Magyar Szó, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-239. szám)

1979-08-22 / 230. szám

A háború után sok min­dent nem lehetett be­szerezni. Nem egy árucikk késve érkezett. Volt olyan portéka, amely, ki tudja, miért egyszerűen el­kerülte ezt vagy azt a falut, ezt vagy azt a várost. Egy alkalommal levél ér­kezett nagyanyáéktól: „ .. hal­lottük, hogy nálatok a pia­con már kapható tölteni való paprika ... úgy tudjuk, vége a tanításnak, küldjetek Lajcsivel egy kosárra valót.” A fiúgyerek magát már felnőttnek számította. Ezért bárhová, bármikor egymaga járt. Ez alkalommal mégis elkísérette magát az állo­másra. Idősebb bátyja kötél­nek is állt, de akárhogy is egy vonalban akart vele ha­ladni, minduntalan lépéskü­lönbség keletkezett közöttük. Lajcsi egyre csak az apjától örökölt, átszabott zakóját igazgatta. Izgágán hol ki­, hol meg begombolta. Testvérbátyja jót mosoly­gott ezen, de nem firtatta a dolgot, s Lajcsi határozott kérésére, a harmadosztályú vasúti kocsi egyik sarkába, a pad alá tette az egyetlen csomagot, a garabolyt. A fiú nyomban a túloldali ablak­nál foglalt helyet, majd de­rékig kihajolva, hosszú vé­kony karjával hadonászva boldog boldogtalannak bú­csút integetett. A gőzös a maga megszo­kott harminc kilométeres sebességével döcögött sín­pár-ösvényén. A fiú egy pil­lanatra sem ült le, végigjárt minden kocsi, bekukkantott mindegyik fülkébe. Becse körül két szőkeségbe botlott. Eleinte csak hümmögve, de adat nekik a nagyot... hogy most kisérettségizett, szín­kitűnő lehetne, ha nincs az a matematika tanár! De se­baj, mégis világutazó lesz belőle, öt-hat bőrönd nél­kül útra sem kel. A tarka Címkékről láthatják majd mind az idegenek,­­m­ind az világutazója nem szégyen­ismerősök, hogy minden kezdet holmi kosár paprika­­földrészen megfordult márá­val. Egyszerre csak torkán Csakhogy a következő kil­­akadt a szó. Látja, hogy a lanatban megjelent mögötte moholi állomásról indul ki a a két bajos tünemény. A te­vonat. Sebtében faképnél пУеге izzadni kezdett mely­hagyta Mancit és Cicut,­séges zavarában. Úgy erez- Annyi ideje maradt csupán, te, tüstént a föld alá súly­­hogy előrántsa az elrejtett 19­­^ szégyeneben. Elengedte kosarat, s bakugrásokkal a a lépcső karfáját, s már ug­­lépcsőn teremjen. Mielőbb el 19^ *s le^e a moz§° vonat­kellett tűnnie a copfos hir- r°b telenszékek elől! Ö, a jövő Még hallotta a lányok JÁTSSZUNK A SZAVAKKAL Szavak megfordítása Hárombetűs szavak meg­fordításánál sokkal nagyobb a bőség. De rögtön nyilván­valóvá lesz, hogy itt kétféle eset lehetséges. Kétbetűs szót megfordítva csak egy másik szót kaphatunk, mert a két hang megcserélődik. De három hangból álló szó maradhat ugyanaz a meg­fordítás után, és átfordulhat másik értelmes szóra is. A harmadik eset, s ez a leg­gyakoribb, hogy a fordítás értelmetlen. Tulajdonképpen ezt kellene első esetnek ne­vezni, mert az értelmes meg­fordítás csupán kivétel. Ugyanaz a szó marad. Mássalhangzóval kezdődnek: bab, hab, jaj, pap, sas, tat báb, sás, szász, tát geg (ötlet), lel, szesz déd (szülő) pép, tét cic, szisz (összetételben: kígyószisz vagy hangutánzó szó) vív bob (szánkó), pop (zenész) gyógy (összetételekben), sós szösz (ragozott igealak) gőg szusz búb, csúcs, púp Magánhangzóval kezdődnek: Aba (személynév), Ada (vajdasági község) aga, agya, Kisebb sorozat: rét-tér, aha, ama, anya, apa, ara, rét-tőr, rút-túr, atya­ Némelyikből egybeolvas­á­val nincsen ra is értelmes szó lesz: lát­ebe, Ede, ege, egye, ehe, tál, sokkos. Tehát a két há­­eme, ere, ese (igealak), esze, rombetűs item szimmetrikus Ete (név), eze (birtokos eset), szóból egy hatbetűs szim­­égé, éjé (éjszakáé), éré (két metrikust ragaszthatunk jelentés: régies múlt és bir- össze,­tokos eset), észé, évé. Megfordítható négybetűs Ibi, Ili, Imi. szavakkal már találkoztunk Hosszú í-vel nincs. 4 a kétbetűsöknél: ebbe, esse, Rövid ö-vel nincs. éppé, évvé, óvó Mielőtt tovább keresnénk ö-vel nincs. ilyen, magánhangzóval kez­őző (nyelvjárás) dődő, négybetűs szavakat, uhat nézzük meg, hogy van-e u-val nincs csak egy kis olyan, amely ü-vel nincs mássalhangzóval kezdődik és u-vel nincs végződik, középen pedig két Érdekes, hogy milyen azonos magánhangzó van, nagy különbségek vannak. Elvben lehetne ilyen ma-A 14 magánhangzó fele nem gyár szót találni, például alkalmas ilyen megfordít­ kétbetűs igét olyan kétbe­ható szó alkotására. Rövid tűs igekötővel, amely ma­i-vel csak becézett nevek gánhangzóval végződik (be, vannak, s két magánhangzó ki, le). De a három közül is van, amelynek egyetlen­­egyiknek a megfordítása egy szava akadt: sem ad kétbetűs igét, így Hárombetűs, nem szim- könnyen meggyőződhetünk metrikus, de értelmesen arról, hogy nincs a magyar megfordítható szót sokat le- nyelvben mássalhangzóval hét találni. kezdődő szimmetrikus szó. A magánhangzóval kez- bál-láb, cár-rác, dúl-lúd,­ dődők száma sem nagyon has-sak, kar-lak, kél-lék, nagy. A már felsoroltakon kos-sok, lán­­nyál, lény- toivül: abba, arra, atta (fé­­nyél, lát­ tál, név-vén, ráz- a netikusan). Anna, enne, erre, zár, rév-vér, ette. Krábesz Gréta rajzai a ^ * 2S SILJIC gyermekeknek -----------­ Karinthy Frigyes Egyszer Berkes Etelke Egyszer Berkes Etelke,­­ Berkes Eszter gyermeke elment reggel Szentesre, s engem lepett meg este. Nedves szemmel rebegte, tejfellevest megette. Heves menye megverte, s elkergette Szentesre. Ne keseregj, Etelke, nesze tej meg eperke, ezt, kedvesem, te edd meg, bánom is én, repedj meg! ijedt szisszenését, amikor el­vétett ugrásával a várako­zók közé bukfencezett. Még rémlett neki, hogy a kosa­rat elejtette, s a paprikák százfelé gurultak, s pattog­tak a kerekek alatt, még a fülébe szűrődött az utasok kiáltása: „Szent ég! Hallják? Ropognak a csontjai!”, s mintha a rendőr szavait is hallotta volna: „Hol van az a szabálysértő ... vonatról ugráló kamasz!”, amikor az állomás melletti akácoson át ügetett, s a Baja-partig érre inni uccu (Folytatjuk) VARGHA Balázs meg sem állt. Itt egy zsom­­békra huppanva szemügyre vette végighasadt nadrágját, vértől gyöngyöző, felhorzsolt térdét. Ezek után csak az est lep­le alatt mert nagyanyjánk háza felé settenkedni. Kóbor kutyák támadásával magya­rázta az esetet. Jólesett ne­ki, hogy sajnálkoznak rajta. Meglepte azonban, hogy sen­ki sem érdeklődik a papri­kák felől. Úgy vélte, elhit­ték kiagyalt meséjét. Nem tudhatta, hogy a szomszédba már jóval őelőtte megérke­zett a hír! KASZÁS Károly Felderítőkkel nemzetközi táborban Forró júliusi délután volt, szoktunk. Habár az első na- Anyu így szólt hozzám: pókban nem fürödhettünk a — Jó lesz igyekezni, mert hűvös idő miatt, mégsem még lekésünk a buszról! mondhatjuk azt, hogy az idő Amikor odaértünk a 11 sz- elrontotta a nyaralást. Ilyen­­állomásra, pajtásaim már kor gyalogtúrákat szervez­­gyülekeztek. Alig tudtam ki­­tünk a falu környékére. Rá­várni, hogy elinduljunk Sza­­tóbusszal kirándultunk Vesza­­badka felé. A városban, ami­ rémben voltunk az állatkert­kor a Szeged—Szabadka vé- ben és sétáltunk egyet a vo­­nalon közlekedő autóbuszvá­rosban. Egy másik nap le­­váztunk, szinte csigalassúság­­dig, több megállót tartva, gól múlt az idő. Felderítőtár­ körülutaztuk a Balatont, saim ugyanúgy vélekedtek. A táborvezetőség tábori Az éjszakát már Szegeden olimpiát rendezett, ahol a töltöttük. Másnap kora rég­ különböző rajok válogatott gól Budapestre, onnan pedig csapatai megmérkőztek egy­ Balatonkenese felé indul- mással, többféle sportágban, tunk. Kenesére délután ér- Ezenkívül a rajok összemér­­kőztünk meg. Alighogy let­ték az erejüket a „Gyere le­­raktuk a csomagjainkat, már­­lünk, játsszál velünk” elne­­is indultunk fürödni. verésű tréfás gyorsasági ver­ Estére megérkeztek a ber­­senyen is. gár pajtások is, így másnap A vidám nyaralás elmúlt, a zászlófelvonásnál magyar, de az ott szerzett élményeim bolgár és jugoszláv diákok örökre megmaradtak ben­­sorakoztak, nem. A táborban uralkodó kata- PLETIKOSITY Balázs, más életmódhoz hamar hozzá- VII. o., Csantavér Gondolatok az iskoláról Szívem a kétség szorongatja, midőn indulok iskolám felé. Az iskola nékem nem börtön, sőt a legvidámabb hely a Földön. De ha a napló kitárul itten, érzem, hogy felelni fogok menten! APCI Ibolya, Kanizsa érm­é^t/tcPF~%* (Az itt közölt írásért könyvjutalom jár) A padláson Nagy, fekete felhők tor­nyosultak az égen, majd szitálni kezdett az eső. Ilyen borús, nyári délutánon nem lehet kirándulni, fürödni. Nem marad más hátra, mint a szoba egyik sarkában gubbasztani és várni, míg elmúlik a rossz idő. De mentő ötletem támad­t. Az éléskamrából létra vezet föl a padlásra. Vigyázva fölka­paszkodtam, s a padlásajtó­ból csodálkozva néztem szét. Egy öreg szekrény, nyikor­gó otomán, vak tükör, egy szuvas asztal két székkel. Úgy hat minden, mint egy elhagyatott szoba, amelyből Kedves Barátom! Amint tudod, Budapestre mentem nyaralni apuval. Ed­dig nem volt időm írni, mert nem értem rá. Most már egy hete Budapesten vagyok, és nagyon sok szépet láttam. Ma reggel esik az eső. Ez­ért kihasználom az alkalmat, hogy írjak neked egypár sort. Szép lakást kaptunk a Ferenc körúton. Másnap már focimeccset néztem a Nép­stadionban. A Magyar Lab­darúgó Kupa döntőjét. Vol­tam Budán, a Gellért-he­­gyen. A következő napon pe­dig a Margitszigeten füröd­­tem és asztaliteniszeztem. Majdnem mindennap moziba megyek. Egyszer már cir­kuszban is voltam. A leg­jobb szórakozóhelyekhez tar­tozik a Vidám Park és az Ál­latkert, ahol, egy egész na­pot el lehet vidáman tölte­ni. Beiratkoztam az Újpesti Dózsa Sportklubba. Hát, ennyi volt eddig a műsor. Két hétig még Bu­dapesten maradok, és re­mélem, hogy még sok min­dent látok. Barátokat még nem találtam, ezért nagyon hiányzol. Ha találkozol az osztálytársaimmal, azoknak is add át üdvözletemet! Ez­­,*—* ^e'e'ezem soraimat, majd írok ismét. Neked is jó szó- 1.. „ozást a vakációban, üd­vözöl barátod. FERI (PEST Ferenc, IV.o., Doroszló) hiányzik az élet. Megtalál­tam édesanyám tűsarkú ci­pőit, leánykori ruháit. Külö­nösen szüleim diákköri könyvei érdelkel­­ek. A sok között megpillantottam édes­apám bizonyítványait. Első­től kezdve nyolcadikig szín­kitűnő. Elhatároztam, hogy a he­tedik osztályban még szor­galmasabban, jobban fogok tanulni. Anyám hívó szavára szo­morúan búcsúztam a pad­lástól, a pókhálóval beszőtt, régi tárgyaktól. Megfogad­tam, hogy sűrűbb látogatója leszek az „élettelen szobá­nak”. BART­A Valéria, VI. o. Muzslya Szervó Mihály Általános Is­kola Levél Budapestről Tito - Galebon GERSTMAJER Béla, VI/5, Zombor K­ech­eé 'fkfiáthu­l Csak elvétve érkezett tő­letek levél a héten, s ez nem meglepő, hiszen lassan mindnyájan egy dologra kezdtek összpontosítani — az iskolakezdésre. Ezzel pedig sok gond van mindig, de sok édesgond is. Mert bár­mennyire bőkezű volt is hozzátok a Nyár, valljátok be, hogy azért a suli is tud egészen vidám, szórakoztató, sőt nagyszerű lenni. Készül­jetek hát jó kedvvel, szapo­rán. Várnak már bennete­ket a megszokott termek, ré­gi cimborák, s a tanáraitok, akik között — akármilyen nehezetekre esik is elismer­ni — sok megértő, igazi jó barát is van. Érkezett ugyan még né­hány tengeri élményről szóló beszámoló, sőt vers is, (a legjobbakat a páterrévei Sa­mu Mihály iskola diákjai küldték), s ezeket természe­tesen közölni is fogom, a többség gondolatai azonban már másfelé járnak. A Nyá­ri élménytár című rovatunk­ban közölt írásokért járó könyvjutalmakat a napok­ban postázzuk számotokra. Jelentsétek, megkaptátok-e őket. Még mindig várom e rovat számára a beszámoló­kat, ezenkívül rajzaitokat, leveleiteket. Sok szeretettel üdvözöllek benneteket: ZSUZSA

Next