Magyar Szó, 1978. június (35. évfolyam, 148-162. szám)
1978-06-01 / 148. szám
г 1. oldal MAGYAR SZÓ Befejeződött az SZKSZ Vik. kongresszusa Eredményeinket egységünknek köszönhetjük (Folytatás az 1. oldalról) A Kommunista Szövetség fejlesztéséről, eszmei-politikai szervezeti erősödéséről szólva a küldöttek külön súlyt helyeznek arra a feladatra, hogy a KSZ-alapszervezeteket minél alaposabban fel kell készíteni, hogy sikerrel tevékenykedjenek a társultmunka-alapszervezetekben, a helyi közösségekben, illetve mindenütt, ahol harcot folytatunk a jövedelemért, és ahol az önigazgatás alapelvei szerint döntünk és oldjuk meg a dolgozók és a polgárok kérdéseit és különféle érdekeit. A tudomány és a kultúra anyagi helyzete még nem kielégítő A kultúra, az oktatás és a tudomány eszmeiségével és önigazgatási átlényegülésével foglalkozó kongresszusi bizottság munkájáról Mirko POPOVIČ olvasott feljelentést. Többek között hangsúlyozta, hogy az oktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztésében jelentős szerepet tölt be a társadalmi megállapodás, az önigazgatási megegyezés és az önigazgatási tervezés. A tevékenységek tervezésének és fejlesztésének tényezői a társultmunka-alapszervezetek dolgozói, valamint a helyi közösségek dolgozói és polgárai. A bizottság tagjai a viták során hangsúlyozták, hogy a nagyarányú erőfeszítések, törekvések, ellenére sem kielégítő az oktatás, a tudomány és a kultúra anyagi helyzete különösen a beruházások tekintetében. A harmadik plenáris ülést folytatva a küldöttek jóváhagyták a Szerb Kommunista Szövetség statútum javaslatát. A Szerb KSZ statútumának kiegészítését és módosítását a Statútumügyi Bizottság nevében Svetomir LALJOVIC indokolta meg. Svetislav BOŽIĆ, a Szerb KSZ VIII. kongresszusa vá,lasztási bizottságának elnöke jelentést olvasott fel a plenáris ülésen a bizottságimunkájáról. A plenáris ülést Dragomir MILOJEVIC vezette. Megállapították, hogy a javasolt jelölteket a Szerb KSZ és a JKSZ megfelelő szerveibe választották meg. Megválasztották a Központi Bizottság 145 tagját, a Szerb KSZ Statútumügyi Bizottságának 27 tagját, a Felügyelő Bizottság 15 tagját, ezenkívül a Szerb KSZ-ből 19 személyt választottak a JKSZ KB tagjává, majd kijelölték a JKSZ XI. kongresszusának 60 küldöttjét. A Szerb KSZ újonnan választott Központi Bizottságába 53 munkást, illetve a Központi Bizottság új tagjainak 36,6 százalékát választották. Az új tagok közül 20 százalék nő, illetve 7,6 százalékkal több, mint a Szerb KSZ KB előző összetételében. A Központi Bizottság új tagjai közül 32-en a népfelszabadító háború részvevői, közülük 17-en az 1941-es Partizán Emlékérem tulajdonosai. A plenáris ülést folytatva a küldöttek jóváhagyták azt a határozatot, amely kijelöli a Szerb Kommunista Szövetségnek a szocialista önigazgatás továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatait. A határozati javaslatot Ivan STAMBOLIĆ indokolta meg. A Szerb KSZ VIII. kongresszusának részvevői üdvözlő levelét Tanja KRAGUJEVIC-VUJIC belgrádi küldött olvasta fel. A Szerb KSZ VIII. kongresszusán záróbeszédet dr. Tihomir Vlaškalić mondott. üldii A határozatok súlya A kongresszusi palota előtt pergett már a dob, vijjogott a furulya, s népitánc-csoportok ropták a táncot a kongresszus utáni művelődési műsor keretében, de a termekből kitóduló küldöttek és vendégek fülében még Ivan Stambonénak a szavai csengtek, aki a határozatok indoklásában a következőket mondta: — A forradalmi harc módszerei változtak ugyan, de a cél sohasem. Az mindig és továbbra is: a munka és az ember felszabadítása. Ezt a törekvést tükrözik a Szerb Kommunista Szövetség tegnap zárult VIII. kongresszusának határozatai is. Azokra az eredményekre és tapasztalatokra támaszkodva, amelyeket a Szerb Szocialista Köztársaság elért az elmúlt időben, a határozatok nyomatékosan megállapítják: folytatni kell azt a munkát, amely a társultmunka-alapszervezetek megalakításával, a jövedelemszerzési és -elosztási viszonyok rendezésével, a küldöttrendszer bevezetésével és a társadalmi-gazdasági életben beállt más gyökeres változásokkal elkezdődött. Végeredményben csak néhány éves periódusról van szó, amely korántsem elegendő ahhoz, hogy az elhintett maghalászba szökkenjen. A feltételek nagyobb részét sikerült ugyan megteremteni — páratlan fejlődésről tanúskodik a pártélet, a kommunisták és általában a dolgozók egysége szilárddá kovácsolódott —, de a politikai tevékenység súlyát arra kell helyezni, hogy mindaz, ami új, meg is honosodjon, s mély gyökereket eresztve állandó tényezőjévé váljék a szocialista önigazgatás gyakorlásának. A lényegi kérdések— feladatok — egyike a munka és az eszközök társítása. A határozatok ezzel kapcsolatban arra ösztönzik a kommunistákat, hogy a társult munka dolgozóival együtt a közös jövedelem, közös termék szükségességének és tényének érvényesítésével meggyorsítsák a munka és az eszközök társításának folyamatát. A dolgozók körében tudatosítani kell, hogy az eszközök és a munka társítása nélkül törvényszerűen csökkenni fog a termelékenység és a felhalmozóképesség, továbbá csökken a dolgozók elhelyezésének, új gyárak építésének, a termelés bővítésének lehetősége. Persze, más függvényei is vannak az említett folyamatok meggyorsításának, de ezek is elsősorban a dolgozó embertől, a tudatos szocialista erőktől függnek. S ebben rejlik a kongresszusi határozatok értelme, ebben van a határozatok, súlya az emberek erejébe vetett hitben, mert a dolgozók eddig is tanúsították, milyen nagy dolgokra képesek. POLYVÁS József A KSZ politikája leglényegesebb érdekeinket tükrözi Tihomir Viaškalić zárószaval — Kongresszusunk végén megállapíthatjuk, hogy összegeztük tartalmas tevékenységünket és azokat a fontos eredményeket, amelyeket a Szerb KSZ VII. kongresszusa utáni időszakban értünk el — hangsúlyozta dr. Tihomir Vlaškalić. — E jelentős eredményeket annak köszönhetjük, hogy a Szerb Kommunista Szövetség egységes volt a X. kongresszus határozatainak érvényesítéséért vívott harcban és azon igyekezetében, hogy továbbfejlesszük az önigazgatást, hogy megszilárdítsuk a testvériséget és egységet, hazánk függetlenségét. E politikát teljes mértékben támogatták köztársaságunk dolgozói abbeli szilárd meggyőződésünkben, hogy a KSZ politikája leglényegesebb érdekeiket tükrözi. Az elmúlt időszakban még egy tapasztalatra tettünk szert, éspedig arra, hogy a Kommunista Szövetségnek a munkásosztállyal és a dolgozókkal való kapcsolatában rejlik arra szolgáló erőnk, hogy építsük új társadalmunkat, megteremtsük dolgozóink gazdagabb és boldogabb életét és őrizzük függetlenségünket és szabadságunkat. Ezt az irányelvet követjük továbbra is. Eltökélten és szervezetten teljesítjük e kongresszus határozatait, valamint a JKSZ küszöbönálló XI. kongresszusának határozatait is. A Jugoszláv Kommunista Szövetség és Tito elvtárs zászlaja alá tömörülve egységesen, bizalommal és optimizmussal tekinthetünk a jövőbe, mert az saját óhajunk szerint formálhatjuk. Tihomir Vlaškalić ezután a kongresszus részvevőinek további sikereket kívánt, és köszönetet mondott a sajtó, a rádió és a tévé képviselőinek, továbbá mindazoknak, akik részt vettek a kongreszszus műszaki és szervezési előkészítésében, és hozzájárultak a sikeres munkához. Ezután az újonnan megválasztott Központi Bizottságnak és a Szerb KSZ többi új szervének nevében köszönetét fejezte ki az irántuk tanúsított bizalomért. Hangsúlyozta, hogy teljes erőbevetéssel igyekeznek majd munkával igazolni e bizalmat. A Branko Krsmanovic Művelődési Egyesület, valamint a küldöttek és a vendégek ezután elénekelték a Tito elvtárs, megfogadjuk neked kezdetű dalt, és ezzel a Szerb Kommunista Szövetség VIII. kongresszusa befejezte háromnapos munkáját. A Szerb KSZ új Központi Bizottságának és Elnökségének ülése A Szerb KSZ VII. kongresszusának befejezése után azonnal összeült a Szerb KSZ újonnan megválasztott Központi Bizottsága, és megválasztotta a Szerb KSZ KB Elnökségének elnökét és tagjait. Elnöknek egyhangúlag dr. Tihomir Vlatkalicot, az eddigi elnököt választották meg. Az Elnökség tagjaivá szin téá egyhangúlag a Központi Bizottság következő tizenhét tagját választották meg: Dusán Alimpié, Mahmut Bakalli, Vukoje Bulatovié, Dob rivoje Vidié, Budimir Vukašinović, Spiro Galović, Dušan-Saša Gligorijević, Slavko Zečević, Stole Janković, Ilija Kurteshi, Dragan Milojević, Živorad Misié, Djördje Radosavljević, Tankosava Si rnić, Ivan Stambolić, Dušan Čkrebić és dr. Tihomir Vlaš kalić. A Szerb KSZ KB újonnan megválasztott Elnöksége ezután összeült, és titkárává Spiro Galovicot választotta meg. A kilenc újonnan megválasztott végrehajtó titkár a következő: Momcilo Ba ljak, Krcun Dragovié, Eduard Ile, Svetomir Lalović, Pasta Mlađenović, dr. Zarko Papié, Milomir Petrović, Novak Rodić és Marija Todorović. A Szerb SZK-ban a két kongresszus között elért eredmények, a társadalom szilárdsága és a KSZ megerősödött szerepe megteremtette annak az előfeltételeit, hogy a következő időszakban akadály és nehézség árán léphessünk tovább. A Szerb KSZ feladatai a szocialista önigazgatás továbbfejlesztésében című határozata kijelöli a társadalom továbbfejlesztésének irányvonalait és a KSZ-nek az élet minden terén megnyilvánuló akcióit. A társadalmi-gazdasági viszonyok terén a Szerb KSZ akcióinak központjában az arra irányuló törekvésnek kell állania, hogy minden munkaszervezetben a dolgozó rendelkezzen az egész jövedelemmel és ellenőrizhesse a jövedelem áramlását. A KSZ kivételes jelentőséget tulajdonít a társult munka anyagi alapja fokozottabb erősítésének, valamint a gazdasági rendszer hatékonyabb működésének, és hangsúlyozza annak szükségét, hogy a következő időszakban az energia-, az élelmiszer- és a nyersanyagelőállítás élvezzen továbbra is elsőbbséget a gazdaság fejlesztésében. A határozat részletezi a kommunistáknak az alkotmány és a társult munka törvénye által megállapított viszonyok megteremtésével és szilárdításával kapcsolatos további feladatait. A KSZ-nek a politikai rendszerbe való tevékeny bekapcsolódását a határozat az egyik legfontosabb feladatként jelöli meg. Hangsúlyozza és meghatározza a KSZ- nek, mint belső mozgatóerőnek a szerepét. A küldöttrendszerre vonatkozólag különös figyelmet szentel az önigazgatási érdekek szerinti szerveződés gyorsabb fejlesztésének és a helyi közösségek kiépítésének. A Szerb SZK mint összetett közösség alkotmányos helyzetének kivívását illetően egyebek között rámutat arra, hogy a megegyezések és megállapodások alapján kell tovább építeni és fejleszteni a szocialista önigazgatás rendszerét, egyszersmind az egységet is. A Szerb SZK-ban továbbra is fejleszteni kell a bizalmon, a szolidaritáson és egymás tiszteletben tartásán alapuló szilárd nemzetek közötti viszonyokat, éspedig szoros kapcsolatban a társult munka erősítésével és az önigazgatási viszonyok fejlesztésével. A határozat külön kiemeli Kosovo SZAT és a fejletlen vidékek gyorsabb fejlesztésének szükségességét, valamint Vajdaság SZAT viszonylagos lemaradásának leküzdését. E téren a KSZ lényeges feladata a nacionalizmus minden formája elleni harc is. E harcnak határozottnak és kellő idejűnek kell lennie — áll a határozatban —, és a testvériségnek és egységnek, valamint a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságának továbbfejlesztését kell szolgálnia. A határozatnak a KSZ művelődéssel, tudománnyal, oktatással és testneveléssel kapcsolatos feladatait taglaló része a további önigazgatási szerveződésre és az önigazgatási érdekközösségek keretében, a társult munka, valamint a közszolgálati tevékenységek közötti megállapodásokra helyezi a hangsúlyt. E megállapodásoknak tartalmazniuk kell a szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevők szükségleteit, illetve lehetőségeit. A Szerb KSZ nagy figyelmet szentelt az ország határain túl élő jugoszláv kisebbségek helyzetének, és határozottan síkraszáll azért, hogy élvezzék azokat a jogokat, amelyek az ENSZ Alapokmánya értelmében megilletik őket. E jogok el nem ismerése, vagy egyes nemzetiségek létezésének a tagadása korlátozza a jószomszédi viszonyok és az együttműködés fejlesztését — mutat rá egyebek között a határozat. A határozatnak az a része, amely a KSZ-nek és a szocialista önigazgatás többi szubjektív erejének működésére vonatkozik, kiemeli, hogy a Kommunista Szövetségnek minden társadalmi-politikai szervezetben a belső eszmei vezető és cselekvő erőnek kell lennie. Hangsúlyozza, hogy a Szocialista Szövetségnek, mint a közvetlen szocialista demokratikus fejlődés, valamint a politikai rendszer szilárdsága és hatékonysága lényeges tényezőjének óriási aszerepe. Ugyanakkor rámutat arra, hogy a Szocialista Szövetség keretében minden szervezett szocialista erőnek (a szakszervezetnek, a Harcos Szövetségnek, a SZISZ-nek és másoknak) is még erőteljesebben kell a tagság, valamint minden dolgozó és polgár mindennapi élete és érdekei felé fordulni. A társorralom továbbepesztésének irályvonalai Részletek a Szerb KSZ Vik. kongresszusának határozataiból Csütörtök, 1978. jan. 1. Hazánk s a JKSZ magas rangú vezetői felállva tapsolnak a Tito elvtársnak küldött levél felolvasása után KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK Huszonkét éves szemmel... Tartományunkból, Petrőcről való, derékig érő kibontott hajával, vidám mosolyával, huszonkét évének ragyogásával az ifjúság megtestesítője itt a kongresszuson. Szlovákul szólalt fel, s a nemzetiségi egyenjogúság megvalósulásáról beszélt. — S önöknél, a petrőci Tátrán készruhaüzemben, hogyan érvényesül a nemzeti egyenjogúság? — kérdezzük. — Szlovákul beszélünk az üléseken, minden tájékoztató, meghívó szlovák nyelven készül, önigazgatási megegyezéseink is szlovákul íródnak. Kit mondjak még? — mosolyog. — Petrőcön szlovák nyelvű gimnáziumműködik, én is szlovákul tanultam ki a szakmámat, a varrást. Örömmel beszél a gyárról, amely főleg Hollandiába és a Német Szövetségi Köztársaságba szálítja termékeit, a női és férfi készruhákat. Tagja a munkástanácsnak, küldött, tevékenyen részt ■ vesz az ifjúsági szervezet munkájában. — S mióta tagja a pártnak? — Képzelje el, csak tavaly óta, s máris kongresszusi küldött vagyok—• komolyodik el váratlanul. — Nagy felelősség ez, nemde? Társai s a pártszervezet tudta, azonban kit választ küldöttnek. Ana Jurik az egyik legjobb munkásnő, a legaktívabb fiatal önigazgató, és tanul is. Miután elvégezte az ifjúsági politikai iskolát, felvették a pártba, most pedig a VKSZ politikai iskolájának újvidéki tagozatába jár. P-s Ana Jurik