Magyar Szó, 1981. október (38. évfolyam, 285-300. szám)

1981-10-22 / 291. szám

--------MŰVELŐDÉS MAGYAR SZÓ Megszűnnek az egységes középiskolák A készülőben levő oktatásügyi törvény újdonságai Thézeusz athéni királyfi példá­ja is bizonyítja, hogy még a kré­tai Minósz király torzszülött fia részére épült labirintusból is meg lehetett lelni egy kis cselszövés árán a kiutat, az eddig négyszeri változtatást megért oktatásról és nevelésről szóló tartományi tör­vény egyes törvényi szakaszai kö­zepette azonban már Ariadné fo­nala sem biztos, hogy segítené a tájékozódást. Az oktatásról és nevelésről szó­ló tartományi törvény, amely el­fogadása után 1977. június 24-én lépett életbe, eddig tehát négy módosítást, illetve kiegészítést ért meg. Az elsőre 1979-ben, a máso­dikra és harmadikra 1980-ban, a negyedikre pedig 1981-ben került sor. A négy ízben módosított és kiegészített törvény azonban még így sem állta ki a gyakorlat pró­báját, s jelenleg további átdolgo­zás alatt van. Ez az átdolgozás azonban már nem módosításként kerül be törvényhozásunk törté­netébe, a kiegészítések nyo­mán ugyanis a törvény már majdhogynem áttekinthetetlenné vált, mert az első, hogy úgy mondjuk eredeti szöveg mellé a négy módosítás több kötetnyi szövegét is csatolni kellett. Egy­­egy törvényszakaszról már nem is igen lehetett tudni, vajon megváltozott-e, s ha igen, akkor hányszor, s hogy hol is lehet meg­találni az adott pillanatban épp érvényes változatot. A törvény gyakorlati alkalma­zásának nehézségeit kiküszöbö­lendő, s a jelenleg folyamatban levő kiegészítés kínálta lehető­séget kihasználva valamennyi sza­kaszt átfésülték, s a szöveget végül is új törvénytervezetként terjesztik a Tartományi Képvise­lőház elé. A tervezet" előrelátható­lag november elejéig­ kerül nyilvá­nos vitára. Lássuk , azonban, valójában mi­lyen változásokkal kell számol­nunk, melyek azok a jelentősebb újdonságok, amelyek az eredeti szövegből és a négy változatból is hiányoznak! A legfontosabb új mozzanat tu­lajdonképpen a szakirányú okta­tási érdekközösségekkel, illetve az oktatásügyi intézmények és a gaz­dasági munkaszervezetek munka­cseréjével kapcsolatos. Az okta­tásról és nevelésről szóló tarto­mányi törvény eddig nem foglal­kozott az oktatási érdekközössé­gekkel, a velük kapcsolatos ren­delkezések az önigazgatási érdek­­közösségekről szóló külön törvény szerves részei. Mivel azonban a szakirányú oktatással kapcsolatos kérdések mind kevésbé választha­tók el az érdekközösségek tevé­kenységétől, a szükség megkíván­ta, hogy a velük kapcsolatos sza­bályokról az oktatásügyi törvény rendelkezzen. Újdonság lesz az új törvényben az is, hogy az egységes középisko­lák, amelyek eddig az általános ok­tatás keretében tevékenykedtek, az új rendelkezések értelmében a szakirányú oktatási intézmények­hez fognak tartozni, vagyis egye­sülni fognak a szakiskolákkal. A szervezeti átcsoportosítást min­denekelőtt az idén megkötött köz­­társaság- és tartományközi megál­lapodások tették szükségessé. Az oktatásügyi szakemberek ugyanis hosszas megbeszélések után úgy ítélték meg, hogy az egységes kö­zépiskolák nem váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket. Ez az ok­tatási forma csupán a továbbtanu­lásra készít fel, a kétéves időtar­tam azonban túlzsúfolttá teszi a tanterveket, s a monstruózus tan­anyag sokak számára áthidalhatat­lan akadály. Köztudomású tény, hogy az egységes középiskolák ta­nulóinak a 25—30 százaléka nem fejezte, illetve nem fejezi be ta­nulmányait, s ennek köszönhetően lehetősége sincs arra, hogy a legminimálisabb szakképzettséget is megszerezze. Az új elképzelés szerint azonban a négyéves közép­iskolai oktatás visszaállításával er­re is mód nyílik, mivel az új szak­­középiskolák tantervét oly módon fogják kidolgozni, hogy a tanulók minden év után (tehát már az el­ső osztály befejezését követően is) valamiféle szakképesítésre tegye­nek szert. Újabb mozzanatként kell emlí­tést tennünk a tantervek kidolgo­zásáról is. Az eddigi gyakorlat sze­rint ugyanis a Tartományi Ok­tatásügyi Tanács csak az általános oktatás és a szakirányú oktatáson belüli általános tantárgyak tan­tervét dolgozta ki, a szaktantár­gyak esetében azonban már a szak­iskolákra és a szakirányú oktatási érdekközösségekre hárult ez a fel­adat. Az új rendelkezés értelmé­ben az oktatásügyi intézmények a jövőben mentesülnek e kötelezett­ség alól, s helyettük az oktatásügyi tanács intézi a tantervek kidolgo­zásának teendőit. Az oktatásügyi intézmények ha­tásköréből a Tartományi Tan­­könyvkiadó Intézet hatáskörébe utalják át a tankönyvkiadás kér­dését. Az ötéves gyakorlat során ugyanis bebizonyosodott, hogy a szakiskolák sem anyagilag, sem káderszempontból nem képesek eleget tenni ennek a felelősségtel­jes megbízatásnak. A külföldön szerzett oklevelek honosítása terén is változások vár­hatók. Az oktatásügyi intézmények nem ismerték kellőképpen az egyes országokban érvényes oktatási rendszereket, ilyenformán nem tudtak eleget tenni a honosítási feladatoknak sem. Az új rendel­kezések szerint — természetesen amennyiben ezt és az előzőeket is elfogadják — a honosítást egy külön erre a célra kinevezett tar­tományi bizottság, illetve a bizott­ság által kijelölt felsőoktatási in­tézmény fogja elvégezni. Nos, tulajdonképpen ezek azok a szembeötlő változtatások, ame­lyek az új törvénytervezetben a legtöbb figyelmet érdemlik. Ha jól megnézzük, a módosításokban, egy-két kivétellel, a reform előt­ti megoldásokat ismerjük föl. Kér­dés, hogy azt jelenti-e ez, hogy a néhány évvel ezelőtt lomtárba utalt megoldásokat az idő múltá­val lassan előhuzigáljuk, vagy az újszülöttnek minden vicc új ala­pon új köntösbe öltöztetve eredeti ötletként dobjuk be őket a köztu­datba. BÁLINT Sándor WASHINGTON Díszülés Nikola Tesla születésének 125. évfordulója alkalmából Kedden este Washingtonban az Amerikai Tudományos Akadémia dísztermében tartották meg a Ni­kola Tesla születésének 125. év­fordulója kapcsán rendezett köz­ponti ünnepséget. A díszülést John Blatnik, jugoszláv származá­sú amerikai politikus nyitotta meg, majd William Terbo, az amerikai és kanadai Nikola Tesla Egyesület elnöke, a Trbojevics Tesla család tagja és Sionel Barthold, az amerikai Energetiku­sok Nemzeti Egyesületének elnö­ke méltatta a neves tudós érde­meit. Az ünnepségen felszólalt Budi­­mir Lonfiar, a JSZSZK washing­toni nagykövete is. Többek között elmondta, hogy a nagy tudós életművével hidakat épített az emberek közé. Lončar megjegyez­te, hogy Tesla különösen Jugo­szlávia és az Egyesült Államok népeit hozta közel egymáshoz. A díszülés után az ünnepség mintegy 300 részvevőjének bemu­tatták a Nikola Tesla című filmet. (Tanjug) TÖRÖKBECSE Állandó kerámiatárlat a Poletban Nemrégiben a törökbecsei Po­let Építőanyag- és Csempegyár új ügyviteli helységének előcsar­nokában állandó kerámiatárlat nyílt. Négy részből áll. Az első részben az archeológiai és geoló­giai leletek által mutatják be azt a földösszetételt, amelyből a gyár termékei készülnek. A másik részben az agyagból készült építő­ipari termékek, tégla-, cserép- és keram­it-termékek vannak be­mutatva, a harmadik rész a kü­lönféle csempéknek, a gyár ter­mékeinek adott helyet. A legérde­kesebb minden bizonnyal a mű­­vészikerámia-kiállítás, amely lé­nyegében a legnagyobb helyet is foglalja el. Ebben a gyárban ugyanis egy egész sereg olyan dolgozó működik, akik művészi tárgyakat készítenek az agyagból. A Poletban nyílt kiállítás kere­tében megtalálható KOSSUTH Lajos, KOSSUTH Tivadar, Boško DŽIGURSKI, MÉSZÁROS János, Slobodan LUKIC, FERENCSIK Ferenc és Miodrag JOSIMOVIC alkotásai. 1. gy. TORNYOS Tornyos forgalmasabb helyein színes plakátok hirdetik, hogy a kikindai Egység Művelődési Egye­sület színjátszói bemutatják GÁR­DONYI Géza Fehér Anna című, há­romfel­vonásos színművét. — Milyen látogatottságra számíta­nak? — kérdeztük Romolya Aran­kától, a helybeli Ady Endre Mű­velődési Egyesület titkárától. — Remélem, hogy telt ház lesz, vagyis a 186 férőhelyes színházte­remben nem marad üres szék. Régebben is jártak nálunk a ki­­scsndaiak, és az a tény, hogy is­mét fel­keresnek bennünket, az együttműködés elmélyüléséről ta­núskodik. A napokban viszonoz­zuk az Egység műkedvelőinek a látogatását. Igaz, színjátszó cso­portunk még nem készítette el kellőképpen a Fejesek című víg­játékot, ezért tarka műsorral lé­pünk fel Kikindán. Bemutatkozik a fúvószenekarunk, a citerazene­­kar, a szavalok, a népi táncosok és a menyecskekórus. A műsorban forradalmi versek és zeneszámok is helyet kapnak, tekintettel a népfelkelés és a forradalom 40. évfordulójára. Az említett össze­állítást már igen szép sikerrel bemutattuk Horgoson, Zentaguna­­roson és természetesen itthon. Az év végéig még néhány helyen be akarjuk mutatni a tarka műsort. Az őszi terménybetaka­rítás után az eddiginél több időnk jut a műkedvelésre, a vendégszereplés­re. A november—márciusi idő­szakban tömegesíteni szeretnénk a műkedvelő csoportokat. Jelenleg 106 tagja van az egyesületnek, a jövőben remélhetőleg tovább gya­rapodik a számuk. Az érdekeltek hétfőn, kedden és­­pénteken este, a próbák idején jelentkezhetnek a művelődési házban, illetve a fúvószenekar esetében az iskolá­ban, a csoportvezetőnél. Az ünnepekre rendszeresen ké­szítünk alkalmi műsort, és ezek látogatottságával is elégedettek vagyunk. Igyekszünk minél több műkedvelőt felléptetni, hiszen a szereplés, a sikerélmény a fő moz­gatója ennek az önként vállalt te­vékenységnek. CIPÓ András, az egyesület pénz­tárosa is bekapcsolódott a beszél­getésbe: — Az egyesület anyagi helyze­tével nem dicsekedhetünk, a mű­velődési érdekközösségtől 2 mil­lió régi dinárt kaptunk az idén, és ez a fűtésre sem lesz elegen­dő. A kellékek egy részét a Szo­cialista Szövetség anyagi támoga­tásával szereztük be, s maguk a műkedvelők állítják elő saját költ­ségükön. Legnagyobb bevételünk az Újvidéki TV-től ered; felvették néhány műsorunkat, és ennek tiszteletdíjából, valamint a sze­replések bevételéből osztjuk a pénzt a legszükségesebbekre. Ezek a nehézségeink, de az említettek ellenére is folyamatosan működik az egyesület, átlagban kétheten­ként tartunk művelődési rendez­vényt Tornyoson, és ez a lehető­ségeinkhez mérten elég szép ered­mény. Ii. Művelődési rendezvények kéthetenként Kiállítás Topolyán Október 23-án, pénteken este 6 órai kezdettel, a topolyai színház kisgalériáj­ában megnyílik Alek­­sandar Lukovic belgrádi festő ki­állítása. A Zobnatica lovas témára össze­állított kiállítás mintegy tíz na­pig tekinthető meg. S. A. A. 1981. október 22., csütörtök VITÉZ LÁSZLÓ NAPLÓJÁBÓL (11-12.) Szép szóra, bohóckodásra várnak 1981. július 13. SZABADNAP HIÁBA! Akit az én famíliámból elkezd verni vagy áldani a Sors, azt két kézzel veri vagy áldja. Én azon Soltisok közé tartozom, akiket inkább ver a fent említett kéz, és esze ágában sincs, hogy néha áldjon is. Két napig javítottuk azt a nyavalyás kombit. Kölcsön kértem pénzt a vásárlására és a javítására is, tegnapelőtt bőrig áztam mi­atta, s most megint itt állok Csantavér központjában, ma végre sza­badnap, már régen otthon lehetnék, és én még mindig csak­ itt vagyok. Ki hitte volna, hogy ez a híres Csantavér, ez a nagy, lapos falu éjszakára benzin nélkül marad? Mire végre benzint kölcsönzök, hajnali kettő felé jár. Tika ba­rátom erőszakoskodik, hogy Kishegyesen van benzinkút, és nyitva tart éjszaka is. Mindannyian mondjuk, hogy nem így van, de ő épp a múltkor vett, amikor Csordást vitte haza. Kételkedve indulok Hegyesnek. Odáig biztosan elég lesz ez az 5 liter. Kishegyesig négyszer állítanak meg a rendőrök, Szenttamásig még kétszer. Az említett benzinkút nyolcig van nyitva. Szentta­máson éjjel-nappal, de éppen egy óriási tartálykocsiból tankolnak, úgyhogy itt is csak reggel lehet üzemanyagot venni. Próba szerencse — tartja a közmondás. Nekivágok hát Temerin­­nek, a házamtól száz méterre elfogy a benzin, hazagurul a kocsi. Hogy otthon mi várt, arról nem írok, mert semmi köze a Tanya­színházhoz, vagy talán nagyon is sok köze van. —­­ — 1981. július 14., TORNYOS Gyermekkori élmények fűznek e csöndes közép-bácskai falucs­kához. Gyermekkoromban számomra Tornyos és Csantavér a külföl­döt jelentette. Csantavért szerettem a nagy, zajos lóvásárokkal, Tornyost a Ka­­villóból is látható templomtornyával és a csütörtökön (vagy kedden) kapható „olcsó hússal” együtt. Ez utóbbiból fantasztikus paprikást le­hetett főzni egy kis köröm hozzáadásával. Olyan volt ez a paprikás, hogy az ember ujja összeragadt, ha nem szopta le kellőképpen a csontfogdosás után. Mondogatták is annak idején, hogy nem igaz a mondás: olcsó húsnak híg a leve, csak tudni kell elkészíteni. Van is ebben valami igazság, és ezt bizonyít­ja a Tanyaszínház is, mert ha azt nézzük, a mi alkalmi összeröffe­­nésünk is a színházhoz szokott szem és fül szá­mára a kicsontozott hús csontja csupán, a drá­gább áru némi véletlen maradványával, de az ■gazi „ínyesmester” meg­találja benne a külön­leges, jó zamatot. No, de ugorjunk visz­­sza a Tanyaszínházhoz Itt tavaly az előadás majdnem botrányba fulladt. A sok károm­kodással tűzdelt előadás no meg a kör belső szé­lén tolongó cigánysereg óbégatása majdnem el­riasztotta a közönséget. Ha nincs az a pocsolya meg az én fekete ku­tyám, hát nemigen ma­radt volna az értelme­­sebbjei közül. Akik azonban ottmaradtak, nem bánták meg, és ma még a szomszédaikat is elhozták. Sokan vagyunk itt a romos tornyosi iskola­udvarban. Az emberek csodára várnak, szép emberi szóra, kacagtató bohóckodásra. Még a tavalyi cigánysereg is mintha fegyelmezettebb lenne. Lehet, hogy a Burány sori cigány iskolának vagy a tavalyi előadásnak a hatása, de az is lehet, hogy a közönség között cirkáló két rendőr jelenléte van rájuk csöndteremtő hatással. Mindegy. Az előadást végig zavartalanul játsszuk, gyönyörű tapsot kapunk, a ka­lapban is kuncog az aprópénz, boldogan indulunk vissza Ravillóba, hogy holnap felszedjük sátrainkat, és Felsőhegyen üssük fel. Baki és én Kanyó barátunkhoz megyünk egy halászlére, és aztán tovább Zentabogarasra. SOLTIS Lajos Képzőművészeti tárlatok Zentán Ezekben a napokban több kép­­­zőművészeti kiállítás várja a láto­gatókat Zentán. A Thurzó Lajos­­ Művelődési-oktatási Központi ki-­­­állítási termében (Eugen) a topo­lyai és a zentai amatőrfestők kö­zös tárlatát tekinthetik meg az érdeklődők. A zentai amatőrfes­tők közül Andruskó Károly, Bal­la Mátyás, Živojin Branovacki, Csonti Zoltán, Vojislav Janković, Kalmár Győző, Nestor Slavnić, Pósa Ede, Recskó Béla, Sóti György, Szeli Ferenc, Szloboda Tibor és Verebes György, a topo­lyaiak közül pedig Crnogorac Éva, Harkai Imre, Német Nimród, No­­vák Mihály és Drágán Pečurica alkotásai kerültek bemutatásra. A tárlat november 5-éig tart nyit­va, mindennap 10-től 12 és 17-től 19 óráig. A múzeum épületében a képtár állandó jellegű kiállításán kívül az előcsarnokban ezekben a na­pokban bemutatják a zentai mű­vésztelep tagjainak a közös fel­­szabadulási évfordulója tiszteleté-I re készült akvarelljeit. Ezeket a képeket, mint a korábbi években,­­ az idén is kisorsolják. A sorsje­ j­gyek a múzeum előcsarnokában kaphatók 20 dináros áron. K. V. BELGRÁD Befejeződött az egyetemi hallgatók fölvétele A Belgrádi Egyetemen tegnap befejeződött az or­vostudományi karról lemaradt elsős hallgatók fölvétele. Ezek a jelöltek végül is a Szerb SZK Képviselőházának, a szakirányú oktatási érdekközös­ség közgyűlésének és az Egyetem fölvételi egyeztető bizottságának határozatával összhangban az or­vosi karral rokon egyetemi ka­rokra iratkoztak be. (Тапјв0

Next