Magyar Szó, 1978. június (35. évfolyam, 163-177. szám)

1978-06-16 / 163. szám

4. oldal A SZABADKAI VAGONGYÁR Négy év áfatt teljesíti ötéves tervét Nem volt túlzás az évi húszszázalékos termelésnövelés előirányzása A szabadkai Bratstvo Vagongyár a jelek szerint már jövőre, egy évvel a határidő előtt teljesíti középtávú, 1980-ig szóló ötéves termelési tervét. Ez a siker annál jelentősebb, ha tudjuk, hogy a vagongyáriak középtávú terve nagyarányú, évi húszszázalékos termelésnövekedést irányoz elő. A néhány évvel ezelőtt még veszteséggel dolgozó és nagy nehézségekkel küzdő vállalat nemcsak teljesítette, hanem jóval túlszárnyalta ütemtervét. A vagongyárban a napokban vitatják meg a jövő évi termelési tervet a társadalmi-politikai szervezetek és a dolgozók. Elfogadásától és teljesítésétől függ a középtávú terv céljainak határidő előtti megvalósítása, s a Bratstvóban, jóllehet még nem véglegesítették az elképzeléseket, senki sem kételkedik a sikerben. Az önigazgatási szervek meghagyása alapján a szakszolgálat kidolgozta és vitára bocsátotta a tervet, mely szerint jövőre 600 millió dináros összbevétele lesz a vagongyárnak, 37 százalékkal nagyobb, mint az idei évre előirányzott termelés értéke. A szabadkai nagyvállalat helyzetének javulása, a kiemelkedő eredmények elérése azután következett be, hogy lényeges változásokat eszközölt a termékszerkezetben. Alapvető tevékenységének, avagongyártásnak és -javításnak az értéke, jóllehet évről évre 15—17 százalékkal növekszik, ma már csak az összbevétel felét képezi. A tartmány és a község fejlesztési terveinek megfelelően hozzálátott az élelmiszeripari, energetikai, a szállító berendezések, és felszerelések gyártásához. Nagyobb vállakozásai között megemlítjük a kovini cukorgyár felújításához, valamint az öt épülő vajdasági cukorgyár berendezéseihez szükséges különféle hatalmas kazánok, kristályosítók, tartályok gyártását. Jövőre jelentős összeget — mintegy 250 millió dinárt — fordít petrolkémiai és alapvegyipar berendezések gyártásához szükséges gépek és felszerelések vásárlására. A rendkívüli fejlődést nagy lemondások árán érték el a Bratstvo dolgozói. A Szabadkán annak a közösen elfogadott álláspontnak az érvényesítésén fáradozva — amely szerint 1981-ig három és fél milliárd dináros felhalmozást kell elérni — a Bratstvo tavaly 21 millió dináros tiszta jövedelemmel zárta az évet, s az idén 33, jövőre pedig 47 milliós felhalmozást tervez. Az áldozatok nem voltak hiábavalók, a felsorolt eredmények mellett a jelentősebbek közé sorolják a vagongyáriak a személyi jövedelem átlagának növekedését: az idén a tervezett 4900 helyett 5000 dinár. Még mindig kifogásolhatók azonban a munkakörülmények, állandóan visszatérő téma, hogy sokaknak télen a szabad ég alatt kell dolgozniuk hóban és fagyban, s a dolgozók társadalmi életszínvonalán is sok javítani való akad. Emiatt hamarosan étkezdét, öltözőket, zuhanyozókat, orvosi rendelőt építenek 30—35 millió dináros költséggel, és fokozatosan javítanak a munkakörülményeken is. VALIHORA István MAGYAR SZÓ Péntek, 1978. június 16. A JKSZ XI. KONGRESSZUSÁNAK TISZTELETÉRE Gyárat avatnak Kikindán Az új csempegyár tizenhárom hónap alatt épült fel . A nagygyűlésen Molnár Vilmos mond beszédet A kikindai Toza Markovic Épületanyaggyár hazánk egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. A munkaszervezet 112 évvel ezelőtt alakult meg, de igazi és korszakalkotó fejlődése csak a felszabadulás után kezdődött. Az elmúlt három évtized egyik legfontosabb ismertetője, hogy átlag minden második esztendőben egy új objektummal gazdagodott az egykori napszámosok gyára. A Toza Markovic gyár 2100 dolgozója ma egy újabb nagy eredménnyel köszönti a Jugoszláv Kommunista Szövetség XI. kongresszusát: üzembe helyezik az új esempegyárat, amelynek építése mindössze tizenhárom hónappal ezelőtt kezdődött. Ezzel az új létesítménnyel valójában két évvel a határidő előtt eleget tesznek azoknak a célkitűzéseknek, amelyeket a középtávú fejlesztési terv irányzott elő. Egyben teljes egészében bekapcsolódtak tartományunk középtávú fejlesztési tervének teljesítésébe is. A csempegyártás a munkaszervezet fejlődésében új korszakot jelent. Az első csempegyárat 1972-ben építették fel, ez évente egymillió négyzetméter kiváló minőségű csempét állít elő. Azelőtt csak cserepet és téglát égettek. Cserepet nagyobb, téglát pedig kisebb mennyiségben. A csempe olyan termék, amely nagyon keresett mind a házai, mind a külföldi piacon. A kikindai különösen népszerű, mert kiváló minőségű agyagból készül. Az új beruházással kapcsolatban még el kell mondani a következőket is: Valójában két jelentős beruházásról van szó. Az első a meglevő csempegyárhoz fűződik. Ebben korszerűsítették a termelést és bővítették a kapacitásokat. Nagyon lényeges, hogy a termelési folyamat idejét lerövidítették. Eddig a csempe előállításához 112 órára volt szükség, az új technológiai folyamat bevezetésével, amely a világon a legkorszerűbbek közé tartozik, ez az idő mindössze 3,5 órára rövidült! Emellett egy újabb csempegyárat is építettek — amelyet ma helyeznek üzembe,s ezt is a legkorszerűbb gépekkel szerelték fel. Agyár építése több mint háromszázmillió dinárba került. Az eszközöket hazai és külföldi kölcsönökből biztosították, de legjelentősebb a munkaszervezet anyagi hozzájárulása, különösen az első beruházáshoz. S végül, de nem utolsósorban említjük meg, hogy a két objektumban évente nem kevesebb , mint hárommillió négyzetméter csempét állítanak elő. , Ily módon a kikindai Toza Markovic gyár európai vi- I szonylatban is a legjelentő- s sebbek közé verekedte fel I magát az ágazat keretein belül. A csempegyártás fejlesztésével bekapcsolódtak a nemzetközi munkamegosztásba is, mert szoros együttműködés alakult ki a hasonló európai gyáraikkal. A termék értékesítésével nincs különösebb gond, hiszen a csempe nagyon keresett építőartyag. Az utóbbi években a hazai piac mellett a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba , a Német Szövetségi Köztársaságba, Kuvaitba, Irakba , Iránba, Líbiába és Algériába is szállítanak csempét. Emellett szoros gazdasági kapcsolatuk van Magyarországgal, Görögországgal, Ciprussal és Izraellal is. Ezeknek az országoknak cserepet adnak el stb. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy a gyár dolgozói kiváló eredményeket értek el. Ebből az alkalomból a JKSZ XI. kongreszszusának tiszteletére ma délelőtt Kikinda és a környék dolgozói nagygyűlést tartanak. Molnár Vilmos, a Tartományi Képviselőház elnöke mond ünnepi beszédet. PERTICS Péter A JKSZ kongresszusai 1919-től 1974-ig Párttörténeti kiállítás a Forradalmi Múzeumban — Boško Krunić nyitotta meg A JKSZ kedden kezdődő XI. kongresszusának alkalmából párttörténei kiállítás nyílt tegnap délben Újvidéken, a Vajdasági Forradalmi Múzeumban „A JKSZ kongresszusai 1919-től 1974- ig” címmel. A gazdag, mintegy 200—250 eredeti dokumentumot és fényképmásolatot bemutató kiállítást Boško KRUNIĆ, a tartományi pártbizottság alelnöke nyitotta meg, szerény ünnepség keretében. A megnyitót a čerevići művelődési egyesület énekkara tette hangulatosabbá. Jelen volt Radovan VLAJKOVIC, Dusan BOGDANOV, Milenko RADOVANOV és társadalmipolitikai életünk más kimagasló képviselői. — Ennek a kiállításnak hatalmas eszmei-politikai, nevelési, művelődési és propagáló jelentősége van — mondta rövid megnyitó beszédében Boško Krunić a kiállítást méltatva, majd leszögezte, hogy a munkásosztály harcának, nemzeteink és nemzetiségeink törekvéseinek szempontjából pártunk minden eddigi kongresszusa hatalmas jelentőségű volt. Az eddigi kongreszszusok mindegyike újabb lépéssel vitt közelebb a párt szilárdulásához, előrehaladásához. Az elmúlt hat évtizedben a jugoszláv kommunisták a fejlődés, az eszmei érlelődés útját járták be, a párt pedig döntő szerepet játszott a jugoszláv szocialista társadalom kiépítésében és fejlesztésében. Boško Krunjc ezután emlékeztetett arra, hogy párttörténetünkben sorsdöntő volt az 1937. év, amikor Tito elvtárs került a JKP élére. A párt ezután a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzeti és szociális felszabadulás hordozója lett. — Újabbkori történelmünkben, a sorsdöntő pillanatokban pártunk mindig kiállta a próbát, és forradalmi célkitűzéseink valóra váltásával igazolta, hogy mindig le tudja győzni az akadályokat, az idegen politikai és eszmei nyomást, és képes megvédeni népfelszabadító háborúnk és forradalmunk vívmányait — hangsúlyozta a tartományi pártbizottság elnöke. A X. kongresszus utáni időszakról szólva elmondta, hogy ez az idő újabb korszaka volt forradalmunknak, amikor azért harcoltunk, hogy a munkásosztály és a dolgozók legyenek úrrá a társadalmi újratermelés egésze felett. ..A szocialista önigazgatás társadalmi-gazdasági és politikai rendszerének az alkotmány, a társult munkáról szóló törvény és a X. kongresszus határozatai alapján való kiépítésével hatalmas eredményeket értünk el. A XI. kongresszus a kommunisták újabb munkajellegű megbeszélése lesz — fejezte be Boško Krunjc. A XI. kongresszus alkalmából rendezett kiállítás anyagát a Forradalmi Múzeum Mitrovicán, Zomborban, Pancsován, Verbászon és más vajdasági községekben is bemutatja. Gy. J. A vendégek megtekintik a kiállítást HOLNAP! HOLNAP! HOLNAP! KILÁTÓI!!] Kommunisták 6-tól 2-ig Kerekasztal-beszélgetés Topolyán A felszólalásoktól a folyamodványokig Újvidéki, zentai, becsei és szenttamási helyzetjelentés a többnyelvűségről Először magyarul: Veljko Vlatsovic spanyolországi emlékiratai Mit olvasnak gyerekeink? Kaszás Józsefnek, az Újvidéki Pedagógiai Akadémia tanárának felmérései Csokoládé és világpolitika A párizsi Le Monde cikke a multinacionális társaságok mesterkedéseiről Ne feledkezzünk meg B. Szabó Györgyről! Bosnyák István levele A fiatalok képzőművészeti mozgalmairól Szombathy Bálint vitacikke A történelemformáló főváros Lapunk volt belgrádi tudósítóinak élménybeszámolói Belgrád a kongresszus előtt Ahogy közeledik június 20-a, a JKSZ XI. kongreszszusának első napja, Belgrád, az ország idei legnagyobb társadalmi-politikai eseményének színhelye és szervezője napról napra ünnepibb külsőt ölt. Nem is annyira a kirakatokban és a falakon megjelenő feliratokra és az úttesteket átívelő transzparensekre gondolunk most, hanem arra a spontán munkalégkörre, amelyben a főváros dolgozói, lakói szépítik, tisztítják környezetüket, csinosítják a parkokat. Valószínűleg nincs is Belgrádnak olyan munkaszervezete, dolgozója, lakója, aki erejéhez mérten valami módon ne járulna hozzá ahhoz a törekvéshez, hogy a XI. pártkongresszus több ezer küldötte, vendége jól érezze magát a fővárosban. Szorgoskodnak a közművesítők, készülnek a vendéglátóipar és a városi közlekedési vállalat dolgozói, a könyvkereskedések, emléktárgyüzletek, a főváros idegenforgalmi szövetsége stb., hogy a kongresszus napjaiban ide látogatók szép élményekkel távozzanak. Ezekben a napokban több rendezvényt, évfordulót, létesítményátadást tartanak a küszöbönálló kongreszszus jegyében. Többek között a Nemzeti Múzeumban néhány napja nyílt meg az a képzőművészeti kiállítás, amelyet a II. világháború során gyűjtőtáborokban és börtönökbe hurcolt jugoszláv hazafiak antifasiszta harca emlékének szenteltek. Ezen 82 alkotó 130 rajzát, akvarelljét, festményét, szobrát mutatják be. Tegnap este a Kolarac Népegyetemen alkalmi ünnepséggel ért véget a több napig tartó rendezvénysorozat, amelyet a kongresszusi előkészületek keretében a Stari Grad községhez tartozó Braca Rihar Általános Iskola fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendeztek. Ma este ünnepélyes keretek között átadják rendeltetésének a Száva partján létesített gyönyörű, új parkot és szabadidő-központot. Ez a 14 hektáros oázis sétányaival, sportpályáival és egyéb létesítményeivel építőinek ajándéka a JKSZ XI. kongresszusának tiszteletére. Egyben ígéret is, hogy a közeljövőben Belgrád két folyójának partján egyre több ilyen park létesül, az emberi környezet védelme érdekében. A főváros turisztikai szövetsége is jól felkészült, hogy a kongresszus idején a küldöttek és a vendégek a rendelkezésükre álló szabad idejüknek megfelelően megismerkedhessenek a főváros történelmével, kultúrájával, nevezetességeivel, egyszóval múltjával, jelenével és távlataival. Sorolhatnánk még, de úgy véljük, e néhány találomra kiragadott példa is érzékelteti a készülődés légkörét, híven tükrözi azt az ünnepi hangulatot, amely áthatja a főváros dolgozóit a JKSZ XI. kongresszusának küszöbén. V. T.