Magyar Szó, 1979. március (36. évfolyam, 73-88. szám)
1979-03-16 / 73. szám
4_ BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1979. március 16., péntek Nehéztraktorok: Mezőgépek a Peleibe! (1.) Együttműködés van kialakulóban az ausztriai Steyr-céggel • Már tavaszra kapható lesz a közös gyártmány A Pobeda nemsokára Steyr-típusú traktorokat fog gyártani Vajdaság gépipara számára, és ezek már most a tavasszal a hazai piacra kerülnek. A vállalkozás nagyszabású, ígéretes, de egyben némi kockázattal is jár, és minden bizonnyal ellenállásokkal, ellenakciókkal találja magát szembe. Az a kérdés, mennyire lesz érdemes, célszerű és gazdaságos. Nem kell adatokkal külön bizonyítani, hogy az országban a mezőgazdasági terményekből, búzából, kukoricából, napraforgóból és cukorrépából a piaci felesleg legnagyobb részét Vajdaság adja. Ez a termelés az elmúlt két évtized alatt igen gyorsan fejlődött, növekedett, jórészt erőteljes gépesítés révén. Ma már a mezőgazdasági szervezetek is, az egyéni termelők is sok gépet alkalmaznak. Ezt támasztja alá és szemlélteti egyebek között az, hogy 1978 végén Vajdaságban 61 000 traktor volt, ebből 11 000 a szocialista, 60 000 pedig a magánszektorban. Együttvéve bizonyára több is van a kelletnél, úgyhogy kihasználásuk hatásfoka nem elég magas. Ez azonban mindenekelőtt az egyéni termelők traktoraira vonatkozik, amelyek kisebb teljesítményűek, gyengébbek, s tulajdonosaiknak nincs elég mukagépük ahhoz, hogy jobban hasznosíthassák őket. A mezőgazdasági szervezetek esetében egészen más a helyzet. Traktorállományuk szám szerint talán megfelelne az igényeknek, de még mindig kevés a nagyobb teljesítményű erőgép, amely nehezebb, több munkát egyesítő mezőgépeket üzemeltethet. A vajdasági Mezőgazdasági Gépesítési Intézet megállapítása szerint a nagyüzemi növénytermesztésben a 160, sőt 200 lóerősnél erősebb traktorok alkalmazása felé vezet a gépesítés fejlődése a világon a költségek csökkentése miatt, s ezt követnie kell Vajdaságnak is, ahol a legerősebb a nagyüzemi termelés a szocialista szektoron belül. Elhasználódott traktorállomány Vajdaságban a mezőgazdasági szervezetek traktorállományának az a legnagyobb betegsége, hogy elavult, elhasználódott, 85 százalékban le kellett írni. A gépek legnagyobb részét csak rendkívül nagy költségekkel lehet üzemben tartani, mert nagy az üzemanyagfogyasztásuk, állandóan új és új alkatrészekre van szükség, s a javítások miatt sok a kiesés, mindez pedig sok veszteséget okoz. Vajdaságban tehát a mezőgazdasági szervezeteknek nagy szükségük van korszerű nehéztraktorokra. A követelmény nem új keletű. Tekintettel arra, hogy a hazai traktorgyárak nem gyártottak nagyobb teljesítményű gépeket, vagy csak keveset, a mezőgazdaság behozatalra szorult. Megszokott, de nem megengedhető szervezetlenség következtében ebből aztán nagy tarkaság keletkezett. Végtére mégis a John Deere amerikai cég kiváló minőségű, tetszetős és kényelmes gépeiből vásároltunk legtöbbet. Már nem is feltűnő, hogy számunkra a zágrábi Poljoobs.crba külkereskedelmi vállalat intézte a behozatalt, s nem például az újvidéki Agrovojvodina. Ezeknek az amerikai gépeknek kooperációban való gyártása a travniki Bratstvo Traktorgyárban indult meg, de évente csak 50—60 került a piacra. S ha nehéztraktorokból volt is annyi az országban vagy Vajdaságban, hogy el lehetett végezni a munkát, a pótalkatrészek ellátásával azonban már nemigen törődött senki, sem a gyárak, sem pedig a kereskedelmi vállalatok. A nehézségek, a károk ismeretesek, hiszen évente többször is visszatérő problémaként állnak a mezőgazdaság előtt. A nagy teljesítményű gépekből keveset gyártunk A jugoszláv traktorgyártás sokat termel, de ez nem mindig azonos a fejlettséggel. A konjunktúra ezt az ágazatot a könnyebb traktorok gyártása felé terelte, nagyobbára az egyéni termelőknél felduzzadt kereslet miatt. A tervek szerint a meglevő hét traktorgyár az idén 52 670 különböző típusú és erejű traktort fog gyártani, legtöbbet a belgrádi IMT (34 800). A bjerovari Tomo Vinkovic 6000, a belgrádi krakovicai IMR 3900, a rijekai Torpedo 4300, a štorei vasművek új üzeme 3000, a ljubljanai Avtomontaža 580, a travniki Bratstvo pedig 190 traktort fog előállítani. Ebből 90—120 lóerősből csupán 900-at, 120 lóerősnél erősebből pedig csupán 700—750-et állítanak elő. Ez jóval kevesebb a szükségletnél. Nyilván a gyárak növelni fogják a nehéztraktorok gyártását, s ezt már jelezte a travniki Bratstvo, a belgrádi IMT pedig már az újvidéki vásáron be fogja mutatni az új 200 lóerősnél erősebb gépét. A travniki John Deere-típusú gép előállítása azonban elég nagy devizakiadással jár, az IMT gépei pedig minőségileg nem éppen kifogástalanok az eddigi gyakorlat szerint. Gyorsan kopnak, javításuk nincs jól megszervezve. Márpedig a mezőgazdaságnak, a szocialista szektornak olyan nehéztraktorra van szüksége, amely világviszonylatban a legkorszerűbbek közé tartozik, nagy teljesítményre képes, devizakiadás nélkül lehet előállítani valamelyik jóhírű külföldi céggel együtt, nem rontja a talajt, kisebb az üzemanyagfogyasztása, jó erőátviteli megoldása van, s kiváló minőségű, jól összeegyeztetett munkagépek népes családját lehet rákapcsolni. Ismeretes, hogy a kapcsolható munkagépek több fajtájából is nagy behozatalra szorulunk. A mezőgazdaság gépesítése nem is a traktoron áll vagy bukik, hanem a munkagépeken. Érdemes foglalkozni gyártásuk lehetőségével. Az újvidéki Pobeda Gépgyár szakemberei alapos tanulmányozás révén eljutottak addig a megállapításig, hogy az ausztriai Steyr- Daimler-Puch cégnek a traktorai felelnek meg legjobban ezeknek a követelményeknek. SIFLIS Lajos (Holnap: A Pobeda tervei) Csak az építőiparnak fut cement Magyarországról hamarosan 25 00Q tonna érkezik Cement, tégla és más építőanyag után érdeklődve végigjártuk tegnap az újvidéki fatelepeket, és mindenütt ugyanazt a választ kaptuk: nincs. Senki sem tudta megmondani, mikor lesz, igényléseket, befizetéseket sem fogadhatnak el, pedig óriási az érdeklődés. Az Agrovojvodina nagykereskedelmi vállalat lerakatában Lazar DORIC munkavezető szerint légjobb lesz, ha átmásoljuk azt, amit már tavaly is megírtunk, mert azóta szinte semmit sem változott a helyzet. „ Ma például 90 tonnát kaptunk ebből valamennyit elküldtünk Kanizsára és Becsére az építőipari munkaszervezeteknek. Naponta 250 tonnányinak kellene érkeznie, hogy úgy-ahogy eleget tegyünk a keresletnek. Az építőipar számára tehát, ha nehezen is, de biztosítják a cementet, de mi történik a magánépítkezőkkel, ők hogyan juthatnak hozzá? — Ki kell lesni, mikor érkezik újabb szállítmány — mondta Marko aCIMOVIC a Technometal Kiskereskedelmi Vállalat lerakatának vezetője. — Nekünk az lenne a feladatunk, hogy a magánépítkezőket ellássuk építőanyaggal, de sajnos csak nagy üggyelbajjal megy. Ma például 15 tonna cementet kaptunk, hosszú szünet után először, ki sem raktuk, hanem küldtük tovább a Vojvodina Építőipari Munkaszervezetnek Talán majd a behozatal enyhíti ezt a nagy cementhiényt. Az Agrovojvodina ugyanis 25 000 tonna cement behozatalát tervezi Magyarországról. A szállítmánynak 10 napon belül meg kellene érkeznie. Tégla sincs egyelőre, de április közepére már megérkezik az első szállítmány. Kanizsáról éppen ma kaptunk 5000 darab cserepet, és reméljük, a jövőben is zavartalan lesz az ellátás. Hasonló választ kaptunk még néhány fatelepen is, és mint megtudtuk, vidéken sem jobb a helyzet. Cement sehol sem kapható. Meddig lesz ez így, mire számíthatunk? A beocsini cementgyár illetékesei azt állítják, hogy a társadalmi megállapodásban vállalt kötelezettségeknek eleget tesznek, és az év végéig leszállítják a tervezett 400 000 tonna cementet a kereskedelemnek. Hogyan osztja el ezt a mennyiséget a kereskedelem, az szerintük már a kereskedelmi munkaszervezetek gondja. A tegnapi gyors felmérés azonban azt mutatja, hogy a rendszertelenül érkező cementszállítmány elosztása valóban gondot okoz. Elsősorban azért, mert az ami érkezik, annyi, mint csepp a tengerben. Cs. Zs. A kanizsai cserépgyárból megérkezett az 5000 darabból álló első szállítmány (Lazukics Anna felv.) Tud-e elsősegélyt nyújtani? Kevesen mernének a kérdésre igennel válaszolni. Még azok sem lehetnek biztosak a dolgukban, akik egyszer már elsajátították az életmentés tudományát. A felszabadulástól máig 8,5 millió embert képezett ki hazánkban a Vöröskereszt az elsősegélynyújtásra. Valamikor azonban mások voltak a követelmények, nem árt tehát idevágó ismereteinket az újabb eljárásokkal bővíteni. Egyre több a közúti baleset, és sajnos a munkahelyi sérülések is egyre gyakoribbak. Nem állhatunk ölbe tett kézzel az életért küzdő társunk előtt, csak azért, mert nem tudunk neki elsősegélyt nyújtani. Segítségünkre lesz majd az újvidéki Vöröskereszt-szervezet abban, hogy boldogulhassunk ilyen helyzetekben. Szombatonként a Vöröskereszt indítványozására a Magyar Szó is közli majd az elsősegélynyújtási tanfolyam rajzokkal illusztrált anyagot. Egy-egy tematikai rész elsajátítása után pedig az újvidéki Vöröskereszt-szervezet helyi egysége a Duna-park közelében a gyakorlatban is bemutatja a vérnyomásmérés, a mesterséges légzés, a szívmasszírozás tudományát. (g. m. zs.) Meggyfa nem található az egész országban! őszre kétszer több facsemete a szabadkai Perfiarában Milojko SPREMIC kérdően nézett rám. Nem értette, hogy a tavaszi vagy az őszi ültetési időszakra gondoltam-e, amikor azt kérdeztem: milyen újdonságokat készítettek elő, mit terjesztettek ki erre az esztendőre? — Nem dicsekedhetünk már valami nagy választékkal, különösen facsemetékbel. A kereslet állandóan növekszik, különösen az új fajták érdeklik a termelőket, de a már régebben meghonosodottak iránt is évről évre fokozódik az érdeklődés. A bogyós gyümölcsfélék közül tüske nélküli szederrel, málnával, ribizlivel és egressel rendelkezünk. A szőlővessző iránt is elég nagy az érdeklődés, öt újdonsággal dicsekedhetünk, éspedig hazai fajtákkal. Ezek a Demir Kapija, Grocanka, Negodni Rubin, Smederevói Muskotály és a Župljanka — mondotta a szabadkai Peščara szakembere. Majd mint a későbbiekben látni fogjuk, az almafacsemeték iránti kereslet is fokozódik. Erre kértünk magyarázatot Milojko Spremiétől, különös tekintettel arra, hogy az almafa gondozása rengeteg időt és jelentős anyagi kiadást követel, hiszen nagyon sok kártevője van az almának. Azonkívül a termés értékesítése szinte évről évre nehezebb. Természetesen a nagyobb mennyiségek értékesítésére gondolunk. Szerinte az almafaültetvények lassan már elöregednek e vidék országos hírű termesztési területén. Nagyon időszerű az újítás, és tulajdonképpen ezért készít elő a Peščara kertészete őszre a tavalyinál kétszer nagyobb mennyiségű csemetét. Egyébként is az itteni almafaalany kitűnő, s a homokvidék sok fajtát nagyon jól megterem. Jelenleg is kapható még több fajta korai és téli almafacsemete és hazai dió. — őszre 100 000 önmegtermékenyülő meggyfacsemetét készítünk elő. Ez is nagyon keresett, és elmondhatom, hogy most például az egész országban nem található facsemete egyetlen kertészetben sem. Ezenkívül 10 000 cseresznyét, 40 000 sárgabarackot (fehérszilvaalanyon), 30 000 különböző fajtájú szilvát és körülbelül 40 000 őszibarack-facsemetét bocsátunk áruba. Lesz még körülbelül 20 000 mandulafa-csemete, éspedig keserűmandulára és őszibarackra oltva. Körtéből 20 000 korai és kései csemetét, almából pedig 200 000-et készítünk elő. Ezek között is lesz korai ,és kései, éspedig M—9, M—26, M—106, M—4 és A—2 alanyú csemeténk. A dió kedvelőit egy új oltott bolgár fajtával örvendeztetjük meg, ebből 2000 csemete lesz. A PeSfara facsemetéi országszerte keresettek, így például Zágrábba, Trebinjébe, Mosztárba és Szlovéniába szállít belőle jelentős mennyiséget. Érdekes, hogy Vajdaságban éppen Szabadka környéke vásárol legtöbb facsemetét a Peščaraban, éspedig évente átlag 100 000 darabot. Még valamit a meggyről. Az őszre tervezett meggyfacsemetét már előre eladták. Nagygazdaságok vásárolták meg, miután gépesítették a meggy termésének betakarítását. T. I. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Kitiltották a nomádokat, de itt vannak A nyáj mindent letarol: fölfalja a lábon maradt kukoricát, lelegeli a sarjadó búzát, kettéharapja a bokrosodó olajrepce szárát, lerágja a lucernát... Annak ellenére, hogy szigorúan tilos, továbbra is nomád juhtenyésztők járják Vajdaságot. Riporterünk Topolya környékén bukkant rájuk, de jártak Gunarasnál, Bajsánál is. Vajon mit mondanak az ottani termelők a tetemes kárról, s hogyan vélekednek a bosnyák juhászok? Holnap lapunk 6. oldalán egész oldalas riportban találják meg olvasóink a választ. Csökken a vágósertések száma Van-e elég vágóállat? E kérdéssel kapcsolatban a Venne vágóhíd nyersanyagosztályán a következő ismertetést kaptuk. A tavalyi nyári nagy „sertésvágás” után még nem olyan nagy a vágóállathiány, mint ahogyan várni lehetett. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy van elég vágósertés. A Venne vágóhíd napi terve 960 darab sertés feldolgozása, de csak 750—800 darabot sikerül összeszednie. A szó szoros értelmében összeszedésről van szó, mert az Agrocoop keretében működő gazdaságok és szövetkezeti társastermelési részlegek nem tesznek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségnek. A Venacban úgy ítélik meg, hogy nem azért nem szállítják le a sertést, mert nincs, hanem mert a szerződésen kívül, más, többet fizető — főleg horvát és szlovén — vágóhidaknak adják el a sertést. Becslésük szerint az Agrocoop szervezetei az előállított vágóállatoknak csak a felét adják át a Venacnak. Egyes szervezetek maradéktalanul teljesítik a szerződéses sertések leszállítását, de vannak olyanok is, amelyek minden sertést másnak adnak. A Venacnak tehát nagy gondot okoz a vágóállat beszerzése, de úgy látják, hogy májusig, júniusig túlzottan nagy hiány nem lesz. Sok nehézséget okoznak számunkra a tőzsdei jelentések is. Ezekben ugyanis a legmagasabb árat jelzik, és nem azt, hogy mi volt az átlagos ár. Például a március első heti tőzsdei jelentés 26,5—27 dináros árat jelöl, de azt már a lapok és a rádió, televízió nem közli, hogy 150 sertéstelepről származó és 1230 társastermelésben nevelt sertést kínáltak fel csupán, viszont több ezres volt a kereslet, és még nagyobb mennyiségben vásároltak fel sertést a vajdaság vágóhidak a tőzsdei jelentésben szereplő áron alul. A vágómarhákkal kapcsolatban a helyzet nem változott. Nincs elég növendékmarha már évek óta. A Venae igénye 1000 darab vágómarha havonta, de 600-nál többet nem sikerül összeszedni. A hiány következtében sajnos az árak szinte napról napra emelkednek. m. m.