Magyar Szó, 1983. február (40. évfolyam, 30-44. szám)
1983-02-02 / 31. szám
1983. február 3., csütörtök MAGYAR SZÓMŰVELŐDÉS A változatosság jegyében Holnap kezdődik Belgrádban a FEST ’83 BACSÓ Péter Tegnapelőtt című művének bemutatójával holnap este kezdődik el a belgrádi Száva Központban a FEST ’83, amelyen egy hét alatt Argentína, Ausztrália, Bulgária, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán, az NSZK, az NDK, Kuba, Magyarország, Marokkó, Mexikó, Lengyelország, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Csehszlovákia és Jugoszlávia filmművészetének legújabb eredményeiről tájékozódhat a közönség. A nyitófilm a háború utáni évek fiatal nemzedékére emlékezik vissza, a népi kollégistákra, akik úgy hitték, hogy valóban történelmet csinálnak, s a Tájékoztató Iroda határozata után egyszeriben abba a helyzetbe kerültek, hogy az, amiben hittek, nem érvényes többé, akik a legjobb barátok voltak, ellenségessé minősültek. A filmnek tehát jugoszláv vonatkozásai is vannak. Főhősei részt vesznek nálunk az ifjúsági vasút építésén, s emiatt később tragikus sors vár rájuk. Ezt a manipulált ifjúságról szóló filmet személyes élmények ihlették. Mindannak, amiről szól, a rendező maga is részese volt. Tavaly nyáron a pesarói szemlén beszélgettünk művének önéletrajzi vonatkozásairól, és azt mondta: „fia is elkövetője és szenvedője voltam ezeknek az eltorzulásoknak.” Az utóbbi években sok nemzetközi sikert aratott magyar filmművészet az idei belgrádi fesztivál műsorában külön helyet kapott: a Szakszervezeti Otthon nagytermében minden este 6 órakor magyar filmet mutatnak be. Ezt a hét produkcióból álló műsort a FEST meglepetéseként harangozták be a szervezők. Kétségtelen azonban, hogy még jó néhány film számíthat külön elismerésre, hiszen az alkotók között olyan jó csengésű nevek találhatók, mint Yilmaz GÜNEY, Costa GAVRAS, Szergej BONDARCSUK, Lindsay ANDERSON, Robert ALTMAN, Reiner Werner FASSBINDER, Win WENDERS és még sokan mások. Jugoszláviát Goran PASKALJEVIĆ Alkonyat című angolul beszélő amerikai koprodukciója képviseli Karl MALDENNAL a főszerepben. Állítólag azért nem mutatnak be több hazai filmet, mert a producereinket érthetetlen okokból kevéssé érdekli a FEST. Számukra a pulai és a külföldi fesztiválok érdekesebbek. A FEST műsorát, akárcsak tavaly, most is az utolsó pillanatban véglegesítették, ami persze nem jelenti azt, hogy menet közben nem lesz esetleg váratlanul némi módosulás. A filmek száma jóval kevesebb, mint régebben volt, de ez előny is lehet. Hogy valóban az-e, látatlanban korai volna eldönteni. Kétségtelen azonban, hogy van a műsorban jó néhány olyan film, amellyel nagyon sokat és nagy elismeréssel foglalkozott a nemzetközi kritika. De egész biztosan, mint mindig, most is lesznek olyan produkciók is, amelyek nem váltanak ki különösebb lelkesedést, és olyanok is, amelyek csalódást keltenek. A legvalószínűbb az, hogy az idei FEST is ugyanolyan vegyes és változatos lesz, mint a korábbiak. Végeredményben ez elkerülhetetlen, és talán szükséges is, ha egy fesztiválnak az az ambíciója, hogy a művészeti és szórakoztató ipari eredményekről is tájékoztasson. A FEST-nek elsősorban ez a célja. Ezt a célt azonban az anyagi lehetőségekhez kellett mérni. (1) Jelenet Richard Attenborough Gandhi című filmjéből PADÉ A padéiak az elmúlt években eredményesen küzdöttek a sár ellen. A falu 18 utcájából 13-ban kiépítették a műutat, és a helyi közösségben szerzett értesülésünk szerint az idén a Kiss Mihály és a Petőfi Sándor utcában teljesen elkészült az út, a Vuk Karadžić utcának pedig a felét betonozzák ki. Mindennek az előrehaladásnak természetesen ára is van, hiszen a foglalkoztatottak, a nyugdíjasok és kisiparosok 5 százalékos, a földművesek pedig 13,5 százalékos helyi járulékot fizetnek. Évente több mint egymilliárd régi dinár gyűlik össze, ám sok helye van ennek a pénznek. A középületek terén ugyanis elég rosszul áll Pádé. Nincs művelődési otthona a falunak. A régi összedőlt, lebontották, újat kell építeni, és ehhez a mai árviszonyok között a helyi járulékból erre a célra elkülöníthető összegnél többre van szükség. Az idén 350 millió régi dinárt tartalékolnak rá, az azonban kevés az induláshoz. Csakis a községi és tartományi művelődési érdekközösség anyagi támogatásával épülhet fel belátható időn belül a színház- és egyben moziteremmel, könyvtárral, valamint mellékhelyiségekkel ellátott művelődési otthon. Már hosszabb ideje pang ugyanis a falu művelődési élete. A Testvériségi egység Művelődési Egyesület szabályzata ugyan elkészült már, érdekelt műkedvelőkből sincs hiány, de megfelelő helyiség híján nem bontakozhatott ki a tevékenységük, nem lendülhet fel a falu művelődési élete. Ezt a problémát igyekeznek most áthidalni a művelődési otthon felépítésével és a művelődési egyesület újraszervezésével. Jövőre, ha a lakosság többsége amellett foglal állást, hogy a helyi járulékot az otthon építésére használják fel, megkezdődik az építése. A felsoroltak mellett a vízszolgáltatás javítása is fontos feladat, mert a jelenlegi öt kút már nem tudja kielégíteni a háztartások vízszükségletét, új kutat kell fúrni. sí. A SÁR LEKÜZDÉSE A művelődési otthon építésének részletkérdései Az egységes szakterminológia érdekében Eredményes volt a fordítók tavalyi tanácskozása A fordítói munkára soknemzetiségű tartományunkban különösen nagy súlyt fektetnek. A Tartományi Közigazgatási Intézet kimutatása szerint tavaly a magyar, szlovák, román és ruszin fordítók tartottak egész napos szakmai tanácskozást. A szemináriumok célja elsősorban a jogi és önigazgatási szakterminológia összehangolása volt. A magyar nyelvre fordítók tavaly október 28-án Zentán tartottak összejövetelt, amelyen a tartományi fordítószolgálatból, valamint 22 vajdasági község társadalmi-politikai szervezeteiből összesen 61 fordító vett részt, ezenkívül jelen voltak a Magyar Nyelv és Hungarológiai Kutatások Intézetének képviselői is. Ugyancsak tavaly november 29- én tartottak tanácskozást a ruszin, december 27-én a szlovák és december 28-án a román nyelvre fordítók. A szemináriumokon való tömeges részvétel és a kibontakozó termékeny vita azt bizonyította, hogy az ilyen jellegű összejövetelek rendkívül hasznosak a szakterminológia egybehangolása érdekében. A részvevők javasolták, hogy ilyen tanácskozásokat minden évben tartsanak egy vagy két alkalommal, amelyen a fordítói gyakorlatban felmerülő vitás kérdéseket tárgyalnák meg. A Tartományi Közigazgatási Intézet most az elhangzott javaslatokkal összhangban dolgozza ki az idén megrendezésre kerülő szakmai tanácskozások munkatervét. N. fi. Drámai kollázs a belgrádi Nemzeti Múzeumban A belgrádi Nemzeti Múzeumban, ahol jelenleg éppen a Zenit és a 20-as évek avantgarde-ja című multimediális kiállítás tekinthető meg, ma a belgrádi Drámai Színház társulata bemutatja a Barbarogenije című drámai kollázst, amelyet Nenad Ilic rendezett. A kollázs a Zenit, a 20-as években Zágrábban és Belgrádban megjelenő avantgarde folyóirat köré tömörülő írók, költők alkotásai alapján készült. (Tanjug) PORTRÉ A világmindenség megörökítője Beszélgetés Zoran Stošić Vranski zombori festővel A szürke és főleg a barna különböző árnyalatai, titokzatos figurák vannak túlsúlyban Zoran Stošić Vrainski képein. A világűr látványát varázsolja elénk a képzelet. Irwin, az Apollo—15 űrhajó legénységének tagja is kijelentette: Stošić képei akárha a Holdbéli Hadleybarázda körüli terepről készültek volna, ahol az űrhajó a Holdon landolt. A zombori festő Vranjén született, a belgrádi Képzőművészeti Akadémián tanult, tagja a szerbiai és a vajdasági képzőművészek egyesületének, a belgrádi Rudjer Bošković Csillagászati Egyesületnek. Hustonban megkapta a NASA-érdemrendet, Washingtonban a Nemzeti Képtár érdemrendjével tüntették ki. Fruska gora utca A—4 számú lakásának műtermében büszkén őrzi az Ezüst Koszorús Munkaérdemrendet, amit munkásságának huszadik évfordulójára kapott. Stošić világszerte és hazánkban több mint harminc önálló tárlaton vett részt: Zombor, Újvidék, Bécs, Zürich, Boksán©, Lusaka, több tízezer lakosa csodálta meg a kozmikus tájakat. — Én ilyennek képzéjéül a világmindenséget. Miiért választottam témául a váilátgűrt? Meggyőződésem, hogy ott is van élet. Hogy milyen, nem tudom. Azt hiszem, a tér még mindig érintetlen, nem olyan, mint ez a mii méhkasunk. Sikerült olyan színeket alkalmaznom, amelyek állítólag hasonlóak a valódiakhoz. Irwin űrhajós szerint a Hold horizontján aranyos fénysugár látszik. Mostanában egyre inkább használom a patinás aranyat is. Menekülök a realitásoktól? Megtaláltam egy új világot, amit sok-sok oldalról meg kell örökíteni — mondja Zorán Stofjc Vramiski, aki foglalkozása szemet a zombori Belgrád Áruház kuralkattervezője. — Mit jeleníti a festőnek olyan kisvárosban élni, alkotni, mint Zombor? — Sokan hátránynak érzik, ha kisvárosban kell élniük. Nekem azonban fontos a megbecsülés. Műtermet is kaptam a községtől, és ez nem kiss dolog. Ha netán Újvidéken vagy Belgrádban élnék, talán jobban ismernének, de nyugodt műhelyem sohasem lenne. — Tervei? — Kozmikus témát dolgozok fel tavaly óta egy négy négyzetméter nagyságú faliszőnyegen amit a jövendő újvidéki faliszőnyeg-galériának adományozok. P. M. Zoran Siošić Vranski 13 Vizsgatétel középiskolai fokon Az utóbbi hetekben, hónapokban a sajtó is, egész társadalmi gépezetünk is annyit foglalkozott az iskolarendszer átszervezésének időszerű kérdéseivel, hogy az átszervezés legfrissebb elvi vonatkozásait szinte betéve tudjuk: ősztől kezdve egybe kell vonni az egységes és középiskolákat. Ezt a feladatát a községek zöme január elsején teljesítette. (A szakirányú érdekközösségek megalakításával megszűnik az egységes középiskolák intézménye.) Ez a feladat ott valósult meg zökkenőmentesen, ahol az egységes középiskola egy fedél alatt volt a szakirányú iskolával, vagy középiskola is működött az illető faluban vagy városban. A Vajdaságban tíz olyan község és 27 olyan helyi közösség van, ahol ezek a kétéves középiskolák önálló intézményként vagy kihelyezett tagozatként működtek. Az átszerveződés természetesen itt a bonyolultabb, az oktatási rendszer változásai őket érintik a legjobban. Esetükben három megoldási javaslat kínálkozik: vagy megszűnnek, vagy erősebb iskolaközponthoz kapcsolódnak, vagy önálló középiskolává lesznek. A problémák megoldása csak látszatra ilyen egyszerű. De lássuk sorjában. Az egységes középiskolák az oktatási hálózat demokratizálódása céljából alakultak. Ilyen tekintetben szép eredményeket tudunk felmutatni. Megalakításukkal a kisebb helységekben, falvakban is működtek ilyen iskolák. Következésképp a nemzetiségi nyelven való továbbtanulás 30 százalékkal emelkedett, az iskolareform előtti évekhez viszonyítva. A gyakorlat kritikai elemzése az egységes középiskolák hátrányaira is rámutatott A tagozatok nem kötődtek sem szervezésileg, sem tartalmilag a szakirányú iskolákhoz, egyfajta gimnázium volt ez kicsiben, ahol a tanulók nem tanultak meg dolgozni, nem alakultak ki szokásaik, és az iskola oktatási-nevelési funkciója sem szerveződött úgy, ahogy szerettük volna. A tantervi anyag terjedelmessége miatt a tanulók 30 százaléka nem fejezte be az egységes középiskolát, a pályaválasztás a korábbi 15 éves életkorról 17 évre tevődött át. Nyilvánvaló, hogy szükség volt és van az átszervezésre De, minthogy minderre hét év után kerül sor, akkor, amikor sok helyütt új iskola épült, s a tantestület is majdnem teljesen kialakult, szaktanárokkal töltődött fel, nem könnyű megtalálni az átszerveződés útját. A három megoldási lehetőség közül is nehéz választani Különösen azokban a községekben lesz szükség átfogó szakmai és politikai munkára, ahol eddig több nyelvű volt az egységes középiskolai tanítás. Dél-Bánát nyolc községe áll ilyen feladat előtt, Versecen például az egységes középiskolában három nyelven, szerbhorvátul magyarul és románul szervezték meg a tanítást, Alibunáron két nyelven, románul és szerbhorvátul, Kovačica községben három nyelven, szlovákul, szerbhorvátul és magyarul. Débelgacsán az egységes középiskola első osztályában két tagozat van 58 tanulóval, a második osztályban szintén kettő 40 tanulóval. A több mint 100 tanuló eddig anyanyelvén, magyarul folytatta tanulmányait Padinán, a szlovák nyelvű egységes középiskolában három elsős tagozatban 74 tanuló van, a három második osztályban pedig 61. Kovin és Pancsova községben két nyelven, magyarul és szerbhorvátul folyik az oktatás. Az említett községekben folyik az új típusú középiskolai hálózat kialakítása. A bonyolult és összetett feladatok miatt egyelőre több a nyitott kérdés is. Mindenesetre a megoldásukban három tényezőt kell figyelembe venni: a nemzetiségi diákoknak ezután is lehetővé kell tenni az anyanyelvű továbbtanulást, gondoskodniuk kell az esetleges szakember-feleslegről, és nem utolsósorban a középiskolai hálózat kialakításakor egyeztetniük kell a községi érdekeket hogy azt az együttes igények határozzák meg véglegesen. V. D. J. A Belgrádi Televízió közleménye A Belgrádi Televízió művelődési műsorainak szerkesztősége tegnap a következő közleményt adta ki A Filmszem legutóbbi adását az egyoldalúságáért ért bírálat miatt a Belgrádi Televízió művelődési műsorainak szerkesztősége közli a nézőkkel, hogy a színház és a társadalom viszonyáról készült műsorában eredetileg széles körűen be akarta mutatni minden környezetünk véleményét. A szerkesztőség ezért a megjelenteken kívül még 11 társadalmi-politikai, valamint művelődési dolgozót és színházi szakembert meghívott más jugoszláv központokból. De az a két meghívott, akiinek a Filmszemben elhangzottaktól eltérő véleményét több máséval együtt az Újvidéki Televízió Panoráma című műsorában már volt alkalma hallani a nézőknek (és más központokból meghívottak), sajnos nem jelent meg, vagy mert nem tudtak, vagy mert nem akartak. Vannak, akik elfogadták a meghívást, de utólag — sőt közvetlenül a műsor előtt — lemondták a közreműködést. A Belgrádi Televízió művelődési műsorainak szerkesztősége tehát nem akarta megkerülni a vitát és a dialógust. (Tanjng)