltok, az árak, számlák világában, mint a régi gyerekek a barom­fiudvarban és a kertben. És sorolják is, mi szépet láttak, mit kellene megvenni. Pöttöm kislányom barátnőitől szerzett értesülései alapján pontosan megmondja, hol árulják a legdivatosabb „pirosas” ci­pőt, a „hosszúkás” színest, hol lehet leg­jobb „fagyit nyalogatni”, sőt, hiányos szó­kincsével egy különleges, nem a játékbolt­ban, hanem másutt — de nem tudja, hol — kapható játékbaba erényeit méltatta, s ki is csikarta az ígéretet: mihelyt lesz pénzünk, veszünk egy olyan babát, ami­lyet Zsófi nevű barátnőjénél látott. Tűvé tettük a város nagyáruházait, bi­zonyos üzleteit és piacait, de bizony egy helyen sem találtunk olyan játékbabát, amilyen a Zsófié. Pedig gazdag a válasz­ték: hatalmas menyasszony-baba, népvise­letbe öltöztetett díszbabák, szeplős, piros hajú kabalababák, felfújható gumibabák, csipogó plasztikbabák, csakhogy ezek nem is hasonlítottak a Zsófi babájára. Nem maradt más hátra, mint elmenni Zsófiákhoz, s megtudni, milyen, s főleg hol kapható az a csodálatos baba, amelynek párjára nem akadtunk áruházakban teli városunkban. Elmentünk Zsófiákhoz, s a meglepetéstől leesett az állam. Mert a Zsófi babája egy közönséges, házilag készült, gyapjúhajú rongybaba. És a kislányom, aki biztosan sokszor hallotta már felnőttektől, hogy csak pénz legyen, és akkor lesz minden, új ruha, já­ték, nyaralás, a kislányom, aki megszokta, hogy mindent pénzért veszünk most se­hogy sem tudja megérteni, hogy vannak olyan dolgok, olyan jelentéktelen aprósá­gok, melyeket — mint például a rongyba­bát — nem lehet pénzért megvenni a nagy áruházban. KIS­Z.

Next