Magyar Szó, 1978. március (35. évfolyam, 73-88. szám)

1978-03-16 / 73. szám

2. oldal A Csehszlovák KP KB plénuma Gustav Husák beszámolót olvasott fel Prágából jelenti a Tanjug. Prágában tegnap megkezdődött a Csehszlovák KP KB XI. plénuma. Közölték, hogy a Csehszlovák KP KB Elnökségének jelentését a Csehszlovák KP XV. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára terjesztette be­ munkajellegű ülésén. A megfigyelők ebből arra kö­vetkeztetnek, hogy a jelen­legi plénumnak rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak az ország további gazdasági és más folyamatai szempont­jából. Úgyszintén feltétele­zik, hogy a beszámoló leg­fontosabb része a gazdasá­gi helyzetre és feladatokra vonatkozik. M. Benő, a CSKP KB tit­kára a Rudé Pravo keddi számában azt írja, hogy „az egész párt és a polgárság széles rétegei teljes mérték­ben tudatában vannak az 1978. év rendkívüli gazdasá­gi és politikai jelentőségé­nek”. Egyébként a CSKP XV. kongresszusa óta a CSKP KB minden eddigi munkajellegű plénuma gaz­dasági folyamatokkal és problémákkal foglalkozott. A CSKP KB 1976 szep­temberében megtartott plé­n többi részlet hiányában feltűnést keltett, hogy — kivéve a­­ Csehszlovák KP KB ünnepi ülésein . Gus­tav Husák első ízben olva­sott fel beszámolót a KP numa óta a fő beszámoló­kat mindig egy nappal előbb adták ki az újságok szerkesztőségeinek, vagyis azok az ülés napján jelen­tek meg. Ezúttal nem így van és be sem jelentették, hogy közzéteszik-e a beszá­molót. Arról sem lehet tud­ni, hogy a plénum mennyi ideig tart. Gligorov üdvözlete Hasszimnak Belgrádból jelenti a Tan­jug. Kira Gligorov, a JSZSZK Képviselőházának elnöke üdvözlő táviratot küldött Abdul Gaszim Hasszimnak a Szudáni Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése elnökévé való újbóli megvá­lasztása alkalmából. A táv­iratban egyebek között Gli­gorov kifejezi meggyőződé­sét, hogy tovább folytatódik a két el nem kötelezett or­­szág együttműködése. Ckrebié tárgyalt Novikovval Moszkvából jelenti a Tan­jug. Dusán Ckrebié, a Szerb SZK Képviselőháza Végre­hajtó Tanácsának elnöke, aki a Szerb SZK küldöttsé­gének élén hivatalos minő­ségben a Szovjetunióban tartózkodik, tegnap Moszk­vában tárgyalt Vlagyimir Novikovval, a Szovjetunió minisztertanácsának alelnö­­kével. A szívélyes és bará­ti megbeszélés során meg­vitatták a két ország gazda­sági együttműködésének kérdéseit és távlatait. Ckrebic tegnap tárgyalt a szovjet külkereskedelmi minisztériumban Ivan Sze­­micsasznovval, a külkeres­kedelmi miniszter első he­lyettesével és a minisztéri­um más funkcionáriusaival. Kedvezően értékelték Ju­goszlávia és a Szovjetunió árucsere-forgalmát és gaz­dasági kapcsolatait. Ckrebic részeletesen is­mertette az árucsere-forga­lom növekedésének lehetősé­geit Rámutatott, hogy a két ország gazdasági együtt­működése bővíthető az áru­csere-forgalom és az ipari kooperáció révén is, külö­nösen a személygépkocsik és tehergépkocsik, a fémipa­ri berendezések gyártásá­ban. Ckrebic tegnap este a küldöttség egy részével egy napos látogatásra Volgog­­radba utazott,­­ a küldöttség másik része pedig Lenin­­grádba. Mijatovic fogadta Konie-t Belgrádból jelenti a Tan­jug­ Cvijetin Mijatovic, a JSZSZK Elnökségének tagja tegnap fogadta a namíbiai tanács küldöttségét, amely Gwendoline Konie nagykö­vetnek, a tanács elnökének vezetésével tartózkodik ha­zánkban. Ez alkalommal hosszabb baráti megbeszélést folytat­tak és véleményt cseréltek az ENSZ, a namíbiai tanács, valamint a SWAPO akciói­ról Namíbiának a gyarmati uralom alóli felszabadítása érdekében. Konie nagykövet külön rámutatott az ENSZ-köz­­gyűlés küszöbönálló, Namí­biáról tárgyaló rendkívüli ülésszakának jelentőségére. Mijatovic ismertette Jugo­szlávia közismert álláspont­jait a szabadságukért és füg­getlenségükért küzdő népek­kel kapcsolatban és hangsú­lyozta, hogy Jugoszlávia to­vábbra is teljes mértékben támogatja Namíbia népének igazságos harcát. Meggyőző­dését fejezte ki, hogy az el nem kötelezett országok kü­szöbönálló belgrádi minisz­teri értekezlete jelentősen hozzájárul Namíbia teljes és tényleges függetlenségének megteremtéséhez. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1978. márc. 10. Koreai küldöttség Gligorovnál Belgrádból jelenti a Tan­jug: Kira Gligorov, a Szövet­ségi Képviselőház elnöke tegnap fogadta a Koreai NDK Hazafias Demokratikus Egyeségfrontjának küldött­ségét, amely a Szocialista Szövetség Országos Választ­mányának meghívására ha­zánkban tartózkodik. A küldöttséget a Hazafias De­mokratikus Egységfront KB titkárságának elnöke, Ha Cjeng Szuk vezeti, aki egy­szersmind a Koreai NDK Legfelsőbb Nemzetgyűlésé­nek első alelnöke is. A hosszabb baráti megbe­szélésben — amelyben részt vett Aleksandar Bakočević, a Szocialista Szövetség Or­szágos Választmánya Elnök­ségének titkársági tagja és Dzsong Guang Szuk, Korea jugoszláviai nagykövete — véleményt cseréltek a két baráti el nem kötelezett és szocialista ország gazdasági, politikai és társadalmi hely­zetéről, valamint sokoldalú együttműködésének fejlődé­séről. KÍNAI KOMMUNISTÁK KÖZÖTT „Friss vér“ Hogyan vették fel Vang­ot a pártba? A Tanjug tudósítójának levele Peking, március 15. VANGOT MÚLT SZOM­BATON VETTÉK FEL a kommunista pártba, egy Pe­king melletti turbinagyár üzemrészlegének pártszerve­zeti ülésén. A 36 éves Vang olajos ruhában jelent meg az ülésen, egyenesen a gyár­csarnokból érkezett, s nem­­volt érkezése, hogy az ünne­pélyes pillanatra átöltözzön. A felvételi kérelmet évekkel ezelőtt nyújtotta be. Az értekezlet pontban dél­után 4 órakor kezdődött, ami­kor a reggeli váltás hazafelé indult, a délután pedig meg­érkezett. A fapadokon 57 párttag szorongott (az üzem­ben 335 ember dolgozik), a férfiak kínai szokás szerint a szemükbe húzták a sapkáju­kat. A kis helyiség falait zász­lók, dicsérő oklevelek díszí­tik. A pártülést Csao elv­­társ, a titkár helyettese ve­zette, a titkár a tagok kö­zött ült. Mindkettőjük hi­vatásos pártmunkás, ők irá­nyítják ezt a szervezetet. Hetente egyszer hívnak ösz­­sze ülést, de mint minden „kádernek”, nekik is köteles­ségük, hogy évente legalább 100 napot anyagi termeléssel töltsenek, ezenkívül minden héten még két napon dol­gozzanak. Csao elvtárs közölte a tag­sággal, hogy az ülésen egy jugoszláv újságíró is részt vesz. Ezután valamennyien felálltak és Mao Ce-tung és Hua Kuo-feng képe felé for­dultak. A portrék alatt az alábbi szöveg állt: Ezen az értekezleten friss vérrel gya­rapodunk. A kínaiak így ne­vezik jelképesen a tagfelvé­telt. Ezután a jelenlevők eléne­kelték a Keleten hajnalodik című dalt, amelyet Mao Ce­­tung különösképpen kedvelt, s amelyet az ő „himnuszá­nak" tartanak. Megkezdődhetett az érte­kezlet. Vang felolvassa életrajzát Vang felemelkedett a pad­ról és előrelépett, hogy fel­olvassa felvételi kérelmét. A kérvény két részből állt; az első rész — amely vala­mennyi új tag számára azo­nos — részleteket tartalmaz a pártalkotmányból. Ezt a részt Vang Liu Sao-csin, Lin Pijao és főképp a négyes banda revizionista irányvo­nalára tett észrevételeivel erősítette meg­. „Azért sze­retnék belépni a pártba, mert még jobban szeretném szolgálni népemet és a for­radalmat” — támasztotta vé­gül alá kérelmét. Ezután felolvasta részletes életrajzát, majd ismertette barátainak, fivéreinek, nővé­reinek, sőt, távolabbi roko­nainak életútját. Most két régi párttag ka­pott szót, akik Vangot ere­detileg felvételre javasolták. Az egyik megállapította, hogy a jelölt szereti a kom­munista pártot és a szocializ­must, a másik pedig azt is­mertette, hogy Vang nagy határozottságról tett tanúsá­got a négyes banda elleni küzdelemben. Egy különleges pártcso­port, amely Vang egyéves te­vékenységét figyelemmel kí­sérte és „tevékeny elem­nek” találta, úgyszintén tá­mogatta a felvételi kérel­met. Azt is megállapította, azonban, hogy Vang tovább csiszolgathatja tevékenysé­gét, főként a tömegekhez való viszonyulását, amiben a je­lek szerint nem mindig folya­modott a legjobb módszer­hez. A vita rövid, de annál in­tenzívebb volt. A tagok egymás után emelkedtek szó­lásra. Elismeréssel szóltak Vangnak a népi milíciában végzett munkájáról, nemkü­lönben arról, hogy sokat se­gített az épületjavításban a tavalyi földrengés után. De nem egy jóindulatú bírálat is elhangzott a számlájára. A vitában egyébként pár­ton kívüliek is részt vettek, s ők is egyöntetűen támo­gatták a felvételi kérelmet. Ezután megtartották a sza­vazást. A kínaiak, a régi kommunista köszöntés minta jóra, magasba lendített ököl­lel szavaznak. Vangot tehát felvették a pártba, s ezt a jelenlevők nagy tapssal kö­szöntötték. Ő maga meg­kö­szönte a bizalmat, s megígér­te, hogy igyekszik majd hely­rehozni hibáit.­­ Végül a párttitkár is felszó­lalt. Mint mondta, az egész két részre oszlik, ezzel azt akarta mondani, hogy mint minden embernek, Vangnak is vannak jó, meg rossz ol­dalai is. A jó tulajdonsága- o­kát tehát még inkább ki kell fejleszteni, a rosszaktól­­ pedig meg kell szabadulni.­­ Vangnak jobban kell törőd-­­ nie az elvtársaihoz való vi- ■ szonyulással, semmit sem sza­bad elkapkodnia, és nem sza­bad hevesen reagálnia. A kommunistának kapcsolat­ban kell állnia a tömegek­kel. Vangnak javára szol­gál, hogy harcias, de jó har­­­cosnak kell bizonyulnia,­­ mert különben eredményt­­ sem tud felmutatni. Ezenkí­vül még sokat kell tanulnia­ , s gondot kell viselnie arra­­ is, hogy a munkája selejt­­mentes legyen.­­ Az értekezlet végén ismét felálltak mindannyian, a ve­zetők portréja felé fordultak és elénekelték az Internacio ■ I­nálét. Az ünnepélyes pillanat te­­­­hát véget ért. Megkérdeztük Vangot, hogy érzi magát. Sokáig fontolgatta a vá­laszt, majd kijelentette: — Politikailag nézve a dol­got csak versenyző vagyok a hosszú menetelés rajtjánál. Aleksandar NOVACIC ! A francia parlamenti választások második fordulója előtt­i háromnapos kampány Ismét nagy lendületet vett a választási propaganda — Nyilatkoznak a visszalépők — Problémák a kormánypártok között Különtudósítónk telefonjelentése Párizs, március 15. Tegnap este óta ismét egymást váltják a pártok képviselői a televízió képernyőjén. Ez ugyanis a vá­lasztási propaganda leghatékonyabb módja, mindenki megkapja a maga 4-7 percét. Tegnap az ismertebb politikusok közül csak Mitterrand beszélt, Marchais a rádióban nyilatkozott, ma a baloldal képviselői kö­zül ismét Mitterrand és Marchais, a kormánypártok vezetői közül pedig Chirac és Lecarnet nyilatkozik. Felújították a választási falragaszokat, ismét egymás után tartják választási be­szédeiket, adják nyilatkoza­taikat a pártvezetők, a kép­viselőjelöltek. Ebben a szakaszban még az érvek összefoglalásánál is fontosabb, hogy a pártok közöljék, jelöltjeik kinek a javára mondanak le. A két nagy szövetség álláspontja ismert: visszalépnek annak a javára, aki az első fordu­lóban több szavazatot ka­pott. A kívülállók állásfog­lalása iránt legalább olyan nagy az érdeklődés, hiszen egy-két százalék eldöntheti a csatát. Íme, az új frontok végleges felsorakozása: a baloldal közös jelöltjeire sza­vaz a kommunistákon, a szo­cialistákon, a baloldali ra­dikálisokon kívül: a For­radalmi Kommunista Liga, a Munkások Kommunista Szervezete, az önigazgatás Frontja, a Munkásharc, a Haladás gaulle-ista Szövet­sége, a Haladás Köztársasá­gi Szövetsége és Bretaign Breton demokratikus szövet­ség. Tartózkodnak a szava­zástól a Munkások és a Pa­rasztok Szövetsége, a szélső­baloldalon, valamint a loja­­listák a szélsőjobbon. A sza­vazókra bízza a döntést a Köryyzetvédelmi Mozgalom, a Fiatalok Szövetsége a Haladásért és a demokrati­kus mozgalom nevű gaulle­­ista disszidens csoport, a nő­mozgalom, a Jó Irány Fran­cia Szövetsége és a közhi­vatalok igénybevevőinek mozgalma. A kormánypár­tokra szavaz a kívülállók közül a Participáció Társa­sága és az új erők pártja. A szélsőjobboldali Nemzeti Front még nem döntött — úgy látszik, öt körzetben fel­veszi a harcot a kormány­pártokkal. A választási kam-A szocialistáknak le kell vonniuk a tanulságot A választási kampány ala­kulását figyelve és a máso­dik forduló esélyeit latolgat­va arra a megállapításra ju­tottunk, hogy csak az első forduló elért eredménye sza­vatolhatja a baloldal győ­zelmét a második forduló­ban, és ha a baloldal egyál­talán győzhet, akkor erre nagyobb esélye van így, mintha az első fordulóban fölényesebb győzelmet ért volna el. Ez a vélemény azon a meggyőződésen alapszik, hogy a szocialisták csak ilyen eredmény mellett küz­denek szívvel-lélekkel a baloldal győzelméért. Amiből a szocialistáknak tanulniuk kell: illúzió volt az a hitük, hogy a baloldali szövetség felbontásával meg­nyerik a középosztályt, az ingadozókat, akik szíveseb­ben vennék, ha a szocialista párt nem szövetkezne a kommunistákkal. Azokat így sem tudták megnyerni, pon­tosabban nagyobb esélye volt annak, hogy őket elté­rítik, ugyanakkor elvesztet­ték azoknak a támogatását, akik a társadalmi átalaku­lás mellett kiálló szocialista pártot akarnak. Jellemző, hogy 5-6 százalékot veszí­tettek azokban a községek­ben, amelyekben kommunis­ta és szocialista polgármes­ter van, így aztán a szocia­listák megtanulhatták, hogy csakis a kommunisták tá­mogatásával lehetnek erős párttá. Ez diktálja, hogy a három baloldali párt végre összehangolt kampányba kezdett. A fegyelem rekordja Egy francia kisközség, Sa­int-Pierre Ab­ez felállította a polgári öntudat abszolút rekordját Franciországban: táncosai IC0 százalékban lesza­vaztak, igaz, hogy csak 29 választópolgáruk van, de a rekord, az rekord. Már jelentkezett az első képviselő A vasárnap megválasztott 68 parlamenti képviselő kö­zül az első, a gaulle-ista Vincent Andquer már be­nyújtotta megbízólevelét, ő az új parlament első képvi­selője, aki elfoglalta helyét. Az államtitkár állja a szavát Oli­vier Stirn, a tengeren­túli megyék és területek államtitkára állja a balol­dal részéről heves tiltako­zást kiváltó szavát, hogy ő a­­ képviselő közül 11—14-et „szállít” a kormánynak. Ebből 9-et már az első for­dulóban „lelszállított”. Lányra azonban, szerintünk, az a legjellemzőbb, hogy a szocialisták és a gaulle-isták megváltozott helyzete nyom­ja rá bélyegét. Nehézségek a kormánykoalícióban Ezzel szemben­ tegnap meg­jósoltuk, hogy a kormány­pártok közötti látszólagos egység mögött csak most törnek felszínre az ellenté­tek. Erről tanúskodik az is, hogy tegnap a kormánypár­tok tervezett csúcsértekezle­tén Chirac­ kal az UDF ne­vében csak Lecarnet, a cent­risták vezére ült össze. A szövetség másik két tagjának vezetője, Soisson, a Köztár­sasági Párt és Servan­ Schrei­ber, a jobboldali radi­kálisok vezére hétfőn még Párizsban volt, ma már Pá­rizsban van, de tegnap ép­pen választási körzetébe kel­lett utaznia. Tudnunk kell, hogy Lecarnet csak 1974-ben csatlakozott a kormánytöbb­séghez, Giscard d’Estaing­­hez, előtte 15 évig esküdt el­lensége volt a gaulle-izmus­­nak, Így aztán tegnap csak a kormánypártok „egyetér­tését” demonstrálták és meg­állapodtak, bejelentették, hogy a kormánypártok kö­zös jelölttel indulnak a má­sodik fordulóra. A közös po­litikáról csak ma folytatják a tanácskozásokat. BÁLINT István Véget ért az amerikai bányászsztrájk? „Kísérleti megállapodást Washingtonból jelenti az UPI. Az amerikai bányászszak­szervezet és a bányaipar kép­viselői megállapodásra jutot­tak a több hónapja tartó sztrájk lehetséges befejezé­sében. Mint Arnold Miller, az Egyesült Bányászok Szak­­szervezetének elnöke és Ni­cholas Camb­ia, a bánya­ipar képviselője közölte, pró­bamegállapodást kötöttek a bányászok és a munkaadók új egyezményéről. Ez a kísérleti egyezmény tíz napig vita tárgya lesz az amerikai bányászok szakosz­tályaiban, s utána nyilvání­tanak róla véleményt. Miller és Cami­ia nem kö­zölt részleteket a megálla­podásról. Csupán annyit mondtak, hogy a megoldás mind a szakszervezet, mind az ország szempontjából igen, jó. _______ Kína Rehabilitáció Pekingből jelenti a Hszin­­hua: Rehabilitálták Sanghajban a szélsőséges négytagú ban­da több mint tízezer áldo­zatát. A szóban forgó személye­ket a sanghaji városi párt­­bizottság rehabilitálta, mi­után kemény bírálatot mon­dott a négyes banda csele-­­­kedeteiről."

Next