Magyar Szó, 1983. március (40. évfolyam, 73-88. szám)
1983-03-17 / 74. szám
1983. március 17., csütörtök MAGYAR SZŐ FÖLD NÉPE BALÁZS FERENC, MAGISZTER A sárgadinnye termesztése Cerovacs fajták A legnagyobb területen termesztett fajták közé tartoznak hazánkban. Héjuk erősen erezett, gerezdes, éretten sötétsárga színű. Morfológiai és genetikai alapon nézve a különböző populációk egyes tulajdonságai jelentősen különböznek. Terméseik nagyok vagy közepesek, legtöbb esetben kissé elnyúltak. Az érett termés könnyen elválik a szárától és gyakran megrepedezik. Húsa sárga vagy narancssárga, legtöbb esetben kásás, zamatos, közepesen édes. Nem tűri a hosszabb szállítást. Ebbe a csoportba tartozik még az Ezüst Ananász, a Muskotály, a Honey Rock, a Homok kincse (Fi hibrid), a Zentai fajta stb. Sima héjú dinnyék A sima héjú dinnyék vékony héjúak, ezért nem alkalmasak szállításra. Puha termésűek. Terméshúsuk lédús, mézédes, olvadékony. A legédesebb dinnyék a sima héjúak között találhatók. Könnyen romllanak, ezért csak helyi fogyasztásra alkalmasak. Terméshúsuk középvastagságú, a világoszöldtől a narancssárgáig megtalálható minden színárnyalata. Termésüregük kicsi és telt. A magvak többnyire aprók és fehérek. Téli sárgadinnyék A téli sárgadinnyéknél a cukorképződés nem fejeződik be a vegetáció végére, hanem a tárolás alatt folytatódik, a termés utóérik. Ezeket a későn érő dinnyefajtákat elsősorban Ázsiában termesztik. Európában különösen Spanyolországban, Portugáliában, Kaliforniában termesztenek téli dinnyét. Ezek a fajták hosszú tenyészidejűek, tömör, vastag húsú, kiváló minőségű és jól eltartható termést adnak. A téli sárgadinnyék általában világoszöld héjúak és fehér húsúak, de találhatunk sötétzöld héjú, zöld húsú fajtákat is. Cukortartalmuk a sárgadinnyefajták között a legnagyobb, eléri a 18%-ot. Igen édesek és zamatosak. Szellős, fagymentes helyen tavaszig is eltarthatók. A termés felülete legtöbb esetben sima, barázdás, de vannak recézett héjúak is. A terméshéjuk fehér és érés közben krémsárgává válik A téli dinnyéknek három típusa ismert: a Mészharmat, a Casaba és a Perzsás sárgadinnyék. A sárgadinnye termesztési feltételei A sárgadinnye egész tenyészideje alatt fagymentes időt kíván. Fejlődéséhez az optimális hőmérséklet 25±7 C°. Mivel meleg és fényigényes növény, azokon a területeken ad megfelelő termést, ahol ezek a feltételek egyenletesen biztosítva vannak. A nem megfelelő talajon vagy kevésbé kedvező időjárási feltételek között termesztett sárgadinnye minősége jelentős mértékben megromlik. Akárcsak a görögdinnye, kedveli a mély rétegű és tápanyagokban gazdag, homokos vályogtalajt és a lazább homoktalajt. Kötött, vizenyős, hideg talajon kevésbé sikeres a termesztése. A sárgadinnye igen érzékeny a termőterület fekvésére. Termesztésére legalkalmasabb az egyenletesen sík vagy az enyhe lejtésű terület. Az ilyen területeken a csapadék beszívódik altalajba, és a növény jól fel tudja használni. A meredek domboldalak nem alkalmasak a termesztésére, mert bár a fényviszonyok jobbak lehetnek, az esőzéskor a lezúduló víz a kúszó növényt összetöri, lesodorja, vagy a leveleit könnyen beiszapolja. Legmegfelelőbbek a déli és a délkeleti fekvésű területek, mivel ilyen helyeken a legjobbak a hőviszonyok és legkedvezőbb a Nap sugárzása is. Ennél a növénynél is előnyös a termőterület védettsége az uralkodó szélirány felől. A jó fekvésű és szélvédett területeken a sárgadinnye jóval előbb beérik. A sárgadinnye tápanyagigényes növény, ezért tápanyagokban gazdag, jó vízlevezető talajt kedvel. Előveteményként legjobban megfelelnek a gyeptörések, kivágott szőlő utáni területek, a pillangós virágú növények, krumpli, napraforgó, kalászosok vagy kukorica után. A paprika mint elővetemény nem megfelelő, mivel egyes vírusos betegségei átterjedhetnek a sárgadinnyére is. Növényegészségügyi szempontból ki kell zárni a tököt, az uborkát, mivel sok közös kórokozóik vannak. Talajelőkészítés A talajelőkészítés igen fontos tényező a sárgadinnyetermesztésben. Ennek a műveletnek fő célja a talaj vízkészletének megőrzése, a gyomok megsemmisítése, a talaj biológiai érésének gyorsítása és a megfelelő magágy elkészítése. A talajelőkészítés az elővetemény szerint változik. Ha a gabonaféle után kerül földbe a dinnye, akkor az első munka a tarlóhántás Kalászos elővetemény esetén ajánlatos az augusztusi szántás, amely alá szervestrágyázás jöhet. Az idejében és szakszerűen végrehajtott őszi mélyszántás igen fontos. Kora tavasszal fogassal simítsuk és vetésig, illetve ültetésig (palántálásig) ismételt kultivátorozással tartjuk gyommentesen a talajt. A sárgadinnyét, akárcsak a görögdinnyét, termeszthetjük teljesen trágyázott, sávosan trágyázott és fészektrágyázott földben. A sárgadinnye mint tápanyagigényes növény, meghálálja a szerves- és a műtrágyát. E két trágya kombinált használata adja a legjobb eredményeket. Ha csak műtrágyát használunk, a terméshozam 20—30 százalékkal csökken. A sárgadinnye a nagyobb menynyiségű istállótrágyát meghálálja. Tapasztalataink szerint a területtrágyázáshoz 60—100 t/ha, fészektrágyázáshoz viszont 6—10 t/ha érett istállótrágya-mennyiség a legmegfelelőbb. A zöldtrágyázás ennél a növénynél is igen jó eredményeket adhat. A kombinált műtrágyában mindenesetre a kálisó legyen a legnagyobb mennyiségben, után kb. fele annyi nitrogén és foszfor. Ez az arány pontos meghatározásához a talaj tápanyagtartalmát kell alapul vennünk. Vetés Sárgadinnye-termesztésünk egyik legnagyobb hátránya, hogy nem megfelelő minőségű fajtaazonos vetőmagot használunk. Ennek a következménye nemcsak a terméshozamban, hanem elsősorban a termés minőségében mutatkozik meg. Akárcsak a görögdinnyét, a sárgadinnyét is vethetjük állandó helyére és cserepekben palántanevelésre. A helyre vetés lehet kézi (fészekben), vagy gépi (fészek nélküli termesztés). A helyre vetés esetén 2—3 kg mag szükséges egy hektárnyi területre, fészkekként 10—15 db magot ültetünk. Palántanevelés esetén a felhasznált mennyiségű mag az egynegyedére csökken, mivel cserepenként elegendő 3—4 magot ültetni. A maggal átvihető gombabetegségek megelőzésére a magot vetés előtt ajánlatos csávázni, ugyanazokkal a szerekkel, mint a görögdinnyét. A kelés meggyorsítására a magvakat vetés előtt 24—48 órára 25—30 Celsius-fokos vízbe áztathatjuk, így a magvak megduzzadnak és hamarabb csíráznak. Az ilyen módon kezelt magvakat csak megfelelő nedvességtartalmú és hőmérsékletű talajba szabad elvetni, ahol a csírázás tovább folyik. A sárgadinnye magját ugyancsak lehet hővel kezelni, mint a dinnyemagot, ezáltal korábban fejlődésnek indul a növény, az összcukor-tartalom mellett a cukorfélék arányának változtatása a jobb íz kialakulását segíti elő. A szabadföldi vetés ideje a „népi termesztésben” az év 100. napja (április 10—11.) körül van. A magágy ekkor már megfelelő hőmérsékletű, 14—15 fokos. A palántaneveléssel történő szaporítás célja, hogy korábban fejlődésnek induljon a növény. A nevelési módszer megegyezik a görögdinnyéével. A növényenkénti termőterület nagysága főként a fajta bujaságától függ és természetesen a talaj termőképességétől. Legtöbb esetben a 140x100 cm növénytávolságot alkalmazza; a termelők, általában 2 növénynyel fészkekként. A dinnye agrotechnikájának gépesítésével mindinkább a sorban való ültetés kerül előtérbe a négyzetessel szemben. Ápolási munkák A sárgadinnye rendszeres ápolási munkája a talaj porirányítása, amíg az indák be nem borítják a talajt. A gyomosodástól függően 3—4-szeri kapálás elegendő. A kapálásnál célszerű az indákat 1—2 helyen egy-egy kapavágásnyi föld rádobásával rögzíteni, hogy a szél ne kuszálhassa össze az indákat. A sorközi ekézés mélysége ne haladja meg a 6—8 cm-t, mivel az ennél mélyebb művelés esetén megsérül a növény gyökérzete. A helybe vetett növényeket legjobb a májusi fagyok után ritkítani. A májusi fagyok idején a dinnye fagyvédelméről (takarás papírsapkákkal, fóliával, füstölés stb.) kell gondoskodnunk. A sárgadinnye metszése külön agrotechnikai eljárás, ez a művelet a hajtások visszacsípésével történik. A sárgadinnye termővirágai az oldalhajtásokon képződnek, így a koraibb elágazódás a virágok korai megjelenését segíti elő Megfigyelésük szerint az összes virágok 3%-át az elsőrendű szárakon hozza a növény, 40'/o-át a másodrendű szárakon és 57%-át a harmadrendű szárakon. A szakirodalom általában 2—3-szori metszést ajánl. Tapasztalataink szerint a mi éghajlati viszonyaink között elegendő az 1—2-szeri metszés. Az első metszés a 4—5. lomblevél kifejlődése után esedékes. A hajtást az első két lomblevél felett visszacsípjük. Amikor az oldalhajtások 6-8 levelet neveltek, elérkezett a második metszés ideje. Ekkor 4 levélre csípjük vissza a hajtásokat. A sárgadinnye metszését óvatosan kell végezni, mivel a visszavágás foka a növény bujaságától, az időjárási viszonyoktól, a föld termőképességétől függ. A kevésbé buja korai fajtákat elegendő csak egy ízben metszeni. Ezeknél a fajtáknál aszályos időjárás esetén a metszés elmaradhat, mivel ilyen esetben a növények kis levélfelületet fejlesztenek, amely nem képes a nagyszámú kötést kinevelni. A metszés elsősorban a palántanevelésnél és a hajtatásnál lehetővé teszi a növénysűrűség növelését. Az 1—2 metszés alkalmazása esetén a terméshozam általában nem változik, viszont a koraibb beérést jelentős mértékben elősegíti. (Folytatjuk) Cerovacsa sárgadinnye A fűrészelést mindig az ágak alsó részén kezdjük és a felső oldalról folytatjuk, míg a két rés összeér, így megakadályozhatjuk, hogy a zuhanó ág magával rántsa a megmaradásra szánt rész kérgét. A nagyobb ágak levágásakor keletkező metszési sebhelyeket éles késsel simára kell vágni a gyógyulás érdekében. A bordói lé készítése Száz liter 1 százalékos bordói lé készítéséhez 1 kg rézgálic, 50—60 dkg oltatlan, égetett mész (vagy 1,5—1,8 kg szalonnás mész) és víz szükséges. A rézgálicot jól össze kell tömni és vászonzacskóban 50 liter vízbe lógatni, amíg fel nem oldódik. Meleg víz használata meggyorsítja az oldódást. E munkához csak fahordó vagy műanyag tartály használható, fémtartály nem! Jó minőségű 50—60 dkg oltatlan meszet 2—3-szoros vízmennyiséggel megoltunk, majd a kapott szalonnás meszet (vagy az előbb említett 1,5—1,8 kg mennyiséget) először néhány liter vízzel felhígítjuk és szűrőn átöntve 50 liter vízbe keverjük (ehhez legalább 120 literes fa-, cement- vagy műanyag tartály szükséges). Ekkor a rézgálicoldatot folyamatos keverés közben a mésztejhez öntjük. A műveletet fordítva nem végezhetjük, mert akkor nem lesz a bordói lé megfelelő lebegőképességű és hatású. Akkor jó a bordói lé, ha kémhatása lúgos. Erről lakmusz- vagy fenoltaleinpapírral könnyen meggyőződhetünk. Ha a piros lakmuszpapír az oldatba lógatva megkékül, ha a fehér fenolftaleinpapír megpirosodik, jól végezzük a munkát. Ha nincs színváltozás, még annyi mésztejet adjunk a bordói léhel, hogy az bekövetkezzen. Az alma, permetező öntözése A virágzáskori fagykár veszélyének mérséklése végett párologtatásos hűtéssel (permetező öntözésse!) a virágzási időpont késleltethető. Ilyen célú kezelések egyes hatásait vizsgálták M 9 alanyú Golden Delicious ültetvényen. (A porzófajta Holiday és Redspur Delicious volt). A berendezést egy hőérzékelő és egy időkapcsoló óra működtette. A permetező öntözés rövid időre megindult, amikor a hőmérséklet 6 ° C fölé emelkedett. A kezelést (1978. és 1979. években) március utolsó dekádjának elején kezdték, és a kezeletlen fák teljes virágzásának időpontjáig folytatták. A hűtő öntözés minden esetben csökkentette a gyümölcskötődést, noha ez a különbség nem volt jelentős, szabad megporzásnál 1978-ban és önbeporzás után 1979-ben. Korábbi kísérletekben is azt tapasztalták, hogy a kezelt fákon, szabad megporzás után, kevesebb volt a gyümölcskötődés. A három gyümölcshullási szakaszban (május végén, június elején és június végén) a gyümölcsléválás okai különbözőek: megporzás hiánya, embrióabortálás, tápanyaghiány stb. Mindháromféle gyümölcshullás után vizsgálva a fákat megállapították, hogy a hűtő öntözés a megporzást nem befolyásolja (ugyanis az első időpontban még nem volt bizonyítható a különbség a kezelt, Ш. kezeletlen fák között), a gyümölcskötődést csökkentő hatás pedig a 2. és 5. gyümölcshullás után nyilvánul meg. A gyümölcsben levő magvak száma alig változott. 19 &fmnd(9 m &Ћ fdAlpticfe. .Kedvezmény a szőlőtermelőknek Jómagam nem, vagyok olvasója a Magyar Szónak, de szeretném elmondani a lap olvasótáborának, a Föld Népének, hogy kedvező feltételek mellett biztosítunk kölcsönt azoknak, akik újabb szőlőtelepítvényeket akarnak létesíteni Baranyában. A Bellyei Kombinát hercegszőlősi szőlészeti társultmunka-alapszervezete ugyanis biztosítja az érdeklődőknek azt, hogy a betelepítésre váró földtzületen szakemberek irányításával folyik majd a munka. Biztosítjuk például a szőlőültetvényt, a szükséges oszlopokat, drótot, más kelléket, hogy korszerű ültetvények jöjjenek létre és Baranya ismét bortermelő vidék legyen. A helyi szőlészeti társultmunka-alapszervezet tíz évre folyósít kölcsönt, a földműveseknek, mindössze 12 százalékos kamattal, a viszszafizetést pedig abban az évben kezdik meg a termelők, amikor már terem a szőlő. Valójában nem pénzt kérünk, hanem terményt a földművesektől, tehát nem is kell készpénz a szőlőültetvény létesítéséhez. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy jövedelmező a szőlészet, ezen Baranyában például jövőre újabb 20 hektárt telepítenek az egyéni termelők Boraink iránt pedig nem csupán belföldön, hanem külföldön is nagy az érdeklődés. Az NSZK-ban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban értékesítjük a bort, tekintettel, hogy sok szőlőre van szükségünk, kedvezményt nyújtunk a földműveseknek, az egyéni termelőknek. Steve BAJIC, a Balliyei Kombinát hercegszölősi borászati társultmunka-alapszervezetének szakmunkatár saa