Magyar Szó, 1976. október (33. évfolyam, 271-285. szám)
1976-10-01 / 271. szám
4. oldal MAGYAR SZÓ Péntek, 1976. október 1. Gazdaságpolitika Bírálat önbírálat nélkül Nem elég csak bírálni a rendszerbeli intézkedéseket, hanem akciókat kellene indítani, hogy önigazgatási megegyezéssel és megállapodással közös rendszerbeli megoldásokat találjunk, amelyek nem nyújtanának előnyt egy gazdasági tevékenységnek sem mások kárára. A Szerbiai KSZ KB nemrégiben (szeptember 14-én) megtartott elnökségi ülésén, amelyen a pillanatnyi gazdasági mozgásokról és a gazdasági stabilizációban elért eredményekről volt szó, elhangzott az a vélemény, hogy a köztársaság gazdasági helyzete sokkal kedvezőbb lenne, ha leszoknánk abbról, hogy tsakargasssuk gyengeségeinket, és mindenért a gazdaságpolitiai intézkedéseiket hibáztassuk. Ezúttal nem bocsátkoznánk abba, indokolt-e és milyen mértékben indokolt az az észrevétel, hogy egyes rendszerbeli intézkedések nem szelektívek, és egyes gazdasági ágazatokat vagy munkaszervezeteket másokhoz képest egyenlőtlen helyzetbe hoznak, hanem megkérdezhetnénk őket, miért nem indítanak gyakorlati akciót, hogy önigazgatási megegyezéssel összehangolhatnak bizonyos olyan rendszerbeli intézkedéseket, amelyek megfelelnek ágazati csoportjuknak és kollektívájuknak. Ehelyett csak „magyarázzák” helyzetüket, a helyzetük megváltoztatására vonatkozó munkát pedig az „államra” hagyják. A hathónapi elszámolás egyes munkaiszervezetekben veszteségeket, másokban nagy elfekvő árutartalékokat mutatott ki. Lényegében reálisan mérték fel ennek okait. Megállapították például, hogy a személyi jövedelem növekedett, a termelékenység nem, fedezet nélkül ruháztak be, nem alkalmazkodtak a piac igényeihez, az önigazgatás meglehetősen fejletlen, a munkás ellenőrzés passzív, sok munkanap vész el igazolatlan hiányzás miatt, a beszerzők nem teremtették be idejében a termelési anyagokat, hiányoznak a megfelelő szakemberek stb. Soik munkaszervezetben tudatára ébredtek, hogy a /x-, ami nem jó, nem minden árban a „külső tényezőket” kell okolni, hanem az okokat saját mulasztásaikban kell keresni. Helyenként azonban még mindig divatban van a régi szokás, hogy a veszteségekért a „rendszerbeli intézkedéseket” vádolják. Ez megmutatkozott a hathónapos eredmények felmérésekor is, amikor egyes kollektívákban különösen a behozatali megszorításokra tettek megjegyzéseket, mint adminisztrációs gátra, amely megakadályozza őket abban, hogy jobb eredményt érjenek el. Készek bírálni a gazdaságpolitika adminisztratív intézkedéseit, de ezzel egyidejűleg ugyanattól az adminisztrációtól várják el, hogy változtassa meg az elfogadott megoldásokat, ahelyett, hogy önigazgatási megegyezéssel és megállapodással próbálnának olyan rendszerbeli megoldást találni, amely egy csoportosulást sem hoz alárendelt helyzetbe. R. J. Tegnap kezdődött a küldöttrendszer tudoányos vizsgálata Az új alkotmány és a küldöttrendszer bevezetése a politikai és a társadalmi-politikai viszonyok új alapokra való helyezését, az önigazgatási gyakorlat jelentős továbbfejlesztését jelenti. E társadalmi jelentőségből következik a küldöttrendszer tudományos vizsgálatának szükséglete. A tudományos kutatás kezdeményezője a Szocialista Szövetség, hordozói pedig a köztársasági és a tartományi társadalomtudományi intézetek. A tartományokban és a köztársaságokban megalakultak a küldöttrendszer tudományos vizsgálatát végző szakcsoportok, és az edzésiek során kidolgozták az országos méretű munka programját. A kutatómunka nyolc évig fog tartani. A köztársasági és tartományi szakcsoportok képviselői tegnap háromnapos tanácskozásra gyűltek össze Újvidéken. A tanácskozáson megvitatják és elfogadják a kutatási programot, kidolgozzák az egységes kutatási módszereket, és közös nevezőre hozzák a vitás kérdéseket. Az alapvető cél, hogy összehasonlító vizsgálatra alkalmas eredményekhez jussanak a , tartományi és köztársasági kutatások révén, ami alapul szolgálhat az országos méretű felmérések kidolgozásához. A tudományos vizsgálat célja a küldöttrendszer megvalósulásának, működésének és fejlődésének vizsgálata, felmérni a küldöttrendszernek az önigazgatási viszonyok fejlesztésében betöltött szerepét, milyen mértékben és milyen módon biztosítja a küldöttrendszer a közvetlen döntéshozatal érvényesülését, és milyen mértékben akadályozza a bürokratikus és technokrata viszonyok kialakulását. Ennek megfelelően határozták meg a kutatás tartalmát. A kutatás eredményeit rendszeresen köztik a kutatócsoportok, kétévenként pedig öszszegező monográfiát adnak ki. p. j. Nem működhet jól a KSZ, ha más társadalmi-politikai szervezetekben akadozik a munka Október közepén, a Szerb Kommunista Szövetség Elnökségének Végrehajtó Bizottsága és a Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányának Titkársága, valamint más társadalmipolitikai testületek képviselői a Szocialista Szövetség alkotmányos szerepkörének megvitatását tűzik napirendre. Az tapasztalható ugyanis, s ezt az előkészületek folyamán elhangzottak is bizonyítják — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Lazar Vujović, az SZKSZ Végrehajtó Bizottságának tagja —, hogy a munka nem halad mindenhol megfelelő ütemben. Általános a megállapítás, hogy a Szocialista Szövetség még mindig nem szabadult meg teljes mértékben a fórummunkától, vagyis még mindig nem sikerült a megfelelő tevékenységi formákat kialakítani a sokkal szélesebb körű politikai munkára. Elsősorban ezzel kapcsolatosan kell felmérniük a kommunisták is eddigi munkájukat. A tagadhatatlan eredmények ellenére megállapítható, nehezen tudatosodik az a tény, hogy a kommunista legszélesebb körű politikai elkötelezettségével a KSZ alapvető politikai irányvonalán munkálkodik. A KSZ ugyanis akkor töltheti be vezető szerepét a társadalomban, ha a társadalmi-politikai élet minden rétegében hatni tud, mégpedig a megfelelő társadalmi-politikai szervezetek tevékenységi formái révén. Nem mondható el tehát, hogy a KSZ maradéktalanul teljesíti feladatait, és jól működik abban a környezetben, ahol viszont a társadalmi-politikai szervezetek munkája akadozik. A kommunisták munkájának éppen a társadalmi-politikai szervezetek által alkotott bázisban kell mindenekelőtt kifejezésre jutnia, mert másképp fennáll a veszély, hogy a KSZ bezárkózik, s eltávolodik a bázistól. Tekintettel arra, hogy az előkészületek folyamán igen sok kérdés alkotmányos rendezése felmerült, a vita minden bizonnyal sajátos, de hasznos adaléka lesz a társult munkáról szóló törvénytervezet általános vitájának is. P. I. Reális a terv elést tartott a VKSZ topolyai községi választmánya A topolyai községben az elmúlt hetekben széles körű nyilvános vitán tárgyaltak a község középtávlatú gazdasági tervjavaslatáról. Többek között a társultmunka-szervezetekben és a Kommunista Szövetség alapszervezeteiben mondtak róla véleményt a dolgozók és a párttagok. A napokban a VKSZ topolyai községi munkásaktívája tegnap, a Kommunista Szövetség topolyai községi választmánya pedig csütörtök délelőtt tűzte napirendre és vitatta meg a község 1980-ig szóló középtávlatú tervének javaslatát. Az az általános vélemény alakult ki, hogy a tervjavaslat reális, és megvannak a feltételek arra, hogy valamennyi tétele teljes egészében megvalósuljon. Ehhez természetesen szükség van a társadalmi-politikai szervezetek és a társultmunka-alapszervezetek összehangolt tevékenységére. A kommunistákra külön feladatok hárulnak a terv maradéktalan megvalósításában — hangsúlyozták a VKSZ topolyai községi választmányának tegnapi ülésén. __________ Sz. J. Az ifjúság is megvitatta a társult munkáról szóló törvénytervezetet A Szocialista Ifjúsági Szövetség Tartományi Választmányának szervezésében tegnap Újvidéken a SZISZ községi választmányai küldötteinek részvételével megbeszélést tartottak a fiatalok a tár ■Sültmunkáról szóló törvénytervezet megvitatásában való részvételről. A küldöttek beszámolóikban méltatták az ifjúság erre irányuló tevékenységének eredményességét, azonban felhívták a figyelmet arra, hogy egyes SZISZ-alapszervezetekben csupán a formaságoknak tettek eleget, nem mélyültek el a törvénytervezet tanulmányozásában és véleményezésében. A megbeszélésen kitértek a törvénytervezet azon tételeire, amelyek szoros kapcsolatban vannak a fiatalok elhelyezkedésével, a földművesek társításával, a káderpolitikával, a munkaidő pontosabb meghatározásával. A beregi-hercegszántói határátkelőhelyen Lehetővé kell tenni az áruforgalom lebonyolítását A zombori községi képviselő-testület ülése immár tíz éve, hogy Zombor és a magyarországi Baja gyümölcsöző együttműködésének nyomán határátkelőhely nyílt Beregnél, illetve a magyarországi Hercegszántónál. Kezdetben itt csak a helyi jellegű kishatár menti utasforgalmat bonyolították le, később nemzetközivé nyilvánították, de csupán az utasforgalom részére. A zombori községi képviselő-testület tegnap, csütörtökön megtartott ülésén a részvevők megvitatták a Bajával való testvérvárosi együttműködés további menetét, és eközben rámutattak, hogy a bereg-hercegszántói határátkelőhelyen lehetővé kell tenni az áruszállítást, az árucsere-forgalom lebonyolítását. Zombori vélemények szerint erre valójában nagy szükség van, mert a művelődési, oktatásügyi, egészségügyi kapcsolatok mellett mindjobban erősödnek a gazdasági kapcsolatok, mind fokozottabb az együttműködés. Különösen a Magyar Népköztársaság kormánya, valamint a vajdasági kormány által aláírt a kishatár menti áruforgalmi egyezmény sürgeti, hogy ezen a helyen teherszállító gépkocsik is közlekedhessenek, és mód legyen az áruforgalom lebonyolítására. A jelek szerint a teherforgalom beindítására már 1977 elején sor is kerülhet. A zombori községi képviselő-testület különben elfogadta azt az együttműködési megállapodást, amely a két testvérváros együttműködési formáit tartalmazza a jövő év december 31- éig. Az egyezmény kimondja, hogy a gazdasági kapcsolatok további fokozása érdekében szorgalmazni kell a közös munkáik kivitelezését, a termelői együttműködés bővítését, de lehetőség szerint hozzá kell járulni a két község gazdasági vállalatainak nyersanyag ellátása javításához. A képviselő-testület tagjai, miután elfogadták az együttműködésről szóló dokumentumot, elemezték a község gazdaságának eredményeit. Ezt követően tájékoztatót hallgattak meg a társult munka törvénytervezetéről folytatott általános vitáról. A tájékoztató során azt hallottuk, hogy a zombori község területén a nyári hónapok folyamán a 182 tagú politikai aktíva irányításával függetlenül a mezőgazdasági munkálatok fokozott ütemétől és a nyári szabadságoktól, eredményes munka folyt a társult munka törvénytervezetének megvitatása terén. A dolgozók azáltal, hogy számos javaslatottettek, valójában teljes támogatásukról biztosították a törvénytervezetet, illetve elismerték meghozatalának fontosságát. A községi képviselőtestület ülésén különösen nagy vitát váltott ki, a vasúti szállítóvállalatnak az a határozata, hogy május hónaptól kezdve beszüntettek több mint 20 helyi járatot a zomboriközség területén, így a dolgozók május óta nem utazhatnak munkára vonattal. A szállítást a zombori Severtrans vállalatnak kellett volna átvennie, illetve gondoskodnia arról, hogy a diákok, a munkások idejekorán, lehetőleg kényelmesen érkezzenek meg Zomborba. Erre — mint a küldöttek mondták — nem került sor, a buszjáratokon fokozódott az utasok száma, megesik, hogy az utasoknak a fele otthon marad, nem fér fel. A küldöttek ezért kérik, hogy a felszámolt vasúti járatok helyett tovább sűrítsék az autóbuszjáratokat. A községi képviselő-testület végrehajtó tanácsa már ezekben a napokban intézkedik a kérdésben. TÓTH László Hétfőn nyílik a belgrádi nemzetközi divatkiállítás Október negyedikén, hétfőn nyílik meg Belgrádban a Divat a nagyvilágban elnevezésű nemzetközi divatkiállítás.Miladin Šakić, a Belgrádi Vásár vezérigazgatója a tegnap megtartott sajtóértekezleten elmondta, hogy 70 000 négyzetméter területen 442 hazai és 91 külföldi állam mutatja be könnyűipari termékeit. A kiállító terület az idén 30 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A ruházati cikkek, textilipari és bőripari termékek az 1977. év divatirányzatát prezentálják. A vásár érdekessége, hogy a Politika Bazar című lap szervezésében a párizsi Nina Ricci tervezőház is jelen lesz, de emellett még alkalmunk lesz látni Angelo Lurico neves olasz divattervező és Slava Zajcev szovjet tervezőnő munkáit is. A vásárt számos kísérőrendezvény egészíti ki, szaktanácskozások és szórakoztató műsorral egybekötött divatrevük. A vásár az idén jubileumi jelleget ölt, 15-tödször rendezik meg, és ebből az alkalomból egy retrospektív divatrevüre is sor kerül, amelyen az elmúlt tizenöt év díjazott modelljei kerülnek bemutatásra. A legkiemelkedőbb modellek tervezőinek az idén is odaítélik az Aranyünő elnevezésű díjat, a negyvenhat tagú zsűriben a fogyasztók 13 képviselve lesznek. Az Aranyünő mellett kiosztanak még egy díjat, a rendezvényről tudósító újságírók díját, az Aranypávát, ezt a legjobb divattervező kapja. E. K. Jubileum (1) Hatvan harcos vigyázzállásban A fruskagorai partizánosztag megalakításának 35. évfordulóját ünnepeljük Attól a helytől nem meszsze, ahol ma a Partizán út ’78 ifjúsági építőtábor áll, pontosabban a Hajdučki breg nevű magaslaton sorakozott fel 35 évvel ezelőtt mintegy 60 szerémségi harcos, hogy az ünnepélyes foradalomtétel elhangzása után hivatalosan is megalakuljon az I. fruškagorai partizánosztag. A jubileum alkalmából vasárnap délelőtt nagy népgyűlés lesz a Létén I kán, ahol Jovan Veselinov I Zarko, ismert forradalmár mond beszédet. Az ünnepséget megelőzően mai és holnapi számunkban ismertetjük az osztag létrehozásának körülményeit és működésének jelentőségét Vajdaság népe népfelszabadító harcának szempontjából. Noha az osztag hivatalosan szeptember 9-én alakult meg, „nem hivatalosan” már valamivel korábban létrejött.— Ennek egyszerű a magyarázata — mondja Marko Periavi Kamenjar (ma vezérezedes). — Az akkori körülmények között szeptember közepéig nem tudtuk megszervezni a partizánfogadalom szövegét, melyet azután Stanka Veselinov elvtársnő hozott el nekünk Belgrádból. Azon az emlékezetes napon merev vigyázállásban, felsorakozva mondták a harcosok Stanko Paunovic Veljko szavai után a fogadalom szövegét. Soraikban ekkor már ott volt a mitrovicai fogházból kiszabadított 32 politikai elítélt is, akiket Bojko Palkovljevic Pirski és Marko Pericvi Kamenjar vezetett a Fruškagorába. Szeptember végén a JKP Központi Bizottsága határozatának értelmében a kiszabadult elvtársakat az osztag harcosai a Száván át eljuttatták Szerbiába. Az osztagban négy edzett forradalmár maradt: Jovan Veselinov Zarko, Stanko Paunovic Veljko, Jovica Trajkovic és Slobodan Bajic Paja. Tapasztalatuk és tudásuk nagy segítséget jelentett a felkelés megszervezéséhez a Szerémségben. Az osztag megalakításának napján a harcosok azokkal a fegyverekkel voltak ellátva, amelyeket korábban gyűjtöttek össze, összesen 3 géppuskájuk, 50 puskájuk, 15 revolverük és 100 kézigránátjuk volt. A vezetőség a következőképpen volt összeállítva. A parancsnok Sava Relic (ma is él) besenovói földműves, helyettese a legendás szerémségi partizán, néphős, Boško Palkovljevic Pinki, a politikai biztos pedig a nisi származású fémmunkás, Stanko Paunovic Veljko volt (1942-ben Szerémségben halt hősi halált). Rendkívül nagy szerepet töltött be az osztag életében a Fruškagorai Partizán című lap, amelynek első, kézzel írott száma a hivatalos megalakulás előtt egy nappal látott napvilágot. Marijan Stilinovic szerkesztette, a cikkeket pedig Jovan Veselinov és Stanko Paunovic írták. A lap a megszállók és az usztasák elleni felkelésre szólította fel a környék népét, amelynek körében a partizánok megjelenése és akciója nagy visszhangra talált. Ugyanabban a hónapban, szeptember 16-án Kelet-Szerémségben megalakult a másik szerémségi, a Duna menti osztag is. Akcióik nyomán soraik állandóan gyarapodtak, a felkelés tüze pedig feltarthatatlanul terjedt. 1942 februárjában a Martinci helységben levő fasiszta székhely, a községháza ellen intézett támadás mintegy jeladás volt a tömeges fegyveres akciók megkezdésére egész Szerémségben. HABRAM Károly