Magyar Szó, 1977. június (34. évfolyam, 163-177. szám)
1977-06-16 / 163. szám
4. oldal MAGYAR SZÓ A tartomány új „nyersanyaga” a széndioxid Kétnapos tanácsos Szabadkán — Beszélgetés Donáth Antal mérnökkel a széndioxid alkalmazhatóságáról Új ásványi eredetű nyersanyag áll a gazdaság rendelkezésére Vajdaságban. A kőolajkutatók ugyanis már korábban egy Becse környéki furatból nem olajat vagy földgázt kaptak, hanem széndioxidot. Ennek felhasználási lehetőségéről DONÁTH Antal vegyészmérnökkel, a Tartományi Végrehajtó Tanács szaktanácsosával folytattunk rövid beszélgetést A kút kapacitása rendkívül nagy, s a feltörő gázkeverék 94 százalékban széndioxidot tartalmaz. Ilyen gazdag forrás mindössze négy van a világon: egy Magyarországon Köpcelaknál, egyegy Mexikóban és Olaszországban. A negyedik ez a becses forrás — mondotta Donáth Antal mérnök. — A széndioxid, amely vízzel szénsavat alkot, nem is olyan hasznavehetetlen anyag. Az iparban, a gazdaságban igen sokféleképpen alkalmazzák, de mindenekelőtt a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A legismertebb alkalmazási módja az üdítő italok pezsgősítése, de van ennél fontosabb is. Például ha az üvegházak levegőjét széndioxiddal dúsítják, akkor egyrészt a meleg házakban nevelt növények, jobban mondva kerti vetemények gyorsabban növekszenek, mégpedig 15—20 százalékkal. Másrészt viszont a hozamok is nagyobbak mintegy húsz százalékkal. Ennélfogva egy-egy kiló paradicsom, paprika, borsó vagy más vetemény előállítási ára számottevően kisebb lesz, vagyis csökkennek a termelési költségek. A széndioxidot nagy nyomás alatt szilárd anyaggá lehet változtatni: ez a szárazjég. Olvadásakor igen erősen lehűti a környezetet, s az az előnye, hogy a szilárd anyagból átmenet nélkül gáz keletkezik, s így nem okoz nedvességet. Az élelmiszeriparban igen nagy szükség van rá, mert megkönnyíti a friss gyümölcsnek, főzeléknek, húsnak és más élelmiszernek a raktározását. Lehetővé teszi, hogy az élelem frissen kerüljön a piacra belföldön, külföldön egyaránt. Vajdaság ebben módfelett érdekelt, hiszen még távolról sem használta ki az élelemtermelésben adódó lehetőségeket. Ezenkívül a széndioxid használatos még a műtrágya gyártásban, a különféle öntvények készítésében. Fontos tulajdonsága, hogy megakadályozza a rothadást, a korhadást, tehát a szerves anyagok bomlását. Ennélfogva alkalmazzák a takarmánynövények (lucerna és más) tartósítására és raktározásában, továbbá az olyan szemes kukorica raktározásában, amelyet kombájn szedett és morzsolt s így nagy a nedvességtartalma. Ez olykor igen nagy gondot okoz, s ha nem kezelik jól az ilyen kukoricát, akkor nagy anyagi károk keletkeznek. Ezt azonban meg lehet előzni, ha széndioxid áll rendelkezésünkre. Donáth Antal a rövid beszélgetés folyamán elmondta még, hogy Jugoszláviában és Vajdaságban a műszaki szakembereknek még nincs sok tapasztalatuk a széndioxid felhasználásában. Ma és holnap kétnapos tanácskozás lesz Szabadkán a széndioxid felhasználásáról. A hazai szakembereken kívül előadást fog tartani több neves magyarországi tudós és szakember is. Ezen a téren északi szomszédaink igen sok hasznos tapasztalatot szereztek átvételével Vajdaságban is fellendülhet a széndioxid ipari alkalmazása. SIFLIS Lajos A Miig győzzük a munkát A csókás Raliban jelentős változást hozott a társulás csókái Rád Építővállalat életében jelentős változás állt be újévkor, ugyanis másfél évtizedes önálló munka, útkeresés után társult a zrenjanini Bánáttal, tartományunk egyik legnagyobb Építőipari Kombinátjával. A társulással kapcsolatos kérdéseinkre Orbán László mérnök, a Rád igazgatója elmondta, hogy az építőipar felaprózottsága, szervezetlensége számtalanszor nehéz helyzetbe sodorta a csókai munkaszervezet kollektíváját. Kevés megbízást kaptak, a szomszédos községek elzárkóztak előlük. Most a társulás hallatára feloldódott a zárlat, van bőven munka, és ez által új távlat nyílt előttük. — Hosszabb latolgatás után a Bánátot találtuk legalkalmasabb társnak — hangsúlyozta az igazgató. — Erős, fejlődőképes kombinát, és területileg is ide vagyunk kötve, ezért szántuk rá magunkat erre a sorsdöntő lépésre. Új évkor létrejött tehát a Közép- és Észak-Bánátot felölelő egységes összetett munkaszervezet, ennek keretében az említett Bánát KIK-on kívül a kikindai, a törökkanizsai és a mi munkaszervezetünk is működik. Az elmúlt fél év alatt beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket a társulás, hogyan értékelhető ez az időszak? — A társulás utáni fél év alatt lényegesen javult a helyzetünk, új munkagépeket vásároltunk és használatra is kaptunk néhány gépet, 60 új munkahelyet nyitottunk, növeltük a személyi jövedelmet, és amint már említettem is, megjelentünk a szomszédos községek építőhelyein is. Több a munkamegbízásunk, mint amenynyit el tudunk végezni. Biztos talajra jutottunk, és ennek pozitív hatása meg kell hogy mutatkozzon a háromnegyed észi mérlegben. Kikerültünk a munkalehetőséggel kapcsolatos zsákutcából, de azért az új viszonyban megoldásra váró eddig nem ismert problémáink is adódnak. Például a közös szolgálat még most sem működik elvárásunknak megfelelően, de reméljük, hogy ez a vitás kérdést rendezni tudjuk az év második felében. A társultmunka-szervezet keretében mik a fő célok? — Az eszközök társításával és a rendelkezésünkre álló eszközök nagyobb fokú kihasználásával gyorsult ugyan az építkezés üteme, de e téren maradt még bőven tennivaló. A gyorsabb és jobb munkavégzés érdekében növelnünk kell műszaki és káderellátottságunkat. Több különböző emelőt vásárolunk, kiegészítjük a gépparkot, betongyárat létesítünk és szállítótartályokat vásárolunk. A téglagyárban is korszerűsíthetjük végre a termelést, növeljük a tégla mennyiségét és minőségét. A követelményeknek és a középtávú tervnek megfelelően több közgazdászt, építész mérnököt, jogászt és természetesen építőipari szakmunkásokat alkalmazunk. sl Roskadoznak a pultok a friss áru alatt a Halpiacon (Ifjú Gábor felv.) VAJDASÁGI PIACI HELYZETKÉP Újvidék a legdrágább városok egyike Roskadoznak a pultok az újvidéki Halpiacon a friss főzelékfélék és gyümölcs alatt. Legtöbb a vásárló a reggeli órákban, a nyári kánikulában már sokat veszít értékéből és frisseségéből a zöldbab, a saláta, a paradicsom, a zöldség. Kitűnő a felhozatal, nem panaszkodhatnak a választékra az újvidékiek. Az árak azonban a kínálat ellenére is alig változnak. Csupán a primőráru lett olcsóbb az elmúlt két-három hét alatt. Az újkrumpli például 20 dinárról 6-ra csökkent, a tök 20-ról 10—12-re. Ezzel szemben a cseresznye még mindig 20—25 dinárba kerül. — Más városok piacához viszonyítva az újvidéki valóban drága — mondta Milena Tica háztartásbeli. — Négytagú családunk heti kétszeri bevásárlása 400— 500 dinárba kerül. Ebből persze hiányzik a hús, a kenyér, a tej és a többi, ami egy háztartásban kell. — A választék? — Én nem mondanám, hogy kielégítő. Ilyen nagy városban lehetne jobb is. Az ember a pénzéért szeretne valóban kifogástalan árut kapni. Ljubica Naumov háztartásbeli naponta kijár a piacra. — Tavaly óta minden drágult. Akárhogy nézzük is. Pedig a kínálat sokkal nagyobb, mint a kereslet. Naponta egyébként 100—150 dinárt költök. Kisunokánk van otthon, kell a napi friss főzelék és gyümölcs. Havi költségvetésünk nehezen bírja el ezt a kiadást, ezért megpróbáltam a környező falvak piacán beszerezni a szükséges zöldségfélét. Sokszor azonban drágább volt, mint itt, Újvidéken. A felhozatal ott sokkal kisebb, és a termelők eltúlozzák az árakat. Panaszkodnak a vásárlók, de a termelők sem elégedettek. — A szárazság, a hőség következtében gyengébb az idei termés — mondta Fehér Ilona temerini kertész, aki gyögyörű friss káposztát kínált 5 dinárért. Az érdeklődésből ítélve áruja valóban kitűnő. — A szabadkai, a szenttamási, az indjijai és a temerini piacra járunk, de nekünk az új vidéki felel meg legjobban. Naponta 300—400 kiló káposztátadunk el valamivel drágábban, mint másutt. Újvidék a legdrágább vá Tegnap a Halpiacon az újkrumpli 6, a káposzta 5, a tök 10—18, a zöldbab 35—45, az uborka 12—15, a borsó 8—10, a paradicsom 26—30, a cseresznye 20— 25, az őszibarack kilója pedig 10—15 dinárba került. A saláta feje 1—5, a karalábé darabja 2, a zöldpaprikáé pedig 3—4 dinár volt. rosok egyike. Többször is bebizonyosodott már. Alátámasztotta ezt Svetozar Božić sabaci terpelő is, aki éppen emiatt jár a Halpiacra. — Sehol sem volt 50 dinár a zöldbabnak kilója, itt a múlt héten még annyiért adtam. Minden másnap itt vagyok. Az utazási és a szállítási költség is megtérül. A gyümölcspiacon lassan megállapodtak az árak. A földieper fogyóban van, annál több őszibarackot, cseresznyét és málnát kínálnak. A slankameni Josip Tomié csak őszibarackot termel. — Naponta egy mázsát adunk el. Sok baj van ezzel a gyümölccsel, így a 10—15 dináros ár nem biztosít megfelelő jövedelmet. Mégis kénytelenek vagyunk tovább csinálni, mert nem számolhatjuk fel gyümölcsösünket. Egyébként nincs igaza a vásárlónak, hogy minden jóval drágább, mint tavaly, azt persze elfelejtik, hogy közben a fizetése is emelkedett. Mi pedig itt állünk a kánikula kellős közepén, és azt látjuk, hogy jóval alacsonyabb teríéshozam ígérkezik, mint tavaly volt. Akik nem jutnak el a piacra, kénytelenek az önkiszolgálókban vásárolni. Sajnos, itt nagyon rossz minőségű árut kaphatnak, megközelítőleg azonos áron, mint a piacon. Panaszkodnak a kereskedők, hogy nem tudják megfelelően tárolni a friss főzelékfélét és gyümölcsöt, és rövid egykét óra alatt olyan lesz az áru, mintha több napja állna a pultokon. Amíg tart a hőség, nemigen javul a helyzet. Cs. Zs. Csütörtök, 1977. jún. 16. ■ V (10) A JKP meglevő szervezeteinek erősítésével és újak létrehozásával fokozatosan erősödött a pártnak a szakszervezetre gyakorolt befolyása. Az Egyesült Munkásszakszervezetek Szövetségébe társult szakszervezetek tömegesítése, 1939-ben és 1940 nyarán, aránylag lassan haladt. Vajdaságban 1940 nyarán, az Egyesült Munkásszakszervezetek Szövetsége nem számlált többet 4500 tagnál, vagyis a munkások 4 százalékánál. Ezek a szervezett munkások is zömmel iparosok, nem pedig gyáripari munkások voltak. A szakszervezeti mozgalom abban az az időben, akárcsak egész Jugoszláviában, Zrenjaninban is felaprózott és szervezetten volt. Az osztályjellegű Egyesült Munkásszakszervezetek Szövetségén kívül, amely egyébként mintegy 40 szakmai szövetséget ölelt fel, köztük tíz-egynéhány zrenjaninit is, léteztek a városban, mint mindenütt, ún. független, illetve semleges szakszervezetek is: a nyomdaipari munkások szövetsége, a munkások és alkalmazottak általános szövetsége, a bank- és ipari tisztviselők és kereskedők szövetsége. Ezenkívül a második világháborút megelőző években Zrenjaninban is működött, igaz, komolyabb eredmények nélkül, a munkaadók szakszervezete, a Jugoszláv Munkások Szövetsége (JUGORAS). Ilyen körülmények között a munkásmozgalom forradalmi erőinek egyik legfontosabb feladata a munkásosztály egységéért vívott harc, illetve a szervezetileg felaprózott szakszervezeti mozgalom akcióegységének megteremtése volt. Ez az irányvétel logikusan következett a JKP alapvető céljaiból és politikai akciójából, vagyis az antifasiszta Népfront létrehozásáért vívott törekvésből. A Népfront megteremtése megkövetelte a munkásság és a parasztság egységét, hogy eredményesebben küzdhessenek az alapvető szociális és gazdasági jogokért, a széles néptömegek demokratikus jogaiért, az uralkodó burzsoázia profasiszta bel- és külpolitikája ellen. Noha a rezsim mindent megtett az Egyesült Munkásszakszervezetek Szövetségének akcióegysége ellen, a szövetség jelentős eredményeket mutatott fel az előbb említett célok elérésében. Amikor semmiféle gáncsoskodás nem bizonyult eredményesnek, a kormány 1940. december 30-án betiltotta az osztályharcos Egyesült Munkásszakszervezetek Szövetségébe tömörült szervezetek tevékenységét, amelyekben egyébként a kommunisták játszottak vezető szerepet. Zrenjaninban a legtömegesebb és legeredményesebb tevékenységet a famunkások szövetsége fejtette ki. Ez a tagozat egészen megalakulásától (1935-től), betiltásáig (1940-ig) sikeresen működött. 1938 szeptemberében Zrenjaninban, a körzeti hivatal működési területén 105 erdész és fatelepi munkás, valamint 1561 asztalos és ács volt biztosítva, vagyis öszszesen 1666 famunkás, közöttük 80 munkásnő. A szervezett famunkások száma Zrenjaninban 1937 és 1940 között állandóan nőtt. A tagozat keretében 1937 első felében 128 tag működött, a következő évi közgyűlés megtartásának idején, 1938 elején pedig mér 193 férfi és 16 nő. Abban az időben a tagozat elnöke Hódi Imre, titkára pedig Tóth József volt. A tagozat létszáma 1939 elején elérte a 250 főt. A február 10-én megtartott évi közgyűlésen új titkárt választottak Josef Letang személyében, az elnök Hódi Imre maradt. Jelentős szerepet töltött be a tagozat munkájában 1940-ben Veréb Zoltán, kiemelkedő kommunista, aki 1935 és 1936 között a JKP Tartományi Bizottságának tagja volt. Az 1938-tól 1940-ig terjedő időszakban a famunkások több bérharcot kezdeményeztek, és egy sztrájkot is szerveztek. Ezek a megmozdulások többnyire eredményeseknek bizonyultak: kiharcolták a nyolcórás munkaidő tiszteletben tartását, május 1. megünneplésének engedélyezését, valamint a szombati rövidített munkaidőt, valamint a bérek átlagosan 15 százalékos emelését. 1940-ben azonban az árak hirtelen felszöktek, de nem követte béremelés. Az újabb bérharc eredményeként 20—25 százalékkal emelkedtek a bérek. (Folytatjuk) DR. DANILO KECIĆ A forradalmi munkásmozgalom Zreljaniiban és környékén 1938 és 1941 között