Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 132-147. szám)
1982-05-20 / 136. szám
G BELPOLITIKA BARANYA Szikkadt a vetés A májusi forróság nem tesz jót a késői vetésnek. Habár Baranyában már sorára látszik a kukorica, mind aggasztóbb a szárazság, különösen a dombos vidékeken. A kikelt növényeknek nem játszódott le a kellő bokrosodása, illetve a gyökeresedése, aminek segítségével könnyebben vészelnék át a májusi hőséget. Baranyában egyébként a tervezettnél kevesebb cukorrépát vetettek a társastermelők, összesen 897 hekktárt. Az érdeklődés inkább a napraforgó felé tolódott, abból 963 hektáron vetettek. A jelenlegi magas kukoricaár lényegesen be-folyásolta a vetésterület bővüléséit. A termelők 7349 hektár területen vetettek kukoricát. A Pélmomostor községi ügyviteli közösség ligazgatóhelyettese, Polányi Alfréd véleménye szerint nehéz volt a tavaszi vetés. Nemcsak az időjárási viszonyok befolyásolták, hanem a műtrágyahiány is. Baranya ugyanis 45 vagon műtrágyáival kevesebbet kapott a kelleténél. A szükséges vegyszereket azonban sikerült beszerezni, ebben nagy segítséget nyújtott a Bellye Kombinát. N. V. Itt ш t© 15 hol 21 t©j A zentai üzem ötödével növeli? A termelést — Rosszabb rssz az ellátás — A tejtermelés nem kifizetődő A zentai üzletekben többnyire csak a reggeli órákban lehet tejet kapni, a délelőtt folyamán kiürülnek a hűtők, gyakran vér.~történik, hogy a joghurt, a tarkó és a tejföl is egykettőre eltűnik a polcokról. A vásárlók többsége tudja, hogy a nagyobb városokban sokkal nagyobb gond a tejhiány, mégis meglepődve kérdezik: hát a helybeli üzem ?A várost sem tudja, ellátni? Erre és számos más kérdésre SVETOZAR BUKANOVIĆ igazgatótól és GERE BÉLÁTÓL, a nyersanyagosztály vezetőjétől kértünk feleletet. — Természetesen nemcsak a scentai fogyasztókat látjuk el tejjel, hanem számos Tisza-vidéki községet egészen Becséig. Zreniaminba, Újvidékre és Belgrádba is szállítunk tejet és tejtermékeket — mondta az igazgató. — A környező községekben ugyanis nem tudnánk eladni termékeinket. Persze, most, amikor a szükségesnél kevesebb a tej, nem tehetjük meg, hogy csak Zentára és a környezőközségekbe szállítunk. — Kevesebb tej kerül a boltokba, mint korábban. Ez mivel magyarázható? — A: első negyedévben 22 százalékkal több tejet szállítottunk az üzletekbe, az időarányos tavalyinál. Nem kevesebb tehát a tej, hanem jóval több, mint azelőtt. Igyekeztünk ugyanis kiküszöbölni a hiányt: a sajtkészítésre szánt tejet nem dolgoztuk fel, hanem a boltokba küldtük, így aztán az első negyedévet veszteséggel zártuk, mert a tejtermelés nem jövedelmez, a sajtkészítést viszont el kellett hanyagolnunk. Mivel minden liter tejen 2,5 dinárt veszítünk, más kiutat nem látunk, mint hogy több jövedelmező terméket, főként sajtot készítünk, ami azzal jár, hogy kevesebb tejet tudunk szállítani az üzletekbe. A nagy ráfizetést nem tudjuk vállalni. — Nem egészen érthető, miért kevés p tej a boltokban, ha egyszer 22 százalékkal növelték a termelést. — Véleményem szerint a fogyasztás gyors növekedése okozta a hiányt. Kétségtelen ugyanis, hogy a tej ára nincs arányban a többi termék — akár mezőgazdasági termékek — árával. Nekünk ráfizetést jelent, de a szarvasmarhatelepeknek sem igen hoz jövedelmet. A tavalyi áremelés (novemberben volt) csupán a megnövekedett költségeket fedezte, tehát tulajdonképpen a két évvel ezelőtti áron adjuk a tejet. Érthető, hogy megnőtt a fogyasztás , amit a termeléssel nem tudunk követni, pedig igyekeztünk fejleszteni a szarvasmarha-tenyésztést. — Négy évvel ezelőtt 10 millió liter tejet dolgoztunk fel — folytatta Gere Béla —, tavaly pedig már elértük a 15 millió litert. Az idei első negyedévben a növekedés további 7,5 százalékot tesz ki. A felvásárolt tejmennyiség tehát évről évre növekszik, mégsem tudjuk követni a fogyasztást. Gyárunkon a társastermelési alapszervezet 1980-ban 100 üszőt vásárolt, tavaly 40-et, az idén pedig 70-et, és további 100-at tervezünk. Ebben az évben mintegy 20 millió dinárt költünk a tehéntenyésztés fejlesztésére. Mindez azonban nem elegendő ahhoz, hogy a fogyasztók igényeit kielégítsük: a társastermelési alapszervezetek többségének is többet kellene tennie a cél érdekében. Mert évente több tízmillió dinárt kell elköltenünk tehénvásárlásra, ha a tenyésztők a továbbtenyésztésre alkalmas boltakat a vágóhídra küldik. A kiválogatást pedig a társastermelési alapszervezeteknek kellene irányítaniuk. Oromhegyesen például kimagasló eredményt értek el e téren: évente mintegy 10 százalékkal növelik a tejtermelést. Igaz, számunkra kevésbé jó példával is szolgálhatok: az adai községben és Csókán pl. a tej egy részét más gyáraknak adják el, noha mi látjuk el ezeket a községeket is — mondta Gere Béla, fi. Silány nyersanyagból nem készülhet jó készáru Kelendő termékeket készít a zombori Tehnotex A priboji Poliester Műanyagipari Munkaszervezet zombori Tehnotex üzemében kelendő termékeik készülnek. Olyan árut bocsátanak forgalomba, amelyből az utóbbi tíz-tizenöt évben számos háztartási és ipari termék készül. Nemcsak a hazai, a külföldi piac is növekvő érdeklődést tanúsít a nagy szakítási szilárdságú és kopászírású üveggyapot fonalak iránt. Színei képtelenek eleget tenni a megrendeléseknek a zombori üzemben. Habár rosszak a munkakörülmények, elavultak a gépek, sikerült-e mégis teljesíteni a negyedévi termelési tervet? — kérdeztük Franja Cuvardié igazgatótól. — Két üzemünk, a zombori és az őrszállási régi gépeivel termelünk, késztermékeink mégis megfelelnek a szigorúkövetelményeknek. Inkább a mennyiséggel van a baj, mint a minőséggel, ugyanis minden árut eladunk. Negyedévi tervünket kívülálló okok miatt csak 97 százalékban teljesítettük. Ennek fő oka a silány minőségű alapanyag (hazai, külföldi egyre megy). Csehszlovákiából és Svédországból importálunk üveggyapotot. — Mennyit termelitek március 31-éig? — kérdeztük Dušan Stupar főkönyvelőtől. — Termelésünk értéke 19,4 millió dinár, három százalékkal kevesebb a tervezettnél. Nagyok voltak a kiadások, főleg a megdrágult energiahordozók, alapanyag és a szállítási költségek miatt. Három hónap alatt 12,9 millió dinárt fordítottunk a különböző költségekre, így jövedelmünk nem haladja meg a 6,5 millió dinárt — mondta. — Mekkora volt az átlagkereset? — A reális jövedelem nálunk is csökkent, azaz a létfenntartási költségek gyorsabb ütemben emelkedtek, mint a dolgozók keresete. Üzemünkben a negyedévi átlagkereset 9444 dinár volt, mindössze 29 százalékkal több az időarányos tavalyinál. — Sikerült-e valamelyest behozni a termeléskiesést? — kérdeztük az igazgatótól. — Áprilisban és május elején javult a nyersanyagellátás. Az elmúlt negyvenöt napban gyorsított ütemben termeltünk, és részben sikerült bepótolnunk a negyedévi lemaradást. Félévi mérlegünk már várhatóan sokkal jobb lesz, mint a negyedévi. A Tecnotex zombori fonodájában Megjelent a Dolgozók legújabb száma . A kongresszusok esztendejét éljük. Most zajlanak a nagy pártösszejövetelek, s őszre kerül sor a szakszervezet országos gyülekezetére. Ezek a seregszemlék jó alkalmul szolgálnak az elvégzett munka felmérésére, az új feladatok kijelölésére. A szabadkai község szakszervezeti tanács új elnöke is ebből a perspektívából tekint az előtte álló munkára. A vele folytatott beszélgetést a lap az első oldalán közli A SZAKSZERVEZET A KONGRESSZUSOK ÉVÉBEN címmel. A Ugyancsak az első oldal szólaltatja meg a kishegyesi községi végrehajtó tanács elnökét, aki — OKOS ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS A BÁCSKÁBAN cím alatt — a község e jelentős gazdasági tényezőjéről fejti ki véleményét. ▲ A LEGSZEBB MÁJUST CSOKOR címmel a harmadik oldal a titói eszmeiségű ifjúságról ír a tetteinkben tovább élő elnök születésének kilencvenedik évfordulója, az ifjúság napja alkalmából. ▲ Az ötödik oldal a Május 1. díjas becses tehenészetet mutatja be. Az írás címe: A KITARTÁS ÉS AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE. ▲ A termelés és az értékesítés szférájának önigazgatási érdek szerinti együttműködésére mutat példát a kishegyesi téglagyár és a Topola-Univerzal. A jövedelmi kapcsolat kiteljesedéséről a JÓBAN-ROSSZBAN EGYÜTT című cikk számol be a hatodik oldalon. ▲ A Dolgozók szerkesztősége élőújságot tartott Csantavéren. Herceg János ez alkalomból elhangzott üzemi riportja, amely a Virág Balázs asztalosüzemben készült, a hetedik oldalon olvasható. Ugyanitt jelent meg Németh István tárcája. A A könyv népszerűsítésére a Forum könyvterjesztő osztálya mozgalmat indított: iskolások járnak házról házra kosarukban könyvvel. Hogy milyen eredménnyel járt igyekezetük Csantavéren, erről ad számot — a tizedik oldalon — A KOSARAZ A3 NEM KAPOTT KOSARAT című írás. A A HÉTVÉGE a szabadkai Zorka újítóinak tevékenységébe enged bepillantást, a kisüzemi gazdaság távlatairól ír, a fejes salátát természetes idegcsillapítóként mutatja be, az úszástanítás Stef-módszerét ismerteti, és művelődési körképet ad. MAGYAR SZÓ 1982. május 20., csütörtök A „vétkes” kávé Tavaly óta megkétszereződött a vámelőírások megsértésének száma — közölték a szabadkai vámhivatalban Egyrészt a sajtó, másrészt a vámszervek alapos tájékoztatásának köszönhetően utazó polgáraink számára ismeretesek a vámelőírások. Ha nem is minden részletében ismerjük ezt az utóbbi időben gyakran módosuló szabályzatot, annyit azonban mindannyian tudunk, hogy mi az, amit nem szabad behozni, illetve kivinni, s ha szabad is, mekkora a megengedett mennyiség. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, nemhogy csökkenne, hanem éppen növekszik azoknak a száma, akik kihasználva az egyes cikkek iránt megnyilvánuló keresletet vagy a külföldi és hazai árak közöttikülönbözetet, tiltott kereskedelemmel foglalkoznak. Erről győzhetett meg bennünket a szabadkai vámhivatal vezetőivel folytatott beszélgetés, még inkább a központi raktárban tett látogatás. A slágercikk — A napokban mintegy két tonna, csempészektől elkobozott kávét értékesítettünk az erre meghatalmazott kereskedelmi munkaszervezetek útján— mondja BLAŠKO COVIC, a vámhivatal vezetője — de raktáraink továbbra is tele vannak kávéval. Ez most a sláger, ezt hozzák legtöbben, főleg Ausztriából, de van itt Magyarországon csomagolt kávé is, kisebb mennyiségben. A hatáskörünkbe tartozó mindhárom határátjárón egyaránt áramlik az országba a szemes kávé. Szinte nem múlik el nap egy-egy nagyobb „fogás” nélkül. Nem ritka a tíz vagy húsz kilós rakomány, de többen megkíséreltek már behozni egyetlen személygépkocsiban félszáz kiló kávét is. Mondani sem kell, óriási a kockázat, de úgy látszik, megéri, mert a szabadkai feketepiacon 1200 dinárért mérik kilóját. Jegyezzünk fel egy sajátos rekordot — teszi hozzá ZORAN BRCANSKI vámtiszt. — Egy kombiból nem kevesebb mint 123 kilogramm nyers kávét raktunk ki a kelebiai átjárónál. Vannak azután „ügyeskedők” is, akik különböző csalafintaságokkal akarnak túljárni a vámosok eszén. Egyesek például, azok, akik vonattal utaznak, a határ átlépése után, de még a vámhivatal előtt a „megbeszélt helyen” kidobják a vonatból a kávét ott várakozó társaiknak. Alkalmi év, visszaeső csempészek — Éppen a kávé miatt az elmúlt év első hónapjaihoz viszonyítva megkétszereződött a vámelőírások megszegésének a száma — mondja MILAN MARAVIĆ, a vámhivatal illetékes előadója. — A szabálysértők között vannak olyanok, méghozzá nem kevesen, akik először, és éppen a kávé behozatala miatt estek bűnbe, és olyanok is, akiket egy év leforgása alatt már nem először kaptunk rajta szabálysértésen. Ezek a visszaesők, s természetesen a bírság kiszabásánál is ennek megfelelően járunk el — mondja Maravic. A vámtisztek készségesen tárják ki a vámhivatalközponti raktárainak ajtaját. Finom kávéibbat érződik a hatalmas raktárhelyiségben. A kilós csomagolású csemegével helyenként a mennyezetig vannak megrakva a polcok. Természetesen van itt más csempészáru is, akár egy jobban ellátott trieszti áruházban. Divatba jött a kasmír sál is, van aki egyszerre 500—600 darabot hoz magával külföldről. Itt áll most katonás rendben a többi tiltott holmi között. Tévé, rádió, kvarcóra és a hozzá való elemek, olasz bóvli vagontétben, zsebszámoló és telefonkészülék — a keleti bazárok színe elegyedik itt a vámhivatal feszes rendjével, kisebb-nagyobb vétkeink tárgyi bizonyítékaiként. G. O. Minőségi elismerés a becsei sörnek Termékeik régi hírnevének visszaszerzésére törekszenek a Partizanka sörgyárban A Becse Agráripari Munkaszervezet keretében működő Partizanka Sörgyár dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy termékeik minősége tartós időre minél jobb legyen. Régebben ugyanis hírneves volt a becses sör, egy időben azonban romlott a minőség. Az utóbbi két évben mindent megtesznek, hogy minél jobb minőségű sört juttassanak a fogyasztóknak. Az eredmény nem marad el, ugyanis tavaly is és az idén is jelentős elismerésben részesültek. A sörgyárban megtartott sajtótájékoztatón Djordje RAKIĆ, a sörgyár igazgatója elmondta, hogy ez év áprilisában a zágrábi tavaszi vásáron négyfajta sörük került elbírálásra. Az Old Gold és a 12 százalékos világos becsei sör aranyéremmel, a becsei barna és a 14 százalékos speciális becsei világos sör pedig ezüstérmet kapott. Különösen nagy elismerésben részesült a becsei világos sör, amelyet a zsűri az 1982. év győztesének minősített és az aranyérmen kívül Sampion diplomával jutalmazta. Ez a legnagyobb elismerés, amelyet a becsei sörgyár termékeinek minőségével kiérdemelt. Az idei elismerés nem véletlen — mondta a sörgyár igazgatója — hanem összetett minőségi munka eredménye, amelyben a tudományt összekapcsolták a termeléssel. Már tavaly ugyanezen a zágrábi tavaszi vásáron a becsei világos és a becsei speciális sör ezüstérmet kapott. Két hónappal később az Old Gold és a becsei barna sör Belgrád aranygyőztese lett (1981). Az értékelés két részről történt, szakértők és a fogyasztók részéről. Továbbá említésre méltó, hogy az utóbbi két évben egyetlen panasz sem volt a becsei sör minőségére. Nagyon ügyelnek arra, hogy megtartsák a jelenlegi minőséget. Elmondta azt is, hogy a becsei sör nem más sörök utánzata, hanem saját szakembereik alkotása. Ebben tevékenyen közreműködött az újvidéki Mezőgazdaságtudományi Kar petrőci intézetének a komló- és sörtermelést és minőséget, ellenőrző osztálya. A becsei sör minőségi nyersanyagból készül, megfelelő technológiával. Ezen a tájékoztatón részt vett még Petar UMICEVIĆ, a becsei agráripari munkaszervezet kereskedelmi igazgatója is. Ő főként az értékesítés kérdéseiről beszélt. Elmondta többek között, hogy céljuk az egykori hírnév és ezzel együtt a piac visszaszerzése. Nem takarékoskodnak aminőséget biztosító anyagokkal. Kilátás van bizonyos mennyiségű becses sör exportálására is, de nem a hazai piac rováséra. Nehézségeik is vannak. Az első négyhavi értékesítés lehetett volna jobb is. Akadnak más problémák is, melyek kihatnak az értékesítés ütemére. Tervük a fogyasztók véleményének kikérése Újvidéken, továbbá Adán és Törökbecsén is. S. O. P. M.í. gy. Közúti baleset Becsén Szerdán délelőtt 8 órakor Becsén a Petőfi Sándor és a Hajdúk Veljko utca kereszteződésénél súlyos közúti baleset történt, összeütközött a Cačaki FOC Rugógyár kombibusza Szabó Ferenc becsei lakos IMV furgonjával. A kombibuszt Milisav Vukomanovic čačaki személy vezette. Noha három figyelmeztető tábla is állt, amely a főút jellegű Petőfi utcát jelezte, kivágódott az útra, és összeütközött a Takovics Mihály vezette, szabályosan közlekedő gépkocsival. Az összeütközés következtében a kombibusz felborult, és kitörte a sarki telefonpóznát, az IMT furgon pedig nekivágódott Lévai István háza falának. Mindkét gépkocsiban három-három személy tartózkodott, és mindannyian könnyebb sérülést szenvedtek. Tápai György kivételével valamennyiüket elsősegélyben részesítették a becsei egészségházban és hazabocsátották, Tápai kórházi ápolásra szorul. Az anyagi kár jelentős, a kombibusz teljesen összeroncsolódott.