Magyar Szó, 1977. május (34. évfolyam, 118-130. szám)

1977-05-06 / 122. szám

*. oldal • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • A SZABADKAI KÖZSÉGBEN: Idejében befejeződött a tavaszi vetés A tavalyinál több napraforgót és cukorrépát vetettek Egyelőre nem épül a kéki óvoda A gyermekvédelmi érdekközösség közgyűlésének határozatairól Noha az áprilisi hideg időjárás sokban késlel­tette a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, a sza­badkai községben — valamivel később a tervezett időpontnál —, mégis idejében befejeződött a tava­szi vetés. A községi határozat értelmében ugyanis minden mezőgazdasági termelő legkésőbb május 5- éig köteles bevetni a birtokában levő földterületet. Ezt a határozatot ebben az évben teljes mértékben érvényesítették a termelők. Igaz, a mezőgazdasági munkákat irányító községi bizottság azt javasolta, hogy legkésőbb április 25-éig fejezzék be a termelők, a vetést, sajnos, ezt a javaslatot az időjárás szeszé­lye miatt nem lehetett teljes mértékben megvaló­sítani, csupán a tavaszi szántást sikerült teljes egé­szében elvégezni a kitűzött időpontig, április 15- éig.­ ­A községi képviselő-testü­let mezőgazdasági osztályá­ra érkezett részletes jelenté­sek arról tanúskodnak, hogy a tavaszi vetési akciótervet sikerült teljesíteni, kisebb módosításokkal. Ezek a mó­dosítások azonban éppen a tervezett cél, a több ipari növény vetését segítették elő. Az adatok szerint a szabadkai községben az idén majdnem 35 000 hektáron termesztenek kukoricát, így ez a takarmánynövény to­vábbra is első helyen szere­pel a vetésforgóban: a ta­vaszi kultúráknak szánt te­rületnek több mint 60 szá­zaléka. Legtöbb kukoricát ezúttal is a magántermelők vetettek, nem végleges ada­tok szerint mintegy 29 000 hektárt. A társadalmi szek­torban a kukorica vetéste­rülete 5869 hektár. Napraforgóból összesen 7254 hektárt­­ vettek be, mintegy 30 százalékkal na­gyobb területet, mint ta­valy. Különösen örvendetes, hogy jelentősen megnöveke­dett a napraforgó vetésterü­lete a magángazdaságokban, a tervezett 3500 hektár he­lyett 4047 hektár területre kötöttek szerződést a terme­lők. Ez a területnövekedés valószínűleg annak köszön­hető, hogy a mezőgazdasági szervezetek minden termelő számára magas hozamú hib­rid vetőmagot biztosítottak. Várható, hogy a jövőben to­vább növekszik a naprafor­gó vetésterülete és néhány éven belül eléri a kívánatos 9000 hektárt. Növekedett a cukorrépa vetésterülete is. Ebből az ipari növényből 40 százalék­kal vetettek többet, mint tavaly, most 1837 hektáron termelnek cukorrépát. A ma­gántermelők még mindig idegenkednek a cukorrépá­tól, nem szívesen foglalkoz­nak vele megfelelő gépi fel­szerelés nélkül. Többet vetettek tavaszi árpából is, mint tervezték. Összesen 1575 hektáron ke­rült földbe a mag. Csök­kent a konyhakerti vetemé­nyek vetésterülete, pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyébként is keveset termeltünk belőlük. Az idén a tervezett 2600 hektár he­lyett mindössze 2100 hektá­ron terem burgonya, káposz­ta, paradicsom stb. Bevetetlen terület a köz­ségben csak elvétve akad, de az sem marad parlagon. A községi határozat értel­mében a mezőgazdasági fel­ügyelőség már megbízta a területre illetékes mezőgaz­dasági szervezet tmasz­ait, hogy a lehető legrövidebb időn belül az ilyen területe­ket szántsák fel és vessék be. Év közben rendszeresen végzik a növénykapálást és ha nem jelentkezik a par­cella tulajdonosa, a termés a mezőgazdasági szervezetet illeti meg. Ha időközben je­lentkezik a kérdéses földte­rület tulajdonosa, akkor az elvégzett munkákat a koope­rációs árjegyzék szerint szá­molják el Cs. J. A közgyűlés jóváhagyta a palicsi óvoda épületének fel­újítását és az ottani férőhe­lyek bővítését. Erre a célra a Naša radost gyermekintéz­mény 1,6 millió dinárit for­dít saját eszközeiből, és ugyanennyi kölcsönt hagy jó­vá a Marles házgyár is. A beruházás lehetővé teszi, hogy hetven férőhellyel nö­veljék a palicsi intézménybe fogadó képességét. A beren­dezésre azonban már nem jut ebből az összegből. A pa­licsi helyi közösség közremű­ködésével azonban, úgy lát­szik, sikerül bevonni a mun­kaszervezeteket, amelyek haj­landóságot mutatnak a mint­egy 800 000 dináros beruhá­zást fedezni, hogy megvásá­rolhassák­ a korszerű beren­dezést is. A közgyűlés egymillió di­nárt hagyott jóvá a Novi Jednik­i Emlékiskola építé­sére. Az iskolában 300 négy­zetméteren óvodát-napközit is létesítenek a helybeli gyer­mekek számára. Ezt az ösz­­szeget az érdekközösség csak úgy tudja biztosítani, ha a gyermekek nyaraltatására tervezett 300 000 dinárt is er­re a célra fordítják. A Gyógypedagógiai Köz­pont kérte az imbecillisek tagozatán folyó munka tel­jes értékének kifizetését., A közgyűlés jóváhagyta a na­gyobb anyagi kiadásokat, de a nehezebb munkakörülmé­nyekért járó magasabb sze­mélyi jövedelmet csak a tel­jes gazdasági árak alapján ismerheti el. A bácsszőlősi helyi közös­ség 80000 dinárt kért a helyi óvoda felújítására. Ugyan­ennyit ad a helyi közösség is. Tekintettel arra, hogy az érdekközösség egyelőre nem rendelkezik kellő pénzzel, ugyanakkor támogatni kíván­ja az olyan kezdeményezése­ket, amelyekhez a helyi kö­zösség vagy" a vállalatok is hozzájárulnak, elvben elfo­gadta a kérelmet, azzal, hogy a félévi elszámoláskor igyek­szik megadni a kért össze­set"­­ . Az illetékes községi érdekközösség terve szerint az év első felében kellett volna felépíteni a Két Helyi Közösségben az óvodát. Úgy számították, hogy pénze­lését a tartományi gyermekvédelmi érdekközösség vál­lalja magára, azzal, hogy egy időre a Kolevka men­­helyen elhelyezett gyermekeknek engedik át, amíg nem épül fel az intézmény új épülete. A községi érdekkö­zösség legutóbbi közgyűlésén a küldöttek arról érte­sültek, hogy a tartományi közösség nem iktatta be ezt a beruházást idei pénzügyi tervébe, így egyelőre nincs pénz az építkezésre. A kék­ óvoda építését ezért levették a napirendről. Az első félévi elszámolás után esetleg ismét szóba jöhet, amikor kiderül, lesz-e pénz erre a célra. B. O. SZABADKÁN MA­ FILM JADR­AN: Afrikai expressz, olasz, színes, (16, 18, 20) LIFKA: Nápolyi maffia, olasz, színes (16, 18, 20) ZVEZDA: Hogyan lopjunk el egymillió dollárt, ame­rikai színes (15,30, 17,30, 20) MUNKÁS: Egy vonat két csavargónak, (FEST ’74), amerikai színes ÜGYELETES ORVOS: A mentőállomáson a Petőfi Sándor utcában, este 8-tól reggel 6-ig. GYÓGYSZERTÁR: A Vá­rosháza alatt MÚZEUM Állandó jellegű kiállítá­son a régészeti, néprajzi és a történelmi anyag minden­nap, hétfő kivételével 9-től 13-ig, kedden és pénteken 16-tól 19 óráig. Szombaton 8—13 óráig. Időszaki kiállításon: Voj­nich Oszkár világnéprajzi gyűjteménye és a pénzfor­galom története Észak Bács­kában. SZÍNHÁZ Szerbhorvát társulat 19.30- kor: Martinove mengule, vígjáték. A kerebiai helyi közösség támogatja a lakásépítést A kerebiai helyi közösség tanácsának legutóbbi ülé­sén napirendre tűzték az idei tervet is, amely elő­irányozza az útépítés foly­tatását, az utcai világítás korszerűsítését, a köztisz­tasági problémák megoldá­sát, a környezetvédelmi in­tézkedések támogatását. A helyi közösség a maga részéről úgy igyekszik hoz­zájárulni a lakásprobléma megoldásához, hogy a la­kásépítési érdekközösséggel együttműködve a település területén telkeket biztosít. Szorgalmazzák a közellátás kérdésének megoldását, a la­kosság ellátását friss hús­sal és kenyérrel. A helyi kö­zösség idei terve szerint a szociális problémákat inté­ző helyi bizottság alaposabb tevékenykedést végez, mint a korábbi években, továb­bá kérni fogják az illetéke­sektől, hogy egészségügyi előadásokat szervezzenek. Szó volt arról is, hogy a la­kosság igényeinek megfele­lően eszközöljenek változta­tást a Kerebiai­­ és a város közötti autóbuszforgalom­­ban. A Népkör hírei A szabadkai NÉPKÖR Mű­velődési Egyesületben ápri­lis 30-án, a munka ünnepé­nek előestjén ünnepi rendez­vényt tartottak, amelyen a SOLID Cipőipari Kombinát fiatal versmondói, a Lányi Ernő Művelődési Egyesület vegyeskara VARGA Péter­­ve­zényletével, a Bratstvo ME és a Népkör népitánc-együt­­tesei és az Ivó Lola Ribar Általános Iskola, gyermek - tánccsoportja lépett fel. Május elsején délelőtt a Népkör nénitánc­ csoportja a központi ünnepségen Pali­­cson lépett fel A májusi ünnepek előtt az Újvidéki Rádió felvételt ké­szített a Népkör citerazene­­karának játékáról. MAGYAR SZÓ Megszűnik a kényszerigazgatás a Dinamotransban A képviselő-testület dönt róla Tavaly júniusban a községi képviselő-testület döntése alapján bevezették a kény­szerigazgatást a Dinamotrans Szállító Vállalatban. Erre az intézkedésre azért volt szük­ség, mert hosszú ideig ered­ménytelenül gazdálkodott, s öt év leforgása alatt több mint 41 millió dinár veszte­sége volt. A veszteségek fel­számolására minden gazdál­kodási évben megfelelő sza­nálási terv készült, amit azonban a munkaszervezet nem valósított meg. A kapa­citásokat ésszerűtlenül hasz­nálták, sok volt az üres já­rat, a hiányzás. A kollektíva tagjai felelőtlenül viszonyul­tak a munkához és a munka­eszközökhöz, a Vállalat adós­ságokban úszott, túlnyomó többségben voltak a szak­képzetlen dolgozók és a tisztviselők. Méginkább sú­lyosbította a helyzetet az, hogy mind gyakoribbakká váltak a különféle vissza­élések, belső ellenőrzés hí­ján egyre több áru veszett el szállítás közben. Ismeretes, hogy a tavaly­­előtti gazdálkodási évből származó veszteségek fede­zését az Agros keretein belül működő munkaszervezetek vállalták magukra, a Szállító trasz veszteségének fedezé­sére pedig szanálási hitelt folyósított a Szabadkai Hitel­bank. Ennek ellenére a félévi elszámolás eredményei ta­valy lesújtóak voltak, oly­annyira kilátástalannak bizo­nyult a vállalat helyzete, hogy a községi képviselő­­testület határozatot hozott a kényszerigazgatás bevezeté­séről. A tavalyi zárszámadás, va­lamint az idei negyedévi gaz­dálkodás mutatószámai azt bizonyítják, hogy az említett intézkedés meghozta ered­ményét. A Dinamotrans Szál­lító Vállalat az idén nyere­séggel gazdálkodott. A vál­lalat­ bevétele meghaladta a 24 millió dinárt, a jövedelme pedig a 9,7 millió dinárt. Az anyagi kiadások csaknem hét százalékkal csökkentek, ami lehetővé tette a bevétel 7 százalékos, a jövedelemnek pedig a 21 százalékos növe­kedését. Az átlagos személyi jövedelem 3660 dinár volt. A községi végrehajtó ta­nács legutóbbi ülésén meg­vitatta a Dinamotrans ne­gyedévi gazdálkodási ered­ményeit és megállapította, hogy a vállalatban megszü­lettek az eredményes gazdál­kodás előfeltételei és a kény­szerigazgatásra a jövőben nem lesz szükség. Megszün­tetéséről legközelebbi ülésén dönt a községi képviselő-tes­tület. Hogyan tovább? Az Életjel első szerbhorvát nyelvű műsora Az ÉLETJEL irodalmi élő­újság szervezésében RAKO DALJE? (Hogyan tovább?) címmel május 9-én, a győze­lem napján a szabadkai Szak­gimnázium versmondói lép­nek fel. Olivera Begovic, Lji­­ljana Ilic, Matilda Kolar, Sonja Milivojevic, Ratko Ra­­dulovic és Marija Saulic va­lamennyien végzős diákok, többször szerepeltek már az ÉLETJEL kétnyelvű mű­soraiban. Ratko Radulovic önálló estje Kozák címmel hét ívben szerepelt az Élet­jel műsorán. A fiatal vers­mondók Ivó Andric, Branko Copic, Sergej Jesenjin, Jovan Jovanovic Zmaj, Vuk Kara­dzic, David Kecman Dake, Desanka Maksimović, Vladi­mir Nazor, Vasko Popa, Jo­van Popovic, Jaques Pere­­vert és Tin Újevic verseiből szavalnak. Zeneszámokkal Dušan Evetovic és Ratko Ra­dulovic szerepel. Az est ren­dezője HORVÁTH Emma. Az Életjel történetében ez lesz az első szerbhorvát nyelvű rendezvény. Belépődíj 3 di­nár. Mindennapos csúcsforgalom Palics felé A közelmúltban a belgrá­di Közlekedési Kar szakem­berei több héten át tartó felmérést készítettek váro­sunk közlekedéséről. A vá­ros különböző pontjain szám­ba vették az arra közleke­dő motoros járműveket, és a forgalom sűrűségét a nap különböző szakaszaiban. Az elkészített jelentés ér­dekes adatokkal szolgál. A legforgalmasabb útszakasz­nak a nemzetközi út Sza­­badká—Palics szakasza bizo­nyult. Itt ugyanis óránként 480 jármű halad a városból, a fürdőhelyről tovább már csak 350 gépkocsi megy to­vább. Sándoron keresztül Topolya felé 290 jármű in­dul, Vörösfalunál a Zombor felé haladó járművek szá­ma viszont mindössze 200. Az autóbuszjárat is legsű­rűbb Horgos irányába. Pali­csig óránként 11, ezentúl pe­dig 7 busz folytatja útját. A tehergépkocsiforgalom Zombor felé a legintenzí­vebb, egy óra alatt 32 te­herszállító jármű indul Sza­badkáról. Érdekes adat, hogy ezen az úton a nemz­zetközi és az átmenő teher­szállító forgalom nagyobb, mint a helyi jellegű gépko­csiközlekedés. A reggeli órákban átla­gosan kétszer annyi moto­ros jármű halad a város irá­nyába, mint kifelé. Kivételt csak a bajmoki út képez, amelyen háromszor több jármű közlekedik a város fe­lé, mint fordítva. Péntelč, 1977. május 1. ­ Az újvidéki operatársulat vendégszereplése Az újvidéki Szerb Nem­zeti Színház operatársulata május 7-én este fél 8-kor a Szabadkai Népszínházban bemutatja Adam­ Giselle című kétfelvonásos balett­­jét. Adam Giselle című balett­jét 1841-ben mutatták be elő­ször Párizsban. Szövegét Heine nyomán Gautier írta. A balett cselekménye dió­héjban: a hősnő belehal sze­relmi csalódásába, majd tün­dérré avatják. Az újvidéki operatársulat balettkarát Ljiljana Misic tanította be Gradimir Ha­­džislavković koreográfiája alapján. Hađžislavković ko­reográfiáját Lavrovszkij mű­ve alapján készítette. A dísz­letek és a jelmezek Dusán Ristic munkái. Fellépnek: Erika Marjaš-Brzić, Teodor Rusu, Mir­j­ana Milenković, Kurucni Béla, Vladimir Jel­kic, Miroslava Grujić, Zivo­jin Novkov, Juli­­­ana Sre­­mac, Rastislav Varga, Mira Ruskac, Sofija Stojadinović, Nada Bikicki, Tatjana Pan­durovic és Biljana Maksić. Vezényel: TOPLAK IMRE. Egyre kisebb azoknak a mezőgazdasági birtokoknak a száma, amelyeken fejős­teheneket tartanak. Ahol csak tehetik, szabadulnak ettől a „gondtól”, ugyanis amel­lett, hogy rendkívül munkaigényes, a birtokok számítása szerint nem kifizetődő vállalkozás társadalmi gazdaságokban tejet termelni. A termelés önköltségi ára még mindig nagyobb, mint a felvásárlási ár, tehát aki ezzel foglalkozik, az eleve rá­fizetésre számíthat. Az Agrokombinát békával részlegében, ahol ez a kép készült, nemhogy nem mondtak le a fejőstehenek tartásáról, hanem a már meglevő 300-as állomány fo­kozatos növelését és fajta feljavítását tervezik. Állományuk 30 százalékát még mindig a kisebb tejhozamú tehénfajták teszik ki, és ezeket szeretnék fokozatosan kicserélni, mert akkor elérhetnék tehenenként az évi 6 000 literes tejhozamot, ami már szavatolná a kifizetődő termelést. (Fotó: KOVÁCS Károly)

Next