Magyar Szó, 1979. december (36. évfolyam, 344-359. szám)

1979-12-16 / 344. szám

ftr°) ‘ ,,­tvvT f _____ I WThit‘ _ J ________________________­­ . i 1 Ш M ' jr Ma: ИШЛШ МЛ MÉM Wtik паЈШјШ• Egy híján­­ hússzor Ш мЈиШ ЈјрИИ Map ^ЈјЈшШ ЈШдо јРЈ Egy hét a világpolitikában (3. oldal) É т Ш ШЛШ Ш шшШш Шшг ЈШШ ж Ш ® öröm és csalódás a kivitelben ■ IJSEHImS Ш МшШ АмЈЕшРдИЕ» Ш idmm Hiányoznak a megfelelő exportfeltételek (9. oldal) ' ® m 'ШИгвШ • Felhős idő, helyenként eső ' ------­-----------------------­-------------- Időjárás-jelentés (13. oldal) XXXVI év... 344. (11691.) szám 1979. december 16., vasárnap Ara 5­dinár _____________ Egységetek olyanok, amilyenek a bennük működő pártszervezetek Dane Ćuić vezérezredes a Borsának adott interjúja a hadsereg napja alkalmából . December 22-ét, hadseregünk napját ünnepelve egyúttal megemlékezünk a Kommunista Szövetségnek a J­N­-ban műkö­dő alapszervezetei jubileumáról is. Népfelszabadító hadseregünk egységei és partizánosztagai a népfelszabadító háború és a szo­cialista forradalom alatt ugyanis a JKP közvetlen irányításával fejlődtek — hangsúlyozta Dane Cuse vezérezredes, a JKSZ had­seregbeli szervezetei bizottságának elnöke a Borbának adott in­terjújában, amelyet a napilap mai száma közöl. — A JKP szervezetei — folytat­ta Curc —­ jelentős szerepet ját­szottak, rajtuk keresztül ugyanis a Jugoszláv Kommunista Párt döntő befolyást gyakorolhatott néphadseregünk fejlődésére, a J­H forradalmi jellegének kialakításá­ra. A KSZ-szervezetek, tehát sza­kadatlanul fejlődn­ek a hadsereg­ben, gazdag hagyományokkal ren­delkeznek. Mindez állandóan jelen van a hadseregben működő kom­munisták tudatában. Még ma is szem előtt tartják Tito elnöknek a háborúban kimondott szavait: „Egységeink olyanok, amilyenek a bennük működő pártszervezetek”. — Ma már a katonatiszteknek csaknem 99 százaléka, az altisz­teknek 94 százaléka, a hadsereg­ben alkalmazott polgári személyek 65 százaléka és a katonák jelentős része tagja a Kommunista Szövet­ségnek — hangsúlyozta Dane Cu­­ié. — A parancsnokok kétharma­da több mint 12 éve tagja a JKSZ- nek, és 18 százalékuk több mint 22 éve került a pártba. Van kö­zöttük 1300 olyan tapasztalattal rendelkező is, aki még a háború idején vált kommunistává. A JKSZ X. kongresszusa után a had­seregben működő pártszervezetek évente mintegy 20—22 ezer kato­nást, tiszti növendéket és altisztet vesznek fel a KSZ-be. A kommunisták a M­H-ban 2554 alapszervezetbe, 342 pártbi­zottságban és 320 KSZ-választ­mányba tömörülnek. Ma már min­den egységben, minden parancs­nokságban és katonai intézmény­ben működik KSZ-alapszervezet. Tartós és állandóan időszerű fel­adataik mellett a pártszervezetek és vezetőségeik tevékenységük­ben nagy figyelmet fordítanak a JKSZ-nek a katonai-politikai (Folytatása a 6. oldalon) Elnökünk távirata a bahreini sejkhez ! Josip Broz Tito köztársasági el­nök az alábbi táviratot intézte Kalifa Ben Szalaman Al Kalifa bahreini sejkhez: „A Bahreini Állam nemzeti ün­nep alkalmából Jugoszlávia népei és a magam nevében őszinte üdvözletemet küldöm Felségednek. A baráti bahreini népnek további felvirágzást, Önnek pedig sikere­ket kívánok.” (Tanjug) Tito kitüntetése šerovićnak Aleksa Serovic, Jugoszlávia sok­éves tiszteletbeli guatemalai kon­­­­zula átvette a Nyakszalagos Ju­­­goszláv Csillag Érdemrendet, amellyel Tito elnök tüntette ki a jugoszláv kultúra ápolásában, a jugoszláv kivándoroltak testvéri­ségének és egységének ápolásában, valamint Jugoszlávia és Guatema­la baráti kapcsolatainak fejlesz­tésében szerzett kimagasló érde­meiért. A magas kitüntetést a guatema­lai fővárosban Rexhai Shuroi ha­zánk guatemalai nagykövete adta át a 90 éves Šerovićnak, aki több mint hét évtizede él Latin-Ame­­rikában. Az ünnepségen jelen voltak a guatemalai jugoszláv kolónia tag­jai, valamint a guatemalai külügy­minisztérium képviselői. Szívélyes üdvözletüket küldték Tito elnök­nek, és kifejezték óhajukat, hogy erősítik a két ország kapcsolatait Jugoszlávia és a guatemalai nép, valamint a világbéke javára. (Tanjug) Híja Vakic megbeszélése Bagdadban Ilija Vakic, a Jugoszláv Gazda­sági Kamara elnöke tegnap Bag­dadban megbeszélést folytatott az iraki kamarák szövetségének kép­viselőivel. A megbeszélések során a felek úgy értékelték, hogy a két baráti és el nem kötelezett ország gaz­dasági együttműködése rendkívül eredményesen fejlődik. Irak azok közé az országok közé tartozik, amelyekkel Jugoszláviának a leg­fejlettebb gazdasági kapcsolatai vannak. Kidomborították, lehető­ség van ezeknek a kapcsolatok­nak a bővítésére. Elégedettséggel állapították meg, hogy az árucsere-forgalom az idén 1 milliárd 150 millió dollár lesz, s hogy a beruházási munkálatok értéke, amelyek jelenleg folyamat­ban vannak, elérik a 2 milliárd dollárt. Bagdadi látogatásának idején Vakic és a kíséretében levő ju­goszláv üzletemberek találkozni fognak az Irak gazdasági ügyeit intéző miniszterekkel, és megbe­szélést folytatnak az ottt működő jugoszláv munkaszervezetek kép­viselőivel. (Tanjug) Minié előadása Kumrovecben Miloš Minié, a JKSZ KB El­nökségének tagja a Nemzetközi Kapcsolatok Szövetségi Tanácsá­nak elnöke tegnap Kumrovecben előadást tartott a Josi­p Broz Tito nevét viselő politikai iskolában az el nem kötelezett országok havan­nai hatodik csúcsértekezletének­­jelentőségéről is, az el nem köte­lezett mozgalom jelenlegi helyze­téről. Minié egyebek között hangsú­lyozta, hogy hazánk és Tito elnök redkívül nagymértékben hozzájá­rult a csúcsértekezlet eredményei­hez, gyümölcsöző munkájához, va­lamint ahhoz, hogy ismételten merősítsék a mozgalom eredeti el­veit, és meghatározzák céljait és mércéit. (Tanjug) m­ m, 96 TILTAKOZÁSUL MADARI AJATOLLAH ELLEN Zárva az illeték Tabrizisan Montazari: Az iráni alkotmányt nem módosítják A Montazari ajatollah az iráni­­ forradalmi tanács vezetője kije­lentette, hogy az országot irányító forradalmi tanács nem hajlandó megváltoztatni a népszavazáson­­ elfogadott iszlám alkotmány kulcs­­­fontosságú rendelkezéseit, amelye­­­­ket az elmúlt napokban egyes val­­­­lási és világi körök hevesen bí­ráltak. Az iráni televízióban mon­dott beszédében Montazari leszö­gezte, hogy a széles néptömegek magukénak vallják az új alkot­mányt, és ilyenformán szó sem lehet módosításról. " Ha szükség mutatkozna rá, ak­kor alkotmányfüggelékek formá­jában fogjuk megtenni — mondta, s utalt arra, hogy ez „az iszlám alapvető elveire és a legfelsőbb vallási vezető hatalmára vonatko­­­­zik”.­­ ▲ Tabrizban, Azerbajdzsán irá­ni tartomány fővárosában tiltako­zásul az ellen, hogy Madari aja­­tollah nem volt hajlandó felosz­latni az Iszlám Népi Köztársasági Pártot , tegnap és ma az összes üzletek zárva tartottak. A szóban forgó politikai szervezetet azzal vádolják, hogy a múlt hét végén fegyveres összecsapásokat robban­tott ki Tabrizban. A tabrizi ke­reskedők tiltakozó levelet intéztek a Qum szent városban élő Mada­­rihoz. Madari ajatollah a napokban hasonló tiltakozásokra azt válak­s szalta, hogy nem vezetője és nem­­ is tagja ennek a pártnak, tehát feloszlatása nem tőle, hanem a néptől és a párt tagjaitól függ. A Kurt Waldheim ENSZ-főtit­­kár hol­na­p találkozik Mansur Ar­­hanggal, Irán ENSZ-nagyköveté-­­ vel, és megbeszélést folytat vele az amerikai—iráni válságról — közölte Waldheim sajtószóvivője. (Tanjug és AP) FESZÜLT HELYZET MADRIDBAN Újabb zavargásoktól tartanak A madridi egyetemi hallgatók egy csoportja és a szélsőbaloldali­ak tegnapra virradó éjszaka tilta­kozó gyűlést szándékoztak szervez­ni a spanyol főváros szívében, azon a helyen, ahol csütörtökön spanyol rendőrök megöltek két egyetemi hallgatót. Ezekre a tilta­kozó gyűlésekre azonban nem ke­rült so­r, mert a rendőrség jóval a jelzett időpont előtt megszállta a környező utcákat, és könnyfakasz­tó gránátokkal oszlatta szét a gyülekezőket. A robbanékony helyzet csak hajnaltájt nyugodott meg vala­mennyire, amikor az egyetemisták visszavonultak az utcáikról. Fa­siszta kommandók megkísérelték kihasználni a zavaros helyzetet, provokáltak. A vezető spanyol ellenzéki po­litikai pártok keményen elítélték a diákgyilkosságot, ám felszólítot­ták tagságukat, hogy ne vonulja­nak az utcákra, és határolják el magukat a tüntetőktől. Hasonló felhívással fordult a spanyol mun­kásokhoz a kommunista i­rányultsá­­gú Munkásbizottságok Szakszerve­zete is. A madridi polgári kormányzó pénteken éjszaka bejelentette, hogy a főváros területén mindenfajta gyülekezés tilos, még azok a nagygyűlések is, amelyeket koráb­ban engedélyeztek. Jelezte, hogy a közrend megőrzése végett „rend­kívül energikusan” fognak fellép­ni. A madridi egyetemen feszült a helyzet, sokan attól tartanak, hogy az egyetemista zavargások szélesebb méreteket öltenek, an­nál inkább, mert a csütörtöki ese­mények után Barcelonában, Va­lenciában, Bilbaóban és még né­hány más spanyol­ városban is tüntettek az egyetemisták. Ibanez Freire tábornok belügy­miniszter, a parlamentben pénte­ken este mondott beszédében azt állította, hogy provokációról volt szó, és a rendőrséget kényszerí­tették tűzfegyverének használatá­ra. A spanyolokat azonban nem elégíti ki ez a magyarázat. A de­mokratikus közvélemény ugyanis úgy véli, hogy a rendőrség nagyon is könnyen húzza meg a ra­vaszt, amikor az utcai tüntetése­ket kell feloszlatni. Más orszá­gokban is előfordulnak heves za­vargások, mondta Felipe Gonzalez szocialista vezető a belügyminisz­ternek szánt válaszában, ám hoz­záfűzte, jóval kevesebb áldozat­tal. Tegnap egy madridi temetőben eltemették a két meggyilkolt egye­temistát. A hatóságok szigorú biz­tonsági intézkedéseket foganatosí­tottak, hogy elejét vegyék az esetleges újabb zavargásoknak. (Tanjug) HOLNAP! HOLNAP! HOLNAP! HOLNA­P! Ha valaki Zentát akarja megismerni, akkor induljon el a hídfőtől a fél évszázados vad­­gesztenysorral szegélyzett Tisza-parti sétányon. Zenta történelme valahol a hídfőnél kezdődik. Ez a hely ugyanis ahol a Tisza fölött magasan ívelő híd Bácskát Bánáttal köti össze, ősidőktől kezdve fontos átkelőhely volt. Emellett tanúskodik az is, hogy a krónikások első ízben 1216-bam Syntharew néven emlegetik, ami átkelőhelyet jelent. A Zentáról szóló riportunkat holnapi, hétfői számunkban közöljük. Képünkön a zentai sétány. (Stevan Kragujević fotója) Kitüntetések a magyar­csernyei cukorgyár építőinek Az új magyarcsernyei cukor­gyár építése mint ismeretes, a közelmúltban fejeződött be, s az üzem sikerrel termel. A jó mun­ka elismeréséül Tito elnök ki­tüntette azon munkaszervezetek legjobb dolgozóit, akik építésé­ben részt vettek. A tegnapi ün­nepségen dr. Miror­ Mijin, a köz­ségi képviselő-testület elnöke nyújtotta át a kitüntetéseket, annak a 26 szakembernek és más dolgozónak, akik ezt oda­adó tevékenységükkel kiérde­melték. (hr) Osztrák—jugoszláv vegyes­bank alakult Tegnap írták alá az erről szóló szerződést Belgrád­ban Belgrádban tegnap aláírták az osztrák—jugoszláv vegyesbank megalakításáról szóló szerződést. Az intézmény székhelye Bécsben lesz. Alaptőkéje 80 millió schilling, amelynek 64 százalékát jugoszláv bankok, éspedig a Ljubljanai Tár­sult Bank, a Társult Belgrádi Bank és a Zágrábi Bank, a többi, 36 százalékát pedig az osztrák partner, a bácsi Zentral Sparkasse und Komerz Bank adja. A vegyes­­bank 1980-ban kezd működni, ké­sőbb más osztrák és jugoszláv bankok is társulhatnak hozzá. A vegyesbank létrehozásának az a célja, hogy a két ország a szom­szédság előnyeit kihasználva szo­rosabbra fűzze gazdasági kapcso­latait. A bank kétségkívül hozzá­járul az árucsere-forgalom és a pénzforgalom fellendüléséhez a két ország között, osztrák és ju­goszláv vállalatok gazdasági kap­csolatainak bővüléséhez, valamint a harmadik piacon való közös fel­lépés céljából eszközölt közös be­ruházások fokozásához. A szerződés aláírását megelő­zően Branislav Ikonic, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alelnöke fogadta dr. Leopold Gratzot, Bécs polgármesterét, az Osztrák Szocia­lista Párt alelnökét. Jelen volt Za­­vorad Kovačević, a Belgrádi Vá­rosi Képviselő-testület elnöke és dr. Hans Liderman Ausztria belg­rádi nagykövete is. (Tanjug)

Next