Magyar Szó, 1980. május (37. évfolyam, 120-132. szám)

1980-05-13 / 130. szám

1980. május 13., kedd MAGYAR SZÓ Koszorú helyett Tito elvtárs haláláról szóló első hír után a szabadkai munka­­szervezetekben, a dolgozók gyűlésein úgy döntöttek, hogy virág­­adomány és koszorú helyett bizonyos összeget fizetnek be a Tito ösztöndíjalapba. Mint ismeretes, ebből az alapból ösztöndíjazzák azokat a diákokat és egyetemistákat, akik erre rászorulnak. A Tár­sadalmi Könyvviteli Szolgálattól szerzett adatok szerint tegnapig 86 szabadkai munkaszervezet fizette be adományát, összesen 382 000 dinárt. A községi pártbizottság és a képviselő-testület a szombati nap folyamán két fogadást rendezett. Az egyiket az EMIS összetett Társultmunka-szervezet nyolc dolgozója számára, akik Vajdaság munkásosztályának képviselőiként díszőrséget álltak Tito elnök ra­vatalánál. Janko Pejanovic, a pártbizottság titkára hangoztatta, hogy Szabadka munkásosztályát rendkívül nagy megtiszteltetés ér­te, hogy tartományunk dolgozói nevében leróhatták kegyeletüket hazánk nagy fiának ravatalánál. A másik fogadást az esti órákban adták, amikor a pártbizottság és a községi képviselő-testület tisztségviselői átvették 29 szabadkai helyi közösség küldötteitől a Tito elnök halála alkalmából nyitott részvétkönyveket. Ezekbe csaknem 75 000 szabadkai polgár jegyez­te be nevét és az elnökünk halála kiváltotta érzelmeiket. ÖNIGAZGATÁS AZ EGYETEMEN Ne közös érdekek egybehaglálása — Úgy érzem, még sok tennivaló akad az egyetemen az ön­­igazgatási gyakorlat hatékonyabbá tételén. Annál inkább, mert a küldöttrendszer elvén alapuló önigazgatás érvényesítésének minden feltétele adott, csak jobban ki kell használni a lehetősé­geket. Az egyetemi hallgatók ugyanis az évfolyamok taná­csaiban, ezek közgyűléseiben, valamint az intézmény tanácsá­ban is képviselik társaikat, elmondhatják a közös érdekű kérdé­sekben egyeztetett véleményüket, javaslataikat. Sajnos, a gya­korlatban ez nem valósul meg mindenkor az elvárásoknak meg­felelően — mondja Mirko SARAC, a Közgazdasági Kar negyed­éves hallgatója, aki igen tevékeny mind a­ társadalmi-politikai szervezetek, mind pedig az önigazgatási szervek munkájában. Elmondta azt is, hogy az évfo-t Mirko Sarac szerint fogyatékos­­lyam tanácsában, amelyben a tag­­­ságok vannak az előadásokban, nárok is képviselve vannak, az i­de ezek látogatásában is. Az elő­­utóbbi időben több ízben is szó adások olykor egyhangúak, m­ás­vak­ a vizsgaidőszakkal kapcsola­tos kérdésekről. Ebben különös­képpen nehéz az érdekegyeztetés, hiszen a vizsgaidőszak alatt a ta­nárok is túlterheltek, nem tudják mindig megfelelően beosztani az idejüket, s így előfordul, hogy há­rom nap leforgása alatt 2—3 tan­tárgyból is kénytelenek vizsgázni a hallgatók. Ez pedig nagy meg­terhelést jelent számukra, másak, a hallgatók nem vesznek aktívan részt rajtuk. Ugyanakkor az egyetemisták rovására kell ír­ni, hogy nem is törekszenek mind­annyian tevékeny részeivé válni, ezenkívül gyakoriak a hiányzások. Az évfolyamok tanácsában és más önigazgatási testületekben tehát ezzel a kérdéssel még behatóbban kell foglalkozni.­­ A második évfolyamon kivá­lóan dolgoznak. S hogy az ilyen tevékenységnek mi az eredménye, azt az alábbi néhány kezdeménye­zéssel érzékeltetném. A közel­múltban tárgyaltunk például az ösztöndíj- és kölcsönpolitikáról, az egyetemi hallgatók életszínvonalá­nak a növeléséről, az elszállásolás­sal kapcsolatos kérdésekről. A fentiek keretében a szabadkai egyetemisták sürgették annak az országos társadalmi megállapodás­nak az aláírását, amely behatóan és egységesen rendszabályozza majd az ösztöndíjak magasságát. Ezenkívül kérelemmel fordultak a községi képviselő-testület ille­tékeseihez, hogy a jövőben a vá­rosi autóbuszokon utazva, a kü­lönféle rendezvényeken stb. ked­vezményben részesüljenek (Más városokban ez már gyakorlat). Kérték továbbá azt is, hogy a képviselő-testület vezessen nyil-t vántartást a városban kiadó laká­­­­sokról, szobákról, egyszóval: va­lamilyen lakásbörzét hozzon lét­re és ezzel segítsen a hallgatók­nak. Ismeretes ugyanis, hogy a hallgatók többségének rendkívül kedvezőtlen a lakáskörülménye és­­ emellett jelentős összeget kényte- I len fizetni albérletre.­­ Mirko Sáráétól hallottuk azt is,­­ hogy a kari hallgatói az évfolya­mok tanácsain kérték az intéz­mény szakszolgálatát, vezessen pontos nyilvántartást arról, ki ré­szesül ösztöndíjban és kinek fo­lyósítanak kölcsönt. Sokan ugyan­is, éppen az adminisztráció mu­lasztása folytán, mindkét juttatást élvezik. K. F. SZABADKÁN FILM JADRAN: Az ember, akit meg kell ölni, jugoszláv (16, 18, 20) LIFKA: a kék katona, amerikai (16, 18, 20) ZVEZDA: Magyar rapszódia, magyar (15.30, 17.30, 20) MUNKÁS: Sam, a csavargó, amerikai (15.30, 17.30, 19.30, 21.15) SZÍNHÁZ Pintér Lajos: Pogány tivornya, szín­játék, a Népszínház magyar társula­tának előadása (IS) TÁRLAT BALÁZS G. Árpád festőművész ki­állítása (Frankopanska u. 11 szám alatti) műtermében (11—13, 16—18). A HÉT FILMJEIRŐL Nagy általánosságban azt mondják, hogy a jugoszláv filmek technikai ki­vitelezése magas színvonalú. Veljko Bulajlc AZ EMBER AKIT MEG KELL ÖLNI című produkciója a technikai bravúrok mellett jó filmnek is jelöl­hető. Már csak azért is, mert műfa­jilag nem sorolható egyetlenegy kate­góriába sem. Parabolisztikus mű vagy fantázia? Ugyanis egy legendát dolgoz fel a rendező, azt a hihetetlen törté­netet a királyról, aki a XVIII. század­ban uralkodott Crna Gorában, s ennek az uralkodásnak voltak reális és törté­nelmi alapjai. A rendező fantáziája szabadon szárnyal, s a kamera beleté­ved a mese ürügyén a mába. A filmet Oscar-díjra nominálták, de az elisme­rés elmaradt. A filmet a Jadran mo­ziban vetítik. Csütörtöktől ugyancsak a Jadran moziban megnézhetjük Volker Schlön­­dorff remekét, a BADOGDOBot, azt a filmet, amely az idén megkapta az Oscart és Cannes városában az Arany Pálmát. Bemutatták a belgrádi FESTen is. Oscar Matterath tragédiája meg­döbbentő. Günter Grass szerint — azo­nos című regényéből készült a film — a náci Németországot Oscar bádogdob­ja figyelmeztette a veszélyre, mert a gyermek, aki egyszerűen nem akar felnőni, aki a törpék életét éli, jelen van a történelemben. Nehéz szabadul­ni a művészfilm furcsa, egyszerre német és egyszerre csúf, torz, riasztó. Hennen: David játssza Oscart, de olyan hatásosan, hogy hangjától, pil­lantásától megdermedünk. Kiváló film, az utóbbi esztendők talán legerőtelje­sebb alkotása. Jancsó Miklós univerzumát nézhet­jük meg a Zvezda moziban. A kriti­kusok megállapították, hogy Jancsó a Szegénylegényekben, a Csillagosok, ka­tonák és a Még kér a népben mindent elmondott a magyar nép harcáról, de a MAGYAR RAPSZÓDIA mégis 0.1 szakasz. Ezúttal nagyszabású freskót látunk, amely az első világháborútól a másodikig vezet el bennünket. A cse­lekmény középpontjában egy tiszt áll, aki a fehérterroristák oldalán harcolt, majd visszatér a parasztok közé, a fa­sizmust elutasítja, s ennek eredménye­ként a ki­végzendők listájára kerül. Csütörtöktől felújítják a MÓLNAK A FÖLDI NAPOK című hazai filmet. Is­mét láthatjuk a KÉK KATONA című filmet is — a Liskábart vetítik —, ezt a nagyszerű alkotást, amelyet Rapid Nelson rendezett. Elriasztó filmi esz­közökkel vezetnek el bennünket a vad­nyugatra. Candice Bergen és Peter Strauss a két főszereplő. SAM, A CSA­VARGÓ, ez a címe annak a gyönyö­rű képi megfogalmazásban elénk táru­ló filmnek, amelyet a Munkás moziban vetítenek. Észak-Amerika nyugati partjának csodálatos természeti szép­sége, vadsága valóságos kihívás annak a magányos vadásznak, aki senkitől semmitől sem fél. Mindent úgy ren­dezett meg Keith Larsen és játszott el, ahogyan Jack London megírta a regényeiben. Élethalálharc az indiá­nokkal, a medvékkel, a fehér farka­sokkal. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy ilyen szépre fényképezett, képso­rokat még sohasem láttunk a moziban. Csütörtöktől megnézhetjük az IZZÁS című hazai produkciót. Bora Drasko­­vic a hercegovinái tájra vezényelte a színészeket. Többek között láthatjuk Rade Serbedziját, Dragan Maksimovi­­cot, Fabijan Sovagovićot. Hiteles kró­nika egy nyugtalan korról. DOBPERGÉS Szombat délelőtt a társadalmi-poli­tikai szervezetek és a községi képviselő-testület vezetői fogadták a díszőrség tagjait. Fémmunkások versenye Szabadka, Topolya és Kishegyes együttes rendezvényt tartanak A fémmunkások korábbi versenyei­hez hasonlóan az idén is megtartják ezt a hagyományos rendezvényt. Az előkészületek már folyamatban vannak és a szervező bizottság meghatározta mind a versenyfeltételeket, mind pedig a kivitelezés napját. A verseny az idén is községközi jellegű lesz, vagyis Sza­badka, Topolya és Kishegyes fém­munkásai május 23-án és 24-én közös rendezvényen mutatják be a minden­napi termelés olyan szakmai művele­teit, amelyek felkészültségüket bizo­nyítják. A községközi versenyt a Sever, a Bratstvo, a Sigma, a Chemos, a Zorka, valamint a Dinamotrans és az Autoop­­rema üzemrészlegeiben tartják. A versenyszabályoknak megfelelően az esztergályosok, marósok, villany- és gázhegesztők, szerszámlakatosok, csi­szolók, műszaki rajzolók és más szak­mai ágazatok dolgozói vesznek részt az idei, 15. községközi szemlén. A. Mi újság a Népszínházban • MÁJUS folyamán a Népszínház mindkét társulata több alkalommal játszik a városban, és a tartomány színpadaim. Ma 16.30 és 19.30 órai kez­dettel a magyar társulat színre viszi Bü­n­tér Lajos Pogány tivornyáját. Csütörtökön a közönség — pontosab­ban: a meghívott vendégek — meg­­tekintheti­k Molnár Ferenc AZ ÖRDÖG című színjátékénak nyilvános főpró­báit (10 és 19.30-kor). Pénteken lesz a Molnár-mű bemutatója a nagyte­rembe­n. Aznap a szerbhorvát társulat Pacséron előadja Djuro Francišković D’A GRGINA HIUNCUTARIJA című művét. Szombaton a magyar társulat a zent­a­i színpadon bemutatja­a Ken Ke­­sey KAKUKKFÉSZKÉT. Szabadkán a zomboriak vendégszerepelnek a­­NÉ­­MET LÁNY című színpadi produkció­val. Vasárnap 18 órakor a szabadkai színpadon ismét megtekinthető Az ördög, ugyanakkor a szerbhorvát együttes Györgyénben játszik, ahov a C’a­­rgina huncutanja kerül közön­ség elé. 19-én és 20-án a budapesti Madách Színház két színészének tol­mácsolásában színre kerül Arbuzov KÉSEI TALÁLKOZÁS című lírai mű­ve. Tolnay Klári és Men­sáros László játssza a két szerepet. A magyar tár­sulat kedden Moravicán előadja Mó­ricz Zsigmond NEM ÉLH­ETEK MU­ZSIKASZÓ NÉLKÜL című darabját.­­ A közeljövőben még négy ven­dégjátékra kerül sor. Az újvidéki Szerb Nemzeti Színház színészeinek tolmácsolásában megnézhető Zoran Petrović SAKULJANI A O KAPITA­­LU című színpadi alkotása. Ezután a kecskemétiek bemutatják Sommerset Maugham IMÁDOK FÉRJIHEZMENNI című sikerdarabját. A szegediektől két előadást láthatunk. Színre kerül Molnár Ferenc A DOKTOR ÚR című darabja. Az operaegyüttes is ellátogat Szabadkára, G­aetano Donizetti ANNA BOLENÁJÁT adják elő, olasz nyel­ven. Balázs G. Árpád kiállítása Művészi hitvallásom egy mondatba sűrítve ennyi igyekeztem mindenkor a magam meglátását és érzését követ­ni. A nagy mesterek közül voltak bá­mult és csodált eszményképeim, de tőlük csak tanultam, nem utánoztam őket. Soha nem voltam rabja semmiféle ,,izmus"-nak; az idők forradalmasító szele engem is magával ragadott, fel­újította és gazdagította élményvilágo­mat. Hogy mesterségbeli vonatkozás­ban is vallomást tegyek, minden tech­nikai megoldással foglalkoztam. A raj­zokat követte az olaj, a rézkarc, a fa­metszet, utána következtek a linó, tem­pera, akvarell, monotípia. Köztük a monotípia lett a kedvencem, mert ez felel meg legjobban arra, hogy kife­jezzem vele meglátásaimat és megér­zéseimet. Így vall az idős rester, akinek most nyílt meg a kiállítása szabadkai (Fran­­kopanska utca II.) műtermében. Az al­kotások keresztmetszetét adják gazdag életművének. Kiállításommal búcsúzni óhajtok a művészetemet értékelő kö­zönségtől — mondotta Balázs G. Ár­pád. A tárlat május 15-ével, csütörtökkel bezárólag tekinthető meg, délelőtt 11- től 13 és délután 4-től 6 óráig. JEGYZET Az egyenrangú nyelvhasználat a tanórán és azon kívül A nemzeti egyenjogúság nálunk alkotmányos kategória. Vaj­daság alkotmánya és az erre épülő törvények, tartományi és köz­ségi előírások részletesebben és közelebbről is körülhatárolják az egyenrangú nyelvhasználat — mint a nemzeti egyenjogúság egyik formájának — gyakorlati megvalósítását az oktatásban, az önigaz-­ gatásban és a társadalmi lét minden területén. Községünk, mint vegyes nemzetiségű község területén az egyenrangú nyelvhasználat — népszerű szóval a kétnyelvűség — már régen több mint egy­ évtizedes gyakorlat, mely a kétnyelvű oktatásra épül. Ha tudjuk, hogy aki a környezetnyelvet nem ismeri, illetve nem ismeri eléggé, gyakran kerülhet hátrányos helyzetbe — a min­dennapi kommunikációtól kezdve, a hétköznapi társadalmi érintke­zésen keresztül a szakmai kapcsolatteremtésig —, nyilvánvaló, hogy a környezetnyelv oktatását nem kezelhetjük szűk szakmai­pedagógiai kérdésként. Csa­k a jól megalapozott és következetesen végigvezetett környezetnyelv-oktatástól várható a mindkét nyelvet ismerő káderek számának gyarapodása. Az elmúlt két évtizedben a környezetnyelv oktatása Szabadkán olyan gyakorlati eredményeket produkált, amelyre nemcsak Vaj­daságban, hanem országos viszonylatban is felfigyeltek. Az elért eredményeik ellenére sem szabad elsiklanunk néhány olyan körülmény felett, melyek fékezik ennek a pedagógiai gya­korlatnak a még eredményesebb kibontakozását. Az eddigi ered­mények jobbára empirikus kutatásokra épülnek, ezen a szinten már alaposan előkészített tudományos kutatómunkára volna szük­ség, mely a környezetnyelv oktatásának módszertani-didaktikai, lingvisztikai, pszichológiai, oktatásszervezési kérdéseire próbálna választ találni. Nem kevésbé jelentős a megfelelő oktató káder képzése sem: iskoláinkban szinte kivétel nélkül olyan pedagógusok oktatják a környezetnyelvet, akik tanulmányaik során a magyar vagy szerb­horvát nyelv anyanyelvi szintű oktatására készültek. Még egy körülményről kell szólnunk. Az oktatás és nevelés komplex folyamat, mely nem szűkíthető le a tantermi-tanórai mun­kára, még kevésbé egy tantárgy kereteire. Iskoláink általában ve­gyes tannyelvűek, az ifjúsági és pionírszervezet, a különböző szako­sított szervezetek (Vöröskereszt, felderítők, erdőtelepítők, hegymá­szók stb.), ugyanígy a szakköri foglalkozások kiváló alkalmat nyúj­tanak a környezet két nyelvének párhuzamos használatára, egyút­tal az ilyen gyakorlat tudatosítására már a legfiatalabb (ez azt is jelenti: legfogékonyabb) életkorban. Nem szabad illúziókban ringatóznunk: az ilyen természetű pe­dagógiai, társadalmi és politikai munka alaposan próbára teszi a pedagógusok (elsősorban nyelvi) felkészültségét. Ez azonban a rend­szeres pedagógus továbbképzés keretében megoldható, mint aho­gyan meg lehet találni a módot arra is, hogy az elosztásban olyan súllyal essen a latba, amit ennek a munkának a társadalmi-poli­tikai jelentősége megérdemel. Sőt, meg is kell oldani, mert az ed­digi tapasztalatok és azoknak az eredményei, akik évek óta ezt a gyakorlatot folytatják, meggyőzően bizonyítják: érdemes vele fog­lalkozni. -sy ÜGYELETES ORVOS: a Petőfi Sándor utcai mentő­­állomáson, este 8-tól reggel 6 óráig. GYÓGYSZERTÁR: a városháza épü­letében. Pon^siiatom a Falicsi L& U Luuuúl liíVUil I A tavaszi szeszélyes időjárás késlel- 11t'u a nardtí aVuSí idejét. A Palicsi es­­ a Duciaoi-Lu viznomerscu­tiere még min­­­­dig nem trte el a ponxy ivasnoz szük- I s-0es opaiiumut, viszont az ikrától es xejvől a^duu ivarerett példányok fél­te­teliül Kimeiaiet erdemeinek. Május 16i havian eroseoo leimelege- 1 Qx_s varhato, ami azt jelenti, hogy az I ívartermek­e* e.szórasa, vagyis az ívás I is megindul. л.ппек megfelelően a ponty un­almi ideje a Palicsi és a Lu­das­ tavon az idén május 7-én kezdő­dött és junius 2-áig tart. Ha a szokat­lanul hűvös időjárás huzamosabb ide­ig tart, akkor a ponty tilalmi ideje tiz-tzenöt nappal meghosszabbodik. Er­ről idejében tájékoztatjuk a sporthor­­g­ászokat. A tilalmi időszakban tilos a Ludasi tavon a csónak használata. Felhívjuk az illetékesek Ügyelmét, hogy a tilal­mi idő alatt szükséges lenne az őrszol­gálat fokozottabb megszervezése, mert a sekély vízben ívó halak csökkenő óvatossága lehetővé teszi, hogy tiltott eszközökkel és módszerekkel tömege­sen pusztítsák a pontyokat. Annak illusztrálására, hogy az ívási időszakban mennyire káros a pontyok kifogása, csupán egy számadatot emlí­tünk: az ikrás halak testsúlykilo­grammjaként általában 4000 egynyaras ivadék nevelhető fel. Sikerüljön ennek csak a fele, még akkor is egyszerű a számadás, milyen kárt jelent, mond­juk, 4—5 mázsa ívű ponty kifogása a tóból. 13

Next