Magyar Szó, 1977. április (34. évfolyam, 104-117. szám)

1977-04-21 / 109. szám

• SZABADKA ®SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA SZABADKA • SZABADKA ** ÁRAMKÖLCSÖN Politikai és gazdasági siker Szabadkán 32 százalékkal túlszárnyalták a kerettervet . A Szocialista Szövetség végrehajtó szerve értékelte az akciót Községünk dolgozói, polgárai ismételten tanúbizony­ságát adták, hogy tettekkel is támogatják a közösség fejlődését — mondotta egyebek között SZIROVICS An­tal, a Szocialista Szövetség községi választmányának el­nöke a tömegszervezetek elnökségi ülésén, amelyen ki­értékelték az energetikai objektumokra kiírt népkölcsön eredményeit. Az akció —mondotta még­—, teljes poli­tikai és gazdasági sikert hozott a szabadkai községben, amit az is tanúsít, hogy az itt élőknek több mint a fele jegyzett kölcsönt és a felajánlott összeg számottevően meghaladja azt a keretet, amelyet az áramkölcsön meg­szervezésekor a szabadkai község gazdasági potenciáljá­nak alapján meghatároztak, polgáraira 138 millió 900 000 dinár esett a keretterv alap­ján. A kiváló előkészítő és szervező munka jóvoltából azonban ezt az összeget már a kölcsönjegyzés kilencedik napján túlhaladták Szabad­kán, egyes munkaszerveze­tekben ugyanis már az első napokban befejezték a jegy­zést. Végül is a társultmun­­ka-szervezetekben és a helyi közösségekben felállított 457 kölcsön jegyző helyet több mint­ 80 ezren keresték fel, és a felajánlott összeg 43 és félmillió dinárral, illetve 32 százalékkal haladta meg a keretet. Legtöbben — ért­hető okokból — a traszkok dolgozói közül jegyeztek köl­csönt (4600), őket követik a pionírok, diákok és egyete­misták (13 736), a nyugdíja­sok (8721), a földművesek (7057), az egyéb foglalkozá­súak, a háziasszonyok stb. (4403) és az iparosok (724). Ismeretes, hogy a tartomé­nyi áramkölcsön összegét másfél milliárd dinárban ál­lapították meg, s ebből a sza­badkai község dolgozóira. A dolgozók által felaján­lott kölcsön átlaga megköze­lítően egy átlagos múlt évi havi keresetnek felel meg, a trász­ok többségében töb­bet jegyeztek az említett át­lagnál. Érdemes kiemelni azoknak a munkaszervezeteknek a hozzáállását, amelyek vesz­teséggel zárták az évet. Ezekben is csaknem egy át­lagos személyi jövedelmet jegyeztek a dolgozók. Ezzel szemben a nyugdíjasok kö­zül a vártnál kevesebben ajánlották fel támogatásu­kat, míg a földművesek kö­rében már ennél kedvezőbb eredmények születtek. A helyi közösségekben ki­fejtett tevékenységet elemez­ve a jelentés kiemeli, hogy az áramkölcsön kedvező fo­gadtatásra talált minden környezetben. A legjobbak közé Hajdújárás, Tavankút, Bácsszőlős, Bajmok, Csanta­­vér, Györgyén, továbbá a központi kettes számú, a Kiserdei, a Kéri, a Bajnáti, a Novi Grad-i helyi közös­ség sorolható. A Szocialista Szövetség el­nöksége kedvezően értékelte a bankok és a posta ezzel kapcsolatos tevékenységét is, és kimondta, hogy a helyi, illetve a szabadkai szerkesz­tőséggel is rendelkező tájé­koztatási eszközök, továbbá az üzemi sajtó ugyancsak teljes egészében eleget tett a nagyszabású társadalmi ak­cióban ráháruló feladatok­nak. Az áramkölcsönnel kapcso­latos elemzést rövidesen a Szocialista Szövetség közsé­gi választmánya is napirend­re tűzi. G. O. Csütörtök, 1977. ápr. 21. MA: Vajdasági szintű kisipari tanácskozás Csütörtökön 8 órai kez­dettel, a szabadkai iparosott­honban vajdasági jellegű ta­nácskozást tartanak. A tar­tomány magánipari egyesü­leteinek képviselői vesznek részt. A bizottság ez alkalommal napirendre tűzi és megvitat­ja az új jövedelemelosztás szabályzatának tervezetét, amelyet a jövőben Vajda­­ság-szerte alkalmaznak majd a magániparosok. Elfogadták a Pedagógiai Intézet idei munkatervét A szabadkai Pedagógiai Intézet kollektívája hétfőn bővített ülést tartott, ame­lyen részt vettek az érde­kelt községek társadalmi-po­litikai közösségének képvi­selői is. Az ülésen megtár­gyalták és elfogadták az In­tézet idei munkatervét. A program előirányozza a szakmunkatársak számának növelését, a még szükséges munkahelyek betöltését. Azonkívül, a vajdasági szin­tű önigazgatási megegyezés értelmében az intézet a mű­ködési területéhez tartozó hét községben minden isko­lában legalább hároméven­ként általános látogatást szervez. Ez jelentős változás az eddigiekhez képest, mert a köztársasági törvény sze­rint korábban csak ötéven­ként voltak kötelesek a pe­dagógiai intézetek általános látogatást szervezni az isko­lákban. Az intézet továbbá segítséget nyújt az iskolák­nak a jogszabályok kidolgo­zásában, a pedagógusok rend­szeres szakmai továbbkép­zésében. Az oktatási önigaz­gatási érdekközösségek igé­nyének eleget téve több elemző munkát készítenek az intézet munkatársai pe­dagógiai, iskolaszervezési szakkérdésekben. Az új óra­­és­ tanterv megvalósításának figyelemmel kísérése szintén helyet kapott az idei prog­ramban. Mint a terv bevezetőjében olvasható, az intézet az 1977. évi munkatervét a törvényes rendelkezések, az oktatási ön­igazgatási érdekközösségek, a társadalmi-politikai közös­ségek igényei és a dolgozói közösség reális lehetőségei szerint készítette el. SZABADKÁN MA: FILM J ADR­AN: A kerge birka, francia színes, filmdrá­ma, (16, 18, 20) LIFKA: Belmondo az igaz­ság szolgálatában, francia színes, bűnügyi (16, 18, 20) ZVEZDA: Hindenburg, az utolsó zeppelin, amerikai színes filmdráma (15,30, 17,30, 20) MUNKÁS: A keleti ember, olasz színes, vadnyugati (15.30, 17.30, 19.30 és 21.15) ÜGYELETES ORVOS: A mentőállomáson a Petőfi Sándor utcában, este 8-tól reggel 6-ig. GYÓGYSZERTÁR: A Vá­rosháza alatt. MÚZEUM Állandó jellegű kiállítá­son a régészeti, néprajzi és történelmi anyag minden­nap, hétfő kivételével 9-től 13-ig, kedden és pénteken 16-tól 19 óráig. Szombaton 8—13 óráig. Időszaki kiállításon: Voj­nich Oszkár világnéprajzi gyűjteménye és a pénzforga­lom története Észak-Bács­­kában. SZÍNHÁZ Magyar társulat 19.30- kor: Galícia, dráma. Ittasan vezette járművét , súlyos balesetet okozott Kedden délelőtt két köz­úti baleset történt a város területén. Az egyik délelőtt fél tíz körül, a Karadjor­­dje és a Praška utcák ke­reszteződésénél, ahol Ko­vács Károly, motorkerék­páros hátulról beleszaladt az előtte balra kanyarodó Josip Кпарет személy­­gépkocsijába. A baleset kö­vetkeztében a motorkerék­pár vezetője súlyos sérülé­seket szenvedett. Az anyagi kár 700 dinár. Délelőtt 2 óra 50 perc­kor történt a másik bal­eset. A Radic fivérek utcá­ban Mirko Oros ittasan ve­zette gépkocsiját és neki­hajtott az előtte szabályo­san közlekedő Jovan Kuga személygépkocsijának. Az összeütközés következtében Etela Kuga, Jovan Kuga útitársa súlyosan megsé­rült. Az anyagi kár 10 000­­ dinár. MAGYAR SZÓ MÁJUS ELSEJÉTŐL Sűrűbb autóbuszjárat Palicsra Az idegenforgalmi idény Palicson hivatalosan május elsején kezdődik. A Subotica trams Közlekedési Vállalat ettől a naptól kezdve órán­ként egy autóbusszal többet indít Kisbajmescról Bab­icsira, illetve Palacsról a városba. Ismeretes, hogy az említett autóbuszok minden tizenöt percben indulnak a Nagy­strandtól, illetve Kisbajmo­k­­ból. Elsejétől megváltozik a menetrend a következőkép­pen: Kisbajmokról reggel 4.24 ómkor indul az első busz Palicsra, onnan pedig 3 óra 48 perckor a városba. Reggel öt óra és este kilenc óra kö­zött az autóbuszok minden 12 percben közlekednek, ami azt jelenti, hogy óránként eggyel több lesz, mint ed­dig. Egy irányba naponta összese­n 99 indulást tervez­nek, ami a közlekedési szak­értők véleménye szerint ele­gendő lesz ahhoz, hogy ki­szállíthassa a lakosságot Pa­­l­icsra. Az áramkölcsön-többlet egy részét az E-5-ös út építésére fordítják A községi középtávlatú tár­sadalmi terv előirányozta a nemzetközi út Palics és Sza­badka közötti szakaszának kiszélesítését, újjáépítését. A tervek szerint az új út hét kilométer hosszú lesz. A Bi­­rografika épületétől 3,2 kilo­méteres szakaszon, középütt zöld sáv választja el a két 7,35 méteres útsávot, ezután pedig 3,8 kilométer hosszon 12 méter széles autóút épül. A munkálatok összesen 92,27 millió dinárba kerülnek. A tervek az idén 4,2 kilo­méter út építését irányozzák elő. Kiépül az említett két­szer 7,35 méter széles sáv, a 3,4 méteres zöld sávval, valamint egy kilométeren a 12 méter széles útszakasz. Az idei munkálatok ára mintegy 45 millió dinár, eb­ből maga az út 36,5 millióba kerül, a többit a terelőút építésére, a telefon és a vil­lanyvezetékek lefektetésre, a parkosításra, a kerékpár­út, a járdák, az átjárók ki­építésére, valamint az álla­mosított épületek megvásár­lására fordítják. Az idei mun­kálatokat elsősorban a tar­tományi útépítési érdekkö­zösség pénzeli 18,29 millió dinár értékben. Tizennégy millió dinár hitelt ad a ki­vitelező, 3,6 millió dinár pe­dig a telekrendezési járulék­ból folyik be. Ez összesen 36 093 000 dinár, azaz 9 mil­lióval­ kevesebb a szükséges­nél. Minthogy hiányzó kilenc­millió dinár egyelőre sem­milyen forrásból sem bizto­sítható, a községi illetékes érdekközösség szakszolgála­ta javasolja, hogy az áram­­kölcsön-többlet egy részét a község fordítsa erre a célra. Ismeretes, hogy Szabadkán e többlet mintegy 40 millió dinár, s a törvény értelmé­ben ezt az összeget a község kizárólag villamosenergeti­kai létesítményeinek fejlesz­tésére és építésére, illetve átépítésére használhatja. A községi végrehajtó ta­nács keddi ülésén elfogadta az említett javaslatot, amely hamarosan a községi képvi­selő-testület elé kerül meg­vitatásra. Hitel szőlő- és gyümölcs­telepítésre A szabadkai homokvidék­e­ken több 100 hektárnyi te­­­­rület áll parlagon, ami jó­részt annak a következmé­nye, hogy a termelők sok­­ helyütt kiirtották a szőlőül­tetvényeket. A Peščara Szövetkezeti Kombinát palicsi társaster­melési tmasz­ának vezetői most azon fáradoznak, hogy minél kevesebb terület ma­radjon kihasználatlanul. El­­­­sősorban arra törekszenek, hogy minél több termelő te­lepítsen nagy hozamú, jó minőségű szőlőt és csonthé­­j­jas gyümölcsöt. , Már folyamatban vannak a tárgyalások a pénzintéze­tekkel, hogy a magángazda­ságok minél kedvezőbb fel­tétellel jussanak kölcsön­höz. Erre szükségük is lesz, mivel az Agros Mezőgazda­sági-Ipari Kombinát szak­­szolgálatának számításai sze­­rint egy hektár homok be­telepítése egyéves, fagyálló rizlingoltvánnyal körülbelül 47 ezer dinárba kerül. A palicsi kooperációs tmász eddigi felmérései alap­ján megállapítható, hogy Hajdújáráson, Palicson és Bácsszőlősön is van érdek­lődés új, korszerű szőlőtele­pítés iránt. Kevés azonban az olyan termelő, akinek egy tagban legalább egy hektár­nyi szabad területe van, melynek betelepítése alap­feltétel ahhoz, hogy valaki igénybe vehesse a zöldterv fejlesztési hiteleit. Ezért a leendő szőlősgazdák szeret­nék, ha ezen a mércén az il­letékes szervek valamelyest enyhítenének, azaz kérik, hogy azok is kapjanak hitelt, akik egy holdnyi területen óhajtanak új ültetvényt lé­tesíteni. HG 11. oldal Zenei élet a falon Milyen falvaink zenei éle­te? Mi a helyzet ott, ahol az úgynevezett bázis van, ahonnan évről évre tehetsé­gek kerülnek ki? A felsza­badulás utáni mindent átfo­gó társadalmi változások mennyiben formálták át fal­vaink zeneéletét? Természe­tesen mi elsősorban a vajda­sági falura gondolunk, fal­vaink között nagyméretű kü­lön­bség van, míg egyes észak bácskai falvakban fejlett mű­kedvelési élet folyik, más he­lyeken minden mozdulatlan ezen a téren. Mit jelent a vajdasági falu életében a ze­ne? Mennyiben járja át a fa­lut az értékes zene? Ezekre a kérdésekre kívántunk fele­letet kapni, amikor a szabad­kai gyermekzenei szemlén NAGY Bálint tornyosi zene­tanárt szóra kértük. — A tornyosi Május 25-e általános iskolában dolgozom már évek óta mint zene­pedagógus, tehát a probléma jól ismert előttem. Elmond­hatom, hogy nemcsak Tor­nyoson, hanem környékén is az értékes zene csak az isko­la falai között talált eddig otthonra.­­ Ezek szerint még min­dig a kocsmai cincogás je­leníti a falu népének a mu­zsikát? — Szerencsére az ilyesmi alábbhagyott. A televízió számunkra is sok lehetőséget rejteget. Szándékosan mond­tam, hogy rejteget, mert, saj­nos, igen ritkán közvetít ér­tékes zenét. Ehelyett a zenei giccs áradatával özöníti el a nézőket. Vagyis a televízió kétélű fegyver, tájékoztató­­felvilá­gosító szerepe mellett rendszeresen értéktelen, sőt ártalmas zenével fertőzi a fiatalokat. Hiszem, hogy a Beethoven-évforduló ellené­re az iskolás gyerekek töb­bet tudnak a Bijelo dugme tagjairól, mint a zenetörté­nelem egyik legnagyobb al­kotójáról. „ Mégis, ha fellelhető, mi­ben nyilvánul meg az érté­kes muzsika iránti igény? — Tíz éve szeretnék kó­rust alakítani. Egyszerű nép­­da­lkórusra gondolok. De le­hetne már citera- fúvós­­vagy harmonikazenekarunk, ha volna hozzá helyiségünk. Lenne elég felnőtt jelentke­ző... • És a gyerekek, szeret­nének-e hangszert tanulni? — Nagy az érdeklődés a hangszeres zeneoktatás iránt. Pedagógus hiányában azon­ban mit sem tehetünk. Ha a zentai zeneiskola nyitna ta­gozatot Tornyoson, bizonyá­ra óriási segítséget nyújtana a zeneélet kialakulásában. • Milyen a falusi zeneok­tatás? Olyanok tanítanak, akiknek nincs hozzá szakké­pesítésük. Jóformán még a kottát sem ismerik. De még ez is jobb a semminél. ¤ Mit jelent a szülők sze­mében, ha a gyerek muzsi­kusnak készül? A tehetősebbeknek ál­ma, hogy muzsikát tanuljon a gyerekük. A hivatást nem nézik le. Néhány tehetséges diákom zenei pályára ké­szül. ¤ Milyen a zenepedagó­gus helyzete falun? — Az eddigi zenepedagó­gus-találkozókon csak pana­szokat hallhattam: a többi „szakosok” nem méltányol­ják a zeneoktatás fontossá­gát. Falun közelharcot vív­nak a­ zeneoktatók, hogy kó­ruspróbát tarthassanak a gyerekekkel. Pedig a régi és az új tanterv is előírja, hogy minden általános iskola kö­teles kis- és nagykórust, va­lamint gyermekzenekart ne­velni. Ez társadalmilag is megbecsült tevékenység. Sajnos, a gyakorlat azt iga­zolja, hogy az ötödik osztály­ba valóságos zenei analfa­bétaként kerülnek a gyere­kek. Tehát jóval előbb kel­lene kezdeni a rendszeres zenei nevelést. Nem hiába mondta Kodály Zoltán, hogy a gyermek zenei nevelése kilenc hónappal születése előtt kezdődjék!­­ Jogosult-e a falu, hogy részt igényeljen a komoly zenei rendezvényekből? — Még mindig nem késő megszerettetni a zenét a fia­tal­okkal. Az értékes zene népszerűsítését a falun kel­lene kezdeni, vagyis alapo­kat létesíteni ... Általában mindig minden azon akad el, hogy nincs rá pénz. Pedig a pénz n­em minden ...­­ Végül, vol­t-e már Tor­nyoson hangverseny? — Amióta új pianinónk van, két művészt hívtunk meg hangversenyezni. Szíve­sen eleget tettek óhajunk­nak. Ezek a hangversenyek még zárt jellegűek voltak. A tanulók részére rendeztük. Bízok azonban a­z előadómű­vészekben, és hiszek abban, hogy máskor is szívesen tá­mogatnak bennünket. Sok minden rajtunk is múlik: tudunk-e hagyományokat te­remteni, közönséget toboroz­ni, hogy végül is észrevét­lenül, spontán belopjuk a "v muzsikát az e'm'-'-­­ek szívébe. M. M. Szorgosan dolgoznak a fiatalok a palicsi idegenforgalmi pünk a palicsi helyi közösség ifjúsági szervezetét örök­­övezet rendezésén. Ké­ ' ',л fwir-í: ' ~т», (Fotó: MAGYAR Zoltán)

Next