Magyar Szó, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-239. szám)
1979-08-22 / 230. szám
A szerelmes víziló Kenya délnyugati részében történt az eset, ahol a Sió folyó a Viktória-tóba ömlik. A folyó partján legelt Roman Malingu farmer marhacsordája. Az állatok különös viselkedése, majd egy fájdalmas marhabőgés arra késztette a farmert, hogy csőre töltött puskájával óvatosan megközelítse a csordát. Arra gondolt, hogy oroszlán vagy leopárd lapozott be a sűrű és magas fűben a csorda közé, de óriási meglepetésére a csorda közepén egy hatalmas vízilovat vett észre. Éppen egy tehenet támadott meg. A tehén medencecsontja eltört a víziló óriási súlya alatt, a víziló nagy fogaival mély sebeket ejtett az állat nyakán. Amikor a farmer odaért, a víziló megijedt, és sebeket ejtett az állat nyazott. Makugunak nem volt más választása, mint hogy két lövéssel végezzen a súlyosan sérült tehénnel. A víziló időközben csatlakozott a tó hullámaiban lubickoló társaihoz, mintha csak tudta volna, hogy Kenyában még tart a vadászati tilalom, és „csínytevéséért”, legalábbis egyelőre, nem büntethetik meg. Az eset azonban máshol is megismétlődött. A vízilovak különös szerelmi kalandjai miatt a kenyai idegenforgalmi és vadászati minisztériumba az elmúlt hetekbe állandóan érkeznek a farmerek és ültetvényesek követelései, hogy térítsék meg a vadállatok okozta kárt. A vadállatok különös viselkedéséről szólva a legismertebb szakemberek is csak a vállukat vonogatják, a szerelmes vízilovak esetében pedig éppenséggel tanácstalanok. Régóta ismert tény, hogy a vízilovak szeretnek a háziállatok közé keveredni, de eddig még nem történt meg, hogy a kanok érdeklődjenek a tehenek iránt. A párosodás idején a vízilovak „választottjukkal” általában a folyó körüli bozótosba húzódtak. Az utóbbi időben azt is észrevették, hogy több kan víziló alkot egy csoportot, ami egyébként nem jellemző ezekre a lusta, ormótlan föoldal afrikai állatokra, amelyekről a zoológusok azt állítják, hogy kifejezetten fejtett érzékük van a családi élet iránt. A kanok általában nyugodtak és szinte érdektelenek, a nőstények pedig agresszívak. Újabban a kanok is erőszakossá váltak, és mint látjuk, különös „szerelmi kirándulásokat” is tesznek, amelyek egyelőre megmagyarázhatatlanok. Így a szerelmes vízilovak is csatlakoztak azokhoz a vadállatokhoz, amelyeknek különös viselkedésére az elmúlt hónapokban felfigyeltek Kenyában. Nemrégen az ország déli részében, Mombasa közelében, a Voi nemzeti park mellett, valóságos krokodil-, kígyó- és skorpióinváziót jegyeztek fel, egy falut pedig az elefántok tartottak megszállva, csaknem tíz napig. k. L Érciszap a Vöröstengerben A Vörös-tenger fenekét több helyütt nagy értékű „érciszap” fedi. Az ércizap a tengerfenéken levő hévízforrásokból származik. Ezt bizonyítja az is, hogy közvetlenül az érciszap fölött a víz hőmérséklete több mint 60 C-fokos. A Vörös-tengerben nyugatnémet kutatók tizenkét tenger alatti érctelepet találtak. Ezek közül csupán a szaúd-arábiai Jidda (Dzsidda) szélességében, a tenger központi árkában, 2000 méter mélységben levő egyik telep 30 millió tonna vasat, 2,5 millió tonna cinket, 1,1 millió tonna rezet és 9000 tonna ezüstöt tartalmaz. Hasonló anyagokat tartalmaz a többi telep is. A mélyben rejlő érciszap kitermeléséhez a tengeri kőolajfúrás tapasztalatait csak részben lehetett hasznosítani. A víz nagy hőfoka pedig az elektronikus berendezésekkel szemben támaszt különleges követelményeket. Ezért teljesen új — eddig nem ismertetett — bányászati eljárást dolgoztakki. Ha azzal a kísérletek gazdaságosnak bizonyulnak, 1931-ban megkezdhetik a nyersanyag bányászatát. FUTÁS AZ ÉLET Nem látás-futás, hanem tervszerű testmozgás. A Quick részletes orvosi tájékoztatója szerint „az ember a természet legjobban futó állata”. Négy lábon könyebb lenne, kettőn gyorsabban lehet helyet változtatni. Az ősember, hasonlóan a mai természeti népek fiaihoz, napokon át képes volt üldözni és elejteni az olyan gyors vadat, mint az antilop. A gyermek általában egy év alatt tanul meg tipegve járni. Amint azonban kifejlődik a központi és mozgató idegrendszere, rögtön futkározni kezd. „Testünk teljes mértékben mozgásra beprogramzott szervezet.” Futás közben fokozódik az oxigén- és anyagcsere, javul a szív, a tüdő, az egész hormonrendszer működése. Természetesen mindig tekintetbe véve a kort, az egészségi állapotot és az orvosi ajánlást, „óvatos és rendszeres edzéssel akár 50—70 évesek is fenntarthatják a 20—30 életévnek megfelelő vérkeringést”. (A kocogómozgalommal kapcsolatos intelmek azonban szükségesek, mert sokan a lelkesedésükre hagyatkozva meg sem kérdezik az orvosukat, mennyi a teljesítőképességük. Esetleg tilos a futás, másfajta testmozgás viszont hasznos.) Időjárás-prognózis öt napra előre Jóllehet a meteorológusok már az 1930-as évek végén meglehetősen jól meg tudták mondani, milyen idő lesz a következő 24 órában, hosszabb lejáratú prognózis készítésével azonban hiába próbálkoznak. Amikor például 1963-ban az első időjárásmegfigyelő mesterséges holdak fellövése után részletes prognózis összeállításával kísérleteztek, csakhamar be kellett látniuk kudarcukat. Most azonban úgy találják, hogy öt napra előre megmondhatják az időjárás alakulását. Ennek érdekében az Európai Gazdasági Közösség országai Londonban meteorológiai központot létesítettek prognózisok elkészítésére. A központ még nem kezdte el működését, előreláthatólag a jövő év elejétől ad rendszeresen ötnapos előrejelzést. Ebben a meteorológusokat öt időjárásmegfigyelő mesterséges hold segíti. Aműholdak nemcsak fényképezik a föld egyes részei fölött a felhőket, hanem ezek hőmérsékletét is meghatározzák. Természetesen a felhőkkel nem fedett vidékek hőmérsékletét is mérik. Az adatokat a központ számítóközpontja dolgozza fel. Úgy számítják, hogy a prognózis révén évi 200 millió dollárra lehet csökkenteni a mezőgazdaság időjárás okozta károkat az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó országokban. Halászat gázfüggönnyel A lengyelországi Tengeri Halászati Intézet új találmányával tetemesen fokozható a halfogás. A találmány lényege egy gázfüggöny, amely a víz alatt egyre összébb húzva öszszetereli a halakat. Ez a gázfüggöny több száz méter hosszúságban, akár nagy mélységben is húzható. Oxigén és hidrogén buborékokból áll, amelyek áramforrással összekötött elektródoktól a vízbontásból válnak szabaddá. Mélytengeri rekord A Glomar Challenger kutatóhajó 60. útján új rekordot állított fel: a legmélyebb tengerrészen végzett fúrást. Igaz, a Mariana-árokban, a Csendes-óceán nyugati részében, 7044 méter mély tenger aljzatából éppen csak mintát vett a fúró, mivel a fúróruházat „csupán” 7060 m hoszszú volt. Az előző rekordot az Indiai-óceánban állították fel 1972 januárjában, 6243 m vízmélységben, 6764 m hoszszú fúrórudazattal. Gazdaságosabb a fénycső! Az Európai Gazdasági Közösség egyik bizottságának szakértői kimutatták, ha a tagországok minden lakója fénycsöveket használna világításra a hagyományos izzólámpák helyett, évente 4760 MW villamos energiát takaríthatnának meg. A legidősebb cimbalmos AKAROS CSALÁDI HÁZ MORAVICÁN, a Partizán utcában. A bejáratot virágoskert övezi, az udvaron a háziasszony szorgoskodik. Idősebb Fényes József cimbalmos iránt érdeklődtünk. Megtudjuk, hogy itthon van, pihen, mert estére fellépése van Feketicsen, a Pipacs étteremben. — Az apám is cimbalmos volt. Ő tanított meg muzsikálni. Hatéves voltam, amikor már jól játszottam ezen a ritka hangszeren. Topolyán nevelkedtem és kilencéves koromban már Balázsékkal tánciskolát muzsikáltunk. Jól haladtam a tanulással, 11 éves koromban apám megbetegett, így Kishegyesre kerültem, Szilágyi Gergő vendéglőjébe, ahol a kerthelyiségben bálákon muzsikáltunk. Korán árván maradtam, szinte egyidejűleg halt meg anyám meg apám, és kisöcsémmel egyedül maradtunk. A zenétől nem váltam meg, sőt jövedelmünk forrása volt, abból tengettük életünket. Mondani sem kell, hogy minden a cimbalmom volt és az is marad, amíg csak élek. Később megnősültem, Hódságon játszottam, azután Titelen, majd bejártam egész Jugoszláviát. Kanizsán is szórakoztattam a vendégeket, itt diákokat is tanítottam cimbalmozni, mert akkor még nagyobb volt az érdeklődés e hangszer után. — Milyen szakosítása van idős Fényes József cimbalmosnak? — Mint mondottam, hosszú éveken át tanultam apámnál, későb pedig önállóan. Belgrádban szereztem oklevelet. — Külföldön fellépett-e már? — Legemlékezetesebb fellépésem Párizsban volt, fiaimmal együtt. A jugoszláv tengerparton is sokat muzsikáltam. Nyugat-Németországban is szórakoztattuk a vendégeket hosszabb időn át, ezenkívül gyakran magyarországi vendégszereplésen is voltam. — Azt mondta, nincs érdeklődés a cimbalom iránt. Mi ennek az oka? — Nekem három gyermekem van, de egyik sem volt hajlandó cimbalmozni tanulni. Azt mondják, nehéz ezen a hangszeren játszani. A mai cigánygyerekek nem akarnak zenét tanulni, különösen cimbalmozni nem. Én már mondtam, szívesen tanítom őket, díjmentesen is, csakhogy ne haljon ki ez a zene — mondja Fényes József, közben egymás után szívja a cigarettát. — Hatvanhét éves vagyok, beteges is már, és nagyon sajnálom, hogy az igazi magyar cigányzene cimbalom nélkül marad. Itt, ahol lakom, Moravicán, már senki sem játszik ezen a hangszeren, tudomásom szerint csak Szabadkán van egy, meg az Újvidéki Rádió zenekarában, aki játszik ezen a hangszeren. — Miért nem népszerű a szép hangú cimbalom? — Nehéz rajta játszani, meg külön adottság kell hozzá! Ez nem olyan, mint a zongora, vagy más hangszer. Mi, zenészek, úgy mondjuk, hogy egészen más a fekvése, ezért nehéz rajta játszani. — Mit jelent egy zenekar számára a cimbalom? — Ha a cigányzenekarban nincs cimbalom, akkor az nem teljes. A cigányzenének — állítom — a szíve a cimbalom, nélküle valahogy némának tűnik. Sajnos, igazi cigányzenekart már mind kevesebbet találni Jugoszláviában, Vajdaságban, pedig valamikor volt bőven. A nyolctagú együttesnek a következőképpen kellene összeállnia: első hegedű, másodhegedű, brácsa, kontra, kisbőgő, nagybőgő, klarinét és cimbalom. Ez volna az igazi. Magyarországon még látni ilyen összeállítást, tudomásom szerint igen népszerűek is. — Milyen gyártmányú a hangszere? — Én Sunda típusú cimbalmon játszok, azonban ezt már nem gyártják, pedig jó minőségűek. A fiatalok inkább a zongorát választják vagy más hangszert. A szórakozóhelyeken leginkább egy hegedűs, egy zongorista és egy dobos játszik, ők szórakoztatják a vendégeket. A klasszikus cigányzene már régen a múlté, legalábbis itt, a mi vidékünkön. — Mi a titka a cimbalomjátéknak? — Mint mondottam, igen nehéz ezen a hangszeren játszani. Mindenhová kell gyakorlat, de ide igazán sok. Én már annyira megszoktam, hogy ha például letakarják a cimbalmot és nem látom a húrokat, vagy ha bekötik is a szememet, egyformán játszom, mert nem az a lényeg, hogy az ember lássa a húrokat, hanem az, hogy a keze, a csuklója megszokja a bizonyos mozdulatokat. Kézügyességen és csuklómozgáson múlik az egész, meg a zene iránti nagy szereteten is. — Krízisben van tehát a jugoszláv cigányzene? — Azt nem mondanám, hogy az egész jugoszláv cigányzene válságba került, de itt, nálunk, Vajadságban, a magyar cigányzene kihalóban van. Tudomásom szerint csak az Újvidéki Rádió munkálkodik azon, hogy megmentse az eredeti zeneszámokat, ez azonban szép kevés. A szórakozóhelyeken nem fizetik meg a 7—8 tagú zenekart, de nem is fizethetik meg ilyen árak mellett mint, ami jelenleg van. — A cimbalmos, ha saját magának játszik, melyik zeneszámokat választja? — A magyar nótákat, a pattogós csárdásokat szeretem, egyszóval, a gyors zeneszámokat, mert azokat jól ki lehet hozni a cimbalmon. Ha viszont nekem játszik a zenekar, akkor leginkább azt szoktam megrendelni, hogy: Az, akinek bánata van. Piros rózsák beszélgetnek. Mert én is szeretek ám mulatni. Így vagyunk mi, muzsikusok, mi a magunk módján mulatunk. Ha öszszetalálkozunk, vagy ha kedvünk hozza, még vidámabbak tudunk lenni, mint vendégeink. — Sok szórakozóhelyen játszott már. Mit mondana a maiakról? — Igen szeretem, ha kulturált közönségünk van. A cimbalomhoz nem kell erősítő, ezért kisebb vendéglőkben szeretek játszani. Ilyenből bőven van. Az a hely, ahol jelenleg szórakoztatjuk a vendégeket, ugyancsak nyugodt, így kifejezésre jut a zenénk. — Több alkalommal láthattuk már a televízión fényes Józsefet. Mikor lépett fel utoljára? — Tekintettel arra, hogy kiveszőben vannak a cimbalmosok, hogy mind kevesebben játszunk ezen a hangszeren, az Újvidéki Televízió a közelmúltban felvételt készítette rólam, hangszeremről és általában az ilyen muzsikusokról, mint én. Nagy megtiszteltetés ért a közelmúltban: a Zágrábi Televízió több alkalommal is bemutatta azokat a felvételeket, amelyeket rólam készítettek. Legszívesebben fiaimmal játszanék együtt, de hármójuk közül egyik sincs velem. Egyikük Szlovéniában, a másik Szabadkán, a harmadik pedig Moravicán játszik. Ők már úgynevezett mai zenészek, és meglehet, hogy soha többé nem játszunk egy zeneкагоап. TÓTH László Idős Fényes József a cimbalmával