Magyar Szó, 1977. október (34. évfolyam, 270-284. szám)
1977-10-06 / 275. szám
Csökkenő kukoricaárak Terménytőzsde - 1977. szep. 29—október 5-éig Amikor bőséges a hozam, az árak is meglehetősen bizonytalanul alakulnak. Vonatkozik ez pillanatnyilag majd minden mezőgazdasági terményre. Az újvidéki terménytőzsde utóbbi összejövetelein általában (kivéve a vágóállatot és előtakarmányt) a kínálat felülmúlja a keresletet. A kukorica ára lanyhábban alakul, az utóbbi összejöveteleken az idényszáraz ókukoricáért 2,33—2,35, szórványosan 2,37, a szárított új kukoricáért 2,05—2,10, a nyers újkukoricáért (28 százalék nedvesség) átlag 1,60 dináros árat fizettek. Az irányzat lanyha. Búzából bőséges a kínálat szavatolt árszinten is. A sörárpa ára 3,30, a takarmányárpáé 2,50, esetleg 2,60, a zabé pedig 3,15 és 3,30 dinár között alakult. Előtakarmányfélékből korlátlan a kereslet, a friss répaszeletért ömlesztve 1,17, préselve 1,40, a napraforgódaráé 2,30, a korpáé pedig 1,06 dináros árat fizettek, szerény eladás mellett. Vágóállatból kitartóan igen nagy a kereslet. A társastermelésből eredő hússertést szilárdan 23,50 dináros szinten számolták el. A hízó malac kínálata jelentős, átlag 29 dináros áron. Nagya kereslet üszőből is, a hízott jószág ára 23,50 (akár a sertésé), a hízó üszőé 28,50—29,50 dinár, a vágómarháért (I. oszt.) 16, illetve (II. oszt.) 14 dinárt fizettek Korlátlan a kínálat konyha kerti terményekből (hagyma, burgonya, sárgarépa, cékla, káposzta, aripa stb.), alkalmilag kialakult árszinten. Az újvidéki terménytőzsde utóbbi összejöveteleinek forgalma: GABONA: Kínáltak nagy tétel búzát, szavatolt árszinten, 500 tonna takarmányárpát 2,60 dináros, 200 t kétszerest napi áron, 400 t zabot 3,25, 7760 t idényszáraz ókukoricát 2,35, 23 500 t szárított újkukoricát 2,10, 200 t nyersÚjkukoricát átlag 1,60 dináros, 500 t csöves új kukoricát papi áron. Kerestek 3500 t lány búzát Szavatolt áron, 300 t sörárpát jibo, 20 t takarmányárpát ЗД5, 300 t zabot 3,15, 11 300 t idényszáraz ókukoricát 2,33, esetleg 2,35, 13 630 t szárított új kucoricát 2,05, esetleg 2,10, 6000 t nyers új kukoricát 1,50 4688 —1,60 dináros, 1000 t csöves új kukoricát napi áron. Eladtak 1250 t idényszáraz ókukoricát 2,33—2,37, 4100 t szárított új kukoricát 2,05— 2,10 dináros áron. VETŐMAGVAK: Hiány jelentkezett a minőségi acélos magbúzából, egyébként az árak változatlanok. TAKARMÁNYFÉLÉK: Kor látlan kereslet. Kínáltak 100 t szárított répaszeretet 1,17, préselve 1,40, 500 t napraforgódarát 2,30, 50 t búzakorpát 1,06, 1000 t guárlisztet 5,40, 20 t búzatöreket 2,55 dináros, majd 500 t lucernalisztet, 200 t csontlisztet, 1500 t dohos búzát és 200 t cirokmagot napi áron. Kerestek nagy tétel répaszeletet, szója- és napraforgó darát, korpát, hallisztet és búzatöreket napi áron. Eladtak kisebb tétel répaszeletet 1,17, préselve 1,40, napraforgódarát 2,30, 50 t guárlisztet 5,40 és 20 t búzatöreket 2,55 dináros áron. EGYÉB TERMÉNYEK: Kínáltak 50 t sárga-zöld száraz babot 22,50 dináros, nagy tétel konyhakerti terményféléket napi áron. Kereslet és aladás nem volt. VÁGÓÁLLAT: Korlátlan kereslet hússertésből. Kínáltak 800 társastermelésből eredő hússertést napi áron, 1300 hízó fajmalacot 29,29,20, 60 hízott üszőt 23,50, 44 hízó üszőt 29,50 dináros, 20 vágómarhát napi áron. , Korlátlan kereslet. Eladtak 800 hússertést 23,50 60 hízott üszőt 23,50, 44 hízó üszőt 29,50 és 20 vágómarhát (I. oszt.) 16 és (II. oszt.) 14 dináros áron. —ez Kényelmes nyúl ketrec Nem elegendő jó ketreceket választani a nyulaknak, hanem azokat kedvező és kényelmes körülmények közé kell elhelyezni. Ehhez a következő három szempontot kell figyelembe venni. 1. Szellőztetés: A légmozgás legyen kielégítő anélkül, hogy a nyulak éreznék a huzatot. A 05 m/sec-nél erősebb légmozgásra már érzékenyek. Kerülni kell ezért például a huzatos folyosókat. A zárt falú ketrecnek igen rossz a szellőzése. Ha nem automatikus az ürülék eltávolítása, az alattuk levő nedvesség és a mérges gázok károsak lehetnek. 2. Amennyire csak lehet, kerülni kell a zajt. Ha elkerülhetetlen, akkor is csökkenthető, gyenge legyen, és szabályszerűen ismétlődjék, hogy az állatok hozzá tudjanak szokni. 3. A páratartalmat körülbelül 60 százalékon kell tartani. Legjobban a flat-deck rendszerű ketrecekben lehet a páratartalmat szabályozni. A ketrecek alatti területet szalmával szokták behalmozni és alkalmasak a gyakori, illetve automatikus trágyalehúzók is. A vizelet és az ürülék szétválasztása csökkenti az ammónia felhalmozódását. Ilyen szempontból ennek a technikai megoldása értékes módszer lehet. A héjjal érintkezés hatása a fehér borokra Általában fehér boroknál a cefre héjontartása 12 órán túl hátrányos. Minőségi fehér borok készítésénél törekedni kell a gyors feldolgozásra és az erjesztés mielőbbi megindítására. A hőmérséklet emelkedésével a héjak kedvezőtlen hatása is nő. Gépi szüretelésnél a zúzott és bogyózott szőlőcefrét azonnal 75^100 mg/t SO-vel kell kénezni, ami kb. 8 óráig megvédi a barnatöréstől. A törkölyös must CO2 atmoszférán tartásakor az oxidációs hatás kissé gyengül, a CO2 csak kis mértékben hat a bor minőségére. A faforgács hatása a tojás és a baromfihús ízére Az almozásra használt faforgácsból az állatok csipegetnek, és ez a tojás, valamint a hús ízét és szagát kedvezőtlenül befolyásolhatja. Csak a friss forgácsnak van ilyen hatása. A tűlevelűek említett hatása gyanta■ tartalmuknál fogva nagyobb, mint a lombhullató fáké, pedig almozásra az előbbiek forgácsa előnyösebb". új takarmány A vágóhidakon kimetszett előgyomrokat nem hasznosítják, pedig az előgyomrok a meg nem emésztett takarmánnyal 144 Celsius-fokon sterilizálva, majd 8—90 Celsius-fokon szárítva szénalisztre emlékeztető növényiállati takarmányt szolgáltatnak. Béltartalma 8—10 százalék víz, 19 százalék protein, 12 százalék nitrogénmentes kivonható anyag, 36 százalék zsír, 13 százalék ásványi anyag és 12 százalék cellulóz. Kalóriaértéke 2—2,5 szerese a gabonaféléknek. A gazdasági állatok, ideértve a vízibaromfit, szívesen fogyasztják az előgyomorból előállított takarmányt. Alaptakarmányon felül etetett 20 százalék előgyomor-eredetű póttakarmány növelte a sertések súlygyarapodását. Plasztikszemcsék etetése húsmarhákkal A kis fajsúlyú, kb. kukoricaszem nagyságú plasztik anyagot gyapotmaghéj és széna etetésével hasonlították össze borjak és tinók hizlalásában. Több kísérlet alapján a súlygyarapodás határozott romlását észlelték, és a takarmányértékesítés is rosszabb volt. A lemaradás okát abban látják, hogy több esetben emésztési rendellenességet okozott a plasztikanyag. Felfúvódások főként az etetés első időszakában jelentkeztek, elzáródások később is. A plasztiketetés megszüntetése utáni szénaetetés a bendőből teljesen kiürítette a plasztikmaradékokat. Igén sok anyag jött vissza kérődzéssel, köhögéssel. A végettáru minősége nem változott jelentősen. (A kísérletek a természetes ballasztanyagok jelentőségét domborítják ki.) ■ Л ЈШ nme I A MAGYAR SZÓ MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKLETE ~~~ Szerkeszti: LOVaS István A KORSZERŰ BORKÉSZÍTÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A cefrekezelés A cefréből a mustot várakozás nélkül elválaszthatjuk a szilárd részektől (must elválasztással, sajtolással), viszont hagyhatjuk a cefrét rövidebb-hosszabb ideig állni (áztatással, kilúgozással). Azalatt, amíg a savas must együtt van a cefre szilárd részeivel (a kocsánynyal, héjjal, maggal stb.) különböző anyagoikat old ki (szín-, illat-, aroma-, cserző-, természetes redukáló anyagokat, kesernyés vegyületeket, panészízt stb.), és bizonyos kémiai változások (paktinbomlás stb.) játszódnak le. E folyamatokat gyakorlatilag a must savassága, hőmérséklete, az áztatás ideje és az érvényesülő mechanikai hatások befolyásolják. A savasság például a cefre kénezésével növelhető. Magasabb hőmérsékleten (meleg ősz, cefreimelegítés stb. következtében) tudvalévően gyorsabbak a kémiai folyamatok, nagyobb az enzimaktivitás. A cefre időnkénti vagy állandó mozgatása (kavargatása), szintén növeli az oldóhatást. Mint látjuk, az áztatással a mustot kellemes anyagokkal gazdagíthatjuk és előnyös változásokat idézhetünk elő, de megkaphatjuk ennek ellenkezőjét, vagy a művelet esetleg csupán időveszteséget okoz. Az elmondottakból kiindulva kitűnik, hogy az áztassunk — ne áztassunk kérdésre a helyes felelet: — a szőlő fajtája, — egészségi állapota és — a készítendő bor minősége alapján kell megfogalmazni. Az áztatás előnyös és szükséges:— illatos, aromatikus (például muskotály, tramini, Rizlingsznlyáni, Rajnai rizling, Irsai, Csabagyöngye stb.) szőlőfajták egészségesterméséből készítendő ún. bükó borok esetében: 4—6 órán át: — túlérett, aszúsodott vagy nemeses rothadt termésből készülő / különleges minőségű boroknál: 6—48 órán át; — hájonerjesztéssel készülő siller- és vörösborok: 2 —7 napig. Penészes, rothadt termés feldolgozásakor az áztatás feltétlenül hátrányos. Ilyen esetben a leggyorsabban most elválasztásra törekedjünk! Megjegyezzük, hogy a cefre várakoztatása a gyakorlatban egyszerű borokat adó szőlőfajták feldolgozása alkalmával is bekövetkezik, éjszakán át folyó sajtóházi munkánál. Ez minőségromlással nem jár. Tartsuk azonban be: naponta annyi szőlőt szüreteljünk le, авдепуnyit 24 óra alatt fel tudunk dolgozni. Az intenzív illatú szőlőfajták kedvező évjáratban igen sok illat- és aromaanyagot tartalmaznak. Ilyenkor a színmust elválasztása után a cefre — kevésbé intenzív illatú szőlőfajta (pl. Chasselas) mustjával felöntve — 6—8 órás áztatással tovább hasznosítható. Enzimkezelés A szőlőbogyó pektintartalma nehezíti, gátolja a must elválasztását a cefre szilárd részeitől. A szőlő tartalmaz ugyan kisebbnagyobb mennyiségű saját pektinbontó anyagot, de ennek hatáskifejtéséhez hoszszabb időre van szükség. A gyakorló borászok körében régebben ismert volt, hogy egyes — pektinanyagokban különösen gazdag — szőlőfajták (Noah, Delaware, Zöldszilváni stb.) cefréje csak 10—12 órás állásidő (népiesen: „döglesztés”) után sajtolható eredményesen. A gyári enzimkészítmények cefrébe keverésével a gátló anyagok enzimatikus úton 45—50 Celsius-fokon gyorsan, 10—20 Celsius-fokon 1—3 óra állásidő alatt lebontódnak. A cefre enzimes kezelésének gyakorlati előnyei: — a cefre könnyebben sajtolható és a várható musttöbblet 4—8 százalék; — a héjonerjesztett vörös bor készítésekor elősegíti a színanyag jobb feltárolódását; — kedvez a must, illetve a bor ülepedésének, tisztulásának. Az enzimes kezelés alkalmazásának kérdésében adható válasz röviden a következő: — a kezelés nem hátrányos, inkább előnyös a borra; — feltétlenül előnyös nehezen sajtolható szőlőfajták (Zöldszilváni, Hárslevelű, Olasz rizling stb.) és penészes, rothadt, töppedt vagy fagyott szőlő feldolgozásakor. Zselatinadagolás A fehérborok színét, ízét — az általánosan ismert bor alkotó részeiken kívül — a fenolvegyületek mennyisége és minősége jelentősen befolyásolja. E vegyületek fő sajátosságai: az összehúzó íz, keserű zamat és a barnás-piros (fenol)szín. Fenolvegyületekben igen gazdag a szőlő kocsánya, magja és héja. Gyakorlatilag nem tartalmaz fenolvegyületeket a bogyóhús leve. Ezek tudatában a bor minőségének javítása szempontjából a legkézenfekvőbb megoldás, a fenolforrások eltávolítása a cefréből. Ezek a kocsányok esetében a bogyózás alkalmával meg is valósul. De egyelőre még nem dolgozunk fel magvazott vagy hámozott szőlőbogyót. A cefréből tehát nemkívánatos anyagok is kerülnek a mustba, borba. Ezek mennyiségét csökkenthetjük, ha a cefrébe zselatinoldatot keverünk. A borok derítéséhez is alkalmazott zselatinból langyos oldatot készítünk, mázsánként 10— 20 gramm anyagot számítva. A mustos zselatinoldatot langyosan tartjuk, és a kezelendő cefrébe egyenletesen belekeverjük. Beszerezhető az úgynevezett hidegen oldódó zselatin. A szükséges mennyiségű ilyen zselatint hideg, vízben egyszerűen feloldjuk. Ezután 10—20-szoros menynyiségű mustban, elkeverve elkészül a mustos törzsoldat. A zselatin tiszta káliumkazeinát készítménnyel helyettesíthető. Ennek előkészítése és felhasználása megegyezik a hidegen oldódó zselatinéval. A zselatinos kezelés tehát elsősorban a lassúbb, áztatásos módszerrel készülő borok minősége által érezteti előnyeit. Védekezés a sertés fertőző betegségei ellen Dánia kétségtelenül az állategészségügyi helyzet terén is az elsők között van a világon. A sertésállományban ennek ellenére számos betegség lép fel, ami jelentős gazdasági veszteséget okoz. A fertőzés az idegenből beszerzett állatok útján is terjed, de terjeszthetik az emberek, a háziállatok, az egerek és patkányok, a madarak és legyek is. A betegségeket terjesztő állatok szerepéről még csak keveset tudunk. Az ember útján történő fertőzéssel szemben szigorú egészségügyi rendszabályokkal lehet védekezni. Azzal is csökkenthető a fertőzés veszélye, hogy az istállókat egyszerre ürítjük ki és népesítjük be, közben pedig az összes helyiséget alaposan fertőtlenítjük. Ez a rendszer fokozott követelményeket támaszt az istálló berendezése iránt, és kérdéses, hogy lehetővé teszi-e a termelési szint fenntartását. Az ötvenes és hatvanas években Amerikában a fertőző betegségek elleni védekezésnek hatásos módját dolgozták ki, az úgynevezett SPF módszert. Ennek lényege, hogy speciális kórokozóktól mentes állományt alakítanak ki. Alapja az a tapasztalat, hogy azok a malacok, amelyeket közvetlenül a születésüktől kezdve teljesen megvédenek a fertőzéstől, olyan állomány létesítésére alkalmasak, amely számos fertőző betegségtől mentes. A malacokat a születéskori fertőzéstől legjobban a teljes steril körülmények között végzett császármetszéssel lehet megvédeni. Dániában 1969-ben létesítettek egy erre a célra alkalmas kísérleti berendezést. Ennek segítségével számos SPF malacot állítottak elő. 4685