Magyar Szó, 1977. augusztus (34. évfolyam, 209-223. szám)

1977-08-01 / 209. szám

TM — — — — — — — — mm — XXXIV. évf, 209. (10 838.) sz.­ Hétfő, 1977. augusztus 1. Ára 3 dinár Fel kell számolni a válsággócokat a Földközi-tenger térségében „ Stane Dolanc megbeszélései Mintoff máltai miniszterelnökkel Koreul­ából jelenik a Tan-Jog. Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bi­zottságának titkára Koreu­­lában tegnap megbeszélése­ket folytatott Dom Mintoff máltai miniszterelnökkel, a Máltai Laburista Párt elnö­kével, aki rövid pihenőjét tölti Jugoszláviában. A megbeszéléseken jugo­szláv részről jelen volt Ma­rán Cetinic, a JDNSZSZ Szö­vetségi Választmányának al­­elnöke, dr. Anton Vlatuán, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács­­ alelnöke, valamint több fielyi vezető. A beszél­getésen szívélyes és baráti légkörben véleménycserét folytattak a közös érdekű kérdésekről, elsősorban a Földközi-tenger térségéről, valamint arról, mit kell tenni, hogy minél előbb megoldódjon a közel-keleti válság, és felszámolják a többi válsággócot a mediter­ráneumon, hogy megszilár­duljon a part menti orszá­gok együttműködése, és hogy a Földközi-tenger az egyenrangú baráti együttmű­ködés térségévé váljon. Közös meggyőződésük, hogy ily módon a Földközi­tenger térségének országai teljes mértékben hozzájárul­hatnak nemcsak az európai, hanem az egész világ béké­jének és biztonságának meg­szilárdításához. Támogatták Mintoff kormányának erőfe­szítéseit, hogy megszilárdít­sa Málta függetlenségét, sza­vatolja országa gazdasági fejlődését és hozzájáruljon a világbékéhez. Megállapod­tak abban, hogy fokozni kell a két ország közötti együttműködést, mert­ az mindkét ország népének ér­dekében áll, és a világbé­két is szolgálja. Többek kö­zött megegyeztek abban, hogy még az idén küldöttsé­get cserél a Máltai Labu­rista Párt meg a JKSZ és a JDNSZSZ. A megbeszélések után a máltai miniszterelnök a Tanjug tudósítójával foly­tatott beszélgetésben meg­elégedéssel nyilatkozott a jugoszláv párt- és állami ve­zetőkkel folytatott vélemény cseréjéről. „Az el nem kö­telezett Málta szívén viseli a Jugoszláviával való ba­rátságot” — hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy or­szága baráti kapcsolatot sze­retne fenntartani minden Földközi-tenger menti or­szággal. Tito elnök Koreába látogat Belgrádb­ól jelenti a Tanjug: Josip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnöke és a Jugoszláv Kommunista Szövetség elnöke Kim U Szungunak, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsá­ga főtitkárának és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének meghívására augusztus második felében hivatalos baráti látogatást tesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Vidoje zarkovic Nyererénél Megbeszélést folytattak a nemzetközi helyzetről és az együttműködésről Dar es Salaamból jelenti a Tanjug. Julius Nyerere tanzániai köztársasági elnök szomba­ton délután fogadta Vidoje Zarkovicot, a JSZSZK Elnök­ségének tagját, aki Tito el­nök személyes megbízottja­ként egy jugoszláv küldött­ség élén Tanzániában tartóz­kodi­k. A hosszabb és baráti be­szélgetés során véleményt cseréltek az időszerű nem­zetközi helyzetről, valamint a két ország együttműködé­sének fejlesztéséről. Külön figyelmet­­ szenteltek az el nem kötelezett országok te­vékenységének és az afrikai helyzetnek. A beszélgetés során kife­jezésre jutott, hogy a meg­tárgyalt kérdésekben azonos vagy hasonló állásponton vannak. Aggodalmuknak ad­tak kifejezést az Afrika egyes részein uralkodó hely­zet m­iatt és amiatt, hogy ki­éleződik a viszony egyes af­rikai el nem kötelezett or­szágok között, amit az Afri­kán kívüli erők arra hasz­nálnak fel, hogy megbontsák az el nem kötelezettség moz­­galmáinak egységét a konti­nensen. Tanzánia és Jugoszlávia — szögezték le a megbeszélése­ken — síkraszállt azért, hogy az afrikai országok kö­zötti viszályokat tárgyalások­kal, a kölcsönös bizalom és a belügyekbe való be nem avatkozás szellemében old­ják meg. Úgy mérték fel, hogy a bilaterális együttmű­ködés sikeresen fejlődik és megvan minden lehetőség arra, hogy még gazdagabbá váljon, különösen gazdasági téren. Változóan felhős, hűvösebb idő Vajdaságban ma változóan felhős idő lesz, helyenként esővel és zivatarral. A legalacsonyabb hőmérséklet 15—18,­­ a legmagasabb 22—26 fok. Mérsékelt dél­keleti szél fúj. Szlovéniában 28, Macedóniában 32 fok várható. Az ország időjárását egyébként a ned­ves és hűvös légtömegek határozzák meg, ennek hatására lehűl a levegő, eső zivatar lehetséges. A hőmérséklet tegnap 13 órakor a következőképpen ala­kult: Palics 30, Zombor 31, Verbász 33, Üj­­vidék 30, Kikinda 31, Versec 30, Zrenja­­nin 35, NiS 35, Ljubljana 20, Rijeka 23, Zágráb 20, Belgrád 33, Dubrovnik 27, Split 30, Szkopje 35, Szarajevó 28, Graz 29, Szófia 26, Budapest 28, Szeged 30. A népek egyenjogúsága az internacionalizmus előfeltétele Dr. Dušan Dragosavac beszéde a samobori nagygyűlésen Samoborból jelenti a Tan­jug: A Horvát Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Sa­­moborban rendezett nagygyű­lésen dr. Dušan DRAGOSA­VAC, a HKSZ KB Elnöksé­ge Végrehajtó Bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a JKP negyedik országos érte­kezletén, 1934 decemberében a Horvát KP megalakulásá­ról hozott döntéssel megala­pozták a marxista nemzeti­ségi politikát. — A népek egyenjogúsága az internacio­nalizmus alapvető előfeltéte­le. Ez kifejezi a marxizmus lényegét, miszerint a prole­tariátus nemzetté szervező­dése a munkásosztály osz­tályharca elsősorban saját nemzetének keretében folyik, ami lényeges előfeltétele an­nak is, hogy az egész mun­kásmozgalom internaciona­lista távlatot kapjon — hang­súlyozta. Elmondta, hogy időbe tel­lett, amíg a mi munkásmoz­galmunk és a JKP keretén belül győzedelmeskedett az a program, amely a munkás­osztály történelmi érdekét egybekapcsolja a nemzet ér­dekeivel. A munkáspárt marxista programja ez, a tár­sadalmi és nemzeti felszaba­dulás programja, amely el­választhatatlannak­­tekinti a népfelszabadító harcot és a szocialista forradalmat. A munkásosztály kapta ezt a történelmi feladatot, mert nyilvánvaló, hogy a mi kor­szakunkban és itt nálunk a nemzetiségi problémákat si­kerrel csakis a munkásosz­tály és pártja oldhatja meg, és hogy a nemzeti kérdés megoldása a szocialista for­radalom alkotó része. Elmondta, hogy a munkás­­mozgalomnak és a kommu­nista pártnak egyidejűleg kellett megoldania a mun­kás-, a paraszt- és a nemze­ti kérdést, mert a polgári pártok erre nem voltak ké­l­pesek. A Horvát KP alakuló­­ kongresszusán — amelyet Tito elvtárs készített elő és­­ irányított — már teljes mér­­­­tékben kifejezésre jutott a­­ marxista osztályálláspont a nemzeti kérdésben, a mun­­kásosztály érdekeinek és a nemzet érdekeinek dialek­tikus egysége. Ugyanakkor felismerték a feltörőben levő fasizmust, az ország fasizáló-­­ dásának veszélyét. E£ volt az az időszak, amikor a párt , Tito vezetésével megszaba­­­­dult a különféle dogmáktól és gyengeségektől, amelyek­kel a Komintern alosztálya­ként, a változó sztálini poli-'' tika függvényévé akarták tenni. Dusan Dragosavac foglal­kozott a JKP történelmi je­lentőségű V. országos érte­kezletével is, amelyet 1940- ben Zágrábban tartottak. Hangsúlyozta, hogy ezen az értekezleten világos állás­pontra helyezkedtek a fasiz­mus elleni védekezés kérdé­sében. Felismerték, hogy az egész burzsoázia — a szerb és a horvát egyaránt — egy­formán népellenes és fasisz­ta beállítottságú, kész nem­csak a kapitulációra, hanem a fasiszta megszállóval való áruló együttműködésre is. Ez azonban nem ingatta meg a Pártot és vezetőségét, hanem arra ösztökélte, hogy kitartóan készülődjön a kü­szöbönálló eseményekre, a népfelszabadító háborúra és a szocialista forradalomra. A népfelkelés kezdetben — mondta — tömegesebb volt a szerbek lakta vidéke­ken. A pártkáderek és a vá­rosi munkások segítségével azonban 1941 végéig már az egész Horvátországra kiter-"­jedt. A felkelés mindinkább felölelte a horvátok és szer­­bek által lakott országrésze­ket, és fokozatosan azokat a részeket is, amelyen csehek. (Folytatása a 3. oldalon) •• Ünnep a reiterittermés jegyében Befejeződött az idei aratóünnepség Szabadkán A szabadkai Szabadság téren két kislány táncol. Három-négy évesek lehet­nek. Kezükben búzacsokor. Bájos ügyetlenséggel igye­keznek igazodni a pattogó zene üteméhez. Fejük felett fehér-kék-sárga, kék-fehér­­piros, piros-fehér-zöld színű zászlók, fehér cipőcskéik alatt a forró aszfalt, körü­löttük az örvénylő tömeg, embertömeg, ők ketten a jövő képviselői, s a jelen­ből még alig értenek meg valamit, még kevésbé a múltból amelyet itt, az­ ara­tóünnepség forgatagában a kalászkoszorúval ékesített szekerek, a saroglyában a megfeketedett eke jelképez. Szabadka ünnepel, s a fő­téren felvonul a múlt és a jelen. A nézők sorfala kö­zött egymást követve halad az ósdi cséplőgép és késed utóda, a kaszás aratók ez­reit felváltó arató-cséplő — a kenyérsütés ősi eszköze, a búboskemence szimbólikus mása kereken gördül tova, az óriástraktor, amely őszi és tavaszi szántáskor sereg­nyi ló helyett vonja maga után a sokvasú ekét. Ünnepel a város és kör­nyéke, s ez az ünnep egy kissé tiszteletadás is a zsel­lérsorsú aratóősöknek, akik­nek erejéből csak annyira futotta, hogy előteremtsék a kenyeret népes családjuk­nak. A tiszteletadás és az elégedettség ünnepe is egy­ben a vasárnap délelőtti rendezvény, amelynek han­gulatát az időnként szemer­kélő eső sem ronthatja. Az ünnep elismerés azoknak­ a mezőgazdasági dolgozóknak, akik az idén is rekord búza mennyiséggel járultak hoz­zá az ország éléstárának gyarapításához.­­ Az idei kenyércsata si­keres befejezésének hagyo­mányos szabadkai rendez­vényén, az aratóünnepsé­gen, örömmel nyugtázhat­juk, hogy­ többnemzetiségű közösségünk mezőgazdasági társultmunka-szervezetei, tár­sult és egyéni termelői az idén országos rekorddal já­rultak hozzá közös erőfeszí­téseink sikereihez Tito el­nök kettős jubileumának esztendejében —­­ mondotta DÉKÁNY József, a községi képviselő-testület elnöke ün­nepi beszédében. — Mezőgazdasági terme­lőink több mint 23 000 hek­táron túlszárnyalták minden eddigi búzatermesztési re­kordunkat — folytatta az elnök-----A társadalmi szek­tor átlag 58, a magánszek­tor pedig 50 métermázsa búzát takarított be hektá­ronként, a községi átlag pe­dig 55 métermázsa. Elmond­hatjuk, hogy Szabadkán még nem sikerült ilyen nagy hozamot elérni, s valószínű, hogy ekkora községi átlagra nincs is pél­da az országban. Az idén már megközelítettük a kö­zéptávlatú fejlesztési terv­ben kitűzött célt, vagyis azt, hogy 1980-ban a búza átla­gos hozama 60 métermázsa legyen. Nagy haladás követ­kezett be mezőgazdaságunk magánszektorában, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a társastermelők a társadalmi szektor egyen­rangú partnerévé váltak, s a tavalyi hozamhoz viszo­nyítva 14 métermázsával, mintegy 23 százalékkal töb­bet termeltek. Az idén hu­szonkét egyéni termelő hat­van mázsánál nagyobb át­laggal dicsekedhet és arra is van példa, hogy termés­hozamuk megközelíti a nem­régen még fantasztikusnak vélt nyolcvan mázsás átla­got.­­­ A­­ termelők eredmé­nyén kívül ki kell emelni az aratók rendkívüli ered­(Folytatása a 3. oldalon) A búza ünnepe Szabadkán: búzával befont hintő, búzából font eimer. Tellett a bő termésből... (Szabó Attila felvétele)

Next