Magyar Szó, 1976. november (33. évfolyam, 302-329. szám)
1976-11-01 / 302. szám
Hétfő, 1976. november 1. MAGYAR SZÓ Tervez a földműves is — A földműves tervez, a bizonytalan piac végez — magyarázta egy kissé tréfásan, egy kissé szomorúan Nagy Béla kulai földműves. Azért is foglalkozom mindennel: búzát, kukoricát, napraforgót, cukorrépát, krumplit, dohányt és takarmánynövényeket is termesztek, tehenet, sertést, baromfit tartok. Még felsorolni is nehéz, nyilván nem is érthetek mindenhez, de mit tehetek? Ha egyiken veszitek, a másikon megtérül. Szívesen szakosítanám a termelésemet, ha legalább 4—5 esztendőre előre tudnám, ki veszi meg az árut, akikor tervet is készítenek, mert így a szövetkezet sem vállalja a kockázatot. Gálik Mihály pedig így vélekedik: — Most 22 dinárt is fizetnek a hízott sertésért, szépen keresünk rajta, hogy mi lesz később, félek a gondolattól is. Véleményem szerint, mi tenyésztők, nem akarunk sokat keresni a hízott állaton, de veszíteni sem. Azért, ha lehetne úgy megszilárdítani a tenyésztést, hogy a munka hoszszabb időre szavatolja a szerény jövedelmet, legalábbis azoknak, akik közepes költségvetéssel tenyésztenek. Ha látnám, hogy boldogulok, akkor szívesen házalnék több állatot is. Caslav Brzakovic mérnök, a szenttamási földművesszövetkezet igazgatója azt magyarázta, hogy sokszor nem a termény árának magassága határozza meg, hogy a földműves mit vet, különösen, ami a belterjes növényeket illeti, mint például a cukorrépát. A szervezettség foka, a megfelelő munkagépek határozzák meg, hogy termesztenek-e cukorrépát vagy sem. A jövőben ugyanis több szövetkezetnek nemcsak gépeket, hanem egész gépsorokat kell beszereznie, hogy megszervezhesse a cukorrépa termesztését. Joakim Molnár, djurdjevói földműves azt állítja, hogy szívesen termeszt napraforgót, pedig sokan menekülnek tőle, de ehhez is szükséges a munkagép. Neki csak traktora van, de az nem elég. Tervet is készítene, ha a kellő feltételeket megteremtenék, gondol itt a gépekre stb. A földművesek véleménye, ami a termelés előrelendítését illeti, eltérőek, de egyértelmű, ami a hoszszú távú tervezést, értékesítést illeti, mert a magasabb szintű mezőgazdasági termelés, megfelelő megrendelőt, piacot kíván. Jelenleg nincsenek összekötve a szálak, bizonytalan a nyersanyag útja. Ettől függetlenül azonban a termelés megszilárdítására törekszenek, úgyszólván minden földműves társulásában, társastermelési tmaszban. A társult földművesek tervet készítettek, hitelt kaptak a zöldtervben előirányzott összegből, tehát megkezdődött a tervszerű termelés. Másutt azonban csak az elképzeléseknél tartanak, pedig a feltételek megértek. Az utóbbi 10 esztendő alatt ugyanis a földművesek gazdasági ereje ugrásszerűen növekedett, jelenleg ugyanis 36 000 traktoruk, 1200 arató cséplőjük, ennél valamivel kevesebb kukoricatörőjük, 80 répakombájnjuk és még jó néhány nagyobb munkagépük van. Ezek szerint tehát minden 37 hektárra jut egy traktor. A földművesek és a társult földművesek gépesítése azonban egyirányú, mert a traktorok számához képest kevés a munkagép, így nem is csoda, hogy csupán 50 százalékban tudják kihasználni.A tervszerű termeléssel nyilván elérnék a magasabb fokú gépkihasználást is. Szorosan ide tartozik az állatállományról szóló adat is, jelenleg több mint 150 000 tehenük van, a hízóborjakkal együtt a szarvasmarha-állományuk eléri a 300 000-ret, a sertésállo-mány pedig meghaladja a 1,5 milliót. Időközben, ahogyan gyarapodott a traktorok száma, olyan mértékben csökkent a lóállomány, így jelenleg több mint 100 férőhely van a számos állatok számára. Nagy lehetőséget rejt ez magában, hiszen beruházás nélkül fokozható a termelés, hizlalható nagyobb számú jószág. Sőt, erre a célra kedvezményes kamattal pénzt is kapnak a vállalkozó szellemű földművesek. Egyes szövetkezetekben, mint például az oromiban, a csantavériben, és még néhányban, éltek a szóban forgó lehetőségekkel, és megszervezők a tejtermelést, mégpedig a szabadkai tejgyár támogatásával. Hosszabb távra tervezhetnek tehát a társult földművesek. A Tartományi Végrehajtó Tanács legújabb intézkedésével, a haszonkulcs meghatározásával, a szövetkezetekét és a társastermelési tmaszokknt, a mezőgazdasági termelés jobb megszervezésére ösztönzi. Ezután ugyanis, az úgynevezett haszonkulcs, a szolgálatért járó díjat nem a földművesek által átadott termény értékéből, s a jószágárból vonja ki, hanem a végtermék árából. A földművesek tehát a jövőben terményükért és vágóállatukért megkapják a teljes összeget a térítéssel együtt, éspedig a gabona esetében az ár 6 százalékát. A szervezetten megtermelt minden kiló cukorrépáért 3 párát, a napraforgóért pedig 20 párát kapnak. Továbbá az élő sertés kilójáért 80, a hízott borjakért pedig 90 párát kapnak. Eszerint tehát, ha a társas termelési traszok és szövetkezetek érdekeltek a termelés megszervezésében, a hozamok növelésében, ha több terményt és vágóállatot vesznek át, nyilván jövedelmük is növekszik. Nem kell külön hangsúlyozni tehát, hogy a jövőben milyen fontos szerepet játszik a tervezés a földművesek termelésében. Maga a beruházást szabályozó előírás is kötelezi a szövetkezetet, a társastermelési traszt, hogy a szervezett termelésből származó terményt, vágóállatot, maradéktalanul át kell venni, lassan kialakul az úgynevezett jövedelmi viszony lánca, amely nemcsak a termelést szilárdítja meg, hanem a jövedelem is igazságosan osztódik el. PAP Endre Lakásépítés A késlekedés többé nem fizetődik ki Csak az építőnyag drágulása növelheti a lakások árát • Vajdaságban már készül a lakásépítési árképzés mércéiről és alapelemeiről szóló társadalmi megállapodás Tartományunkban eddig a re, az ésszerűbb munkameglakások úgy készültek, mint osztásra és nem utolsósora Luca-értéke. Még egy kiában az építkezési költségek sebb, ötemeletes ház építés csökkentésére, se is évekig tartott. Mivel Az elmúlt öt évben folytaaz építés ideje alatt néha tett helytelen gyakorlat mitöbbször is megdrágult az att az építkezés kezdetétől építőanyag, a lakástulajdon a lakások átadásáig évente násnak néhány milliójába átlag 22,5 százalékkal bevekerült az, hogy átvehesse kedett a négyzetméter fénylakása kulcsát. A késések,leges ára. Az sincs rendjén, melyek ugyancsak növelték hogy a telekrendezést költa lakások árét, mégis bűnségek évi 21,4 százalékos nözétetlenül maradtak. rekedése is kihatott a la-Az építővállalatok egyed- kásárak alakulására. Továbbraknénak hamarosan vége há, a lakásépítést terhelő lesz. Vajdaságban már kiadók és járulékok magas szál a lakásépítési árképzés részaránya gátat vetett a mércéiről és alapelveiről magánépítkezésnek is, jóleszóló társadalmi megállapodhét, a lakásínség felszámolódás, amely eleve kizárja sának egyik fontos tényezője majd, hogy az építkezéseket kellene hogy legyen a mahuzzák-halasszák. A tár magáneszközökből való építkedalmi megállapodás szerint zés. Az árképzés mércéiről ezután jogszabályokkény- és alapelemeiről szóló tázszerítik az építővállalataikat sadalmi megállapodás haaz építkezési határidő szítékonyabbá kívánja tenni a golu betartására. Mégpedig lakásépítést. Miután a Tara négyemeletes házakat egy tonnányi Végrehajtó Tanács, év alatt kell felépíteniük, 14 a Tartományi Gazdasági Kahónapig tarthat a nyolceme mara, a Szocialista Szövetletes házak építése, a tizenség, a Szakszervezeti fákét emeletes épületeken legnápi, a községi lakásgazdáifeljjebb másfél évig dolgozkodási érdekközösiségek, vahatnak, a 20 emeleteseken lamint a PANONIJA-ING- 18 hónapig, az ennél is ma- RAP építőipari ügyviteli magasabb építményeket pedig Hosseg részéről sor kerül két év alatt kötelesek át aláírására, Vajdaságbanra adni a tulajdonosoknak. A lakásépítés fellendülése vártársadalmi megállapodás alá ható, írói arra is gondoltak, mi a társadalmi megállapótörténjen, ha mégis elodázódái jelentőségét fejtegetve na a lakások átadása, ^ Eb- azt sem szabad figyelmenben az esetiben,^ az építővel kívül hagyni, hogy a lakásfalat a lakás érára pótkama- építésnek döntő szerepe van tot fizet a lakástulajdonos- a gazdasági tevékenység nön'avelésében. Az építkezések Természetesen, a lakására felgyorsításával tulajdonképknt kivételes esetekben mépen nagyobb lesz a foglaldosítani lehet, de ez az inkoztartás is, az építőanyag, a tézkedés semmi esetre sem bútor és egyéb fogyasztási hajthatja a vizet az építőjavak kereslete, amelynek vállalatok malmára. Csakis értékesítése napjainkban kiaz építőanyagnak a megailönben is nehézségekbe állapodásban meghatározott közteik. Joggal, mondhatjuk határidőn belül bekövetke-hát, hogy a készülőben levő tett drágulása befolyásolható társadalmi megállapodásra az árak váltakozását. Az nemcsak alakásépítésre, az építőipari munkaszervező - egész gazdasági fejlődésre teknek tehát a jövőben max döntő hatással lesz. inális figyelmet kell fordítaniuk a jobb szervezés- MISKOLCZI Zsuzsanna Vajdaság gazdasága Felfelé kapaszkodik a termelés Szép eredmények a kivitelben • A beruházások kellő ütemben növekedtek Vajdaságban az idén a gazdaságirányítás minden tényezője hónapról hónapra úgyszólván patikamérlegen méri a gazdaság alakulását. Ezt az kényszerítette ki, hogy az év elején különféle okok miatt a termelés aggasztóan megrekedt, mindenekelőtt a gyáriparban, s különféle serkentő intézkedésekre volt szükség, amelyeknek volt is több-kevesebb hatásuk. Immár a termelés felélénküléséről lehetett beszámolni, s ez azzal biztatott, hogy a hátralevő hónapokban, vagyis az év második felében a termelés gyorsulása révén megközelíthetjük a gazdaságfejlesztés tervezett szintjét, vagy legalábbis a lemaradás nem lesz túlságosan nagy, hogy ne lehessen jövőre pótolni. Mit mutatnak a szeptemberig elért eredmények? A hivatalos adatok szerint a júniusi felélénkülés folytatódott júliusban és augusztusban is. Ez mindenekelőtt a nagyobb kivitelnek, a hitelkönnyítésekkel serkentett hazai kereslet növekedésének köszönhető, de kedvezően hatott az is, hogy a gazdaság viszonylag könynyen tért át az új elszámolási és kifizetési rendszer alkalmazására. A nyári hónapokban szép eredményeket értünk el a termelésben, így például a júniusi ipari termelés 11,6 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál, a júliusi 11,2, az augusztusi pedig 11,3 százalékkal. Ennek eredményeként az ipari termelés az év eleji lemaradás helyett, augusztus végén 2,9 százalékos növekedést mutatott a tavalyi megfelelő időszakhoz képest. Ezt mindenképpen eredménynek lehet elkönyvelni, jóllehet nem értük el a tervezett szintet. Mivel az év folyamán megtört a termelés ritmusa, nem következtek be azok a szerkezeti változások, amelyeket az idei gazdaságfejlesztési terv előirányozott. Január és szeptember között, tehát nyolc hónap alatt a kiemelt és előrehajtó iparágazatok közül csak a kőolajiparban, a fémiparban és a papíriparban növekedett a termelés gyorsabban a tervezett ütemnél. Ezzel szemben más előrehajtó ágazatok nem érték el a tervezett szintet, mi több, még a tavalyi eredményeket sem. Így például a vegyiparban erre az évre a termelés 7,5 százalékos növekedését irányozták elő, de az ágazat 0,7 százalékkal kevesebbet termelt, mint tavaly a megfelelő időszakban. Az építőanyagiparban 4 százalékos növekedést terveztek, de nyolc hónap alatt a termelés 1,5 százalékkal visszaesett. Hasonló helyzetbe került az élelmiszeripar is, termelésében 8,4 százalékos növekedés helyett 5,5 százalékos csökkenés állt be. Ezekben az ágazatokban a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem lehet majd pótolni a lemaradást. A külkereskedelemben tovább tart a mérsékelt konjunktúra. Ennek eredményeként az elmúlt nyolc hónap alatt a kivitel értéke 33 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly a megfelelő időszakban. Ezzel szemben a behozatal 9 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, s mindez sokat javított Vajdaság Mimén a behozatalnak körülbelül 80 százalékát fedezni tudtuk kivitellel, a tavalyi 55 százalékkal szemben. A beruházások az idén január és augusztus között a tavalyi kifizetésekhez hasonlóan most is elég gyors ütemben növekedtek. Így hét hónap alatt (nyolchavi kimutatás erről még nem készült el), hazai eszközökből beruházásokra 7,3 milliárd dinárt fordítottunk, azaz 48,8 százalékkal többet, mint a tavalyi azonos időszakban. Az év elején nyilvánvalóan a kifizetéseket a tavalyi kinnlevőségek megtérítésére irányították. Ezt követően a beruházási tevékenység továbbra is élénk volt, jóllehet a félév elmúltával gyorsult az építkezés üteme, mindenekelőtt a lakásépítésé, úgyhogy az ipari beruházások némileg lassultak a nyárvégi hónapokban. A megfigyelt időszakban a beruházások 68,8 százaléka gazdasági befektetésekre irányult (az iparba 38,2 százalék, a mezőgazdaságban pedig 17,7 százalék), nem gazdasági befektetésekre pedig 31,2 százaléka, ebből 22,1 százalékot a lakásépítésre fordítottunk. Ezek szerint a gazdasági beruházások némileg csökkentek a tavalyihoz képest. Mindenekelőtt az hiányolható, hogy a mezőgazdaság befektetései nem növekednek elég gyorsan, pedig gazdaságfejlesztési politikánk szerint ez a gazdasági ágazat sok beruházást igényel. A lemaradás okát mindenekelőtt abba kell keresni, hogy a mezőgazdaságnak alacsony a felhalmozóképessége, s ez megakadályozza abban, hogy nagyobb kölcsönöket kapjon termelésének bővítésére. A beruházásokban egyébként a munkaszervezetek és intézmények eszközei 57,7 százalékban vesznek részt, a bankok eszközei kölcsön formájában pedig 38,2 százalálában. A társadalmi-politikai közösségek 4,1 százalékkal járultak hozzá a beruházásokhoz. Mindent összevetve Vajdaság gazdasága mindinkább felépül kezdeti gyengélkedéséből. Az év közepén jegyzett felélénkülés még mindigtart, s ez reményt ad arra, hogy nem fogjuk rosszul zárni az évet. SIFLIS Lajos 13. oldal Belgrádiján megöltek egy rendőrt Vasárnap 00.30 órakor szolgálatteljesítés közben megölték Dusan Stamenovot, a belgrádi 13. rendőrállomás dolgozóját. Stamenov 1932-ben született, nős, két gyermek apja, 20 éve dolgozott a belügyi szolgálatban, mint rendőr. A titkárság rendőrállomásának több dolgozója segítségével fél órán belül megfogták a gyilkost. Az illető Veselinovic Drágán, 1955-ben Belgrádban született, foglalkozás nélküli gépkocsivezető. Veselinovic már régebben is több bűntettet követett el. A gyilkos gyors kézrekerítését nagyban elősegítették a polgárok is. Veselinovicot őrizetbe vették, a nyomozást pedig a Belgrádi Kerületi Bíróság folytatja. Vízerőmű épül a Dráván A jugoszláv-magyar vízgazdasági bizottság ülése nemrégen fejeződött be Budapesten. A két ország gazdasági-műszaki tanulmányt állított össze a határ menti Dráva folyó hasznosításáról. Az illetékeseknek dönteniük kell a két villamosközpont és a vízgyűjtő építésének kezdetéről és egyéb feltételekről. Irodalom és hagyományok A fiatal jugoszláv alkotók Sutjeska ifjúsága ’76 elnevezésű találkozóját, melyen 250 fiatal alkotó vesz részt hazánk minden részéről, a sutjeskai csatában elesett harcosok emlékművének koszorúzásával folytatták, majd történelmi órát tartottak. Az ellenséges gyűrű áttörését és a győzelmet jelképező emlékműnél Vlado Segri és Danilo Jankovic néphősök mondtak beszédet. Ezt követően a fiatalok művelődési otthonában beszélgetést folytattak. „A fiatalok irodalmi tevékenysége és a népfelszabadító háború forradalmi hagyománya” címmel. Bevezetőt Prvoslav Ralic, a Szerb Szocialista Szövetség Köztársasági Választmánya művelődési és művészeti bizottságának elnöke mondott. 1 И1111 ПН11 Н1 М ■mBianinmiiii viso^T^a cukorkák MINŐSÉGILEG ÜK A LEGJOBBAK Hatvannyolc felvásárlási állomást nyitott a verbászi cukorgyár Nem kell félniük a cukorrépatermelőknek. Tomislav Avdalovic mérnök, a verbászi Bácska cukorgyár nyersanyag-osztályának igazgatója kijelentette, hogy legkésőbb november 10-éig átveszik a termelőktől az egész idei cukorrépahozamot. A verbászi cukorgyár kollektívája 68 felvásárlási állomást nyitott a termelők munkájának megkönnyíté céljából. Kedvező feltételeket teremtett, naponta 2000 vagon cukorrépát vesznek át. Ha e téren segítséget nyújtanak a mezőgazdaságban foglalkoztatottak is, az idei 64. cukorrépafeldolgozásikampány legkésőbb a jövő év január 15-éig befejeződkereskedelmi mérlegén. de Szeptember elején ilyenkor- A répafelvásárlásra eddig 150 embert szerveztek. Tizenkilencezer vagon cukorrépát dolgoztak fel, a piac számára pedig 5500 vagon kristálycukrot állítottak elő. A verbászi Bácska Cukorrépagyár raktárában még 11 ezer vagon répa van. Branko Aleksic pénzügyi igazgató kijelentése szerint 1500 vagon cukrot adtak el. Valamennyi répatermelőt idejében kifizettek, tehát ezzel sincs probléma. Az egész idei termés átvételére a cukorgyár kollektívája 260 millió dinárt szavatolt. Eddig 120 millió dinárt fizetett ki. A kollektíva első ízben szavatolt pénzt az egész idei répafelvásárlásra, amely egyébként rekordot ígér. 1. BARJAKTAROViC