Magyar Szó, 1979. március (36. évfolyam, 73-88. szám)

1979-03-16 / 73. szám

4_ BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1979. március 16., péntek Nehéztraktorok: Mezőgépek a Peleibe! (1.) Együttműködés van kialakulóban az ausztriai Steyr-céggel • Már tavaszra kapható lesz a közös gyártmány A Pobeda nemsokára Steyr-típusú traktorokat fog gyártani Vajdaság gépipara számára, és ezek már most a tavasszal a hazai piacra kerülnek. A vállalkozás nagyszabású, ígéretes, de egyben némi kockázattal is jár, és minden bizonnyal ellenállásokkal, el­lenakciókkal találja magát szembe. Az a kérdés, mennyire lesz ér­demes, célszerű és gazdaságos. Nem kell adatokkal külön bizo­nyítani, hogy az országban a me­zőgazdasági terményekből, búzából, kukoricából, napraforgóból és cu­korrépából a piaci felesleg legna­gyobb részét Vajdaság adja. Ez a termelés az elmúlt két évtized alatt igen gyorsan fejlődött, növe­kedett, jórészt erőteljes gépesítés révén. Ma már a mezőgazdasági szervezetek is, az egyéni termelők is sok gépet alkalmaznak. Ezt tá­masztja alá és szemlélteti egyebek között az, hogy 1978 végén Vajda­ságban 61 000 traktor volt, ebből 11 000 a szocialista, 60 000 pedig a magánszektorban. Együttvéve bi­zonyára több is van a kelletnél, úgyhogy kihasználásuk hatásfoka nem elég magas. Ez azonban min­denekelőtt az egyéni termelők traktoraira vonatkozik, amelyek kisebb teljesítményűek, gyengéb­bek, s tulajdonosaiknak nincs elég mukagépük ahhoz, hogy jobban hasznosíthassák őket. A mezőgazdasági szervezetek esetében egészen más a helyzet. Traktorállományuk szám szerint talán megfelelne az igényeknek, de még mindig kevés a nagyobb tel­jesítményű erőgép, amely nehe­zebb, több munkát egyesítő mező­gépeket üzemeltethet. A vajdasági Mezőgazdasági Gépesítési Intézet megállapítása szerint a nagyüze­mi növénytermesztésben a 160, sőt 200 lóerősnél erősebb traktorok al­kalmazása felé vezet a gépesítés fejlődése a világon a költségek csökkentése miatt, s ezt követnie kell Vajdaságnak is, ahol a leg­erősebb a nagyüzemi termelés a szocialista szektoron belül. Elhasználódott traktor­­állomány Vajdaságban a mezőgazdasági szervezetek traktorállományának az a legnagyobb betegsége, hogy elavult, elhasználódott, 85 száza­lékban le kellett írni. A gépek leg­nagyobb részét csak rendkívül nagy költségekkel lehet üzemben tartani, mert nagy az üzemanyag­­fogyasztásuk, állandóan új és új alkatrészekre van szükség, s a ja­vítások miatt sok a kiesés, mindez pedig sok veszteséget okoz. Vajdaságban tehát a mezőgaz­dasági szervezeteknek nagy szük­­s­égük­ van korszerű nehéztrakto­rokra. A követelmény nem új keletű. Tekintettel arra, hogy a hazai traktorgyárak nem gyártottak na­gyobb teljesítményű gépeket, vagy csak keveset, a mezőgazdaság be­hozatalra szorult. Megszokott, de nem megengedhető szervezetlenség következtében ebből aztán nagy tarkaság keletkezett. Végtére még­is a John Deere amerikai cég ki­váló minőségű, tetszetős és kényel­mes gépeiből vásároltunk legtöb­bet. Már nem is feltűnő, hogy szá­munkra a zágrábi Poljoobs­.crba külkereskedelmi vállalat intézte a behozatalt, s nem például az újvi­déki Agrovojvodina. Ezeknek az amerikai gépeknek kooperációban való gyártása a travniki Bratstvo Traktorgyárban indult meg, de évente csak 50—60 került a piacra. S ha nehéztraktorokból volt is annyi az országban vagy Vajdaság­ban, hogy el lehetett végezni a munkát, a pótalkatrészek ellátásá­val azonban már nemigen törődött senki, sem a gyárak, sem pedig a kereskedelmi vállalatok. A nehéz­ségek, a károk ismeretesek, hiszen évente többször is visszatérő prob­lémaként állnak a mezőgazdaság előtt. A nagy teljesítményű gépekből keveset gyártunk A jugoszláv traktorgyártás sokat termel, de ez nem mindig azonos a fejlettséggel. A konjunktúra ezt az ágazatot a könnyebb traktorok gyártása felé terelte, nagyobbára az egyéni termelőknél felduzzadt kereslet miatt. A tervek szerint a meglevő hét traktorgyár az idén 52 670 különböző típusú és erejű traktort fog gyártani, legtöbbet a belgrádi IMT (34 800). A bjerovari Tomo Vinkovic 6000, a belgrádi k­rakovicai IMR 3900, a rijekai Tor­pedo 4300, a štorei vasművek új üzeme 3000, a ljubljanai Avtomon­­taža 580, a travniki Bratstvo pe­dig 190 traktort fog előállítani. Ebből 90—120 lóerősből csupán 900-at, 120 lóerősnél erősebből pe­dig csupán 700—750-et állítanak elő. Ez jóval kevesebb a szükség­letnél. Nyilván a gyárak növelni fogják a nehéztraktorok gyártását, s ezt már jelezte a travniki Bratst­vo, a belgrádi IMT pedig már az újvidéki vásáron be fogja mutat­ni az új 200 lóerősnél erősebb gé­pét. A travniki John Deere-típusú gép előállítása azonban elég nagy devizakiadással jár, az IMT gépei pedig minőségileg nem éppen ki­fogástalanok az eddigi gyakorlat szerint. Gyorsan kopnak, javításuk nincs jól megszervezve. Márpedig a mezőgazdaságnak, a szocialista szektornak olyan ne­héztraktorra van szüksége, amely világviszonylatban a legkorszerűb­bek közé tartozik, nagy teljesít­ményre képes, devizakiadás nélkül lehet előállítani valamelyik jóhírű külföldi céggel együtt, nem ront­ja a talajt, kisebb az üzemanyag­fogyasztása, jó erőátviteli megol­dása van, s kiváló minőségű, jól összeegyeztetett munkagépek né­pes családját lehet rákapcsolni. Ismeretes, hogy a kapcsolható munkagépek több fajtájából is nagy behozatalra szorulunk. A me­zőgazdaság gépesítése nem is a traktoron áll vagy bukik, hanem a munkagépeken. Érdemes foglal­kozni gyártásuk lehetőségével. Az újvidéki Pobeda Gépgyár szakemberei alapos tanulmányozás révén eljutottak addig a megálla­pításig, hogy az ausztriai Steyr- Daimler-Puch cégnek a traktorai­­ felelnek meg legjobban ezeknek a követelményeknek. SIFLIS Lajos (Holnap: A Pobeda tervei) Csak az építőiparnak fut cement Magyarországról hamarosan 25 00Q tonna érkezik Cement, tégla és más építőanyag után érdeklődve végigjártuk teg­nap az újvidéki fatelepeket, és mindenütt ugyanazt a választ kap­tuk: nincs. Senki sem tudta meg­mondani, mikor lesz, igényléseket, befizetéseket sem fogadhatnak el, pedig óriási az érdeklődés. Az Ag­rovojvodina nagykereskedelmi vál­lalat lerakatában Lazar DORIC munkavezető szerint légj­obb lesz, ha átmásoljuk azt, amit már tavaly is megírtunk, mert azóta szinte semmit sem változott a helyzet. „ Ma például 90 tonnát kap­tunk ebből valamennyit elküld­­tünk Kanizsára és Becsére az épí­tőipari munkaszervezeteknek. Na­ponta 250 tonnányinak kellene ér­keznie, hogy úgy-ahogy eleget te­gyünk a keresletnek. Az építőipar számára tehát, ha nehezen is, de biztosítják a ce­mentet, de mi történik a magán­építkezőkkel, ők hogyan juthatnak hozzá? — Ki kell lesni, mikor érkezik újabb szállítmány — mondta Mar­ko aCIMOVIC a Technometal Kiskereskedelmi Vállalat leraka­­tának vezetője. — Nekünk az len­ne a feladatunk, hogy a magán­­építkezőket ellássuk építőanyag­gal, de sajnos csak nagy üggyel­­bajjal megy. Ma például 15 tonna cementet kaptunk, hosszú szünet után először, ki sem raktuk, hanem küldtük tovább a Vojvodina Építő­ipari Munkaszervezetnek Talán majd a behozatal enyhíti ezt a nagy cementhiényt. Az Agrovoj­­vodina ugyanis 25 000 tonna cement behozatalát tervezi Magyarország­ról. A szállítmánynak 10 napon belül meg kellene érkeznie. Tégla sincs egyelőre, de április közepére már megérkezik az első szállít­mány. Kanizsáról éppen ma kap­tunk 5000 darab cserepet, és re­méljük, a jövőben is zavartalan lesz az ellátás. Hasonló választ kaptunk még né­hány fatelepen is, és mint megtud­tuk, vidéken sem jobb a helyzet. Cement sehol sem kapható. Med­dig lesz ez így, mire számíthatunk? A beocsini cementgyár illetékesei azt állítják, hogy a társadalmi megállapodásban vállalt kötelezett­ségeknek eleget tesznek, és az év végéig leszállítják a tervezett 400 000 tonna cementet a keres­kedelemnek. Hogyan osztja el ezt a mennyiséget a kereskedelem, az szerintük már a kereskedelmi munkaszervezetek gondja. A teg­napi gyors felmérés azonban azt mutatja, hogy a rendszertelenül érkező cementszállítmány elosztá­sa valóban gondot okoz. Elsősor­ban azért, mert az ami érkezik, annyi, mint csepp a tengerben. Cs. Zs. A kanizsai cserépgyárból megérkezett az 5000 darabból álló első szállítmány (Lazukics Anna felv.) Tud-e elsősegélyt nyújtani? Kevesen mernének a kérdésre igennel válaszolni. Még azok sem lehetnek biztosak a dolgukban, akik egyszer már elsajátították az életmentés tudományát. A felszabadulástól máig 8,5 mil­lió embert képezett ki hazánkban a Vöröskereszt az elsősegélynyúj­tásra. Valamikor azonban mások voltak a követelmények, nem árt tehát idevágó ismereteinket az újabb eljárásokkal bővíteni. Egyre több a közúti baleset, és sajnos a munkahelyi sérülések is egyre gyakoribbak. Nem állha­tunk ölbe tett kézzel az életért küzdő társunk előtt, csak azért, mert nem tudunk neki elsősegélyt nyújtani. Segítségünkre lesz majd az újvidéki Vöröskereszt-szervezet abban, hogy boldogulhassunk ilyen helyzetekben. Szombatonként a Vöröskereszt indítványozására a Magyar Szó is közli majd az elsősegélynyújtási tanfolyam rajzokkal illusztrált anyagot. Egy-egy tematikai rész elsajátítása után pedig az újvi­déki Vöröskereszt-szervezet helyi egysége a Duna-park közelében a gyakorlatban is bemutatja a vérnyomásmérés, a mesterséges légzés, a szívmasszírozás tudomá­nyát. (g. m. zs.) Meggyfa nem található az egész országban! őszre kétszer több facsemete a szabadkai Perfiarában Milojko SPREMIC kérdően né­zett rám. Nem értette, hogy a ta­vaszi vagy az őszi ültetési idő­szakra gondoltam-e, amikor azt kérdeztem: milyen újdonságokat készítettek elő, mit terjesztettek ki erre az esztendőre? — Nem dicsekedhetünk már va­lami nagy választékkal, különösen facsemetékbel. A kereslet állandó­an növekszik, különösen az új faj­ták érdeklik a termelőket, de a már régebben meghonosodottak iránt is évről évre fokozódik az érdeklődés. A bogyós gyümölcs­­félék közül tüske nélküli szeder­rel, málnával, ribizlivel és egres­sel rendelkezünk. A szőlővessző iránt is elég nagy az érdeklődés, öt újdonsággal dicsekedhetünk, éspedig hazai fajtákkal. Ezek a De­­mir Kapija, Grocanka, Negod­ni Rubin, Smederevói Muskotály és a Župljanka — mondotta a szabad­kai Peščara szakembere. Majd mint a későbbiekben látni fogjuk, az almafacsemeték iránti kereslet is fokozódik. Erre kértünk magyarázatot Milojko Spremiétől, különös tekintettel arra, hogy az almafa gondozása rengeteg időt és jelentős anyagi kiadást követel, hiszen nagyon sok kártevője van az almának. Azonkívül a termés értékesítése szinte évről évre ne­hezebb. Természetesen a nagyobb mennyiségek értékesítésére gon­dolunk. Szerinte az almafaültetvé­­nyek lassan már elöregednek e vi­dék országos hírű termesztési terü­letén. Nagyon időszerű az újítás, és tulajdonképpen ezért készít elő a Peščara kertészete őszre a tava­lyinál kétszer nagyobb mennyiségű csemetét. Egyébként is az itteni al­­mafaalany kitűnő, s a homokvidék sok fajtát nagyon jól megterem. Jelenleg is kapható még több fajta korai és téli almafacsemete és ha­zai dió. — őszre 100 000 önmegterméke­­nyülő meggyfacsemetét készítünk elő. Ez is nagyon keresett, és el­mondhatom, hogy most például az egész országban nem található facsemete egyetlen kertészetben sem. Ezenkívül 10 000 cseresznyét, 40 000 sárgabarackot (fehérszilva­­alanyon), 30 000 különböző fajtájú szilvát és körülbelül 40 000 ősziba­rack-facsemetét bocsátunk áruba. Lesz még körülbelül 20 000 mandu­­lafa-csemete, éspedig keserűman­dulára és őszibarackra oltva. Kör­téből 20 000 korai és kései csemetét, almából pedig 200 000-et készítünk elő. Ezek között is lesz korai ,és kései, éspedig M—9, M—26, M—106, M—4 és A—2 alanyú cse­meténk. A dió kedvelőit egy új ol­tott bolgár fajtával örvendeztetjük meg, ebből 2000 csemete lesz. A PeSfara facsemetéi országszer­te keresettek, így például Zágráb­ba, Trebinjébe, Mosztárba és Szlo­véniába szállít belőle jelentős mennyiséget. Érdekes, hogy Vaj­daságban éppen Szabadka környé­ke vásárol legtöbb facsemetét a Peščaraban, éspedig évente átlag 100 000 darabot. Még valamit a meggyről. Az őszre tervezett meggyfacsemetét már előre elad­ták. Nagygazdaságok vásárolták meg, miután gépesítették a meggy termésének betakarítását. T. I. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Kitiltották a nomádokat, de itt vannak A nyáj mindent letarol: föl­falja a lábon maradt kukoricát, lelegeli a sarjadó búzát, ketté­harapja a bokrosodó olajrepce szárát, lerágja a lucernát... Annak ellenére, hogy szigo­rúan tilos, továbbra is nomád juhtenyésztők járják Vajdasá­got. Riporterünk Topolya kör­nyékén bukkant rájuk, de jár­tak Gunarasnál, Bajsánál is. Vajon mit mondanak az ottani termelők a tetemes kárról, s hogyan vélekednek a bosnyák juhászok? Holnap lapunk 6. oldalán egész oldalas riportban találják meg olvasóink a választ. Csökken a vágósertések száma Van-e elég vágóállat? E kérdéssel kapcsolatban a Ve­nne vágóhíd nyersanyagosztályán a következő ismertetést kaptuk. A tavalyi nyári nagy „sertés­­vágás” után még nem olyan nagy a vágóállathiány, mint ahogyan várni lehetett. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy van elég vágósertés. A Venne vágóhíd napi terve 960 darab sertés feldolgozása, de csak 750—800 darabot sikerül össze­szednie. A szó szoros értelmében összeszedésről van szó, mert az Agrocoop keretében működő gaz­daságok és szövetkezeti társaster­melési részlegek nem tesznek ele­get a szerződésben vállalt kötele­zettségnek. A Venacban úgy íté­lik meg, hogy nem azért nem szállítják le a sertést, mert nincs, hanem mert a szerződésen kívül, más, többet fizető — főleg horvát és szlovén — vágóhidaknak adják el a sertést. Becslésük szerint az Agrocoop szervezetei az előállított vágóállatoknak csak a felét adják át a Venacnak. Egyes szervezetek maradéktalanul teljesítik a szer­ződéses sertések leszállítását, de vannak olyanok is, amelyek min­den sertést másnak adnak. A Venacnak tehát nagy gondot okoz a vágóállat beszerzése, de úgy látják, hogy májusig, júniusig túlzottan nagy hiány nem lesz.­­ Sok nehézséget okoznak szá­munkra a tőzsdei jelentések is. Ezekben ugyanis a legmagasabb árat jelzik, és nem azt, hogy mi volt az átlagos ár. Például a már­cius első heti tőzsdei jelentés 26,5—27 dináros árat jelöl, de azt már a lapok és a rádió, televízió nem közli, hogy 150 sertéstelepről származó és 1230 társastermelés­­ben nevelt sertést kínáltak fel csupán, viszont több ezres volt a kereslet, és még nagyobb mennyi­ségben vásároltak fel sertést a vajdaság vágóhidak a tőzsdei je­lentésben szereplő áron alul. A vágómarhákkal kapcsolatban a helyzet nem változott. Nincs elég növendékmarha már évek óta. A Venae igénye 1000 darab vágómarha havonta, de 600-nál többet nem sikerül összeszedni. A hiány következtében sajnos az árak szinte napról napra emel­kednek. m. m.

Next