Magyar Szó, 1978. március (35. évfolyam, 58-72. szám)

1978-03-01 / 58. szám

2. oldal ROMANIA A vállalatok önállóan rendelkeznek meghatározott jövedelemrésszel • A termelőerők gyorsabb fejlődésének serkentése Néhány felsőbb fórumon elhangzott nyilatkozat nagy horderejű változásokat helyez kilátásba Romá­nia társadalmi-gazdasági rendszerében. Elsősorban arról van szó, hogy intézkedéseket tesznek a fokozottabb anyagi ter­melésre, a megvalósított jö­vedelem egy részét a mun­kaszervezetek rendelkezésé­re bocsátják és a gazdasági elszámolás bevezetésével új­fajta gazdálkodási és finan­szírozási módszert vezetnek be. A KGST-tagállamokban a hatvanas években megindí­tott gazdasági reformokkal párhuzamosan Romániában azon munkálkodtak, hogy az irányítást közelebb hozzák a tömegekhez felhagyva a „felesleges centralizmussal” a gazdasági és társadalmi élet­ben. Nemcsak a közgazdászok, hanem a megfigyelők köré­ben is különféle kommentá­rokat váltottak ki a kilátás­ba helyezett reformok, külö­nösen a finanszírozási rend­szerben, azzal hogy meg­szüntetik a hagyományos „költségvetési pénzellátást” és beiktatják az üzleti eredményektől függő jöve­delmét azzal a kötelezett­séggel, hogy a gaz­dálkodási egységek fizessék vissza a hitelt és más köl­csönöket, amelyeket a saját anyagi bázisuk bővítésére használtak fel. Mindez eddig kizárólag az állam hatás­körébe tartozott. Az érdeklő­dés annál nagyobb, mert mindezeket a változásokat váratlanul hozták napvilág­ra, s ezért feltételezik, hogy a változások egyfajta beve­zetést jelentenek „a lej kon­vertibilitásáért” folytatott harcba. Az eddigi finanszírozási mechanizmus megszüntetésé­vel és az új bevezetésével valószínűnek tartják a ter­melőerők gyorsabb fejlődé­sét. Az effajta törekvésekkel szemben jelentkező ellenállá­sok, általános vélemény sze­rint, annak a szokásnak a következményei, hogy a mi­nisztériumok és az ipari köz­pontok feladata gondoskod­ni mindarról, ami a gyárak munkáját érinti, s ha elfogy a pénz, itt van a költségve­tés, „amiből mindent fedez­ni lehet”. (Tanjug) Zárt ajtók mögött Folytatták a budapesti tanácskozást Budapesten tegnap folyta­tódott tíz kommunista párt központi bizottsága titkárai­nak tanácskozása az ideoló­giai és nemzetközi kérdések­ről. A tanácskozáson részt vesz a szovjet, a magyar, a len­gyel, a csehszlovák, a bol­gár, az NDK-beli, a román, a mongol, a kubai és a viet­nami kommunista párt ideo­lógiával és nemzetközi poli­tikával megbízott titkárai, valamint az agitációs és propagandamunka vezetői. A tanácskozás első napjá­ról csupán rövid közleményt adtak ki és a részvevők névsorát, többek között tu­datták, hogy a jelenlevőket Óvári Miklós, a m­agyar kül­döttségvezető üdvözölte. A tanácskozás ma ér vé­get. Várható, hogy közle­ményt adnak ki munkájáról. ZIMBABWE Totális háború? A szabadságharc még nagyobb áldozatokat követel­t A Hazafias Front elfogadta az imperialisták kihívását Lusakából jelenti a Tan­jug. „A legutóbbi fejlemények azt jelentik, hogy Zimbab­wében most totális háborút folytatunk. A Hazafias Frontot nem lehet megvá­dolni a pusztításokért, ame­lyeknek Zimbabweban szem­tanúi leszünk. David Owen­nek és Nagy-Britanniának vállalnia kell a teljes fele­lősséget.” — áll a Zimbab­we Afrikai Népi Uniónak (ZAPU) a Zimbabwe Népé­nek Hangja című újságjá­ban megjelent kommentár­ban. A kommentár szerint a ZAPU, amely a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Szövetség­gel (ZANU) a Hazafias Fron­tot alkotja, értesíteni kíván­ja Nagy-Britanniát és az USA-t, hogy a „szégyenle­tes rhodesiai belső egyez­ménynek” nyújtott támogatá­suk csupán valódi fényében tünteti fel a problémát. A lap végül hangsúlyoz­za: „Most már világos, hogy­­ a Zimbabwe felszabadításá­­­­ért folyó harc a korábbiak­nál nagyobb áldozatokat kö­vetel. Zimbabwe népe, élén a Hazafias Fronttal, elfogad­­j­a az imperialisták, ügynö­keik és fekete bábjaik ki­hívását”. Pizza maffia módra Bonn, február 28. A NYUGATNÉMET rendőrség a Köln mellet­ti Frenchen városka te­metőjében letartóztatott három szicíliai származású vendégmunkást. A három fiatalember azért ment a temetőbe, hogy egy sírbolt alól magával vigye azt a 3000 márkát, amelyet, né­hány perccel korábban egy olasz pizza-vendéglő tu­lajdonosa hagyott ott. A nyugatnémet rendőr­ségnek már régóta tudo­mása volt róla, hogy a kölni, nyugat-berlini, hamburgi,­­ saarbrückeni olasz vendéglők tulajdo­nosait jól szervezett ban­da terrorizálja és zsarolja, „felkínálja szolgálatait” és ezért minden esetben 3000 —7000 márkát követel. Az áldozatok, az olasz szár­mazású vendéglősök mind­eddig még akkor sem kér­ték a hatóságok védelmét, amikor a maffia bünteté­sül golyót röpített térdük­be, mert nem voltak haj­landók a „védekezésü­kért” járó pénzösszeget ki­­fize­tni. AZ EDDIGI VIZSGÁ­LAT szerint a három szi­cíliai senkit sem gyilkolt meg. Bizonyos azonban, hogy az átejtett és megse­besített vendéglősök pon­tos számát sohasem tudják megállapítani. Feltételezik, hogy a csoport — melynek kevés tagja van csak bör­tönben — körülbelül 10 millió márkát zsarolt hon­fitársaitól. A maffia NSZK-beli fi­ókintézete főleg Bajoror­szágban, Baden-Württem­­bergben és a Saar-vidéken tevékenykedett. Módsze­rük úgyszólván minden esetben azonos volt. Egy tíz főből álló csoport be­tért a pizza­boltba, nagy mennyiségű ételt és italt rendelt, majd valaki a csoportból közölte a tulaj­donossal, hogy a számlát „egy bizonyos saarbrücke­ni valaki fogja kiegyenlí­teni”. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a vendég­lő tulajdonosának azonnal ki kellett fizetnie a „meg­­védelmezéséért járó ösz­­szeget”. NÉHÁNY KÖLNBEN és környékén működő pizza­vendéglőben történt tűz­eset — melyre a rendőr­ségnek nem sikerült ma­gyarázatot találnia — bi­zonyítja, hogy a­ vendég­lősök nem­ voltak mindig hajlandóak azonnal fizet­ni. Ez idő szerint a banda hét tagja ül a börtönben. Szabadlábon van azonban a nagyfőnök. Nem lehet tudni, vajon bandáját ön­állóan vagy a maffia olasz­­országi központjának ren­deletére szervezte-e meg. Ivo VAJDL NAMÍBIA Az emberkínzás — intézményesített módszer A Londonban székelő Nemzetközi Kapcsolatok Katolikus Intézetének és a Brit Egyházak Tanácsá­nak a brit fővárosban ki­adott jelentésében egye­bek között az olvasható, hogy a dél-afrikai bizton­sági szolgálat számára az emberkínzás „intézménye­sített munkamódszer”. A jelentés idézi tanúk vallomásait, melyeket es­kü alatt tettek, majd arra a következtetésre jut, hogy Namíbiában a tortúra im­már tíz éve intézményesí­tett eljárási mód. A tanúk vallomása szerint az em­berkínzással egy különle­ges csoportot bíztak meg, élén katonatiszt áll. A cso­port „különleges eszközök­kell” van felszerelve. MAGYAR SZÓ Szerda, 1978. március 1. Március derekán megnyitják a szudáni— líbiai határt Khartúmból jelenti az INA. Khartúmban tegnap hiva­talosan bejelentették, hogy március derekán megnyit­ják a szudáni—líbiai határt. A fenti döntés azután, szü­letett, hogy a két ország normatizálta kapcsolatát. FÜLÖP-SZIGETEK Elraboltak egy francia minisztériumi tisztviselőt Pierre Huguet-t, a francia művelődésügyi minisztérium egyik magas rangú funk­cionáriusát vasárnap Maki­­­riban, egy Fü­löp-szigeti fa­luban, Manilától 800 kilo­méterre délre elrabolta há­rom fiatal muzulmán, alig néhány órával a Mindanao tartományban bevezetett tűz­szünet után. A Fülöp-szigeti biztonsági erőik őrizetbe vették az em­berrablók szüleit és bíznak benne, hogy Huguet hama­rosan kiszabadul — jelen­tette ki a rendőrség szóvi­vője. A mind­anaoi parancsnok­ság képviselője kijelentette: az emberrablók még nem ismertették követeléseiket. A velük folytatott beszélge­tésből azonban kitűnik, hogy Huguet életben van és jó egészségi állapotnak örvend. 1972 óta, a muzulmánok autonómiáért folytatott har­cának kezdete óta Mindanao körzetben 40 külföldit rabol­ta­k el. THAIFÖLD ÉS MALAYSIA ÖSSZEFOGÁSA Közös álam a gerillák ellen Háromezer kommunista harcos a határsávban . A tavalyi offenzívák nem sikerültek. Bangkokból jelenti a Tanjug. A thaiföldi és a malaysiai kormány megállapodott abban, hogy újabb közös katonai akciót indít a Malay­siai KP gerillaosztagai ellen, amelyek a két ország kö­zötti határ mentén működnek. Bangkokban tegnap közöl­ték, hogy Gazali Szét tábor­nok, a malaysiai hadsereg vezérkari főnöke a jövő hé­ten Bangkokba érkezik, hogy a thaiföldi fegyveres erők képviselőivel kidolgozza a közös akció tervét. Becslések szerint az emlí­tett határsávban körülbelül 3000 kommunista harcol. Ak­cióika­t túlnyomórészt Malay­sia területén hajtják végre, de állítólag támaszpontjaik vannak a thaiföldi határvi­déken is, oda szoktak vissza­vonulni a malaysiai csapa­tok elől. Tavaly márciusban Ma­laysia és Thaiföld egyez­ményt kötött a ,,határ men­ti együttműködésről”, amely előirányozza a gerillák elle­ni közös katonai akciók meg­indítását is. Az említett egyezmény alapján a két or­szág hadserege tavaly két nagy offek­zívát indított több mint 10 000 katona rész­vételével. Jóllehet annak ide­jén hivatalosan közölték, hogy ezek az offenzívák si­,­­keresek voltak és megsem­misítettek több tucat geril­­latábort, nyilvánvaló, hogy a kívánt célt nem érték el, és a gerillák nem szenved­tek jelentősebb vesztesége­ket, az utóbbi időben ugyan­is fokozták tevékenységüket. Hogy az eddigi közös ka­tonai hadműveletek nem vol­tak olyan sikeresek, mint­­ ahogyan azt hivatalosan ál­lítják, abból is kitűnik,­­ hogy ez volt az egyik fő té­ma Kh­angsak tábornok thai­föld miniszterelnök és Husz­­szein Ona malaysiai minisz­­­terelnök múlt heti tárgyalá­sain. E tárgyalások után a thai­földi miniszterelnök kijelen­­­tette: egyetértésre jutottak­­ abban, hogy fokozzák a ge­rillák elleni közös erőfeszí- t léseket. Hozzátette, hogy­­ mindkét kormány kidolgoz­­­­ta a terveket és biztosította­­ az idei közös katonai akciók­­­hoz szükséges eszközöket. SOKAT EMLEGETIK 13 francia élt A legutóbbi francia községi választások nagy megle­­lepetése az volt, hogy a környezetvédelmi mozga­lom tagjai lényegesen beleszóltak a választási csa­ta kimenetelének eldöntésébe és nemegyszer­ az ő szava­zatukon múlott, hogy ki győz egy-egy községben. Leg­többször a baloldalhoz csatlakoztak, és sok helyen nekik köszönhető a baloldal nagy választási előretörése. A már­ciusi parlamenti választások előtt végzett minden köz­vélemény-kutatás is azt mutatja, hogy legalább 4 száza­lékot kapnak, és mivel a baloldal meg a jelenlegi kor­mánytöbbség között mindössze néhány százalék az elté­rés, ez a négy százalék ismét elegendő lesz ahhoz, hogy eldöntse: a baloldal vagy a kormánytöbbség győz-e a vá­lasztásokon. A helyzet ismerői azt mondják, hogy az idei válasz­tásoknak lesz még egy újdonsága: a nőmozgalom leg­alább annyira beleszól majd a csata eldöntésébe, mint a legutóbbi községi választásokon a környezetvédelmi moz­galom. Ezt a véleményt arra alapozzák, hogy a különféle nőmozgalmak és a nőknek szánt lapok kidolgozták „a nők közös programját”, és ezzel a programmal mintegy 100 jelölt indul a parlamenti választások első fordulójá­ban. Célkitűzésüket a mozgalom vezetője, Giséle Halimi így fogalmazta meg: „A francia nőknek eddig köteles­ségük volt szavazni. Most szavazni akarnak... Mi nem akaruk sem politizálását, sem azt, hogy valaki mandátu­mokat ajándékozzon a nőknek.” A nőmozgalom választási taktikája: az első forduló­ban közvetlenül állított jelöltekkel igyekeznek minél több szavazatot szerezni a mozgalomnak, a második fordulóra pedig ahhoz a jelölthöz csatlakoznak majd mindenütt — ott is, ahol nem állítottak közvetlenül jelöltet —, aki legtöbb hajlandóságot mutat a nők problémáinak felka­rolására. Ennek érdekében a Marie-Claire című lap min­den jelölttel kapcsolatban közli majd a nőmozgalom vé­leményét és a mozgalom felhívását a választókhoz, hogy a nők melyik jelöltre szavazzanak. M­ivel a politikai pártok okultak a környezetvédelmi mozgalommal szerzett tanulságokból, és mivel a választásokat mindössze néhány százalék fogja el­dönteni, a pártok mindent megtesznek a női szavazatok és a nők mozgalmának megnyeréséért. Az egyik eszkö­zük az, hogy az eddiginél több nőt jelöltek a parlamenti választásokon — e tekintetben a Francia Kommunista Párt vezet 64 nőjelölttel. Másrészt arról igyekeznek meg­győzni a nőket, hogy nincs szükség külön mozgalom szer­vezésére, hanem már az első fordulóban csatlakozzanak valamelyik párthoz. Mitterrand, a Francia Szocialista Párt vezetője például ezzel a felhívással fordult a francia nők­höz: „A nők problémájának megoldása társadalmi harcot követel. Az ő harcuk ugyanolyan, mint a kizsákmányolt férfiak harca. Az elszigetelődés ebben a harcban renge­teg kockázattal jár.” btt Általános sztrájk Peruiján Letartóztattak 7O0 személyt Limából jelenti a Tanjug. Lui­s Cisneros perui bel­ügyminiszter közölte, hogy hétfőn, a Perui Általános Munkásszövetség által szer­vezett kétnapos, általános sztrájk első napján körülbe­lül 200 személyt letartóztat­tak. A­­letartóztatottak között van húsz-egynéhány szak­­szervezeti vezető is. Hiva­talos közlemény szerint őket nem a sztrájk miatt tartóz­tatták le, hanem azért, mert hétfőn „zavargásokat idéz­tek elő” néhány limai pe­remvárosban. Kétnapos vajdasági látogatása elején tegnap Újvidékre érkezett Robert A. Farqn­barson, Nagy-Britannia jugoszláviai nagykövete. A brit nagykövetet Radovan Vlaj­­kovic, a VSZAT Elnökségének elnöke, Molnár Vilmos, a Tartományi Képviselőház elnöke és dr. Djordje Jakovljevic, a Tartományi Képviselőhöz Végrehajtó Tanácsá­nak alelnöke fogadta. Képünkön: a brit nagykövet és Radovan Vlatkovic.

Next