Magyar Szó, 1983. április (40. évfolyam, 104-117. szám)
1983-04-27 / 115. szám
-------KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1983. április 27., szerda A tájékoztatás a félrevezetés szolgálatában Albániában az öntömjénezés már a képtelenséget súrolja Az amerikai kormányzat nyomást gyakorol, hogy radikalizálja a nicaraguai forradalmat, s ezt ürügyként használja fel a közvetlen beavatkozásra, jelentette ki hétfőn késő este Carlos Nunez, az államtanács (parlament) elnöke. ALBÁNIA TÁJÉKOZTATÁSI és propaiganda tevéken ysé£ének alapvető célja meggyőzni a lakosságot arról, hogy a világ Albánián kívül rekedt része, „a kapitalista-revizionista világ” a bomlás útján halad, s Albánia a világ egyetlen országa, amely a felvirágzás útján jár. Ennek az igyekezetnek a kiindulópontja a Tájékoztató Iroda mindenki által réges-régen túlhaladott határozata, valamint a sztálini elmélet és gyakorlat. E célok szolgálatában hatalmas propagandaapparátus áll, amelynek működtetéséhez az ország többi potenciáljához és gazdasági lehetőségéhez viszonyítva aránytalanul nagy eszközöket fordítanak — olvasható a Priština Rilindjábain a Riza Alai tollaiból megjelent cikkben. A tájékoztatás és a propaganda a dezinformálás szolgálatában címmel megjelent írásban a szerző a továbbiakban a következőket írja: Mindaz, ami Albánia országhatárain túl történik. ,,revizionista”, sőt ezzel a kifejezéssel még az ókori görög filozófia nagyjainak, Platonnak, Szokratésznek és Arisztotelésznek a viszonylatában sem fukarkodnak t ők is ..revizionisták”! Az öntömjénezés már a képtelenség határát súrolja. A Zeri i Populltst és a többi albán lap az Enver Hoxhát és a pártot az rjakig magasztaló dicséretektől. ..Amink van, mindenért a pártnak tartozunk ... A párt a nép esze és szíve . . . Pártunk a marxizmus—leninizmus világítótornya ... a remények anyja . . .” Tény: e végletekig sz°iktásan önmagába zárkózó párttal Enver Hoxhának sikerül igában tartania népét. Hogy azonban Albániában gyakorlatban milyen pártélet folyik, azt egy 1974-ből származó példa bizonyíthatja, tudniillik az az eset, amikor Enver Hoxha „leleplezte a katonai körök árulását”: az Albán Szocialista Munkapárt Központi Bizottsága értesítette a pártszervezeteket Beqir Balluku, Petrit Duma és Hit Caiku pártellenes tevékenységéről. Az elnöklő minden egyes ülésen a következő kérdést tette fel. ,,Hát milyen büntetést érdemelnek ezek az árulók?” A párt megfélemlített tagjai „halálos ítéletet követeltek”. Nem egészen egy hónappal később visszatérve ugyanerre a kérdésre, a pártszervezetek rövid tájékoztatót kaptak. ..Óhajotokat és követelésteket teljesítettük!” Ilyen sorsra jutottak 1973-ban ,,a burzsoá-revizionisták”, akik a művelődés, oktatás és az irodalom terén tevékenykedtek. Az albán tájékoztatás egyik alapvető jellegzetessége, hogy sztálinista pozíciókról dicsőíti a nemzeti egységet, irredenta-nacionalista hangulatra uszi é s elhinti ennek az ideológiának a magvát. Erről a közvetlenül az Enver Hoxha kabinetjének alárendelt irdatlan nagyságú ideológiai apparátus gondoskodik. E célok megvalósítása során egészen megfeledkeznek számos a most hirdetett „marxista—leninista kritériumról”. Az egész albán népet, minden albánt külön dicsőítenek. Évek múltak el és a jele sem mutatkozott annak, hogy ez az apparátus elhatárolta volna magát az albán nép reakciós részétől, a tulajdon nemzeti kereten belül fellelhető reakciós tudattól. Ellenkezőleg amellett, hogy támogatja a Jugoszláviában élő albánok reakciós köreit, mégpedig az ,,albán testvérek” jelszóval, a hivatalos albániai személyiségek nem viszonyulnak bírálóan az albánság reakciós elemei, következésképpen a hazánkban élő albán nemzetiség reakciós része iránt sem. Nem viszonyuknak bírálóan az albán reakciós emigráció kommunistaellenes részei iránt sem. Enver Hoxha éppen úgy — mint ezek a reakciós elfatnak — vérontásra és a balkáni népek közötti testvérháborúra uszít, különösen pedig a szerb nemzet és munkásosztály ellen. Figyelemre méltó tény, hogy a Tiranai Televízió programjának legnagyobb részét a drága színes technikában sugározza, jóllehet köztudomású, hogy Albániában még mindig nem kapható az üzletekben színes tévé. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy ezt a programot a Jugoszláviában élő albánok számára sugározzák, akik mint a JSZSZK többi állampolgárai, rendelkeznek színes vevőkészülékkel. A MTKtízBEN Albániát virágzó és a jólét országának mutatják be, a többi ország ..a tönk szélre sodródott, és a teljes sötétség borult rá” („tönkremegy” Svédország is a fejenkénti 10 000 dolláros nemzeti jövedelmével, nem beszélve az NSZK-ról, Japánnról, Svájcról, Franciaországról, Jugoszláviát nem is említve). Az albán lakosság félrevezetésére a legkülönbözőbb speciális műsorokat sugározzák, egyebek között a következő című műsort is: „A külföldiek hazánkról — mit láttunk az Albán NSZK- ban”. Túlnyomórészt a különféle szélsőséges csoportocskákról és frakciókról van szó, amelyeket a sztálini, dogmatikus és szélsőbaloldali eszmék inspirálnak. Albániai tartózkodásukat a tiranai kormány finanszírozza. A közelmúltban „A külföldi sajtó a kosovói eseményekről” címmel új műsort indítottak. Elsősorban az ultrareakciós sajtóból ragadnak ki idézeteket, abból, amely a korábbi időszakban sem mutatta a rokonszenv legkisebb jelét sem az önigazgatási rendszer és Jugoszlávia iránt általában. Korábban ezeket a lapokat, amelyekből most bőségesen idéznek, magában Albániában is a kommunistaellenes propaganda megtestesítőinek nevezték. Az albán sajtóban természetesen egyetlen információ sem található, amely esetleg hírt adna arról, hogy az országban gondok is vannak, s hogy az élet problémákat is szül. Ismert tény azonban, hogy jó néhány úgymond forradalmi megmozdulás az ifjúság körében nem talált visszhangra Egy ilyen akció volt, amelynek során a fiataloknak „önkéntesen” jelentkezniük kellett, hogy városból falura költöznek. Akik nem csatlakoztak ehhez az „önkéntes kezdeményezéshez”, elvesztették a tanulás lehetőségét, a munkahelyet, vagy hosszabb időre a munkába állás lehetőségét, megkockáztatva a súlyosabb szankciókat is. Ebből a szigorúan ellenőrzött sajtóból a sorok között olvasva mégis kiszűrhető volt, hogy a fiatalok aligha lelkesednek ezért a kezdeményezésért. A Zeri i Popsist egy nlkmiummal keményen támadott „bizonyos számú kádert”, megállapítva róluk, hogy „eszmei arculatuk kívánnivalót hagy maga után és hogy kispolgári eszmékkel fertőzöttek”. A fiatalok ugyanis kérték, hogy faluról visszaköltözhessenek a városba. A lap „meglepődik” kérésükön, hogy „öt év után” („mintha a falun tartózkodásnak lenne valamilyen megszabott határideje”) szüleik betegsége, házasságkötés, a feleség betegsége miatt vagy éppen amiatt akarnak visszatérni a városba, mert a szőkébb családjuk ott él. A lap alaptalannak nevezi ezeket az okokat, ironikusan hozzáfűzve, „senki sem akadályozza őket abban, hogy házasságot kössenek és családot alapítsanak ott, ahol dolgoznak”. Kétségtelen, hogy ezek a fiatalemberek az „önkéntes” faluratelepülést belső száműzetésként élik át, s minden lehetőséget és módot megragadnak, hogy visszatérjenek szülővárosukba és családjukhoz. AZ ALBANIA REZSIM — ez minden további rélkül megállapítható — megfosztotta állampolgárait a világban és az országhatárokon belüli történésekről való minimális tárgyilagos informálódás lehetőségből — olvasható Riza Alai hosszabb lélegzetvételű cikkében. (Tanina) A közép-amerikai békeértekezlet záróülésén elhangzott felszólalásában előtérbe helyezte, hogy hazája nem mond le a politikai pluralizmusról, a vegyesgazdaságról, noha szembe találta magát az ellenforradalmárok akcióival. Kifejtette, hogy Nicaragua forradalom utáni irányvonala a két előbbi elven és az el nem kötelezettségen alapul. A jelentések szerint Nicaragua északi vidékein a sandinista alakulatok időnként összecsapnak az ellenforradalmi csoportokkal, amelyek általában orvul támadnak, majd visszavonulnak. Megerősítették, hogy Dél-Nicaraguában, a Costa Rica-i határ közelében tartózkodik Eden Pastora, a sandinista forradalom egykori parancsnoka, ő vezeti a két ellenforradalmi csoportosulás egyikét. A másik csoport Somoza néhai nicaraguai diktátor egykori gárdistáiból áll. Az amerikai jogászok egyesületének elnöke a nicaraguai hírügynökségnek adott hétfői, nyilatkozatában azt állította, hogy e támadásokat közvetlenül az Egyesült Államok hondurasi nagykövetsége irányítja. Hozzáfűzte, hogy erről amerikai kongresszusi képviselők csoportjának élén Hondurasban és Nicaraguában tett tározatábcán győződött meg. Más jelentés szerint, Nicaragua hivatalosan figyelmeztetett, hogy több mint négyezer ellenforradalmán készen áll, hogy az elkövetkező napokban behatoljon területére, dennát annak a részéivé, hogy új frontot nyitnak az ország délvidékén. A kormány és a sandinista front vezetőségének közös közleménye szerint bizonyítékokkal rendelkeznek, hogy Costa Rica területét használják fel a Nicaragua elleni újabb agresszióra. Az okmány szerint e törekvések mögött Reagan kormányzata húzódik meg, nyílt provokációt követ el Nicaragua és Costa Rica békés erőfeszítései ellen. Managua azt állítja, értesülései szerint támadásra készen hozzávetőleg 3500 velt gárdista állomásozik Honduras területén, a határ közelében. A közlemény megemlítette, hogy áprilisban rekordszámú kémrepülést hajtottak végre Nicaragua légiterében. Hozzáfűzte, hogy az utóbbi hetekben nagyszámú amerikai gép hadianyagot és katonai berendezést szállított Hondurasba Ha az amerikai kormányzat háborút robbant ki, a sandinista kormány és front felfegyverzi a népet, s megvédi a forradalmat, áll a közleményben. Managuában hétfő este kormányközlemény cáfolta Reagan amerikai elnök vádját, hogy szovjet rakéták vannak Nicaragua területén. Az okmány szerint Nicaragua nem lesz egyetlenegy ország katonai támaszpontja sem. Daniel Ortega, a nicaraguai junta koordinátora a Béke Világtanács elnökével folytatott beszélgetésén szintén megerősítette, hogy hamrosan a somozisták újabb nagyobb csoportját vetik be Nicaragua területére. Ismertette hogy február óta Nicaraguába 2000 volt gárdistát vetettek be, ám a nicaraguai hadsereg leszámolt velük. Jugoszlávia támogatja a békekezdeményezést A Tanjug diplomáciai szerkesztőjének kérdésére adott válaszában Svetislav Vujovic, a Szövetségi Külügyi Titkárság szóvivője ismertette, hogy Jugoszlávia megértéssel fogadta, s támogatja Kolumbia, Mexikó, Panama és Venezuela békekezdeményezését, hogy az érdekelt felek tárgyalásával, békés eszközökkel oldják meg a térség békéjét, nagymértékben veszélyeztető válságot. A közép-, a latin-amerikai és más el nem kötelezett, békeszerető országhoz hasonlóan Jugoszlávia is nagy figyelemmel és aggodalommal követi a középamerikai válság alakulását, amely egyre inkább veszélyes válsággóccá válik, s azzal fenyeget, hogy nyílt háborús összecsapássá fajul. Emlékeztetett rá, hogy az el nem kötelezett országok hetedik csúcsértekezlete erre felhívta a figyelmet. Elvs7°rű politikájával összhangban Jugoszlávia úgy véli, hogy e probléma kizárólag valamennyi érdekelt fél tárgyalása útján oldható meg, szigorúan tiszteletben tartva a térség valamennyi államának szuverenitását, területi integritását és határainak sérthetetlenségét. Az előbbivel összhangban Jugoszlávia úgy véli, hogy Kolumbia, Mexikó, Panama és Venezuela kezdeményezése építőjellegűen hozzájárul a feszültség csökkentéséhez és a békés megoldás feltárásához. (Tanjug) Szórványos összecsapások az ellenforradalmárokkal újabb nagyszabású támadás várható Nicaragua ellen FplHirton Hu Jao-pang megbeszélései az Indiai KP küldöttségével Hu Jao-pang, a Kínai KP Központi Bizottságának főtitkára tegnap befejezte tárgyalásait az Indinai KP (marxisták) Központi Bizottságának küldöttségével, amely Nambudhripad főtitkár vezetésével Pekingben tartózkodik. A tárgyalások befejeztével közleményt adtak ki, amelyben hangsúlyozzák, hogy a két párt felújította kapcsolatait a függetlenség, a teljes egyenlőség és kölcsönös megbecsülés elve alapján. A kapcsolatokat 1967-ben szakították meg. Hangsúlyozták továbbá, hogy a nézetkülönbség egyes kérdésekben nincs hatással, a két párt kapcsolatainak fejlesztésére. Hu Jao-pang kiemelte, hogy a testvéri pártoknak tanulniuk kell egymástól, tekintet nélkül arra, hogy kicsik vagy nagyok, hatalmon vannak vagy sem, mindegyiknek vannak érdemei és gyengeségei. A marxizmus és leninizmus fejlesztéséhez még akkor is jelentős mértékben hozzájárulnak, ha hibákat követnek el, jelentette ki. (Hszinhua) MEGTALÁLTÁK HITLER (EREDET! VAGY HAMISÍTOTT?) NAPLÓJÁT (1.) Kinek van erre szüksége és miért? Több tézis — Csak puszta találgatások A hamburgi Der Stern múlt pénteken az évszázad kacsahírét kürtötte világgá: birtokába jutott Hitler 1932 és 1945 között vezetett eredeti naplójának. Másnap ez volt a nap híre Londonban, Párizsban, Brüsszelben, Hágában, Rómában... Úgyszólván egyöntetűen felvetették a kérdést: igaz-e ez vagy sem? A kérdés ma sem évült el, noha nem ez a leglényegesebb. Mindenesetre kevésbé fontosabb egy másiknál. Ha Hitler naplója valóban eredeti, miért éppen most fedezték fel? Ha nem eredeti, hanem hamisították, miért éppen most? Tehát kinek van erre szüksége? Mi a cél? Több változat van, a legegyszerűbbel az NSZK-ban, ott szolgálnak, ahol a „napló” megjelent: a hamisítványra a Szovjetuniónak van szüksége, hogy destabilizálja Nyugat-Németországot. Holland újság például ezt írta: „A Nyugatnak érdeke, hogy egységesen kemény álláspontra helyezkedjen a Kelettel szemben, s most a német népet emlékeztetik náci múltjára ... Az olvasókat heteken át szembeállítják a náci rémtettekkel ... Megerősödnek a semleges és pacifista erők... Vajon emögött a szovjetek politikai manővere húzódik-e meg?” Még egyértelműbb nézetet vall a regensburgi Mittelbayerische Zeitung: „Ismeretes, hogy a szovjet KGB titkosszolgálat és keleti kirendeltségei tökéletesen tudnak hamisítani. Nem zárható ki, hogy dezinformáló stratégái Hitler naplójával újabb összeesküvést szőnek” E tézist elfogadta még néhány olyan tudós is, aki igényt tart a tárgyilagosságra és alaposságra. Werner Maier tanár például azt állítja, hogy Pots tanában hamisítják Hitler különféle képét, levelét, jegyzeteit, majd eladják devizáért. David Irwing brit történész is úgy véli, hogy a Der Stern felfedezésének gyökerei az NDK-ig nyúlnak A szovjetellenes tézissel azonban miért nem állítható szembe ugyanilyen halványnak tűnő Amerika-ellenes tézis. Igaz, erről senki sem ír, ám elképzelhető-e, hogy az amerikaiaknak érdeke, hogy ily A londoni Times kockára tette hírnevét, mert elhamarkodva belekeveredett évszázadunk legnagyobb gonosztevője, Adolf Hitler állítólagos naplója közlésének kampányába. Az elsietett lépésért a felelősséget most igyekszik lord Daciára, a cambridge-i egyetem közismert történészére, a Times társaság egyik igazgatójára hárítani. A Times társaság hamarosan felfüggeszti a naplórészletek közlését a The Sunday Timesban. Az állítólagos napló közlésének jogáért Nagy-Britanniában és a Brit Nemzetközösség területén a Der Stern nyugatnémet folyóiratnak 460 000 dollárt fizettek, módon befeketítsék az oroszokat a németek előtt, éppen azért, mert rendkívül fontos szerepet töltenek be a „Nyugatnak a Kelettel szembeni egységesen kemény álláspontjában”, illetve az amerikai rakéták európai telepítésében. Egyébként is az amerikai CIA titkosszolgálat miért lenne kevésbé rátermett a szovjet KGB-nél? Mindkét tézis a KGB—CIA földalatti háborúján alapul, mindkét nézet eléggé ingatag, jóllehet az egyre élesebb tömbkonfrontációban, amely már-már a hidegháború méretét öltötte, semmi sem zárható ki teljesen. Lebecsülhető-e azonban a Der Stern és a nyugatnémetek? Importálniuk kell-e ilyen „nyersanyagot”? Végső soron, mi van nemcsak a neonácikkal, hanem a rejtőző, a háborút túlélt nácikkal? Volt-e elegendő idejük, képességük és okuk a hamisítvány elkészítéséhez? Talán számukra is világos, hogy Hitler föltámasztása elképzelhetetlen, ám valami másról, valami „reálisabbról” álmodoznak: a rehabilitálásáról, a Führer történelmi rehabilitálásáról. Peter Koch, a Stern főszerkesztője sokat sejtetően kijelentette: „A napló felfedezett füzetei alapján, újra meg kell írni a hitleri korszak történetét.” Ha nem ez az évszázad sajtófelfedezésének a lényege, akkor más lényeg nincs is. E náci motívum annál meggyőzőbbnek tűnik, mivel beilleszkedik a háttérben meghúzódó tömbkonfrontáció tézisébe- vajon a háború idején elkövetett mészárlásaiért most bíróság elé került Barbie gonosztevő a háború után hosszú évekig nem az amerikaiaknak szolgált az oroszok elleni kémháborúban? A történelmet tehát újra kell írni, ám nem úgy, ahogyan az eszelős diktátor meghatározta (illetve azok, akik megkísérlik feltámasztani). Mindez értelmetlen lenne, ha mentes lenne a veszélytől. S éppen, mert veszélyes, jogosan kelti fel az érdeklődést és vár magyarázatra. Milenko BABIC (Folytatjuk) „Irán a fronton arat győzelmet” — jelentette ki Rafsanjani . Reagálás a települések bombázására Hashemi Rafsanjani, az iráni parlament elnöke tegnap azzal fenyegetőzött, hogy az iráni erők, ha akarják, olyan pusztítást végeznek az iraki városokban, „hogy legalább kétmillióan hajléktalanná válnak”. A parlament reggeli ülésén jelentette ezt ki, és erélyesen elítélte az irakiakat egy iráni település bombázása miatt. Rafsanjani kiemelte, hogy Baszrától Hadj Omranig Irak egész területe az iráni tüzérség hatótávolságában van. Reményét fejezte ki azonban, hogy erre nem kerül sor, és Irán a fronton győzedelmeskedik, mert Khomeini imámnak, az „iszlám forradalom vezetőjének szíve” egyformán dobog az iráni és az iraki népért. Pol-e-Dokhtar iráni település lakosai közül huszonegyen életüket vesztették, mintegy százan megsebesültek az iraki bombázásban. Az iszlám forradalom vezérei a települések elleni támadásokat a terrorizmus legrosszabb formájának nevezik, és hangsúlyozzák, hogy az iráni tüzérség is lőhetne sok iraki várost, de nem akar. Ezzel cáfolják, hogy az iraki határmenti településeket már bombázták. Az iraki bombázók tegnapelőtt támadták az említett iráni települést, április 20-án és 22-én pedig Dizfult lőtték. Hivatalos teheráni hír szerint 52 személy életét vesztette, több mint háromszázan megsebesültek. (Tanjug) üdvözlet Togo ünnepére Togo nemzeti ünnepe alkalmából Petar Stambolic, a JSZSZK Elnökségének elnöke jókívánságait fejezte ki Gnassingbe Eyadema elnöknek. Az el nem kötelezett afrikai ország baráti népének további haladást kívánt. (Tanjug) A thaiföldi kományfő visszavonul Prem Tinsulanonda thaiföldi kormányfő tegnap közölte, hogy viszszavonul a politikai életből, és nem vállal még egy miniszterelnöki megbízatást. A kormányfő Bill Hayder ausztrál külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után nyilatkozott a sajtónak, kijelentette még, hogy a demokrácia érdekében az új kormányfőt a parlamenti képviselők közül kellene megválasztani. A két legnagyobb párt vezetői már korábban is támogatták. A thaiföldi alkotmány értelmében a kormányfőt nem szükséges választani, kinevezését azonban támogatnia kell a képviselőháznak. (Reuter) Kína felvételét kéri az Ázsiai Fejlesztési Bankba Kína felvételét kéri az Ázsiai Fejlesztési Bankba, közölte a külügyminisztérium szóvivője. A bankot már februárban értesítették Kína óhajáról és arról, hogy hajlandó tárgyalni minden feltételről Kína az Ázsiai Fejlesztési Bank válaszára vár, ettől függ a felvétellel kapcsolatos konkrét tárgyalások kezdete. (Hszinhua)