Magyar Szó, 1980. április (37. évfolyam, 105-119. szám)

1980-04-16 / 105. szám

1980. április 16., szerda BERLINGUER PEKINGBEN Kínai—olasz pártközi tárgyalások A Kínai KP főtitkárának nyilatkozata a pártok közötti kapcsolatokról Tegnap reggel Pekingben meg-1 Megkérdezték, vajon lehetőség kezdődtek a kínai—olasz párt meg- 1 van-e rá, hogy a Kínai KP pár­­beszélések. A küldöttségek élén­­ beszédet kezdjen a Szovjet KP" Enrico Berlinguel, az Olasz KP - val is. A kínai párttisztségviselő főtitkára és Hu Jao-bang, a Kínai­­ kijelentette, erre nem lát lehető­ KP KB főtitkára áll­­­­séget. A megbeszélések kezdete előtt­­ külföldi újságíróknak kijelen­­a két küldöttség vezetője megelé-­­­tette azt is, hogy Berlinguer az fedéssel nyugtázta, hogy rendez­ olasz nép nagy fia, bátor harcos, féli a két párt kapcsolatát. Közöl­ték, hogy véleményt cserélnek a belpolitikai és a nemzetközi prob­lémákról. Olasz részről a tárgyaláson Ber­­lingueren kívül részt vesz Gian­­carlo Paretta, Antonio Rubi, An­gelo Oliva és Silvana Danieri. A megbeszélések kezdete előtt Hu Jao-bangot olasz újságíró meg­kérdezte, vajon az Olasz KP-val való kapcsolat felújítása példaként szolgálhat-e a Kínai KP-nak más kommunista pártokkal való vi­szonyának rendezésében. A főtitkár elmondta, „pártunk a kapcsolatok felújítására és min­den olyan kommunista és munkás­párttal való együttműködés fej­lesztésre törekszik, amely önálló, független és helyes irányvonalat képvisel”. A kínai pártvezető hozzáfűzte, hogy pártja a jövőben is élesen szembeszáll azokkal a pártokkal, amelyek a „kommunista pártok zászlaja alatt beavatkoznak más ország belügyeibe, más pártok fe­letti uralomra törekszenek, harc­kocsikat vezényelnek más or­szágba”. kimagasló államférfi, aki a világ­béke, a nemzetközi munkásosztály szolidaritásának ügyét, az emberi­ség haladásáért és igazságáért folytatott harcot szolgálja. (Tanjug) üdvözlet a ZANU és a ZAPU fiataljainak A Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség Választmányának El­nöksége őszinte üdvözletét küldte a ZANU és a ZAPU fiataljainak Zimbabwe függetlenségének ki­kiáltása alkalmából. (Tanjug) BEGIN WASHINGTONBAN Mit eredményez a „baráti meggyőzés”? Az izraeli kormányfő már előrebocsátotta: nem fogad el semmilyen „új megoldásokat” fogad el „új megoldásokat”, ame­lyeket Carter és Szadat elnök ké­szített elő a múlt héten. Begin sok mindent elvet és azzal indo­kolja álláspontját, hogy kormá­nya korlátokat szabott számára. Mivel az amerikai kormány haj­landóságát fejezte ki, hogy a Car­ter—Begin találkozón biztosítja a palesztin nép „teljes autonómiá­ját”, nem lehet tudni, mi lesz a találkozó eredménye. Az amerikai elnök egyértelműen kijelentette, elvárja, hogy Begin elnök állja a szavát, és elfogadja a „teljes au­tonómiát”, és a közel-keleti orszá­goknak is megígérte, hogy az USA mindent megtesz a megállapodás végrehajtásáért. Begin azonban megismételte, hogy a tárgyalások május 26-a utánig is elhúzódhatnak, és már jó előre elutasította Kairó javasla­tát, hogy az úgynevezett autonó­miát előbb Gáza területén, majd a Jordán nyugati partján vezessék be. Hallani sem akar róla, hogy a tárgyalásokba bevonják Kelet-Je­­ruzsálem problémáját is, sem pe­dig arról, hogy a megszállt terüle­teken szüntessék meg az izraeli polgárok betelepítését, Carter el­nök ezt kimondottan követeli. Mindezért bizonytalan a „baráti meggyőzés” kimenetele. (Tanjug) Begin izraeli miniszterelnök, aki a Camp David-i hármas tárgya­lások eredményének megvalósítá­sáról tárgyal Washingtonban, ki­jelentette, hogy semmi áron sem Jelentős eredmények a helsinki határozatok megvalósításában Janez Stanovnik jelentése az Európai Gazdasági Bizottság ülésszakán Janez Stanovnik, a­z Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára a bizottság tegnap Genf­ben kezdődött évi ülésszaka elé terjesztett jelentésében megálla­pította, hogy a tagországok szi­lárdan eltökéltek, fejlesztik az együttműködést, hozzájárulnak a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró­határozatainak teljesítés­éhez. Ki­domborította, mindez hozzájárult, hogy a bizottság a madridi euró­pai együttműködési értekezletein jelentős eredményekről számolhat be. Megemlítette, hogy a tavaly a gazdasági helyzet Európá­ban nem volt kedvező, bizonyos külső tényezők hatására például szá­mottevően emelkedett az olaj ára s egyéb problémák is megnyil­vánultak. Közölte, hogy Dél-Európáb­an a gazdaság növekedése mindössze 1,5—2,5 százalékos volt Hozzá­fűzte, hogy Jugoszlávia volt az egyedüli ország D­él-Európában amely kielégítő eredményt ért el a 7 százalékos gazdasági növeke­déssel. A jelentés egyebek között rámutatott, hogy javult a nem­zetközi árucsere-forgalom struk­túrája, továbbá nőtt a fejlett és a fejlődő országok kölcsönös függősége. (Tanjug) Szervezettebben Camp David ellen Véget ért az elutasítási front értekezlete Tegnap délelőtt Tripo­lisban be­fejeződött az elutasítási fronthoz tartozó arab országok és a PFSZ negyedik csúcstalálkozója. Az ér­tekezlet határozatairól és munká­járól szóló közleményt később te­szik közzé. Nem lehet tudni tehát, milyen konkrét döntéseket hozott a­z el­utasítási front. A csúcstalálkozón részt vett Kadhafi líbiai, Sadli al­gériai, Asszad Szíriai, Ismaid dél­­jemeni elnök és Aradat, a PFSZ vezetője. A hétfő esti ülés után Ali Tráki líbiai külügyminiszter úgy érté­kelte, hogy a csúcstalálkozó a vá­rakozásnak megfelelően kedvező eredményeket ért el. Valószínűleg nem fogadták el azt a javaslatot, hogy nem szállí­tanak olajat és gázt az Izraelt tá­mogató nyugat-európai orszá­goknak, elsősorban az Egyesült Államoknak. A javaslatot Líbia terjesztette be, a jelekből ítélve Algéria nem támogatta, mert ké­telkedett az intézkedés hatékony­ságában. Azt a határozatot valószínűleg elfogadták, hogy alakítsanak kö­zös bizottságot. A csúcstalálkozó hivatalos szóvivője hétfőn este kö­zölte, hogy a határozat szerint katonai, gazdasági, propaganda­ügyi bizottságot alakítanak a a Camp David-i megállapodások, illetve az egyiptomi izraeli béke­­szerződés elleni harcra. A PFSZ követelésére állítólag megszakítják a kapcsolatokat Szu­dánnal, Ománnal és Szomáliával, mert ez a három ország nem boj­kottálja Egyiptomot Sejtették, hogy a csúcstalálko­zón e­lsimították Líbia és a PFSZ viszályát. A nézeteltérés néhány hónappal ezelőtt kezdődött a kö­zel-keleti válság megoldására vo­natkozó stratégia miatt. Líbia ugyanis csak fegyveres harcot szorgalmaz, a PFSZ pedig nem hajlandó lemondani a politikai és a diplomáciai eszközökről. Hírül adták azt is, hogy az el­utasítási front fejleszti együtt­működését a Szovjetunióval, vála­szul az amerikai—egyiptomi—izra­eli szövetségre. Felszólítást intéz­tek­­Szaúd-Arábiához, hogy köz­vetítsen Irán és Irak viszályában. Diplomáciai hírek Dragoslav Markovic, a Szövetségi Képviselőház elnöke tegnap fogadta Hasi Seik Muset, Szomália rendkívüli és meghatalmazott belgrádi nagyköve­te Lawrence Eagleburger, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete a nagy­­követség gazdasági tanácsadójának kí­séretében tegnap felkereste Zorán Za­­gart, a Szövetségi Képviselőház Hitel­és Pénzrendszerügyi bizottságának elnökét. Szó volt a két ország pénzügyi intézményei kapcsolatának további fej­lesztéséről, a kétoldalú gazdasági együttműködés sokoldalú bővítéséről. (Tanjug) Izrael nem vonta ki erőit Dél-Libanonból A libanoni erők és a palesztin ellenállási mozgalom közös pa­rancsnoksága tegnap cáfolta, hogy Izrael hazarendelte csapatait Dél- Libanonból. Izraeli katonai repülőgépek hét­főn dél körül ismét megsértették Libanon légiterét. A libanoni és a palesztin védelmi erők menekülés­re késztették a gépeket. MAGYAR SZÓ PÁRIZSI ÉRTEKEZLET A Holland KP sem küldi el képviselőit Az együttműködés erősítése helyett még inkább elmélyül­nek az ellentétek Holland KP vezetősége tegnap közöltte, hogy nem vesz részt a kommunista pártok párizsi érte­kezletén, amelyet a Francia KP és a LEMP kezdeményezett. A közlemény szerint a Holland EP úgy véli, hogy az értekezle­tet nem megfelelően készítették elő, noha a jelenlegi nemzetközi helyzet ezt megkövetelte volna, tekintettel az európai kommunis­ta pártok közötti véleménykü­lönbségekre. A holland kommu­nisták szerint a párizsi értekez­let az együttműködés fejlesztése helyett tovább mélyítheti az el­lentéteket. (Tanjug) KÜLPOLITIKA PARLAMENTI VITA A KABINETRŐL A terrorizmusról, a gazdaságról és a külpolitikáról Cossiga kormányának programja Az olasz parlament mindkét házában Cossiga miniszter­elnök beterjesztett programja alapján tegnap vita indult a kabinetről Az okmány szerint a miniszterel­nök a kormánytöbbséget alkotó­­ pártok titkárával való konzultá­­­­ciók alapján fogja irányítani az országot, rendkívüli esetben pe­dig kikéri az ellenzéki pártok ve­ze­tőinek véleményét is. A jelen­tés programrészében a minis­zter­­elnök a terrorizmusra, a gazda­ságra és a külpolitikára helyezte a hangsúlyt. Cossiga miniszterelnök szerint a terrorizmus a legfőbb nemzeti gond, de ugyanakkor törekedni kell az infláció enyhítésére is, mert Olaszország Nagy-Britannia után a második helyen áll a nyu­gati világban az infláció tekinte­tében. A külpolitikai irányvonal­ról közölte, hogy továbbra is az Atlanti Szövetség támogatása, az európai együttműködés és a szom­szédos országokkal való viszo­nyok javítása jellemzi. (Tanjug) Kuba és a menekültkérdés Tömeges tüntetéseket szerveznek Tiltakozás az „amerikai fe­nyegetés” ellen • Peru és Venezuela bírálata Kuba-szerte provokációnak minősítet­ték a Peru és Venezuela havannai nagykövetségén lejátszódott eseménye­ket. Ezzel kapcsolatban Kuba elítélte a washingtoni fenyegetőzést is, különö­sen a küszöbönálló amerikai hadgya­korlattal kapcsolatban. Április 19-én Havanna utcáin tiltakozó rendezvénye­ket tartanak. Közölték, hogy a rendez­vényen több mint egymillióan vesznek részt. Május 1-én tömeggyűlést tarta­nak a Forradalom téren, május 8-án pedig, az amerikai hadgyakorlat első napján, országszerte tiltakozó gyűlése­ket rendeznek. Május 8-án tömegfelvonulás lesz az USA havannai érdekeit képviselő iroda székhelye előtt. Kubában ilyen meg­mozdulásra nem volt példa az 1962. évi októberi rakétaválság óta. A Granma, a hivatalos kubai napilap legutóbbi ve­zércikkében kategóriákba sorolta Ku­bának az egyes latin-amerikai orszá­gokkal való kapcsolatait. Azt állította, hogy az USA, Peru és Venezuela ellen­séges akciókat folytat Kuba ellen. A lap elismerően szól Mexikóról, Nicara­guáról, Panamáról, Jamaicáról, Grena­­dáról, valamint a Salvador­ baloldal­ról. A megfigyelők emlékeztettek arra, hogy az Andok Paktum tagországai közül Havanna csak Perut és Venezue­lát bírálta. Szembeötlő, hogy Guyanát és Costa Ricát kubai részről nem érte támadás. Nem lehet tudni, mikor száll fel Ha­vannából a menekültekkel az első re­pülőgép. Kuba továbbra is élelmiszert szállít a perui nagykövetségen levő személyeknek. A kubai kormány legutóbbi doku­mentumában kinyilvánította készségét, hogy kiutazási engedélyt ad a távozni készülőknek. Az értesülések szerint hozzávetőlegesen 20 000 kubai kért ren­des úton beutazási engedélyt az USA- ba. (Tanjug) Hatvanéves a Spanyol KP Nemzeti jelleg Dolores Ibárruri cikke a Mundo Obreróban A Mundo Obrero, a spanyol kommunisták sajtószerve tegnap közölte a legendás hírű Dolores Ibarrurin­ak, a Spanyol KP 60. évfordulója alkalmából írt cikkét. Dolores Ibárruri kifejtette, hogy a Spanyol KP nemzeti jellegű, a spanyol népben gyökerezik, kész párbeszédre az összes demokra­tikus párttal és politikai erővel. Hozzáfűzte, hogy a párt nem mel­lőzhető Spanyolország demokra­tikus átalakulásában. A Spanyol KP 1920. április 15-én alakult. Hattvannesztendős fennállása alatt rendkívül nehéz, harcos utat tett meg. Több mint öt évtizedig tör­vényen kívül áll, tagjait üldöz­ték. (Tanjug) A háború nem old meg semmien problémát Az iraki külügyminiszter nyilatkozata I­ „A feszültség ellenére nem lesz háború Irek és Irán között, mert a háború nem old meg semmilyen problémát. Irak pedig nem akar háborút” — jelentette ki Helsin­kiben Hamadi iraki külügyminisz­ter. „Nem akarunk h­áborút, sem külső, sem belső okok miatt, mert szilárd politikai rendszerünk van, és országunk gyorsan fejlődik” — jelentette ki az iraki diplomá­cia vezetője. (Reuter, Tanjug, AP, AFP, UPI) Intéz­­edések a szankciók semlegesítésére (Folytatás az 1. oldalról) nak módja körüli nézeteltérése­ket. Carter elnök a nyugat-euró­pai országok véleménye szerint nemcsak a tömb „sorainak ren­dezését” sürgeti, hanem valósá­gos hadjáratot indított az USA vezető politikai és katonai szere­pének megvalósításáért. A túsz­­kérdésről a szolidaritás kérdése olyan területre tevődött át, ame­lyen a nyugat-európai országok nem tanúsíthatnak tartózkodó ma­gatartást. Az amerikai honvédelmi titkár­­helyettes már fel is vetette az­t 1978-ban a NATO védelmével­­ kapcsolatban meghozott hosszú távú terv revíziójának kérdését. Olyan változásokat javasolt a NATO európai védelmi rendsze­rében, amelyek tulajdonképpen a tömbök konfrontálódásának foko­zását jelentik a Közel-Keleten. Nyuga­t-Európa védelmében az­­itteni országoknak kellene „na­gyobb felelősséget” vállalniuk, hogy az amerikai erők „sürgős intervenció” esetén átmehessenek a Perzsa-öbölbe. Ezt a lépést a Szovjetunió afganisztáni beavat­kozásával indokolják, és ugyan­akkor bizonyítékul kell hogy szol­gáljon, hogy Washington kész vé­deni Nyugat-Európa „stratégiai érdekeit”. A brit parlament alsóházában folytatott vita során megállapítot­ták, hogy Nagy-Britannia akkor támogatja az USA Irán-ellenes szankcióit, ha ebben a „koordi­nált akcióban” közös álláspontot alakítanak ki a Közös Piac orszá­­gai és az USA „többi barátja”. Nagy-Bitannia ugyanis el akarja kerülni a magányos akciót. A kuvaiti Arab Times írása szerint szombaton kuvaiti-ameri­kai megbeszélések kezdődtek Irán tengeri zárlatának lehetőségéről. Carter elnök adminisztrációja ugyanis a gazdasági szankciók mi­nél következetesebb végrehajtását akarja elérni, és ezért gátolja, hogy Irán Kuvait vagy a Perzsa­öböl területén keresztül kapjon árut. A kuvaiti kormány állás­pontjáról azonban nem esett szó Az USA-nak mindenesetre a többi öböl menti országok támogatását is el kell nyernie. Rómában szinte teljesen elma­radt a reagálás Carter elnök te­levízió-interjújára. Egyetlen uta­lás Cossiga miniszterelnök prog­ramja, amely külpolitikai részében „teljes szolidaritást” vállalt az USA-val. Az ellenzék azonban az amerikai elnök felszólalásában „az ideológiai fanatizmus iskola példá­ját” látja. Az ausztráliai kormány úgy dön­tött, hogy csak részben támogatja Carter szankcióit. Nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatot Iránnal, de elhalasztja új teheráni nagykövetének kinevezését. Ha­­zaszólítja a kereskedelmi attasét is. Ha a túszokat továbbra sem en­gedik szabadon, Ausztrália egyéb lépéseket is tesz, de nem közöltek semmi konkrétat. Az ország egyéb­ként 200 millió dollár értékű me­zőgazdasági termékeket szállít Iránnak. Moszkvai vélemény szerint Car­ter elnök jelenleg három fronton jelentette be támadását­ a Szov­jetunió ellen az afganisztáni ka­­­­­onai akció miatt, amit a Szov­jetunió egyébként rendkívül éles­­ leszámolással viszonoz Carter el­­l nők személye és világnézete el­­­­len, továbbá Irán és a nyugati szövetségesek is kihívásnak te­kinthetik az amerikai elnök utóbbi felszólítását. Bruno Kreisky osztrák kancel­lár ésszerűtlennek minősítette az­­ amerikai szankciókat. A berlini­­ rádiónak adott nyilatkozatában ki-­­ jelentette, nem hiszi, hogy a semm­­­leges Ausztria támogatni fogja az­­ USA intézkedéseit. Khomeini válasza a pápának­­ Khomeini ajatollah válaszolt XI.­­János Pál pápa üzenetére, és meg­köszönte az iráni események kap­csán kifejezett aggodalmát. „Be­­­­csülöm jószándékát, de felhívom a­­ figyelmét, hogy az iráni nép az USA-val való kapcsolat megsza­kítását szükségszerűségnek tartja” — üzeni Khomeini. Megkérte a katolikus egyházfőt, hogy szellemi befolyásával hasson a hívőkre, hogy figyelmeztessék az amerikai kormányt a függetlenségüket meg­őrizni szándékozó népek elleni te­vékenység következményeire. Hazatértek Genfbe a Nemzetközi Vöröskereszt Szervezet képviselői, miután meglátogatták az amerikai nagykövetségen levő túszokat Minden túsz családtagjának be­számoltak a túszok egészségi álla­potáról, és elkészül egy általános jelentés is a Vöröskereszt számára.

Next