Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)

1983-01-26 / 24. szám

10 MAGYAR SZÓ 1983. január 26., szerda . VERBÁSZI KRÓNIKA Elkészült az új társadalmi megállapodás Tavaly 617-en jutottak munkához meghatározatlan időre A verbászi Fogla­tkoztatásügyii Önigazgatási Érdekközösség köz­gyűlése még tavaly márciusban kezdeményezte a foglalkoztatásról szóló társadalmi megál­lapodá­s mó­dosítását é­s kiegészítését. Időköz­ben ezt az érdekközösséget egye­sítették az Oktatásügyi önigazga­tási Érdekközösséggel, így a mun­ka kissé elhúzódott, napjainkban azon­ban, mégis napvilágot látott a foglalkoztatásról szóló új társadal­mi megállapodás javaslata. Hogy milyen jelentős dokumen­tum, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a foglalkoztatottak 86 százaléka a társadalmi megálla­podás tiszteletben tartásával ju­tott­­munkáihoz, így volt legalábbis tavaly s az új társadalmi megál­lapodás elfogadása után, hisszük, így lesz az idén és továbbra is. Az új társadalmi megállapodás javaslatának elkészítését hosszas nyilvános vita előzte meg, miután a községközi egyeztető bizottság összegezte a­z észrevételeket és ki­dolgozta a javaslatot. A javaslat elfogadásának végső határidejéül február 10-ét tűzték ki. Egyébként tavaly a foglalkozta­tási érdek­közösség közvetítésével 617 dolgozó jutott állandó munká­hoz. Ugyanebben az időszakban 1888 személy volt ideiglenesen mun­kaviszonyban. Legújabb ada­tok szerint a verbászd községben jelenleg 2316 személy vár mun­kára, jobbára szakképzetlenek, s főleg nők. Már ezek az adatok is arra utal­nak, hogy jó volna, ha a társult­­munka-a­la­pszervezetek és egyéb szervezetek és közösségek miinél nagyobb számban fogadnák el az új társadalmi megálla­podást. Ilyen módon el lehetne kerülni a foglal­koztatás körüli számos visszaélését, amely eddig nem kis fejfájást oko­zott a munkanélkülieknek és a tár­sult munkának egyaránt. M. K. Nagyobb számni az elnökség A KSZ községi bizottságának üléséről Január 20-ától a Kommunis­ta Szövetség községi bizottságá­nak elnöksége 15 tagot számlál Az elnökség tagja tisztségénél fogva ezentúl a községi bizott­ság elnöke is. Röviden így hang­zik az a határozat, amelyet a KSZ községi bizottsága legutób­bi ülésén fogadott el, s amely kiegészítését képezi az elnökség megválasztásáról, számáról és struktúrájáról szóló korábbi ha­tározatnak. Eddig az elnökség, mint a községi bizottság végrehajtó szerve 13 tagú volt. A gyakor­lat azonban megkövetelte, hogy növeljék az elnökség számát. Hasonló véleményen voltak a tartományi pártbizottság tagjai is a megbeszélések alkalmával. Ugyanezen az ülésen elfogad­ták a községi szervezet statú­tumának kiegészítését és módo­sítását is. Ezt a dokumentumot összehangolták a Vajdasági KSZ, a Szerb KSZ és a JKSZ statútumával. A statútumban a módosítás leginkább az említett dokumentumból ered, ezenkívül kisebb módosítást végeztek ott is, ahol a gyakorlat bebizonyí­totta, hogy szükség van a mó­dosításra. A községi bizottság január 20-án elfogadta az új munka­­programot. SZABADKA Előtérben a gazdaságszilárdítási feladatok Egyéves munkáját elemezte a KSZ községi bizottsága Az elmúlt évben a szabadkai község gazdaságának megszi­lárdítása, a termelés növelése, a kivitel fokozása képezte a község kommunistáinak és dolgozóinak elsőrendű feladatát. Az idén mind­ezek a teendők továbbra is időszerűek lesznek, hatványozott erő­feszítéssel kell majd munkálkodni megvalósításukon. A fenti megállapítások a Kom­munista Szövetség községi bizott­ságának hétfő esti ülésén hang­zottak el, amelyen a testület érté­kelte egyéves munkáját és megha­tározta idei mun­katervét. Az 1983 évre szóló munkaprogram a már említett kiemelt feladatok mellett jelentős teret szentel a beruházási tervek átértékelésének és megvaló­sításának, a KSZ szervezeti felépí­tésének, s ezen belül az alapszer­­vezetek akcióegysége fejlesztésé­nek, a fémipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gondjainak, a kommunistáiknak az ifjúság köré­ben kifejtett munkájának, azonkí­vül a nemzetiségi viszonyok fejlesz­téséről hozott községi párthatáro­zatok megvalósításának és a KSZ feladatainak a nacionalista jelen­ségek lehetséges forrásai felszámo­lásában, a küldöttrendszer további fejlesztésével kapcsolatos problé­máknak és több más időszerű kér­désnek is. Az ülésen határoztak néhány ki­nevezésről is, így például Milan Jaric eddig pártelnökinek lejárt az egyéves megbízatása, helyébe Mé­száros Jánost, a községi pártbizott­ság elnökségének tagját választot­ták, egyéves mandátummal. A köz­ségi pártbizottság tagjává válasz­tották Gere Ferencet és Pero Šunj­­kát, a KSZ községi bizottságának elnökségébe pedig Milan Jaricot és Pávai Lászlót. A községi statútum­ügyi bizottság tagjává választották Takács Józsefet. A pártbizottság tagjai határoza­tot hoztak néhány új KSZ-alap­­szervezet megalakításáról is. Ezek szerint az Integral Izgradnja tár­­sultmunka-alapszervezetében az eddigi egy KSZ-alapszervezet he­lyett három alakul, mégpedig az első 47, a második 37, a harmadik számú párta­lapszervezet pedig 47 taggal. Új KSZ-alapszervezetek alakultak a GRAFIS nyomdaipari társulás közös szakszolgálatában, a Magyar Szó szabadkai szerkesztő­ségében és a Vasúti Szállítóválla­lat Vojvodina társadalmi étkezdé­jében. K. F. SZABADKAN MA FILM JADRAN: Az agyrémek gyökerei, ame­rikai. Szereplők: William Hurt, Blair Brown rendező: Ken Rossel (16. 18.20) LIFKA: A paraziták, amerikai. Szerep­lők: Robert Grandini, Demy Moore, rendező: Charles Band (16. 18. 20) ZVEZDA: Engedetlenség, olasz. Sze­replők: Carlo Diemundi, Stefánia Sandrelli. rendező: Aldo Lado (15.30. 17.30. 20) MUNKÁS: A szökevények, német. Sze­replők: Doris Arden, Evelyne Trae­­ger rendező: Walter Boos (15.30,17.30. 19.30, 21) Matiné: A paraziták, amerikai (10) DIAFILMVETÍTÉS óvodásoknak, a Vá­rosi Könyvtárban (9) Új termekben az El szerviz? Az új helyiségekben valószínűleg termelnek is A niši El művek verbászi szer­vize már huzamosabb ideje he­lyiséghiánnyal küszködik. A meg­levő helyiségek, amelyek albér­letiek, aligha elégíthetik ki a szerviz egyre növekvő szükségle­teit. Nemrégen a községi gazdasá­gi bizottság és a végrehajtó ta­nács i­s foglalkozott az üggyel, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szervizt újabb termekbe kell költöztetni. A szervizben hal­lottuk, hogy egy hónapon belül elkészül a beruházási program, amely szerint a javítóműhelyt a Testvériség—egység általános isko­la egykori második épületébe he­lyezik át. A képviselő-testület megfelelő határozata egyelőre még várat magára, a szervizben azonban re­mélik, hogy az év folyamán átköl­töznek a tervezett helyiségekbe, ahol lehetőség nyílik egy-egy al­katrész gyártására vagy részletes javítására. Egyelőre még nem határozták meg a konkrét termelési progra­mot, a jel­ek szerint azonban Ver­­bászon új elektomotorokat teker­cselhetnek, új programozókat, il­letve modulátorokat készíthetnek a színes tévékészülékekhez, eset­leg transzformátorokat vagy más alkatrészeket gyárthatnak. Becslé­sek szerint egy ideig ebben a rész­legben mintegy 15 alkalmazott dolgozna, java részük szakképzett és betanított munkás. Az új szer­viz megnyitásával még öt javító­mestert is alkalmazni tudnának, ebből kifolyólag a javításra is kevesebbért kellene várni az ed­diginél. Még nem lehet pontosan tudni, hogy mennyit tesz ki az új beru­házás, azonban a becslések szerint minden új munkahely megnyitá­sához legalább 120 000 dinárt kell befektetni a termelési programnak megfelelően. Mind kevesebb a selejt A Drina Bútorgyáriján nincs elegendő nyersanyag a termeléshez A zárszámadás ugyan még nem készült, él, a verbászi Drina Bú­torgyárban­ azonban bíznak benne, hogy pozitív ügyvitel eredmény­­nyel zárják a múlt évet. A tava­lyi gondok azonban a naptárfor­dulóval sem múltak el. Ellenkező­leg, egyre kifejezettebb a nyers­anyag- és az egyéb hiá­nya. A nyersanyagbeszerző szol­gálat már­­az év elején bonyolult prob­lémákkal találta szemben magát, amelyek közvetve ugyan, de a Drinát is sújtják. Arról va­n szó, hogy a piacon nincs elegendő órá­sért lemez, mert nincs lehetőség megfelelő ragasztó és egy­éb adalé­kok behozatalára. Valamennyi nyersanyagot átment­ettünk t­a­valy-­­ ról, s most ezt dolgozzák fel. Az első nyersanyagszálfitmárig csak január végén, február elején érke­zik. A gyárban nem dolgoznak tel­jes munkaidővel, a nyersa­nyaghi­­ány m­ia­tt, a kapacitást is csak rész­ben használják ki. A dolgozók a­zon­ban nem tétlen­kednek. Kimeszelték a termelési csarnokokat, bekerítették az udvar egy részét, és máig munkát is ön­erőből végeztek el. Most új étkezde építését tervezik önerőből. A mun­kások egy másik csoportja azon­ban már új termelési program ki­dolgozásán munkálkodik, ügyelve, hogy minél ésszerűbben ha­sználják ki a nyersanyagot, kevesebb le­gyen a selejt és­­a h­ul­sadék, hogy az új termék ezzel is olcsóbb és versenyképesebb legyen a piacon. TROTYAKOV GALÉRIA 7 ÖLELŐ érzés a könyvkereskedésben a foghíjas polcokat néz­ni! . .. (Igaz, kissé sokáig tartott ez az öröm. A közelmúlt­ban azután egy rövid időre ismét feltöltöttek, a sorokat.) Mielőtt agyilag alulfejlettnek titulálnának, tisztázzuk, mire gon­doltam. A kultúréhségre, kérem, amely felzabálta a polcokat, csaknem az utolsó két kötetig. Hát nem önérzetdagasztó? Errefelé ugyanis a könyv sohasem volt sláger. (S­lágeren ma­radt.) Íme, bebizonyítottuk: mi lenne, ha volna! Ha volna, elvtársaim, akkor se lenne, mert amint tetszenek lát­ni, rövid idő alatt eltakarították. (Pedig ugyancsak uzsora­áron kedveskedtek vele.) Ezúttal — és ismét elönt valami, érzem! — az eladóknak mentő ötlete támadt: „Nem lesz a polc Zaire! (Kongó.) Újabb behozatali kontingense várván, kivattázták a könyvek közt tátongó lyukakat. Mivel? W. C.-papírral. ...?? (khm) Szégyellje magát, aki rosszra gondol, vagyis . . . elhamarkodot­tan asszociál. (Nevezetesen arra, hogy némelyik könyvvel is ki le­hetne ...) Sőt, aszondom, a Könyvbuszra is azt kellene írni: „MINDEN HÁZBA W.C.-PAPÍR!” Esküszöm, csakugyan édes ez a­ klasszikusok meg a fondarhent­­pátyolgató zizi társítása! Hogy nem jutott előbb eszükbe? Nem volt W. C.-papír, -ki- A kollektív munka elemzése új elnököt választott a Szocialista Szövetség elnöksége fejtett ki a Szocialista Szövet­ség feladatainak megvalósítása terén-Hangsúlyozták, hogy a Szo­cialista Szövetség, a szervezett erők egységes frontja, az elmúlt év tavaszán eredményesen kap­csolódott be a választásokba, minek képesén az elnökség is intenzív munkát fejtett ki. Eb­ben a munkában kifejezésre ju­tott valamennyi társadalmi-po­litikai szervezet egysége és ki­tartó harca önigazgatási szocia­lizmusunk további elmélyítésé­ért. Ugyanez nyilvánult meg a múlt év decemberében, amikor a verbászi új kórház építésére kiírt referendumról volt szó. A Szocialista Szövetség köz­ségi szervezetének elnöksége az említett ülésen foglalkozott a Bačko Dobro Polje-i Jedinstvo társultmunka-alapszervezet azon indítványával is, hogy kiválik a Poljoprivreda munkaszerve­zetből, amely a Vrbas kombinát összetett munkaszervezetbe tar­tozik. Rámutattak, hogy a Je­­dinstvo kiválása nem oldhatja meg a Poljoprivredában még mindig jelenlevő összetett prob­lémákat. Ellenkezőleg, a kiutat az együvé tartozás további erő­sítésében kell keresni. Ugyanezen az ülésen az el­nökség megválasztotta az új el­nököt is Milan RATKOVNAK, a kucerai Bácska fémárugyár gépészmérnökének személyében. Az elmúlt héten a Szocialista Szövetség községi választmá­nyának elnöksége elemezte a kollektív munka megvalósítását ebben a társadalmi-politikai szervezet­ben. Megállapították, hogy az elnökség az elmúlt év­ben dinamikus tevékenységet Három vagoo szőlő egy hektárról A Kövidinka és Ezerjó mellett más fajták is telepíthetők a homokon A homok­vidék szőlőtermelőinek zöme kiváló eredményként veszi tudomásul, hogy elvétve tíz-egyné­­hány tonna szőlőt szüretelnek hek­tárjáról. Sajnos, az átlagos hozam ennél jóval kevesebb, az említett mennyiségnek alig a fele. Mindez azt szemlélteti, hogy a háromezer hektárnyi területen, amelyen a hi­vatalos nyilvántartás szerint a szabadkai,horgási homokos ter­melői szőlészkedéssel is foglalkoz­nak, elhanyagolt és tönkrement a szőlőállomány. Ennek ismeretében szinte hihe­tetlennek tűnt a minapi szakelő­adáson elhangzott állítás, hogy a hozam a homokos talajon is elér­heti a hektáronkénti 25—30 tonnát, ami 6—7-szerese a jelenlegi átlag­nak. Miközben dr. Petar Cindric, az Újvidéki Egyetem Mezőgazda­sági Karának szakmunkatá­rsa a szőlészet távlati lehetőségeit ismer­tette, az előadáson résztvevő ter­melők szorgalmasan j­egy­ezgették azoknak a szőlőfajtáknak a nevét, amelyek a palicsi kísérleti parcella hat évvel ezelőtt telepített állo­mányt képezik. Az előadó megjegyezte, hogy a termelőkkel való találkozás célja a szőlészet válságának áthidalása, il­letve, a kísérleti parcelláin mért eredmények ismertetése. Hangoz­tatta, hogy az eddigi kísérletek is igazolják néhány új ültetvény tu­lajdonosának tapasztal­atát, mely szerint a Kövidinka és az Ezerjó felel meg leginkább a helyi adott­ságoknak, mind a hozam, mind a minőség tekintet­ében. Vannak azonban olyan szőlőfajták is, ame­lyek a falgyáll­lóság szempontjából a homokvidéken alkal­massabb­ak a telepítésre. Ilyen például a Ma­gyarországról származó Kunleány, amelyet a szomszédos ország ne­mesitől ázsiai fajtáik keresztezésé­vel hoztak létre. Ezt a szőlőt és ma is fajtákat a palicsi kísérleti te­lepen további kutatómunka révén a helyi adottságokhoz idomították. Az ugyancsak magyarországi Kun­barát, valamint a Zaktgyörngye és az Ezerfürtű, továbbá a Szürkeba­rát és más külföldi fajták — a Fehér burgundi, a Rajnai rizlimg, az osztrák Zweigelt, a hazai Neo­­planta és Sirmium — számos más szőlőfajtával végzett kísérlet, is eredményesnek bizonyult. Habár közülük egyik-másik fajtából csak néhány szőlőtő képez, megfigyelés tárgyát, a kísérletet végző szakem­berek megállapították, hogy a hat év alatt begyűjtött adatok alapján ezek a szőlőfajták máris ajánlha­tók az új ültetvényeken telepítés­ Božidar Kovačević tárlata A Francei galériában (Dimitri­­je Tucovic u. 6.) csütörtökön dél­előtt 10 órakor Božidar Kovačevic kiállítása nyílik meg. Tíz olajfest­ményét és pasztelljét tekinthetik meg az érdeklődők január 31-éig. A Belgrádban élő festőművész 1961-ben végezte el a Képzőművé­szeti Akadémiát. Idejének nagy részét Borova Glaván, a Zlatibo­­ron tölti, az itteni tájat és az em­bereket festi meg a legszíveseb­ben. Számos hazai és külföldi ki­állításon szerepelt, városunkban ezúttal mutatkozik be először Egyik méltatója szerint (S. Zivko­­vic) festői hitvallá­sa, hogy az em­beri élet nemcsak dráma, hanem költészet is. Ezt igyekszik a maga festői eszközeivel megörökíteni és a nézőben is megerősíteni Boži­­dar Kovačević, aki egyébként ver­seket is ír. re. A.

Next