Magyar Szó, 1983. február (40. évfolyam, 30-44. szám)

1983-02-02 / 31. szám

1983. február 2., szerda ELHANGZOTT Határozottabban kell küzdeni a nacionalizmus ellen Milovan Pogorov felszólalása Zomborban, a községi pártbizottság ülésén . A zombori községi párt­­szervezet kommunistái, a közsé­gi pártbizottság és elnöksége eredményesen dolgoztak, szerte­ágazó tevékenységet fejtettek ki. Nagyban hozzájárultak a gazda­ságban és másutt fölmerült prob­lémák megoldásához. Az egyéves munkáról szóló­ bíráló és önbí­ráló hangnemben írt jelentés taglalja a konkrét problémákat, az elért eredményeket, de a fo­gyatékosságokat sem hallgatja el. Egyedül azt kifogásolom, hogy nem szóltak bővebben a közvet­len termelők aktívájának mun­kájáról. Tartományunk és a zombori község nagy lehetősége a mező­­gazdaság és az élelemtermelés. E téren azonban még nem vagyunk eléggé szervezettek, nem haszno­sítjuk kellőképpen adottságain­kat, szakembereinket, tudásun­kat. Különösen fontos tenni­valónk tehát az ipari növények termesztésének fellendítése, az állattenyésztés fejlesztése, a fel­dolgozó kapacitások nyersanyag­gal való ellátása. Annál inkább, mert a cukor-, olaj- és tejgyá­rak nyersanyaghiánnyal küsz­ködtek, 50—80 százalékos kapa­citással működtek az elmúlt év­ben. Ez megengedhetetlen, mert emiatt csökkent tartományunk­ban a termelés. Ezen a helyzeten viszont csakis több ipari növény termelésével változtathatunk. E téren is nagy feladatok hárulnak a kommunistákra. De egyéb munkánk bíráló fel­mérése is lehetővé teszi, hogy okuljunk mulasztásainkból, hi­báinkból. Olyan időket élünk, amikor a kommunistáknak tet­tekkel, kiállással, konkrét mun­kával­­ kell bizonyítaniuk. Nagy szükség van a forradalmi harcra, a negatív jelenségekkel való szembehelyezkedésre, a követke­zetes magatartásra, önbírálatra. A kommunistáknak tettekkel, a felelősség vállalásával kell bi­zonyítani azt, hogy a munkásosz­tály élgárdájához tartoznak. Al­kotmány adta joguk és köteles­ségük, hogy védelmezzük szocia­lista önigazgatási rendszerünket, nemzeteink és nemzetiségeink testvériségét és egységét, forra­dalmunk vívmányait. Védelmeznünk kell forradal­munk vívmányait, mert az utób­bi időben szervezkednek, ösz­­szefogtak az ellenséges erők, s vívmányaink megdöntésén fára­doznak. Talán úgy értékelték, hogy nekik kedvez összetett gaz­dasági helyzetünk. De nemcsak hogy szervezkednek, hanem egy­re nyíltabban hallatják is szavu­kat. Jellemző rájuk, hogy a na­cionalizmus zászlaja alatt gyüle­keznek. Az etatizmus, a bürokra­tikus megnyilvánulások is előse­gítik a nacionalizmus erősödését. Ezek az erők kérdésessé teszik a KSZ szerepét, nemzeteink és nemzetiségeink egységét, testvéri­ségét, törvényeinket, önigazgatási szocialista rendszerünket, az ér­dekegyeztetés önigazgatási ala­pon történő gyakorlatát. Hogy szót értsünk: jól tudjuk, melyek a rendszerbeli fogyaté­kosságok, hogy a KSZ-t is lehet bírálni, hogy még mindig nem ké­szültünk fel teljes mértékben arra, hogy önigazgatási rend­szerünkben gyümölcsözőbben te­vékenykedjenek a kommunis­ták. Bíráljuk magatartásunkat, de azon is fáradozunk, hogy to­vábbfejlesszük szocialista ön­igazgatási rendszerünket. Az ellenzéki erők viszont ki­tartóan azon munkálkodnak, hogy megdöntsék rendszerünket. Velük nem lehet tárgyalni. For­radalmi harcról van szó. Ha ezekkel az erőkkel konkrét harcba bocsátkozunk, azonnal megkérdőjelezik a KSZ szere­pét, jogát arra, hogy küzdjön forradalmunk valóságos értékei­ért. Megbélyegeznek, dogmatiku­soknak, bürokratáknak nevez­nek bennünket. Csak példaként említem a Golubnjaca esetét. Ami körülöt­te történik, az egész Kom­munista Szövetséget gondba kell hogy ejtse. Az első kérdés az, hogyan ítélhették le a VKSZ újvidéki városi szervezetét azért, mert határozott harcot kezdett a nacionalizmus ellen. Hiszen az egész KSZ-t érintő kérdésről van szó. E téren nem lehet kü­lönbséget tenni kommunisták és kommunisták között. Mégis azt tapasztaljuk, hogy van különb­ség. Az a kérdés i® felvetődött, hogy ki hogyan tekint az alko­tói szabadságra. A szó marxista értelmében vagy pedig anarchi­aként fogjuk fel. Kétségbe von­ták a KSZ azon szerepét, hogy értékelje egy-egy mű eszmei­­politikai üzenetét, mondanivaló­ját. Mindez a nacionalizmus előretörését jelenti. Különösen az veszélyes, hogy a KSZ sorai­ba, sőt egyes felelős vezetők kö­zé is befér­kőzött a nacional­z­­mus. Minél komolyabb a hely­zet, annál nagyobb szükség van a kommunisták határozott ak­ciójára. A Golubnjaca körül kialakult helyzet is arra vall, hogy min­denhol, mindegyik községben, munkaszervezetben, helyi közös­ségben a valóságos, gazdasági, politikai problémák felé kell fordulni, önigazgatási alapon kell őket megoldani. Csakis az önigazgatás fejlesztésével áll­hatjuk útját az ellenséges erők tevékenységének. A dolgozók szerepének foko­zásával, a kongresszusi határo­zatok maradéktalan valóra vál­tásával nagyban hozzájárulha­tunk rendszerünk továbbfejlődé­séhez. Szilárd meggyőződésem szerint, a KSZ-ben van annyi erő, hogy a tevékenység fő hor­dozója legyen — mondta többek között Milovan Šagonov, a tar­tományi pártbizottság elnöksé­gének tagja, K. A. MAGYAR SZÓ Kétes értékű műveknek nincs helyük művelődési életünkben Több kérdésről tárgyalt kibővített ülésén a KSZ becsei bizottságának elnöksége A KSZ becsei bizottsága elnök­ségének Djordje PREDIN elnök­letével hétfő késő estig tartó ülé­sén összegezték a községi pártbi­zottság és elnöksége egyéves mun­kájáról szóló jelentés kapcsán аг alapszervezetekben szervezett nyil­vános vita eredményét, amelyből kiderült, hogy a határidőig vala­mennyi alapszervezetben megvi­tatták és kedvezően értékelték a jelentést, és több konkrét észre­vételt is tettek, így néhány alap­szervezet síkraszállt azért, hogy ki kell élezni a felelősség kérdését a KSZ községi bizottsága passzív tagjaival szemben, majd minden alapszervezetben hangsúlyozták hogy tovább kell fejleszteni a pártbizottság és az alapszerveze­tek közötti kapcsolatokat, továbbá az alapszervezetek egymás közötti kapcsolatát. Az elnökség az alap­szervezetek észrevételével, a köz­ségi pártbizottság elé terjeszti majd a jelentést, és az új elnök személyére vonatkozó javaslatot, amelyről ugyancsak véleményt nyilvánítottak az alapszervezetek­­ben és egészében véve támogat­ták Rác Józsefnek, a Fadip ma­gas szakképzettségű munkájának elnökké való megválasztását. Az elnökség véleménye szerint ki kell vizsgálni a becsei I. helyi közösségben tevékenykedő harma­dik alapszervezetben az elnökség munkájára elhangzott súlyos bírá­lat helytállóságát. Az elnökségen megvitatták a községi szervezet statutáris ha­tározata módosítására vonatkozó javaslatot és behatóan foglalkoz­tak a KSZ-tagoknak a Becsén bevezetendő helyi járulékkal kap­csolatos feladataival. A pártbizottság elnöksége fog­lalkozott a Golubnjaca színpadi mű körül kialakult helyzettel, és miután részletesen tájékozódott, teljes mértékben elfogadta a KSZ újvidéki városi bizottságának a helyzet rendezése érdekében ki­fejtett erőfeszítését, külön hang­súlyozva, hogy az önigazgatáselle­nes erők és a nacionalisták ellen határozottabban kell fellépni. A becsei pártelnökség javasolja, hogy a Szerb KSZ Központi Bizottsága mielőbb foglalkozzon a kérdéssel és a művelődési életünkben je­lentkező egyéb jelenségekkel, te­gye meg a szükséges intézkedése­ket, vonja felelősségre azokat, akik az alkotószabadság palástja alatt forradalmunk egyik legna­gyobb vívmánya, a testvériség­­egység ellen törnek. A KSZ be­cses bizottságának elnöksége a he­lyi járulék bevezetése körüli te­endőkről tárgyalva egyebek kö­zött leszögezte, hogy felül kell vizsgálni a járuléktervezetet elő­készítő szakbizottság tagjainak ki­fizetett tiszteletdíj igazoltságát, és síkraszállt azért, hogy a tisztség­­viselő nem kaphat tiszteletdíjat, vagyis a szakmunka díjazását kü­lön kell választani a társadalmi­politikai feladattól, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ilyen szempontból igazo­latlanul felvett tiszteletdíjakat visszatérítsék. Mint arról már beszámoltunk olvasóinknak, a becsei végrehajtó tanács határozata alapján tiszte­letdíjat fizettek ki a járulék elő­készítését végző szakbizottság 18 tagjának, közöttük 8 tisztségvise­lőnek. L. Gy. ZOMBOR Alacsony a házbér, kicsi az amortizációs százalék Zomborban valamivel több mint négyezer-kétszáz társadalmi lakás tartozik a lakásgazdálkodási ér­dekközösség hatáskörébe. Évről évre megismétlődnek a gondok: alacsony a házbér és az amorti­zációs százalék, s ezért kevés pém jut javításra, karbantartásra. Ezért nem csoda, ha a lépcsőházak va­kolatlanok, rossz a világítás, a pincék ajtaja több helyen be van törve. A lakásgazdálkodási érdekközös­ségben megtudtuk, hogy a zombo­ri község 4274 lakásáért havonta átlag mindössze 540 dináros lak­bért fizettek a lakók. Hogy ez mennyire alacsony, arról nem szó­lunk. Elég, ha tudjuk, hogy az em­berek többet költenek havonta ci­­­garettára. Éppen ezért 1982-ben mindössze 28 millió dinárt tett ki a lakbér, amit a lakásgazdálkodási érdekközösség kezel. Hiábavalónak mutatkozott az 1981-ben tervezett, öt évre szóló intézkedés, amellyel azt szerették volna elérni, hogy 1985-ben az évi lakbér a lakás újraértékelt árának két százalékát tegye ki. Az első évben mindössze harminckét szá­zalékkal sikerült fölemelni a lak­bért, míg tavaly — mivel az ára­kat befagyasztották — csak újabb tizennyolc százalékot. Ily módon a tervezett lakbéremelkedés nem valósult meg, a bevétel is csök­kent a tervezetthez képest. Hasonlóan alakul az amortizá­ciós százalék is, amit évi tizenöt százalékkal kellene növelni, hogy 1985-ben elérje a lakás értékének egy százalékát. Mivel már tavaly nem valósult meg a lakbéremelés tervezett üteme, az amortizációs százalék emelkedését sem irányoz­hatták elő olyan mértékben, mint elképzelték, így 1982-ben csak 0,30 százalékot tett ki. Várható, hogy 1985-ig nem érik el az egy száza­lékot, tehát minden marad a régi­ben. Tegyük hozzá, 1982-ben a la­kások amortizálódásáért mindösz­­sze 5,2 millió dinárt különítettek el a lakbérből. Hogy az 540 dináros havi átlag lakbér mennyire kevés, és a 0,30 százalékos amortizáció is túl ala­csony, azt azzal is alátámaszthat­juk, hogy egy társadalmi lakásnak az élettartama ezek szerint 333 év. Ez pedig lehetetlen, még akkor is, ha netán legalaposabban karban­tartjuk. Akármennyire érinti is a lakók zsebét a lakbéremelés, ez elkerül­hetetlen. Ellenben odajutunk, hogy tönkremennek a drága lakások! P. M. Március elsejétől magasabb a lakbér? Községi hatáskörben a lakbérek, a lakbérpolitikát azonban a társadalmi-politikai közösségek szintjén kell meghatározni - Vajdaságban állag 30 százalékkal emelkedik - A lakásgazdálkodási érdekközösségek titkárainak újvidéki megbeszéléséről Az árak rögzítéséről szóló szövetségi határozat érvénye meg­szűnt, egyebek között tehát a lakbér meghatározása is visszake­rült a községi árügyi közössége­k hatáskörébe. Ez azt jelenti, hogy ha megegyezés születik, akkor a már régóta emlegetett és követelt lakbéremelésre is hamarosan s­or kerülhet. Tegnap Újvidéken a vajdasági lakásgazdálkodási érdekközösségek titkárai a lakbéremelés szükséges­ségéről és lehetséges módjáról tár­gyaltak. Megállapították, hogy a je­lenlegi helyzetben halaszthatatlan a lakbéremelés. A lakásállomány állapota olyan rossz, a lakbérek olyan alacsonyak (négyzetméte­renként Vajdaságban 3,55—1936 dinárba kerül), hogy ebből nem futja úgy ahogy elfogadható kar­bantartásra sem. Megállapították továbbá azt is, hogy a 30 száza­lékos javasolt lakbéremelés ko­rántsem pótolja az eddigi lemara­dást. Kifogásolták, hogy községi hatáskörbe helyezték a lakbér ala­kításának jogát, s megszabták az emelés felső határát. Djordje Haj­­der, a Tartományi Árügyi Közös­ség elnöke a tegnapi ülésen el­mondta, hogy az elfogadott állás­pont szerint a lakbérpolitikát a társadalmi-politikai közösség szint­jén kell meghatározni. Ezért van szükség egy bizonyos felső határ megszabására. Az az álláspont, hogy a lakbérek az idei árkiigazí­tásoknál előnyben részesülhetnek, mert nagy szükség van a kiigazí­tásra. Az emelés azonban csak va­lamivel lehet nagyobb az árak át­lagos idei emelkedésénél. A tervek szerint az idén az árak 20 száza­lékkal emelkednek, a lakbérekre jóváhagyott keret viszont 30 száza­lék. Djordje Hajder elmondta, hogy a lakásgazdálkodási érdekkö­zösségeknek kellene megegyezniük, hogy Vajdaságban átlag 30 száza­lékkal emelkedjen a lakbér, ott azonban többel, ahol eddig ala­csonyabb volt, és kevesebbel, ahol a jelenlegi árak is közelebb van­nak a reálishoz. Úgy látszik azon­ban erre nem sok hajlandóságot mutatnak az érdekközösségekben Végül is olyan megállapodás szüle­tett, hogy az érdekközösségek el­készítik az áremelési kérelmet, ezt majd az árügyi közösségek végle­gesítik, és március elsejétől már életbe is léphet az árkiigazítás. Egyelőre mindenütt lineárisan 30 százalékkal lesz emelhető a lakbér. Cs. Zs. TOPOLYA Ma osztják a mosóport Sorban állás és bonok nélkül is megoldható az ellátás Rengeteg érv és ellenérv hang­­­­zott már el a bonok bevezetésével kapcsolatban. Vannak, akik ellen­zik, vannak, akik támogatják. Annyi azonban bizonyos, hogy mit sem érnek a bonok ha nincs elegendő áru a boltokban. S ha­­ netán a hiánycikknek számító áruból csupán kis mennyiségű ér é­t­kezik az üzletekbe, akkor az em­­­­berek bonokkal a kezükben is úgy­­ anélkül tolongnak, hogy mosónőt­­ vagy kávét kapjanak. Topolyán a bonok bevezesse helyett más megoldást találtak a zökkenőmentes ellátás érdeké­ben. Mivel a helybeli Topola Univerzal Kereskedelmi Munka­­szervezet nagyobb mennyiségű­­ mosóport kapott, felvetődött a kérdés, hogy azt hogyan osszák­­­ szét a legigazságosabban a pol­gárok között. A munkaszervezet és a helyi közösség úgy döntöttek hogy a mosópor igazsága,­ szét­osztása érdekében a munkába be­vonják a Szocialista Szövetség tagozatainak aktivistáit is. Az ak­tivisták a múlt héten összeírták hogy egy-egy háztartásban hány családtag él, s ennek arányán minden egyes topolyai polgár 1 kilogramm mosóport fog kapni A mosóport aktivisták hordják­ szét. A topolyai polgárok ma a szer­vezésnek köszönhetően zökkenő­mentesen, sorban állás, tolongás, bonok nélkül mosóporhoz jutnak Természetesen az ellátás megol­dásának ez a formája csak egy a sok közül, s hogy beválik-e vagy sem, hogy gyakorlattá vá­lik-e vagy sem az ma dől el Egyébként, mint megtudtuk, a község többi helyi közösségében ahol a Topola Univerzalnak ve­­gyeskereskedése van, a mosópor­­osztásra akkor kerül sor ha a kereskedelmi munkaszervezetnek ismét sikerül beszerezni mosó­port. Minden bizonnyal a hiány­cikknek számító termékekkel va­ló ellátás ilyen megszervezése, a jelenlegi körülmények között ígé­retes, de az is igaz, hogy a vég­leges megoldás a többiem­etés­­ben van. D. L. BELPOLITIKA 7 NÉHÁNY SORBAN BELGRÁDBAN LEGGAZDAGABBAK AZ F.SZTRADMŰVÉSZEK? Leg­alábbis erre következtethetünk a tegnap befejeződött adóbevallás alapján. A fővárosban ugyan egyetlen milliárdos sincs (régi dinárban mérve, persze), de egy műdalénekes tavalyi bevétele elérte a 4,68 millió (új) dinárt. Az esztrádművészek tavalyi bevétele egyébként 1,3—2,13 millió dinár között mozgott, s csupán egy író vetélkedik velük 2,9 millió dináros bevételével, valamint egy zeneszerző, másfél millióval. Az egyetemi tanárok és a festők, noha adókötelesek, messze lemaradnak az említettek mögött, vajon annyi­val kevesebbet dolgoztak volna? VALÓSZÍNŰLEG MEGDRÁGUL A GOLF SZEMÉLYGÉPKOCSI. A szara­jevói gépkocsigyár 24 százalékos áremelést kért Golf márkájú személygépko­csijára, s ha az árügyi közösségtől megkapja az engedélyt, akkor az új árak legkésőbb április 1-én lépnének életbe. Egy dízel-üzemelés­, Golf gyári ára ekkor már elérné a félmillió dinárt. A gyár erre egyébként bejelentette, hogy az idén nagymértékben csökkenti a hazai piacnak szánt kocsimeny­­nyiséget. NYERSANYAG HIÁNNYAL KÜZD A FÉMIPAR. A Jugoszláv fémfeldol­gozó ipar tavaly összesen 3,5 milliárd dollár értékű árut értékesített a külföl­di piacon, s ezzel 1,4 milliárd dollárral túlszárnyalta behozatalát. Az iparág helyzete mégis rendkívül súlyos, mert állandó nyersanyaghiánnyal küzd, s ezért szinte nincs olyan gyár, amelynek tavaly ne kellett volna hosszabb­­rövidebb időre leállnia. Ha nem javul az ellátás, az idén nem tudja teljesí­teni 4,2 milliárd dolláros tervezett kivitelét sem. A MOSÓPORGYÁRAK ISMÉT ÁLLNAK. Január végén nyersanyaghiány miatt ismét leállt az ország mosóporgyártásának zöme. Ezúttal a nátrium-tri­­polktoszfát nevű alapanyag hiányzik, amelyet a prahovói vegyi művek gyárt. Nem hivatalos adatok szerint a vegyi művek azért állította le a nyersanyag szállítását, mert a mosóporgyárak nem hajlandók fedezni tavalyi mintegy 150 millió dináros veszteségének felét. A gyártás szünetelése miatt tehát el­­odázódik a mosóporellátás rendeződése. Ahhoz ugyanis, hogy az üzletek pol­cai ismét megteljenek, az ország mind a nyolc mosóporggárának­ teljes két­havi termelése kellene. Januárban viszont nem sikerült teljesíteni a havi tervet. REKORDTERMELÉS AZ OBRENOVACI HŐERŐMŰBEN, AZ ObrenoVaci hőerőmű januárban 1 milliárd kilowattóra áramot termelt, s ezzel 1 száza­lékkal túlszárnyalta a tervet. A kitűnő eredmény elsősorban az aggregátok jó működésének köszönhető: naponta átlag 35 millió kilowattóra áramot álítottak elő. Egyúttal rekordmennyiségű üzemanyagot használtak fel 1 600 000 tonna lignitet. A hőerőmű évi termelési terve egyébként 19 milliárd kilowattóra áram.

Next