Magyar Szó, 1977. január (34. évfolyam, 14-29. szám)
1977-01-16 / 14. szám
WC —--■ f . p V/ ' ... ' V 1 — ffi ___ köhögés elleni tea, Magyar Sió ifo35! ■■aiiciiiniiiiiiiiiiiaiiiiiiiiniiaBfiaaimiiimiiiiiimiimiiimiimfiiiiifmi \ur- лзд* V |7 //// вн*1авг1авнв<"'<'*--.г“'гг»Ј7гпе:"-1вг!чавипвв«итпввввввпвив1ввг««ввваинвапивв10ввав*вававввввшв8вв Vir АШ * I Sšiisfš XXXIV- évf., 14. (10 643.) sz. \l\\l Vasárnap, 1977. jan. 16. \[ f ј/, (Л ■ ■шаааааааааааааааааваававааааавааавааааааааааввавввввваааавввввввваааавааваавааваава . ... ^ w “ ‘ЈЛ ARA t DINAR Telelés Egy század eleji német illemtan szerint „a jól nevelt társaságbeli úriember nyáron fürdőzni, télen pedig sietni megyen; a rátarti sznob ennek ellenkezőjét teszi: nyáron siet, télen meg fürdözik”. Mai meglátásunk szemszögéből bizonyára nem titulálhatjuk „társaságbeli úriembereknek” azokat a kisdiákokat, dolgozókat, nyugdíjasokat, akik ezekben a napokban a hó fedte hegyek felé veszik útjukat, még kevésbé nevezhetjük „rátarti sznoboknak” azokat a traktorosokat, cukorgyári munkásokat, agronómusokat, akik éppen most, félidőben utaznak a tengerre, hogy megmártsák magukat a meleg vizű medencékben is. Változnak az idők, egyúttal a bontanok is, éspedig olyképpen, hogy a társadalmi elismerést is, meg a cselekvési lehetőséget is mindinkább a munka határozza meg. Mindenesetre a régi előkelő divat, a kisszámú módosok telelése — a hajdani fitogtatás helyett — a szorgosak sokaságának célszerű életmódjává kezd válni. Nem véletlenül kínálják a napilapokban a hirdetések garmadával a hazai természeti szépségeket, mi több, a lengyel fennsíkot, a szlovák hegyeket, a görög tengerpartot, a Riviérát. Többnyire azonban még véletlen műve, az egyéni lehetőségek függvénye, hogy ki és miért választja a felelést. Köztudomású ugyanis, hogy a dolgozóknak csak elenyésző hányada veszi ki évi szabadságát a téli hónapokban. Pedig közérdek, hogy fokozatosan megtörténjen ez is. Ismeretes, hogy a megnövekedett szabad idő komoly tudományos elemzés tárgyává vált. Kiderült, hogy minél több ráérő idővel rendelkezünk, annál kevésbé tudunk vele ésszerűek gazdálkodni. Baj van az időháztartással, főleg az egyre növekvő fizetett szabadság hasznosításával. Egy ötletes szociológus az évi szabadságot hatalmas szabadidő-tömbnek nevezte el, amelyet ki-ki a maga módján fogyaszt el. Egyszerre, mohón habzsolva, hogy szinte megfekszi a gyomrot, vagy apránként, módszeresen, élvezettel. Mondhatná valaki, hogy a szabad idő afféle magántulajdon, tehát mindenki tetszése szerint rendelkezik vele, ha akarja, hát el is herdálja. Látszólag úgy van, az igazság azonban az, hogy aki könnyelműen elvesztegeti szabad idejét, előbb önmagának árt, aztán meg a közösségnek lesz terhére. Minden további magyarázkodás helyett álljon itt az a megfontolt megállapítás, hogy a szabadságidőnek mindenképpen kétszakaszosnak és aktívnak kell lennie. Azt, amit a sokéves orvosi-egészségvédelmi kutatás, munkaszervezeti-termelési tapasztalat, gazdasági-idegenforgalmi felmérés kimutatott, a szakszervezet is magáévá tett, a mi tartományunkban is. Az alapvető célkitűzés: huzamos és kitartó társadalmi munkával elérni azt, hogy a szabadságot valahányan, elsősorban a termelő munkások, munkaszervezeti dolgozók két részben használják ki, tehát nyáron és télen egyaránt. Jóllehet a holtpontról már elmozdultunk, de még sok előítéletet, megrögzött szokást, ellenkezést kell leküzdeni. Még az olyan formaságot is, hogy például nyaralási pótlékról, nyaralókról beszélünk, üdülési pótlék, üdülőtelepek helyett. Ennél nyilván fontosabb a tartalmi változás, az, hogy a nyaralás,telelés valójában üdülés, aktív pihenés legyen. Egyszerűen azért, mert az egyhavi heverészés megközelítőleg sem hoz akkora testi-lelki felfrissülést, mint a kétheti, kirándulással, sportolással, szórakozással egybekötött tevőleges pihenés. Nyilván munkaszervezeti és közösségi szinten biztosítani kell ennek anyagi, helyi és szervezeti feltételeit, egyébként az egész törekvés meddővé válik. Ebben a tekintetben is elkerülhetetlen a tudatos hozzáállás, az önigazgatási megállapodás, hisz életünknek nem pusztán az egyéni leleményre és lehetőségekre bízott, teljesen elszigetelt területéről van szó. Új viszonyrendszerünkben ugyanis minden egyéni érdek találkozik a kollektív érdekkel. Az eddig sokszor a magánügy szférájába sorolt üdülés kérdésében is. Ennek jegyében alakultak, alakulgatnak Vajdaságban is üdültetési érdekközösségek, szórványosan már szép eredményeket mutatva fel a pénzeszközök társításával. Ezért indult önigazgatási megegyzést létrehozó akció a mindenféle szétszórt vállalati, községi nyaralók egységesítésére, üdülővé való átalakítására. Ezért szorgalmazza elsők között a szakszervezet, a korszerű, egész éven át működő új munkásüdülők létesítését Vajdaságban, a hegyvidékeken, a tengerparton, emiatt száll síkra azért, hogy a dolgozók váltakozva, az egészségi állapotuknak, igényüknek leginkább megfelelő helyekre jussanak el — évente kétszer is, télen, nyáron egyaránt. Csakis így van távlata a telelésnek, mind a lassan de szükségszerűen kialakítandó új szokásnak. JUKOVICS Géza A líbiai út előtt igaz barátként várják Utót Líbia hatalmas változáson ment át elnökünk első látogatása óta Tripoliból jelenti a Tanjug. Líbia hivatalos köreiben elnökünk küszöbönálló látogatásai rendkívül jelentős politikai eseményként értékelik az ország és a Jugoszláviával fenntartott viszony szempontjából. Líbia megbízható barátot lát Jugoszláviában. Tito elnök mint a Líbia által is következetesen folytatott el nem kötelezett politika egyik megteremtője olyan államférfinek kijáró tekintélynek örvend, akinek neve a szabadságért, az igazságért és az emberi méltóságért folytatott küzdelem jelképe lett. Ezek a törekvések a líbiaiaknál annál inkább kifejezésre jutnak, mivel az országot évszázadokon át idegen elnyomók igázták le. A jugoszláv elnöknek olyan fogadtatást rendeznek, amely csak az igazi barátoknak jár ki. Ez lesz Tito elnök második látogatása ebben az országban. Első ízben 1970 februájában kereste fel Líbiát, alig hat hónappal a feudális monarchia megdöntése után, amikor Moamer el Kadhafi ezredes forradalmi kormánya az első radikális lépéseket készítette elő, hogy megszabadítsák Líbiát a külső kizsákmányolástól és megkezdjék az ország társadalmi átalakítását. Líbia akkor a világ egyik legelmaradottabb országa volt. Az ország hatalmas olajkincse a külföldi tőke kezében volt. Líbia földjén amerikai és brit katonai támaszpontok voltak. Tripoliban, Bengáziban és más líbiai városokban a külföldiek voltak az urak, akárcsak abban az időben, amikor Líbia még gyarmati igazgatás alatt állt. Valószínűleg egyetlen olajtermelő országban sem állították oly mértékben ezt a gazdagságot a boldogabb jövő és a mostani nemzedékek jólétének megteremtése szolgálatába, mint Líbiában. Nemcsak lakások, új lakónegyedek, építése jelzi ezt, hanem az ipar nagyütemű fejlesztése is. Az ipar és a mezőgazdaság azután is jólétet és további fejlődést biztosítanak majd a líbiaiaknak, miután kimerülnek az olajkutak. Az elmúlt hét év alatt több mint hetven ipari létesítményt építettek, olajfinomítókat, textilgyárakat, acélművet, cementgyárakat és több közszükségleti cikket gyártó üzemet. A tavaly megkezdett ötéves terv keretében több mint 25 milliárd dollárt fektetnek az ország gazdaságának fejlesztésébe. Jugoszlávia számos üzeme részt vállalt a líbiai projektumok kivitelezésében. Azt az utat például, amely Tripolit és a repülőteret összeköti és amelyen Tito elnök is elhalad majd mostani látogatásakor, szintén jugoszláv szakemberek építették. Kairó nagy jelentőséget tulajdonít Tito tervezett egyiptomi látogatásának Augustin Papié, hazánk kairói nagykövete tegnap megbeszélést folytatott Mohamed Rijaddal, az egyiptomi külügyminisztérium államtitkárával. Tito elnök küszöbönálló egyiptomi látogatáséról és más közös érdekű kérdésekről. Szó volt a közelkeleti helyzetről és a két ország kapcsolatairól. Mohamed Rijad kijelentette, hogy Egyiptom nagy jelentőséget tulajdonít Tito elnök látogatásának. Egyiptomban nagyra értékelik az el nem kötelezett országok szerepét, a külön Jugoszlávia és Tito elnök fáradozását, hogy igazságos és tartós megoldást találjanak a közel-keleti válságra. Erről beszélt a múlt héten Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter parlamenti expozéjában is. Zord tél világszerte Svájcban a hóvihar nem csendesedett, s többfelé szerencsétlenséget okozott. Zürichben a magas hótakaró miatt külön elővigyázatossági intézkedéseket vezettek be. Tegnapelőtt szünetelt a repülőközlekedés, hogy a kifutópályáról eltakarítsák a havat. A hideghullám és a havazás az Egyesült Államokra is kiterjedt. Az alacsony hőmérséklet következtében az USA egyes tagállamaiban a gáz- és az áramfogyasztás meghaladja az összes megszabott keretet. A havazás Ausztriában is sok nehézségeket okoz. Innsbruck közelében a lavina három személyt betemetett, többen pedig megsérültek. A magas hótakaró több útvonalon gátolja a forgalmat. A hidleghullám elért egészen India határáig. A hegyvidékeken tegnapelőtt szüntelenül havazott. A delhi meteorológiai intézet jelentése szerint az országban az évnek e szakában általában meleg idő uralkodik, most azonban rendkívül alacsony a hőmérséklet. A hőmérő tegnapelőtt mindössze 1,5 C- fokot mutatott. 1 . Elnökönk részvéttávirata Eden halála alkalmából Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök táviratot küldött II. Erzsébetnek, Nagy-Britannia királynőjének, amelyben részvétét fejezte ki Anthony Eden halála alkalmából: „A jeles brit államférfi halála alkalmából mély részvétőnket tolmácsolom felségednek és a brit népnek. Több alkalommal is találkoztam Anthony Edennel, és nagyra értékeltem államférfiúi képességeit, s külön az arra irányuló fáradozását, hogy fejlődjenek az országaink közötti hagyományos baráti kapcsolatok” — olvasható elnökünk részvéttáviratában. Josip Broz Tito részvétét fejezte ki Anthony Eden özvegyének is. Elitazott Erich Honecker Az NDK vezetője Tito elnök meghívására látogatott el hazánkba Zágrábból jelenti a Tanjug. Négynapos hivatalos és baráti jugoszláviai látogatás után Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának Elnöke az állami- és pártküldöttség tagjaival együtt tegnap 15 óra tájban különrepülőgépen elutazott hazánkból. Erich Honecker Josip Broz Tito köztársasági elnök meghívására látogatott el Jugoszláviába. A zágrábi repülőtéren a magas rangú vendégektől Jakov Blažević, a Horvát SZK Elnökségének elnöke, Milka Planinc, a Horvát KSZ KB elnöke, Vojislav Srzentic, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára, dr. Jakov Sirotkovic, a Horvát Szábor Végrehajtó Tanácsának elnöke és más személyiségek vettek tőle búcsút. Megdrágítják-e termékeiket a vajdasági kőolajkitermelők is? (Cikk a 8. oldalon.)