Magyar Szó, 1978. január (35. évfolyam, 14-29. szám)

1978-01-21 / 19. szám

Szombat, 1978. jan. 21. MAGYAR SZÓ BELGRÁDI ÉRTEKEZLET Különböző nézetek a Záróokmányról • A belgrádi biztonsági és együttműködési értekezlet három szerkesztőcsoportja tegnap délelőtt még nem ért el olyan haladást, amely sejtetné, hogy a 35 küldött­ség megkezdheti a legfontosabb feladatának végrehaj­tását: az értekezlet záróokmányának megfogalma­zását. Az előző napokban eltérő­en vélekedtek arról, hogy miit kell tartalmaznia az ok­mánynak. Rendkívül furcsa megállapítások hangzottak el a belgrádi értkezlet jellegé­ről. Így például az egyik ke­let-európai ország képviselő­je azt állította, hogy ez nem országok értekezlete, hanem a külügyminiszterek képvise­lőinek értekezlete, tehát nem illetékes az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet fontosabb kérdéseinek megfogalmazásában. Milorad Pešić felszólalása Egyik részvevő sem lehet kiváltságos helyzetben A multilaterális megbeszélés valamennyiünk érdeke Belgrádból jelenti a Tan­jug. Milorad Pešić, a belgrádi értekezleten részt vevő jugo­szláv küldöttség vezetője a tegnapi plenáris ülésen kije­lentette, hogy a küldöttségek­nek politikai okmányt kell ki­dolgozniuk és jóváhagyniuk azokról az intézkedésekről és ajánlásokról, amelyek ar­ra hivatottak, hogy elmé­lyítsék a biztonság és együtt­működés folyamatait és ösz­tönzést adjanak a helsinki zá­róokmány alkalmazásának. Mint mondta, valamennyi részvevőnek figyelembe kell vennie az európai viszonyok felépítését. — A teljes szuve­rén egyenrangúság alapjain tárgyalunk, és széles körben szembesítjük az érdekeket és a megállapodás lehetőségeit — mondta Pesté. — Ezen az értekezleten egyik részvevő sem lehet kiváltságos hely­zetben. A továbbiakban az utóbbi napokban az értkezleten fel­merült nehézségekkel is fog­lalkozott. Ezzel összefüggés­ben kijelentette: fölösleges kételyeket támasztani a hel­sinki záróokmány értelmezé­sével, a belgrádi értekezlet politikai vonatkozásaival vagy hatáskörével kapcsolat­ban, majd leszögezte: " Csodálkozásomat kell ki­fejeznek amiatt, hogy az ér­tekezlet zárószakaszában olyan kérdések merülnek fel, amelyeket gyakorlatilag már az előkészítő összejövetelen tisztáztunk. A jugoszláv küldöttségve­zető ezután elmondta, hogy az értekezleten óhatatlanul felmerült az enyhülési poliiti­ka további fejlődésének kér­dése, illetőleg az, hogy a rész­vevőkben mennyi politikai hajlandóság van arra, hogy a belgrádi értekezlet e folya­mat megszilárdítását és to­vábbfejlesztését szolgálja. Pešić értékelése szerint a döntéshozatali lehetőségek csökkentése folytán gyengül az európai biztonság és együttműködés megszilárdí­tásának folyamata, és Euró­pa mindinkább eltávolodik a záróokmánytól.­­ Va­lamenyiünknek ér­deke, hogy ne engedjük meg e multilaterális megbeszélés lanyhulását. Ha ez a 35 or­szág nem az egyenrangú, de­mokratikus közreműködés és döntéshozatal útján igyekszik rendezni kontinensünk prob­lémáit, akkor valaki bizonyá­ra azzal próbálkozik majd, hogy ezt a legtöbb részvevő akarata ellenére tegye meg, nem mindenkor ezeknek az országoknak az érdekeivel összhangban — mondta egye­bek között Pešić. Tiltakozik az Olasz KP Kissinger tévéműsora az eurokommunizmusról Az Olasz Kommunista Párt hivatalosan kérte az orszá­gos televízióhálózatot, te­gye lehetővé számára, hogy válaszoljon azokra a „szán­dékosan hamis tényekre", amelyek egy Amerikában ké­szült, s az Olasz Televízió első csatornáján bemutatott műsorban hangzottak el. Az ABC nevű amerikai televí­zióhálózat egyik műsoráról van szó, amely az eurokom­munizmusról szól. Szerzője Henry Kissinger egykori ame­rikai államtitkár. Az Olasz Televízió tájé­koztatási programjának szer­kesztője közölte, hogy a kommunisták kérését „fonto­lóra veszik”. (AP) CARTER SZÓZATA : Semmi új Amerika politikájában Hangsúly a SALTO 2 egyezményen, a panamai szerződésen és a gazdasági problémákon Washingtonból jelenti a Tanjug. Jimmy Carter amerikai elnök csütörtök este a nemzethez intézett szózatában felmérte kormányzá­sának első esztendejét. Carter elnök megismételte az amerikai külpolitika néhány álláspontját, valamint a kormány belpolitikai törekvéseit. A szenátus és a képviselő­ház együttes ülésén elmon­dott beszédében Carter ki­fejezte reményét, hogy az idén aláírják a hadászati atomfegyverek korlátozására, vonatkozó második amerikai —szovjet egyezményt, a SALT—2-t. Szorgalmazta, hogy minél előbb ratifikál­ják a panamai csatornáról szóló új szerződést. A Kö­zel-Keletről csupán annyit mondott, hogy az USA to­vábbra is támogatja az ed­digi megbeszéléseket. A hazai kérdések közül Carter elnök főleg a gazda­sági bajokkal foglalkozott. Szerinte az amerikai gazda­ságnak négy alapvető célja van az idén: a gazdaság fel­élénkítése, a magánkezde­ményezés ösztönzése, az inf­láció ütemének csökkentése, a világgazdaság erősítése. Általános washingtoni megítélés szerint a szózat nem tartalmazott semmi újat, ami arra engedne kö­vetkeztetni, hogy a Carter­­adminisztráció eddigi állás­pontja megváltozik bármely kérdésben. A megfigyelők úgy vélik, hogy egyes vára­kozásokkal ellentétben Car­ter elnök beszéde mérsékelt és általános jellegű volt. BUDAPEST Európai ifjúsági leszerelési értekezlet Budapestről jelenti a Tan­jug. Tegnap Budapesten meg­kezdődött az európai ifjúsá­gi leszerelési értekezlet, ame­lyen 26 európai ország kül­döttsége vesz részt, többek között a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség képviselői is. A kétnapos ülésszakon megvitatják az európai biz­tonság és együttműködés problémáit, a leszerelés kér­dését. Az értekezleten részt vesz­nek az ENSZ és más nemzet­­­közi szervezetek képviselői­­ is. Elhidegülés Moszkva és Washington között Alacsonyabb beosztású diplomaták kölcsönös kiutasítása Váratlan elhidegülés kö­vetkezett be a Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolataiban, melyet alacso­nyabb beosztású diplomatáik kölcsönös kiutasításának egész sora váltott ki. Mindez úgy kezdődött, hogy az amerikai kormány egy rendeletével megtagad­ta a vendéglátást egy szov­jet kereskedelmi misszió­­tag­jától, „tisztségével össze nem egyeztethető durva magatar­tása miatt”. A diplomata nevét nem közölték. Moszkva azzal válaszolt, hogy kiutasította az ország­ból a moszkvai amerikai nagykövetség első titkárát, Donald Kuscht. Ezt a State Department újabb lépése kö­vette: John Trattner, az ame­rikai kormány képviselője csütörtök este bejelentette, hogy a washingtoni szovjet nagykövetség egyik „a Ku­­schhoz hasonló beosztásban levő” tagjának elrendelték, hagyja el az Egyesült Álla­mok területét. Mindez aránylag csende­sen és nagyobb vádaskodá­sok nélkül zajlott le. Való­színűleg ezért­­tette a State Department egyik képviselő­je azt a kijelentést: „nem hiszi, hogy e kiutasítások sorozata elhidegülést idéz­het elő a két ország diplo­máciai kapcsolatában”. Áprilisban rendkívüli A rendkívüli leszerelési közgyűlés előtt ENSZ-közgyűlés Namíbiáról írt el nem kötelezettek értékelése ! Elkészült a záróokmányok tervezete . A leszerelés folytán egy ország sem kerülhet hátrányos helyzetbe New Yorkból jelenti a Tanjug. Az el nem kötelezett országok csütörtök este poli­tikailag értékelték a fegyverkezési hajszát, s javasol­ták a valódi leszerelés megkezdését. Ily módon lehe­tővé tették, hogy a jövő héten, amikor megkezdődik, az ENSZ-közgyűlés leszereléssel foglalkozó májusi ülésszakának előkészítő szakasza, azonnal rátérhesse­nek a politikai nyilatkozat és az akcióprogram szerve­­zetének megvitatására. , Az ENSZ 54 tagállamának­­ akcióprogram összeállítása­képviselőiből álló előkészítő bizottság, jövő kedden meg­kezdi a legfontosabb teen­dők összegezését, hogy a rendkívüli ülésszak megfe­lelhessen a nemzetközi kö­zösség várakozásának. A bi­zottságban főleg az el nem kötelezett országok képvise­lői kaptak helyet. Csütörtök este megállapodtak a nyilat­kozat és az akcióprogram tervezetében, s elhatározták, hogy az okmányokat Sri Lanka hivatalosan az előké­szítő bizottság elé terjesz­ti. Az okmányok megszöve­gezésében az alábbi államok vettek részt: Sri Lanka, In­dia, Malaysia, Egyiptom, Al­géria, Nigéria, Mexikó, Bra­zília, Peru, Argentína és Ju­goszlávia. Az okmányokba beleépí­tették az el nem kötelezett politika mindenkori alapel­veit. A jugoszláv diplomácia tevékeny szerepet játszott a rendkívüli ülésszak megtar­tásának kezdeményezésében, valamint a nyilatkozat és az bűn. Az el nem kötelezettek fi­gyelmeztettek arra, hogy a fegyverkezési hajsza általá­nos katasztrófát okozhat. Ja­vasolják a fegyverkezési haj­­­sza megfékezését, a­­­lefegy­verzés fokozatos megkezdé­sét, az atomfegyvereké meg­semmisítését. E számottevő feladati kö­telezettséget ró valamennyi országra, elsősorban a nagy­hatalmakra, amelyeknek meg kell indítaniuk a lesze­relés felé vezető folyamatot. Az el nem kötelezettek leg­főbb törekvése, hogy törvé­nyen kívül helyezzék az atomháborút, megsemmisít­sék a vegyi, az atom- és az olyan fegyvereket­, amelyek a tömegpusztítás céljait szol­gálják. A politikai okmány terve­zete magában foglalja az el nem kötelezettség alaptéte­lét, hogy a világ biztonsága és békéje nem épülhet a fegyverek halmozásán, a ka­tonai szövetségek erősítésén, az atomfegyverekkel való fenyegetőzésen. Az értesülések szerint,­az el nem kötelezettek doku­mentumaikból indítványoz­­­zák, hogy szigorúan ügyel­jenek az olyan erőegyen­súlyra, amely nem juttat hátrányos helyzetbe egyetlen országot vagy csoportot sem. Kidomborították a le­szerelés ellenőrzésének fon­tosságát. Követelik, hogy a fegyverkezés korlátozásával megteremtett pénzeszközöket folyósítsák a fejlődő orszá­goknak, s hogy az ENSZ játssza a legfontosabb sze­repet a lefegyverkezés irá­nyításában. A politikai nyilatkozat és az akcióprogram kidolgozói szerint, az okmányok kife­­­jezésre juttatják az el­lenre kötelezett országok határok­­zott és rugalmas * elképzeléd* seit. " Az ENSZ-ből jelenti a Reuter. Az ENSZ Namíbiával fog­lalkozó bizottsága javaslatot tett, hogy április második felében tartsák meg az ENSZ-közgyűlés Namíbia jö­vőjével foglalkozó rendkívüli ülésszakát — közölték az Egyesült Nemzetek New York-i székházában. Az ülésszak kezdetének időpontját Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár és Gwendoli­ne Konien, az ENSZ Namí­biával foglalkozó bizottság­nak elnöke közösen határoz­za meg. Mintha mi sem történt volna (Folytatás az­­ oldalról) számos dolgot még ezután vitatnak meg. Arafat csak a fegyverek erejében bízik Jasszer Arafat, a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke kijelentette, hogy a palesztin nép jogai csak ál­landó harccal érvényesíthe­tők, tárgyalásokon semmi­képpen. Arafat beszédében rendkívül élesen támadta az USA-t, és közvetve Szadat egyiptomi elnököt. A hírügynökségi jelentés szerint a palesztin vezető hangsúlyozta: tudatában van, hogy az arab energia­­források feletti uralomra tö­rekvő amerikai imperializ­mus harcol a palesztinok el­len, nem pedig Izrael. Áb­rándnak minősítette, hogy tárgyalások útján visszasze­rezhetők a megszállt terüle­tek. A palesztinok Libanonban? Az arab diplomáciai kö­rökből származó értesülések szerint Cyrus Vance javasol­ta, hogy a palesztinok Dél- Li­banonban­ telepedjenek le. Állítólag fenti indítványát a múlt hónapban Eliasz Szarkisz köztársasági elnök­kel Libanonban folytatott megbeszélésein tette meg. A hír szerint Vance ígéretet tett, hogy az USA 5 milli­árd dolláros segélyt folyósít, ha a palesztinok letelepíté­sére vonatkozó javaslatát el­fogadják. Az egyiptomi baloldali párt, amely kezdettől fog­va ellenezte a párbeszédet Izraellel, tegnap a Tel Avivval való kapcsolatok­ megszakítására szólított fel. A külföldi tudósítók­hoz eljuttatott pártközle­mény követeli az arab csúcsértekezlet sürgős ösz­­szehívását, hogy megszilár­díthassák az arab szolida­ritást. (AP) Szarkisz elnök egyébként január 6-án kijelentette, hogy nem járul hozzá a pa­lesztinok libanoni tartózko­dásához. Libanonban egyéb­ként hozzávetőlegese­n 400 000 palesztin él. ŰRKUTATÁS Szovjet teherhajó az űrben A Progresz—1 üzemanyagot és élelmiszert visz a Szaljut—6 személyzetének — Automata vezérlésű csatlakozás Moszkvából jelenti a Tan­jug. A Progresz—1 önműködő teherhajót tegnap lőtték fel a Bajkonur támaszpontról, hogy­ csatlakozzon a Sza­­ljut—6 űrállomáshoz és a Szojuz—27 űrhajóhoz, ame­lyen pillanatnyilag Roma­ny­enko­ és Grecsko űrhajós tartózkodik. Ez az első szov­jet teherhajó, amelynek fel­adata, hogy az űrállomásokat ellássa a szükséges üzem­anyaggal, élelmiszerrel, fel­szereléssel és egyéb anyagok­kal. Egy tegnapi nyilatkozat szerint új űrhajóról van szó,­­amely a Szojuz típusú hajók mintájára épült, és melynek felszerelése lehetővé teszi, hogy személyzet nélkül re­püljön. A Progresz—1 a következő 24—48 órán belül automata vezérléssel, Moszkvából irá­nyítva, csatlakozik a Föld kö­rüli pályán keringő űrállo­máshoz és így a Szojuz—27 űrhajóval együtt egy új űr­béli komplexumot alkot. A manőver célja, hogy kipró­bálják az új hajót és felsze­relését, illetve, hogy a gya­korlatban ellenőrizzék az űr­hajó mechanizmusának mű­ködését a tudományos és mű­szaki kísérletek idején. Egyelőre nem közöltek részleteket a legújabb szov­jet kísérletről, amelyhez ha­sonló csak egyszer volt az űrkutatás történetében, ami­kor 1975. november 17-én fel­lőtték a Szojuz—20 űrhajót, amely kat nappal később au­tomata vezérléssel csatlako­zott a Szál­jut—4 űrállomás­hoz. Nyolcvankilenc napig ke­ringtek együtt, majd a hajó elvált és utasfülkéje leeresz­kedett a földre. Akkor azon­ban nem volt rajta személy­zet. Jaber hazaérkezett Jugoszláviából Abu Baker Younis Jaber dandárparancsnok, a líbiai fegyveres erők főparancsno­ka négynapos hivatalos ju­goszláviai látogatásáról csü­törtök este visszaérkezett Tri­poliba — jelentette a Jana nevű hivatalos líbiai hírügy­nökség. 3. pdffl ETIÓP—SZOMÁLIAI ÖSSZECSAPÁS Béketárgyalás feltétel nélkül Mogadiscio nem hajlandó visszavonni csapatait Ogadenból Abdullah Adu, Szomália ményre vonatkozó tárgyalá­­washingtoni nagykövete ki­­sek megkezdéséről. Hozzá­­jelentette, hogy országa nem fűzte, hogy a State Depart­­fogja visszavonni csapatait ment a közvetítést átengedi Ogaden etióp tartományból, az Afrikai Egységszervezet­­hogy ezzel eleget tegyen a nek. tűzszüneti tárgyalások meg- —__ kezdésére szabott feltételek­“az Associated Press Jelen. Blak­tO felesége ÉS lánya tése szerint Abdullah Abu 111 ОПШОеП egy Washingtonban megtar­tott sajtóértekezleten kifej- Karachiból jelenti az AP: tette, hogy „Szomália haj- Nusret Bhutto és Benazir­lando tűzszüneti egyezményt Bhutto, Zulidkar Ali Bhutto kötni és tárgyalásokat kér- volt pakisztáni miniszterei-: dem , de nem fogad el nők felesége és leánya ismét semmiféle „előfeltételt”. házi őrizetben van, fogsa- Etiópia nemrégiben bete­­gük ezúttal 10 napig fog tal­lentette, hogy a tűzszüneti tani­ egyezmény megkötését csak Nusret Bhutto, aki férje­­akkor veszi fontolóra, ha a nők távollétében ellátja a szomáliaiak visszavonulnak Pakisztáni Néppárt elnöki Ogadenból. tisztségét, saját házában A­ Szomáliai nagykövet van szobafogságban, a hely­ ismételten azzal vádolta Elló rendőrségi hatóságok külön fiát, hogy Kuba és a Szöv­­leges engedélye nélkül sen'­jetunio segítségével inváziót sem látogathatja meg, készít Szomália ellen. Hivatalosan közölték,­­ Időközben John Trattner, a megbuktatott miniszte az amerikai kormány képé­nek leányát és fele viselője kijelentette, hogy a azért helyezték ismét Carter-adminisztrációnak őrizetbe, mert „fenné „nincs szándékában” közve- nak a lehetősége, hos­zíteni Szomália és Etiópia kenységükkel politis között a tűzszünetig egyez- stalanságot váltanak

Next