Magyar Szó, 1979. március (36. évfolyam, 73-88. szám)

1979-03-16 / 73. szám

2 KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1979. március 16., péntek KARAMANLISZ LÁTOGATÁSA k­lubb ösztönzés a jószomszédi viszonyok továbbf é­lesztésére A kölcsönös megértés és a különbségek tiszteletben tartása az egyenrangú együttműködés alapja Konsztantin Karamanlisz görög kormányfő Tito elnöknek és Ve­­selin Djuranovicnak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meg­hívására ma háromnapos hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviá­ba érkezik. A görög miniszterel­nök harmadízben találkozik Tito elnökkel. A látogatás alkalmul szolgál, hogy átfogó véleménycse­rét folytassanak a kétoldalú kap­csolatok továbbfejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A küszöbönálló jugoszláv—gö­rög megbeszéléseknek Belgrádban nagy jelentőséget tulajdonítanak, elvárják, hogy a látogatás tovább serkenti a két szomszédos és ba­ráti ország kapcsolatát és együtt­működését. A hivatalos jugoszláv körök megelégedettséggel hangsú­lyozzák, hogy a látogatás kifejezi Jugoszlávia és Görögország jó­szomszédi kapcsolatának és baráti együttműködésének magas fokát és azt, hogy folyamatosan magas szintű politikai megbeszélést foly­tatnak. Jugoszlávia összpontosí­tott figyelmet fordít a Görögor­szággal való együttműködés még gazdagabbá és tartalmasabbá téte­lére. A két eltérő társadalmi rend­szerű szomszédos ország előrelát­hatólag ezúttal is megerősíti azt a tartós irányvonalát, hogy ápolja a sokoldalú jószomszédi kapcsola­tokat és az együttműködést. Jugoszlávia szomszédaival való kapcsolatát az egyenjogúságra és az elvszerűségre építi- tiszteletben kell tartani minden ország ön­álló fejlődésre való jogát és nem­zetközi helyzetének sajátosságát. A nemzetközi kapcsolatok minden formájában Jugoszlávia az el nem kötelezettség közismert elveinek, az ENSZ Alapokmányának alkal­mazását szorgalmazza. A görög kormányfő jugoszláviai látogatására szövevényes nemzet­közi helyzetben kerül sor, a hábo­rús és válsággócok, az erőszak és az érdekövezetek politikája újabb veszélyeket teremtett. Függetlenül a kedvezőtlen folyamattól, világ­szerte több ország és nép hathatós erőfeszítéseket tesz a független­ség, az önálló fejlődés, az egyen­jogú nemzetközi kapcsolatok ki­bontakoztatására. Ilyen helyzetben a szomszédos országok kapcsola­tának fejlesztése rendkívül jelen­tős és időszerű. Jugoszlávia és Görögország a maga módján, le­hetőségeinek keretében kedvezően hozzájárul a balkáni országok kapcsolatának fejlesztéséhez, sík­­raszáll a multilaterális együttmű­ködés fokozatos erősítéséért azo­kon a területeken, ahol erre reá­lis lehetőség és közös érdekeltség van. Jugoszlávia a Görögországgal való kapcsolatában eltökélten szorgalmazza a kölcsönös gazda­sági érdekek összehangolását, a gazdasági együttműködés bővíté­sét, a kulturális kapcsolatok gaz­dagítását, a határ menti területek kapcsolatának és együttműködésé­nek bővítését, az idegenforgalom és más kölcsönös érdekeltségű te­rületek felvirágoztatásait. Belg­rádi megítélés szerint az utóbbi néhány évben állandóan felfelé íveltek a jugoszláv—görög gazda­sági kapcsolatok. A két ország árucsere-forgalmának értéke ta­valy 204 millió dollár volt. Meg­kötötték az első szerződést az ipa­ri kooperációról is. Mindkét fél úgy véli azonban, hogy még nem eléggé fejlettek a gazdasági együtt­működés magasabb és tartalma­sabb formái, még van lehetőség az együttműködés fejlesztésére az elkövetkező években. (Tanjug) AZ OLASZ KP KONGRESSZUSI ELŐKÉSZÜLETEI Se történelmi, se kompromisszum Az elv csak akkor jó, ha valóra lehet váltani A Tanjug tudósítójának levele Hóma, március Az olasz közvélemény felvetette a kérdést, mi maradt a történelmi kompromisszumból, amelynek az olasz kommunisták kongresszusi téziseikben továbbra is nagy jelen­tő­séget tulajdonítanak. A történel­mi kompromisszum a gyakorlatban egyre kevésbé történelmi és egyre kevésbé kompromisszum. A történelmi kompromisszum óhatatlanul megköveteli a kölcsö­nösséget, de ez a gyakorlatban el­maradt. Az olasz kommunisták ez­úttal is nagyra értékelik a keresz­tény és katolikus erők szerepét a civilizáció megőrzésében és a há­ború kitörésének meggátolásában. Nem korlátozva küldetésüket csu­pán e célkitűzésekre, a tézisekben egyértelműen üdvözlik a vallási meggyőződésű társadalmi, polgári és erkölcsi fejlesztésre irányuló törekvéseket. A gyakorlat megerő­sítette­­— áll a kongresszusra elő­készített okmányokban —, hogy a keresztény tudat a világunk drá­mai valóságával való szembené­zésben ösztönzi a társadalom szo­cialista átalakulásáért folytatott harcot. Minden jel szerint az ilyen megítélésre hatott a katolikus vi­lágon belüli fejlődés. XXIII. János, VI. Pál pápa idején a katolikus vi­lág érdeklődést tanúsított nemcsak a vallási eszmék, hanem a világ társadalmi változásai iránt is. Nem vitás, hogy a változások közül néhányat maguk a hívők kényszerítettek ki. S ma már ők sem olyanok, mint a múltban. Mi mással magyarázható, hogy az egy­ház számára kedvezőtlen ered­ménnyel ért véget a nemzeti nép­szavazás a házasság felbontásáról és a művi vetélésről. A kommu­nisták az ilyen magatartásban fel­ismerték a katolikus világ azon erőit, amelyeket a tézisekben a mély átalakulások és változások híveinek neveztek. Ezzel összhangban a dokumen­tumok a tőkés társadalom bírála­tának nyilvánították a hívőknek a zavargásokra, és a társadalmi el­­ferdülésekre történt reagálását, va­lamint hiteles értékek kutatását, jóllehet mindez magyarázható a vulgáris materializmus elvetésével is, amely a fogyasztói társadalom­ban jut leginkább kifejezésre. Nem vitás, mindez alapul szol­gálhat a párbeszédre, amely sajnos csak akkor lehet eredményes, ha kölcsönösen tiszteletben tartják a szellemi és a többi értéket. Nem nyert igazolást azonban, hogy mindkét fél egyaránt hajlandó erre. Sokan például elvitatják a történelmi kompromisszumot, kü­lönösen akkor, amikor lehetőség nyílik gyakorlati alkalmazására. A legutóbbi példa erre a katolikus Kereszténydemokrata Párt vétója, amellyel meggátolta a kommunis­­­­ták belépését a regionális kormá­nyokba és közigazgatási szervekbe. Nemcsak a fentiek miatt a kong­resszus előtti vitában sok szó esett a történelmi kompromisszumról. Szembeötlött, hogy a tézisek e fo­galomról, mint elvről beszélnek, a tagság pedig gyakorlati alkalmazá­sának lehetőségét boncolgatta. Végső soron a legmagasztosabb elv értékét az szabja meg, meny­nyire alkalmazható a gyakorlat­ban. Dusán MIKI,JA MAGYARORSZÁG Az 1848-as forradalom megünneplése Magyarországon tegnap ünnepé­lyesen megemlékeztek március 15- SANTO DOMINGO Letartóztatták a Bolgár KP küldöttségének vezetőjét A Prensa Latina hírügynökség jelentette, hogy a Santo Domin­­gó-i repülőtéren megérkezés után azonnal letartóztatták a Bolgár KP küldöttségének vezetőjét és a Haiti Kommunista Párt képvise­lőjét, akik részt akartak venni a Dominicai KP kongresszusán. Az értesülések szerint a bolgár küldöttség élén Petrov Mihajlo áll, a haiti kommunisták küldött­ségét pedig René Theodor főtitkár vezeti. A dominicai hatóságok nem ad­tak beutazási engedélyt a szocia­lista országok kommunista pártjai képviselőinek, akiket a dominicai kommunisták meghívtak II. kong­resszusukra. Nem kaptak beuta­zási engedélyt Románia, Magyar­­ország, a Szovjetunió és Vietnam képviselői. A bolgár küldöttséget a repülőtéren tartóztatták le, va­lószínűleg azért, mivel beutazási engedély nélkül érkeztek az or­szágba. éről, az ország nemzeti ünnepé­ről, Kossuth Lajos 1848-as forra­dalmának kezdetéről, amikor a tö­megek Európa-szerte szembefor­dultak a feudalizmussal és a nem­zeti elnyomás politikájával. Március 15-e megünneplésének korábban kifejezetten nacionalista jellege volt, Magyarország ez idő szerint nemzeti és osztálytartalom­mal telíti az évfordulóra rende­zett ünnepségeket. Március 15-ét, a másik két nagy nemzeti ünnep, a Kun Béla által március 21-én indított forradalom és a fasizmus alól való felszabadulás (április 4-e) ünnepeinek keretébe helyezi. Petőfinek és Kossuthnak a füg­getlenség kivívásáért és a nemzet önállóságáért harcra szólító jel­szavait az érvényre juttatott osz­tályszempontok tükrében értéke­lik, de nem fosztják meg őket nemzeti és hazafias tartalmuktól, minthogy mindezek valamennyi magyar állampolgárhoz közel áll­nak. Magyarország a néhány nap múlva beköszöntő ünnepre készü­lődik, hogy méltóképpen emlékez­zen meg újabb kori történelme egyik legjelentősebb dátumának 60. évfordulójáról, március 21-éről, a Tanácsköztársaság győzelméről. (Tanjug) BELGRÁD Ülésezett a Jugoszláv—japán vegyes bizottság Napirenden a jobb együttműködést gátló problémák Belgrádból jelenti a Tanjug. A Jugoszláv—japán gazdasági együttműködési vegyes bizottság tegnapi első ülésén, amelyet a belgrádi külkereskedelmi titkársá­gon tartottak meg, kivizsgálták az együttműködés alakulását, és megvitatták a két ország gazdasá­gi kapcsolatainak fejlesztési lehe­tőségeit. Jugoszlávia és Japán gaz­dasági kapcsolatai az árucsere­forgalomra korlátozódnak, s ez egyik fél szükségleteit sem elégí­ti ki. Tavaly mindössze 134 millió dollár értékű árucsere-forgalmat bonyolítottak le, a jugoszláv ex­port 15 millió, az import pedig 119 millió dollár értékű volt. A behozatal tehát csupán 12,8 szá­zaléka volt a kivitelnek, ez a ju­goszláv gazdaság leggyengébb eredménye az árucsere-forgalom­ban. A tegnapi ülésen elemezték az egyes problémákat, és rámutattak megoldásuk lehetőségeire. A jugoszláv—japán vegyes bizottság tegnapi üléséről Véget ért Kurtovic latin-amerikai útja Magas fokú nézetazonosság az el nem kötelezettek szerepét illetően Véget ért Todo Kurtovicnak, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének Országos Választ­mánya elnökének több napos, si­keres latin-amerikai körútja. A Mexikó, Venezuela és Panama l­egj­elentősebb személyiségeivel folytatott megbeszélések tükrözték a nagyfokú nézetazonosságot, első­sorban az el nem kötelezettek­nek a nemzetközi kapcsolatban betöltött helyét és szerepét ille­tően. A látogatássorozat számot­tevően hozzájárult a Szocialista Szövetség és az említett országok politikai szervezetei együttműkö­désének bővítéséhez, Jugoszláviá­nak Venezuelával, Mexikóval és Panamával való kapcsolatának fejlesztéséhez. Mexikóban Todo Kurtovic részt vett a kormányzó Intézmények Forradalmi Párt megalakításának 50. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségen, megbeszéléseket folytatott a párt legmagasabb rangú vezetőivel, valamint más mexikói politikai szervezetek te­kintélyes személyiségeivel. A me­xikói tárgyaló fél kidomborította Tito elnök jelentős szerepét a bé­kéért, a haladásért, az el nem, kö­telezettek egységének megszilár­dításáért folytatott harcban. Venezuelában előtérbe helyezték, hogy erősíteni kell az el nem kö­telezettek mozgalmát. Todo Kur­­tovic tárgyalt az ország két leg­erősebb pártjának, a Keresztény­­szociális Párt és a Demokrata Akciópárt vezetőivel, valamint más politikai szervezetek képviselőivel. Panamában fogadta Aristides Royo köz­társasági elnök, első íz­ben tárgyal a Forradalmi Demok­ratikus Párttal, amelyet nemrégi­ben alakítottak azzal a céllal, hogy szavatolja a társadalmi, gaz­dasági és politikai reform folyto­nosságát. Panama képviselői a megbeszé­léseken külön köszönetet mondtak Josip Broz Tito elnöknek és Jugo­szláviának a Panama-csatornára vonatkozó új szerződésről folyta­tott megbeszélések idején nyújtott jelentős támogatásért. Kifejezték eltökéltségüket, hogy továbbra is sokoldalúan támogatják az el nem kötelezettek mozgalmának meg­szilárdítását, a békéért folytatott küzdelmet, fellépnek a világnak tömbökre való felosztása ellen. A JDNSZSZ küldöttségének tagja volt Dušan Popovic, a VDNSZSZ Tartományi Választmá­nyának elnöke és mások. (Tanjug) NYUGAT-BERLI VÁLASZTÁS ELŐTTI BOTRÁNYOK A nyugat-berlini új városi ta­nács tagjainak választási kampá­nyára rányomták bélyegüket a korrupciós botrányok. A válasz­tást egyébként vasárnap bonyolít­ják be. Az affért a Der Spiegel című hamburgi napilap robbantotta ki, nyilvánosságra hozva, hogy az el­­­­lenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) tetemes összeget kínált egy­­ építőipari vállalkozónak, ha komp­­­­romittáló adatokat közöl Dietrich­­ Stobberól, a jelenlegi polgármes­­t­­erről, a Szociáldemokrata Párt (SPD) fő jelöltjéről. A Kereszténydemokrata Unió nem tagadja, hogy információt kért, de nem ismerte be, hogy pénzt kínált. Azt állítja, hogy az említett vállalkozó kérte megju­­talmazását. A vasárnapi választáson a leg­nagyobb eséllyel a három legerő­sebb párt, a 30 éve ellenzékben le­vő CDU, valamint a két koalíciós párt, az SPD és a Szabad Demok­rata Párt (FDP) indul. A pártok gazdasági és kommunális program­ja között nem nagy az eltérés, a legnagyobb vitát Nyugat-Berlin státusa robbantotta ki. Az SPD és az FDP ígéretet tett, hogy a jövő­ben is tárgyal az NDK-val. Az el­lenzéki CDU szerint fokozottabban előtérbe kell helyezni Nyugat-Ber­­linnek az NSZK-hoz való tartozá­sát, s engedményekre kell kény­szeríteni az NDK-t. A szavazás kimenetele teljesen bizonytalan. A közvélemény-kuta­tás eredményei szerint az SPD és a CDU megszerezheti a szavazatok hozzávetőlegesen 45, az FDP pedig 3­7 százalékát. (Tanjug) Amerikai megfigyelők Rhodesiában A France Presse jelentése sze­rint az amerikai szenátus külügyi bizottsága javasolta, hogy küldje­nek 25—30 megfigyelőt Rhodesiá­ba az áprilisi választások szabá­lyosságának ellenőrzésére. A külügyi bizottság a javaslatot 8 szavazattal 2 ellenében fogadta el. George McGowern demokrata szenátor annak a véleményének adott hangot, hogy a megfigyelők jelentése hozzájárul majd ahhoz, hogy Carter amerikai elnök köny­­nyebben dönthessen, vajon meg­szünteti vagy folytatja Ian Smith fajüldöző rendszere elleni gazda­sági szankciókat. A megfigyelőknek Salisburybe való küldését egyébként jóvá kell hagynia az amerikai kongresszus mindkét házának. A Zimbabwei Felszabadítási Front nemrégiben felkérte az ENSZ tagországait, hogy ne küld­jék el megfigyelőiket az április 20-án kezdődő választásra, ame­lyet Ian Smith szervez az úgyne­vezett belső megoldás keretében. A választáson nem vesznek részt Zimbabwe felszabadítási mozgal­mainak képviselői.

Next