Magyar Szó, 1982. szeptember (39. évfolyam, 240-254. szám)
1982-09-03 / 242. szám
1992. szeptember 3., péntek . Mielőbb orvosolni a bajt Kanizsa község munkaszervezetei lemaradtak a tervteljesítésben • A községi végrehajtó tanács üléséről Kanizsa község gazdaságának félévi pénzügyi eredményével korántsem lehetünk elégedettek. A munkaszervezetek nem valósították meg az év elején meghatározott tervfeladatokat, s emiatt a gazdálkodás megtorpant, sőt viszszaesés következett be — szögezte le a községi végrehajtó tanács a napokban megtartott ülésén. Aggodalomra ad okot különösen az, hogy míg a korábbi években az ipari vállalatok voltak a fejlődés fő hordozói, addig az elmúlt hónapokban az ágazatba tartozó tíz munkaszervezet közül hétben csökkent a termelés. Mindössze három dolgozói közösség: a göngyöleggyár, a cipőgyár és a malom teljesítette túl termelési tervét. A munkaszervezetek helyzetét súlyosbítja az, hogy az anyagi költségek gyorsabban növekedtek az összjövedelemnél, s ez maga után vonta a gazdaságosság csökkenését. A megnehezült gazdálkodási feltételek következtében — ami elsősorban a nyersanyag és az energiaellátásban, továbbá a bankkölcsönök hiányában jutott kifejezésre — növekedett a gazdaság vesztesége. Egyébként négy dolgozói közösség zárta passzív mérleggel a félévet, a hiány 16 millió dinár. A legsúlyosabb helyzetben a csempegyártók vannak, veszteségük 14,5 millió dinár. Noha a kommuna munkaszervezetei az elmúlt időszakban négy százalékkal növelték a foglalkoztatottak számát, a kívánt eredményt sem a termelés, sem pedig a termelékenység növelésében nem érték el. A végrehajtó tanács pozitívan értékelte azt, hogy az elmúlt hónapokban újratermelési anyagok hiánya miatt egyetlen gyárban sem álltak le a termeléssel, de szinte valamennyi dolgozói közösségnek gondot okoz az áru értékesítése. Az ipari vállalatok tehát az év első felében nem tudtak eleget tenni az elvárásoknak, ezzel szemben a mezőgazdaságban eredményes évre számítanak. A gabonafélék kedvező hozamalakulása mellett az ipari növények, a szőlő és a többi gyümölcsféle is rekordtermést ígér. A végrehajtó tanács véleménye szerint a gazdálkodást fékező objektív nehézségek mellett számos munkaszervezetben szubjektív hiányosságok is mutatkoznak. A belső tartalékok teljesebb kihasználása mellett a dolgozói közösségeknek gyorsabban kellene változtatniuk a termékszerkezeten, alkalmazkodni a piac kívánalmaihoz. Több felszólaló is felhívta a figyelmet a jövedelem és a személyi jövedelem elosztásában tapasztalható fogyatékosságra. Az elmúlt hónapokban ugyanis a munkaszervezetek többsége a fejlesztési alapok rovására növelte a kereseteket. Ily módon a gazdaságban a személyi jövedelemre fordított keret 29 százalékkal gyorsabban növekedett a jövedelemnél. Egyébkén a társadalmi tevékenységben a foglalkoztatottak átlagos személyi jövedelme 11270, a gazdaságban dolgozóké viszont 11 794 dinár volt. A községi végrehajtó tanács figyelme a következő hetekben azokra a munkaszervezetekre irányul, amelyek veszteséggel, illetve a kifizetődőség határán dolgoznak. A munkacsoportok ellátogatnak a vállalatokba, hogy az üzem társadalmi-politikai és önigazgatási szerveinek képviselőivel a nehéz helyzetből kiutat találjanak. Az akcióba bekapcsolódik a községi szakszervezeti tanács és a községi pártbizottság. V. K. M. Mi újság a nyugdíjas klubban? Aki válaszol: Veljko Plavsic, az egyesület elnöke A banzentai nyugdíjasok otthonán szokott kép fogadja a nyárvégi látogatót. A szépen berendezett és árnyas udvarban a tagok sakkoznak, dominóznak, preferanszoznak. Az irodákban az alkalmazottak dolgoznak, az elnök pedig éppen azon töprengett munkatársaival, miként lehet még szebbé tenni a téli időszakra a termeket. — Már vártuk az újságírót — kezdte Veljko FLAVSIC, a zentai nyugdíjas egyesület elnöke. — Nagy a panaszunk. Arról van ugyanis szó, hogy hiába egyeztünk meg a zentai kereskedelmi vállalat igazgatójával a szén befizetése ügyében, amikor egyes bürokrata lelkületű alkalmazottai nem hajtották végre az egyezséget. Megállapodtunk abban, hogy azon nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme nem nagyobb 2000 dinárnál, nem fognak részesedést fizetni a bányáknak a megrendelt szén mellé. Ez a 300 dináros kötelezettség csupán azokra vonatkozik, akiknek 4000 dinár fölött van a nyugdíja. A Gvozdjar alapszervezet igazgatója mindent megtett, hogy ez a terv ne valósuljon meg. Először is késleltette a munkástanács összehívását majd amikor külső nyomásra az mégis megtörtént, akkor kijelentette: ha eltekintünk a részesedéstől, akkor az kihat a Gvozdjar dolgozóinak személyi jövedelmére. Hiába próbálták a Gvozdjar igazgatóját jobb belátásra bírni az illtékesek, ő továbbra is kitartott elképzelése mellett, így azután mit volt mit tenni, végül is minden nyugdíjas befizette a 300 dinárt, de nagy késésbe kerültünk, mert három hónapon át folyt a huzavona. A nyugdíjasok a szenet így csak ezekben a napokban tudták megkapni. — Befejeződött a nyugdíjasok nyaraltatása. Soko Bánján 28 zentai nyugdíjas nyaralt, Vrnjacka Bánján 50, Rovinjban pedig 70 A rekreációs alap fedezte a kiadásokat. Külön kirándulást szerveztünk Vrdnikre, ahol 50-en voltak jelen a klubból. Az egyesület 10 000 dinárral járult hozzá ehhez az úthoz, az egyének pedig 100 dinárral. Örömmel közölhetem, hogy a nyugdíjasok boltja igen sikeresen működik. Az első hat hónap folyamán a zentai nyugdíjasok 150 000 dinárt takarítottak meg azáltal, hogy számukra létesített üzletben vásárolhattak. A napokban fejezzük be a termek festését, és a meglevő pénzünkből két helyiségbe új bútort vásárolunk. _ A város felszabadulási ünnepsége keretében október 8-án megnyílik a nyugdíjasok kézimunka-kiállítása. Október 16-án pedig társasestét rendezünk, mert a tagok már igen-igen sűrűn kérdezgetik, mikor is lesz valami „dáridó”. A Napsugaras ősz ünnepét október 20-án délután 4 órakor tartjuk. Mindenkit szívesen látunk és meg is vendégelünk. Megkezdtük a tárgyalásokat a vendéglátóiparral az irányban, hogy a nyugdíjasok számára lehetővé tegyék, mégpedig igen hozzáférhető áron, az ebédkihordást. Végül is meglátogattunk mintegy 70 szegény sorsú, beteges, idős nyugdíjast. Megállapítottuk, hogy közülük 23-an igen nehéz helyzetben vannak, és a szociális intézettel karöltve a közeljövőben mindent megteszünk érdekükben. K-t Visszaszármaztatják a jövedelemtöbbletet (Folytatás az 1. oldalról) 19 százalékkal növekedhet. Az idén így az első félévben az adai községben erre a célra összesen valamivel több mint 161 millió dinárt lehet fordítani. Az elemzés azt mutatja, hogy az eszközök nagyobbára az előirányzott szinten valósultak meg, kivéve a községi költségvetést, ahol mintegy 2,5 millió dinár és a foglalkoztatásügyi érdekközösséget, ahol mintegy 2 millió dinár többletjövedelem jelentkezett. A határozat értelmében a többletjövedelmet visszaszármaztatják, és a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat külön folyószámlára viszi át. A további jövedelemtöbblet megvalósításának megakadályozása céljából ez év augusztus elsejétől a munkaviszony utáni személyi jövedelmi adó kulcsa az eddigi 2,12 százalékról 2 százalékra csökken. Kl TISZAVIDÉK Igazán szép és nemes gesztusnak voltunk szemtanúi szombaton Kanizsán: a palicsi ifjúsági építőtáborban dolgozó danilovgrádi (Crna Gora) fiatalok föláldozták szabad szombatjukat, és kijöttek Kanizsára, hogy segítsenek az új Tisza-parti töltés építkezésén. Bravó, ezt nevezzük szolidaritásnak! Nagyobb kivitel a konvertibilis piacra Kétszeresére növekedtek az alapok Ada község gazdaságának első félévi alakulásáról Az adai község gazdasága a termelékenység növelése, a felhalmozóképesség fokozása terén már tavaly is figyelemre méltó eredményeket ért el, és ezek a kedvező irányzatok a számos nehézség ellenére az idén is folytatódtak. A társultmunka-alapszervezetek első félévi ügyviteli eredményeit a községi képviselő-testület végrehajtó tanácsa a napokban értékelte. Ennek kapcsán beszélgettünk Branislav BOGOJEVICTYAL, a végrehajtó tanács elnökével, valamint JÁNOSI Jenővel, a gazdasági és kommunális ügyosztály vezetőjével. Túlzott elégedettségre nincs ok, de az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a pénzügyi mérleg kedvező, tovább erősödött a község gazdaságának anyagi alapja. A nyersanyagbeszerzés az első félévben is gondot okozott, és ezzel a problémával a következő időszakban is számolnunk kell. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy egyes gazdasági ágazatokban az előirányzott termelésnövekedést nem sikerült elérni. Az utóbbi időben gondot okoz számunkra az is, hogy megnövekedett a raktárkészlet, az eladott áru ellenértékének a megfizettetése sem halad a tervezett ütemben, és a befagyasztott eszközök miatt nincs elegendő pénz nyersanyagvásárlásra. Véleményünk szerint a következő időszakban a hazai nyersanyagforrások nagyobb méretű felhasználására kell törekedni, és amennyiben lehetőség van rá, a beruházásoknál is hazai felszerelés vásárlását kell szorgalmaznunk.A költségek rohamos növekedése, a túlméretezett fogyasztás kedvezőtlen hatással van a gazdaság felhalmozóképességének alakulására. Mi a helyzet ezen a téren az adai községben? — Az általános takarékosságot a fogyasztás minden formájának a reális keretek közé való szorítását az egyik legfontosabb feladatként jelöltük meg. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a társultmunka-alapszervezetek nagyobb része megkülönböztetett figyelmet fordított ezekre a gazdaság stabilizálása szempontjából igen fontos kérdésekre. A gazdaság összjövedelme valamivel több mint 3,2 milliárd dinár volt, és ez a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 43,1 százalékos növekedést jelent. Az árak rohamos emelkedése ellenére takarékossággal, ésszerűbb gazdálkodással sikerült elérni, hogy a felhasznált eszközök csak 39,8 százalékkal növekedtek, így a jövedelem 49,9 százalékkal volt nagyobb az időarányos tavalyinál A nyersanyaggal, az energiával való takarékosság terén jó eredményt értünk el, de fel kell mérni, hogy az egyéb kiadások (napidíjak, reprezentációs költségek a rekreációra fordított eszközök stb.) valóban reálisak legyenek mert a 24,3 százalékos növekedés soknak tűnik. A gazdaságban az egy főre eső jövedelem legnagyobb a gyáriparban, a kisiparban és az építőiparban, a legkisebb pedig a vendéglátóiparban. A társultmunka-alapszervezetek zöme betartotta az elosztási mércéket, és az alapokba mintegy 287 millió dinár került, ami több mint kétszerese a tavalyinak Nyolc társultmunka-alapszervezetben azonban mulasztást követtek el a jövedelemelosztásban, és személyi, valamint közös fogyasztásra összesen mintegy 8,9 millió dinárral több eszközt különítettek el az engedélyezettnél. Erről a kérdésről hamarosan a községi képviselő-testület ülésén is tárgyalnak és a mulasztások elhárítására határozatokat hoznak. A község gazdaságában a foglalkoztatottak száma 1,2 százalékkal növekedett. Legtöbb új munkaerőt a mezőgazdaságban, a kisiparban és a lakásépítési, valamint közművesítési tevékenységben alkalmaztak. Az első félévben a dolgozók átlagkeresete 37,5 százalékkal növekedett, elérte a 11 444 dinárt. Figyelembe véve a létfenntartási költségek alakulását, a reális személyi jövedelem a tavalyihoz viszonyítva 6,8 százalékkal növekedett. Értékelésünk szerint a gazdaság háromnegyed évi eredménye iskedvező lesz, annál is inkább mert a mezőgazdaságban az idén jó termésre számíthatunk. — Hogyan alakult a kivitel? — A külföldi üzleti kapcsolatok bővítésére már évek óta nagy gondot fordítunk, és az elért eredmények kedvezőek. Az első félévben mintegy 283,4 millió dinár értékű árut exportáltunk, ennek mintegy 80 százaléka a konvertibilis piacra irányult. Kivitelünk többszörösen fedezi a behozatalt, a devizahiány mégis gyakran komoly gondot okoz. Véleményünk szerint a megteremtett devizaeszközökkel nagyobb mértékben kellene rendelkeznünk, mert jelenleg a megszigorítások miatt nem tudunk beszerezni egy-egy kisebb alkatrészt sem vagy újratermelési anyagot, és emiatt akadozik a termelés. K-l Félúton A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején több tóthfalusi és környékbeli fiatalember is vándorbotot fogott a kezébe: külországba mentek a jobb kereset, a könnyebb megélhetés reményében. Többségüket nem a kalandvágy, a könynyű meggazdagodás lehetősége vonzotta, csupá a biztos munka, az állandó és a hírek alapján jónak nevezhető kereset ígérete. Mert az itt élt fiatalok számára, akik közül sokan a távolság, a rossz útviszonyok miatt semmilyen szakképzettséggel sem rendelkeztek, valóban nem sokat nyújtott a jelen, és nem biztatott derűs távlatokká a jövő. Munkalehetőséget csak a falutól 5—6 kilométerre levő mezőgazdasági birtokok nyújtották de mindenki számára azok sem jelentettek állandó keresetforrást. A munkaerő egy részét ugyanis csak meghatározott időre, idénymunkára alkalmazták. Ebből meg lehetett élni ugyan — főleg ha pár hold földdel is rendelkezett a család —, de gyarapodni, előre haladni már igen nehéz volt Márpedig a fiatalok zöme többet, jobb életet akar teremteni maga és leendő családja számára, ezért az első bátor vállalkozók biztató levelei után többen is a nyugati országban, főleg Németországban kerestek és találtak maguknak munkahelyet. Szorgos, dolgos nép lakja a falut és környékét, így az innen külföldre távozottak könnyen megszokták az ottani munkatempót, elvállalták a nehezebb fizikai munkát is. Ennek köszönhetően viszonylag jól is kerestek, fizetésükből nemcsak a megélhetésükre futotta, hanem kisebb-nagyobb összeget, félre is tudtak tenni, hogy majd ne kelljen a semmiből kezdeni. Mert kevés kivétellel ki előbb, ki utóbb de haza szeretnének jönni. Van aki úgy döntött, hogy kitart a nyugdíjig, hiszen munkahely, kereseti lehetőség szempontjából továbbra sincs sokkal kedvezőbb helyzetben a falu Mások viszont ennek ellenére is haza készülődnek, a honvágy, a szülőföld vonzása egyre erősebb TÓTH Tibor legényemberként, csaknem 13 évvel ezelőtt mondott búcsút a falunak. Hogy nem végleg, arról az tanúskodik, hogy az idén nyáron feleségével évi szabadságuk jó részét azzal töltötték, hogy a rokonok segítségével lebontsák Kanizsán a megvásárolt öreg házat, melynek a helyére újat építenek. Még nem tudják, mikor költöznek végleg haza. Majd ha elkészülünk a házzal — mondogatják. Úgy mondhatnánk, hogy félúton vannak most, marasztalja őket az ottani jó munkahely és biztos kereset, de a honvágy sem hagyja nyugton a családot. — Igaz, hogy reggeltől estig dolgozunk, de tényleg jó a fizetésünk és szépen megélünk. Itthon nem tudom mire számíthatunk — mondja Tóthné, a kedves, barátságos boszniai asszony, aki a szülőföldtől több száz kilométerre ismerkedett meg férjével. Bosanski Noviból ment ki Németországba dolgozni, ugyancsak 13 évvel ezelőtt. Szavai bizonytalanságról tanúskodnak, nem tudja még egészen eldönteni, hogy mi lenne a jobb — jönni vagy maradni. — Ha a gyerekeket nézem — két fiunk van —, akkor talán jobb lenne minél előbb hazaköltözni. Mert ha ott járnak iskolába, ott lesznek a barátaik, ott vernek gyökeret, akkor azután nehéz lesz számukra itthon a beilleszkedés mondja inkább kérdésként, mint érvként. Tibor kevesebbet töpreng a dolgon, nem is túl szívesen beszél róla. De hogy hazajön a család előbb vagy utóbb, azt nemcsak a kanizsai házhely, hanem az időnként elejtett szavak, félmondatok is tanúsítják... . . A falu végén impozánsnak ígérkező családi ház falai emelkednek, a terv szerint még az idén tető kerül az épületre. Ezt is egy ugyancsak több mint egy évtizeddel ezelőtt külföldre távozott falubeli építi. Szép, célszerű, vonzó családi ház lesz minden bizonnyal a megkezdett épület. Látszik, hogy építője, illetve építtetője minél előbbitt akar végleges otthonra lelni. K. V.