Magyar Szó, 1980. február (37. évfolyam, 30-58. szám)

1980-02-13 / 42. szám

ЛИЦ| BÁCS-BARANYAI HÍRLAP _ BT Vitatos XIII. évf., 6. (107.) szám 1980. február 13., szerda BARANYA Földművesbiztosítás­i biztonság 1979. június 22-én a HSZK-ban meghozták a törvényt a földmű­vesek kötelező rokkantsági és nyugdíjbiztosításáról. Sokan öröm­mel üdvözölték ezt a rendelke­zést, mások pedig még ma is gya­nakvóan húzódoznak, mert téve­sen vagy egyáltalán nincsenek in­formálódva. 1980. január 1-étől na­gyobb a földművesek megterhelé­se. — Kikre vonatkozik a földmű­ves rokkantsági és nyugdíjbizto­sítási törvény? — kérdeztük Stje­­pan BLAGUST, a Szocialista Szö­vetség községi választmányának elnökét. — A rokkantsági nyugdíjbizto­sítási törvény azokra az egyének­re, családokra kötelező, akik ki­zárólag földműveléssel vagy halá­szattal foglalkoznak, azaz ez a fő foglalkozásuk, illetve nem fizet­nek más alapon kötelező nyugdíj­­biztosítást. A biztosítás kötelező minden 15 és 60/65 év közötti földműves családtagokra. — A hozzájárulás nagyságát mi­ határozza meg? — A nyugdíjalap összegét meg­­j­egyezés szerint állapítják meg. ha­­­­ a termelő nagyobb alapot fizet, nagyobb lesz a nyugdíja. A bizto­sítási járulékot az önálló mező­­gazdasági tevékenységből szárma­zó személyi jövedelem határozza meg, aminek az alapját a katasz­teri jövedelem képezi. Például egy hét hold földdel rendelkező ter­melő, akinek a kataszteri jöve­delme 20 000—25 000 dinár, a nyugdíjalapja 3200 dinár, az 320 dinár nyugdíj­járulékot fizet ha­vonta, plusz öt százalékot a ka­taszteri jövedelemre: 100—125 di­nárt, ez összesen 420 dinár ha­vonta, illetve 445 dinár, évente pe­dig kb. 5000 dinár, ha még egy családtagja van, akinek a nyug­díjalapja 1500 dinár, akkor arra havonta még 150 dinárt kell fi­zetni, azaz évente 1800 dinárt, és emellett normálisan kell fizetni az eddigi adót is. — Mikor lépett életbe a tör­vény? — A törvénytervezet megvitatá­sa nálunk az 1978. év végén volt. Ekkor a Szocialista Szövetség szer­vezésében minden helyi közösség­ben gyűléseket tartottak, a polgárok hozzászólásaikkal egészíthették ki a javaslatot. A földművesek rok­kantsági és nyugdíjbiztosításáról szóló törvény 1980. január 1-én lépett életbe. Ami azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve nagyobb az egyéni termelők megterhelése, s az adóval együtt kötelesek befi­zetni. — Mikor lesznek nyugdíjra jo­gosultak? — A törvény szerint elismerik a földművesnek a más munkahe­lyen szerzett éveket is. 1983. ja­nuár 1-étől folyósítják a nyugdí­jakat az arra jogosultaknak. A földművesek 1960-tól megvásárol­hatják az éveket, amennyiben szükségük van rá.­­ A rokkantsági biztosítás az alap fizetésének megkezdésétől ér­vényes, ha tehát ezután a föld­művest tartós sérülés éri munka közben, illetve haláleset követke­zik be, a családi nyugdíjat 1980. január 1-étől folyósítják. — Mi történik azokkal a föld­művesekkel, akik nem jelentkez­nek be a nyilvántartásba? — Természetes, hogy mint min­den újtól, ismeretlentől idegenked­nek az emberek. Sajnos, még az említett részletes tájékoztató után sem ismeretesek a tények min­den földműves előtt. Azokban a falvakban, ahol az emberek ak­tívabbak, részt vesznek a gyűlé­seken, ott megkapták a részletes fölvilágosítást. A törvény min­denki számára kötelező. De azok­ban a falvakban, ahol az embe­rek nincsenek eléggé tájékozódva, folyamatban van a felvilágosító munka a társadalmi-politikai szer­vek bevonásával. — Hogyan alakult az összeírás Baranyában? — kérdeztük MA­JOR Sándort. — A község területén 9240 földműves betegségi biztosított van. Ide tartoznak a kiöregedett földművesek és gyermekek, akik már, vagy még nem kötelesek az alap fizetésére. Eddig 1974 föld­művesháztartás adatait vettük nyilvántartásba. A legtöbben Pe­s­tárdán, Új-Bezdánban, Torjáncán, Ceminacon, Karancson és Laskón­­ vannak. A legrosszabb a helyzet Márokon, Darázson, Jagodnjákon, Kopácson, Darócon és Bellyén. MÉSZÁROS Vera Stjepan Blagus: 1983. január 1-én kezdik meg a nyugdíj kifizetését a földműveseknek HÓDSÁG A lehetőségekh­ez mérten költekezzünk! A hódsági községi képviselő­­testület legutóbbi ülésén a három tanács megvitatta az általános tár­sadalmi és közös szükségletek idei évre szóló társadalmimegálla­­podás-tervezetét, a költségvetési tervjavaslatot és más közérdekű kérdéseket. A hódsági község költségvetése az idén 65 millió 800 ezer dinárt tesz ki. A lehetőségeknél jóval na­gyobbak voltak az igénylések, de a takarékosságot figyelembe véve korrigálták őket. A lehetőségeknél egyébként 10 millió dinárral vol­tak nagyobbak az igények. Több, mint 19 százalékkal nö­vekszik az idén a társadalmi ter­melékenység, 8,7 százalékkal a foglalkoztatottság. A társadalmi terv határozata a múlt évihez ké­pest az általános társadalmi és közös fogyasztási eszközök össze­sen 16 százalékkal növekedhetnek. A társult munka tanácsa a he­lyi közösségek tanácsával együtt megvitatta a házi postaládák fel­szerelésének szükségességét, a szol­gáltatási díjak alakulását, az idei árpolitikára vonatkozó társadalmi megállapodást. A társadalmi-politikai tanács ön­állóan foglalkozott a községi bí­róság, az ügyészség és a közjog­védő múlt évi tevékenységéről ké­szült jelentésekkel. ESZÉK Május 1-én adják át az új repülőteret A Klisénél épülő esnéikii repülő­teret előreláthatólag május 1-én adják át a légi forgalomnak. Száznegyven hektár területen épült fel a légi kikötő korszerű épülete, s az irányítótorony. A re­pülőtér építésének összköltsége mintegy 380 mil­­ió dinár. Rajta keresztül Eszék és környéke 18 ha­zai légii kikötővel fog közvetlen légi összeköttetésit létesíteni. Az éghajlati jellegzetességek felmérése alapján megállapították, hogy a tengermelléki repülőtereket kivéve, évi viszonylatban a­z eszé­kine­k van az összes hazai repülő­terek közül legtöbb napsütéses, ködmentes napja, ha a sűrű köd miatt egyes repülőgépek nem lan­dolhatnak a zágrábi vagy a belg­rádi repülőtéren, akkor az eszéki fogadja a gépeket. Mivel hamarosan megkezdőd­nek a sureini légi kikötő újjáala­­kítási munkálatai is, a megállapo­dás értelmében az eszéki légi ki­kötő fogja a Surčimiba irányított légi forgalomnak egy bizonyos há­nyadát átvenni. (b-r) Szavazás előtt a bezdániak Február 17-én, vasárnap, szavazás lesz Bezdámban. A választó-*­polgároknak arról kell dönteniük, hogy bevezetik-e az újabb he­­ lyi járulékot elsősorban a jó ivóvíz biztosítása érdekében. Ter­mészetesen a helyi járulékból másra is futná az elkövetkező öt évben. A Dunatáj szerkesztőségének munkatársai a közelmúltban Bez­­dánban jártak, lapunk mai számában közöljük az ott látottakat, hallottakat. A bezdámi írások szerzői MAROS István, SZABÓ Fe­renc, PRIBILLA Mátyás, HAJNAL Árpád, ZÁMBÓ Illés, TÓTH László. Lapunk mai számát eljuttatjuk azo­dba a bezdárai háztartásokba, ahol tudnak magyarul olvasni, hogy ezzel is hozzájáruljunk a jobb tájékoztatáshoz, hogy ismertessük a helyi járulék bevezetésének kérdését, olvasóinkkal. Petar IVANCEVIČ, a bezdáni helyi közösség tanácsának elnö­ke SZABÓ Ferencnek, a Zombori Rádió munkatársának nyilatkozik. Táncoló Ötösfoggal Telt ház előtt mutatkoztak be a tánccsoportok — A következő megálló Szilágyi — öt falu lelkes műkedvelőinek szép összefogása ! Tíz évvel ezelőtt hangzott el az­­ ötlet,­ hogy fogjanak össze Do­ I­roszló, Gombos és Szilágyi fiatal műkedvelői, és készítsenek közös műsort. Az elképzelést tett követ­te. Az első években versenyjellege volt a közös műsornak, elsősorban a fiatal táncdalénekesek, sza­valók léptek dobogóra, hogy meg­nyerjék a közönség tetszését, hogy elsők legyenek. A három faluhoz később csatlakozott Telecska és Kupuszina, rövid időre pedig a zombori műkedvelők is. A Háro­­masfogatból, Négyes, később pe­dig Ötösfogat lett. Az öt falu pél­damutató összefogásának ma már nagy hagyománya van. A művelő­dési egyesületek az utóbbi évek­ben nagyon sokat tettek a népha­gyományok ápolása, megőrzése ér­dekében. Az ötösfogat műsorai mind színvonalasak és szépek, telt ház előtt lépnek fel a fiatalok, idősek, a népdal- és nótaéneke­sek, a táncosok. Így történt ez vasárnap este Kupuszinán is. Ezúttal a népi tánc­csoportok léptek a közönség elé a művelődési otthon nagytermében. A nézők egy részének csak álló­hely jutott. BUJÁK György a Petőfi Sán­dor Művelődési­ Egyesület nevében üdvözölte a közönséget, a vendé­geket, ezután pedig HERCEG Já­nos köszöntötte a tízéves ötösfo­gatot, öt falu műkedvelőinek szép összefogását, mely példa nélkül áll. A doroszlói táncosok, a GEL­­LÉR házaspár tanítványai nyitot­ták meg a műsort. A zenét CSER­­NICSEK József zenekara szolgál­tatta. A bemutatkozás jól sikerült, a doroszlói nagyon jól begyako­rolt, összeszokott tánccsoport. Ezután a szilágyiak, BÁTHORI Katalin tanítványai következtek. A szilágyi nem hagyományőrző csoport, mint a gombosi, doroszlói, kupuszinai, ennek ellenére az iga­zi magyar folklórt ápolják, abból mutattak be egy csokorravalót a szépszámú közönségnek. A leány­tánc után egy somogyi kanász - tánc következett. SIPOS Imre ze­nekara húzta a talpalávalót. Ab­ban a faluban, ahol nincs népha­gyomány, nagyon nehéz valamit teremteni. A szilágyiak eddigi Az ötösfogat első előadásán BUJÁK György üdvözölte a ven­dégeket és a közönséget, HER­CEG János író pedig köszöntötte a tízéves Ötösfogatot, eredményei értékesek, figyelemre méltóak. A gombosiak tüskés táncot, la­kodalmi mulatóst táncoltak. A ha­gyományőrző csoportot N­ECSKÓ Endre vezeti. A gombosiak nagy hozzáértéssel és mértéktartással adták elő falujuk táncait. Népvi­seletük is nagyon szép. A közönség reagálásából ítélve talán a gom­bosiak tették a legjobb benyo­mást. Nem akartak többet, mint amijük van, a csoport jól begyako­rolt. Majdnem úgy alakult a helyzet, hogy nem lépnek fel a telecskai­­ak. Jó, hogy másképp történt, az Ötösfogat értékét, erejét növeli, jelképezi. A telecskai csoporton meglátszottak a gyors felkészülés jelei, öltözékük sem volt a leg­megfelelőbb, a következő fellépé­sig egész biztosan javítják, csiszol­ják majd táncukat. Nagy várakozás előzte meg a kupuszinaiaknak, MARASEK Gás­pár tanítványainak fellépését. Du­na menti ugróst és karcsai csár­dást táncoltak. A műsor második része jobb, gördülékenyebb volt, mint az el­ső. Úgy látszik, mindegyik tánc­csoport a végére hagyta a javát. Több volt a taps, jobb volt a kedv. Mindegyik csoport tudása legja­vát nyújtotta. Jól sikerült a do­­roszlóiak, szilágyiak, gombosiak és a kupuszinaiak fellépése is. Kü­lön eseménynek számított a kupu­szinaiak új viselete. A régi népvi­seletet újították fel. Ott, ahol három hagyomány­­ápoló, nagy tapasztalattal, tudás­sal rendelkező csoport, az alapos munkát végző szilágyiak és a lel­kes telecskaiak vannak jelen, meg kell lennie a színvonalnak. Habár van még csiszolnivaló, a bemutat­kozás nagyon jól sikerült, minden a várakozásnak megfelelően ala­kult, a maga módján mindegyik tánccsoport megállta a helyét, nem csalódott a közönség. K. A. A kupuszinai tánccsoport fellépése is nagyon jól sikerült Többet fizeestik a napraforgóért A múlt év végén megállapítot­ták a napraforgó új felvásárlási árát. Eszerint kilogrammja 6,80 dinárba kerül, a zombori olajgyár azonban más térítéseket is ad, előnyben részesítve a magánszek­tort. Amennyiben a napraforgó olajtartalma eléri a 40 százalékot, a gyár kilogrammonként 40, párás prémiumot fizet az egyéni terme­lőknek, 20 párát pedig a kooperá­ciós osztályoknak a termelés meg­szervezése címén. Minden további százalékra még 17 párára jogo­sultak az egyéni termelők. A ma­gánszektor eszerint jóval előnyö­sebb helyzetben van, mint a tár­,­sadalmi. h.­u.

Next