Magyar Szó, 1983. április (40. évfolyam, 104-117. szám)

1983-04-27 / 115. szám

A belga király fogaifta Planincot Látogatás a brüsszeli városházában L Baudouin belga király tegnap Brüsszelben fogadta Milka Pla­nincot. az SZVT elnökét. A ven­déglátók és küldöttségünk körei­ben rámutatnak, hogy már az előbbi első találkozó a látogatást szívélyes, baráti jelleggel ruházta fel. amely Belgium és Jugoszlávia kapcsolatait jellemzi. Ugyanilyen légkörben telt el az SZVT elnöké­nek többi találkozója is. Az uralkodó tegnap délelőtt fogadta Milka Planincot, a meg-Milka Planinc és Baudouin belga király beszélésük több mint 45 percig tartott. Általános értékelés szerint rendkívül baráti volt a légkör. A látogatást kölcsönösen úgy érté­kelték, hogy nagymértékben befo­lyásolja a kölcsönös kapcsolatok további alakulását. A belga ki­rály felidézte a Tito elnökkel való találkozóinak emlékét. s megálllapította, hogy az akkori találkozók jelentősen serkentették Jugoszlávia és Belgium kapcsola­tainak mélyítését. Milka Planinc tolmácsolta a JSZSZK Elnökségé­nek I. Baudouinhoz intézett üd­vözletét. s kívánságát, hogv tovább bővítsék az együttműködést. Utána Milka Planinc látogatást tett a városházában. Henri Brou­­hon polgármester köszöntötte. Rö­vid üdvözletében emlékeztetett rá. hogy Jugoszlávia miként har­colt a náci rémuralom ellen. Hangsúlyozta, hogy Belgium va­lami hasonlót élt át. s ez bizo-Milanko Renovica Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnöke A Bosznia-Hercegovinai SZK Elnöksége a tegnapi ülésen Milanko RENOVICÄT. az Elnök­ség eddigi tagját választotta meg a Köztársaság Elnökségének elnö­kévé. Az Elnökség elismerését és há­láját fejezte ki Branko MIKULlC­NAK, a Bosznia-Hercegovinai SZK Elnöksége eddigi elnökének építő jellegű munkájáért, a kol­lektív szellem további erősítésé­hez és az Elnökség munkája fele­lősségének további fokozásához való hozzájárulásáért. Milanko Renovica 1928-ban szü­letett Sokoéban, Szarajevóban szerzett oklevelet a jogtudományi karon 1947 óta tagja a KSZ-nek. Több kitüntetés tulajdonosa, egyebek között Vörös Zászlós Munka Érdemrenddel. A Népért Tett Szolgálatok Arany Koszorús Érdemrendjével és a ZAVNOBIH díjával tüntették ki. (Tanjug) nyára hozzájárult, hogy a két nép között ilyen szoros szellemi kap­csolat alakuljon ki. íírüsszel pol­gármestere egyebek között ismer­tette, hogy Belgium figyelemmel kísérte Jugoszlávia háború utáni erőfeszítéseit, hogy megőrizze füg­getlenségét. s ezt nagyra becsüli. Az SZVT elnöke válaszában rö­viden emlékeztetett a háborús évekre, s köszönetét mondott a belga népnek az 1948 után folyó­sított segélyért, amely hozzájárult a hazánk elleni politikai blokád áttöréséhez. (Tanjug) Sürgős mezőgazdasági kérdések Eltérés a kereslet és a kínálat között — Befejeződött a JSZSZK Szövetségi Tanácsának kétnapos ülése A JSZSZK Képviselőházának Szövetségi Tanácsa tegnap foly­tatta a hétfőn megkezdett ülést. Az első napon külpolitikai témák voltak napirenden, mindenekelőtt a delhi csúcsértekezlet, és a más országok parlamentjeivel való együttműködés kérdései, a küldöttek tegnap azonban a legnagyobb figyelmet a gazdasági kérdésekre és a törvényalkotásra fordították. Az igen alapos és átfogó vita után határozatokat hagytak jóvá a mezőgazdasági termények termelé­sének és felvásárlásának politiká­járól és az árutartalékok! rendsze­réről. Jóváhagyták az idei szövet­ségi költségvetésből a gazdaságon Mika špiljaknak, a JSZSZK Elnöksége alelnökének tévéinterjúja Mika SPILJAK, a JSZSZK El­nökségének alelnöke kifejezte szi­lárd meggyőződését, hogy hazánk­nak elegendő ereje van ahhoz, hogy valóra váltsa a gazdasági sta­bilizációt. — Gazdasági potenciál­lal, felépített kapacitásokkal, ká­derekkel, tapasztalattal rendelke­zünk. Most értettük meg, hogy ho­va vezetett bennünket az, hogy azt költöttük, amit nem munkánk­kal teremtettünk elő — mondta többek között Mika Spiljak a Belg­rádi Televízió tegnap esti Témák és dilemmák című műsorában Spt­­gej SESTAKOVVAL, a Belgrádi Televízió szerkesztőjével folytatott beszélgetésében. A JSZSZK Elnökségének alelnö­ke hangsúlyozta, hogy az önerőre támaszkodás terén nagy tartalé­kaink vannak. — Számomra ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy többet és jobban dolgozzunk, job­ban megszervezzük kapacitásaink hasznosítását. Az utóbbi években túlzott mértékben támaszkodtunk a pótlólagos eszközökre, a külföldi tőkebehozatalra, túlnyomórészt a beruházásokra és a fogyasztás egyéb formáira. Kevésbé töreked­tünk arra, hogy kihasználjuk min­den lehetőségünket. Vegyük példá­ul a mezőgazdaságot. Nem hasz­nosítottuk maximálisan, nem ak­náztuk ki mindazt, amit kellett volna — mondta Mika Spiljak. Emlékeztetvén arra, hogy az el­múlt időszakban mindannyian töb­bet költöttünk, kényelmeskodtflnk, Spiljak elmondta, hogy most, ami­kor törlesztenünk kell adósságain­kat, amikor jelentősen rosszabbo­dott a nemzetközi helyzet, hiszen a nemzetközi gazdasági rendszer vál­ságba jutott, nehezebb exportálni, s ennélfogva mind nehezebb devi­zaeszközökhöz jutni. Kivételes erő­feszítésekkel, jobb munkával, szer­vezettséggel, takarékossággal visz­­sza kell fizetnünk ezeket az adós­ságokat, hogy rendes kerékvágás­ba jussunk. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mivel magyarázza azt, hogy a ba­jok és nehézségek ellenére az utób­bi időben csökkent a munkabe­szüntetések száma, Spiljak megje­gyezte, hogy a munkások a kollek­tívákban — a számos fogyatékos­ság ellenére — mégis sok minden­ről döntenek. A munkabeszünteté­sekre rendszerint ott kerül sor. ahol bürokratikusak a viszonyok, ahol csökken a személyi jövedelem, de a munkásoknak még csak meg sem magyarázzák, hogy ez miből adódott, egyszerűen a következő hónapban kisebb személyi jövedel­met kapnak... Ez azt bizonyítja, hogy az önigazgatási rendszer sem mentes a bürokratizmus, technok­­ratizmus jelenségeitől és a ha­sonlóktól. A továbbiakban Mika Spiljak elmondta, hogy meg kell változtat­ni a termelésszerkezetet; a piachoz kell idomítani. Túl sokat beszé­lünk azonban, és keveset teszünk annak érdekében, hogy az embere­ket nagyobb termelésre ösztönöz­zük. Főleg most, a gazdasági ne­hézségek közepette valahogy min­den az egyenlösdi felé húz — je­gyezte meg Spiljak. Primitív fel­fogásnak minősítette azt, hogy a dolgozók a munka eredményein alapuló serkentő díjazási rendszer­ben meg fognak gazdagodni. A felelősséggel kapcsolatos kér­désre válaszolva Spiljak hangsú­lyozta, hogy mindenkinek vállalnia kell a felelősséget azért, amit tesz, amivel hozzájárul, vagy amiben téved. A jelenlegi helyzetben, ami­kor kezdtek a dolgok nehezebben menni, amikor hiánycikkek van­nak, amikor a piacon nincs elég áru, nincs újratermelési anyag, mindig felvetődik a felelősség kér­dése, s véleményem szerint ez rendjén is van így — mondta Spi­ljak, majd így folytatta: — Véle­ményem szerint nem igaz, hogy nincs felelősség, hogy az emberek semmiért sem felelnek. Lapozzuk csak fel az újságokat, nap mint nap olvashatjuk, hogy valahol va­lakit leváltottak, felelősségre von­tak. Spiljak megemlítette Glina pél­dáját, ahol leváltották a KSZ egész községi bizottságát, és széles körű vita után újat választottak. Min­(Folytatása az 5. oldalon) kívüli beruházásokra szolgáló pénzeszközök elosztására vonatko­zó határozatot is. A mezőgazdaság időszerű prob­lémáiról tartott vitában elsőként Milorad STANOJEVIC, a Szövet­ségi Mezőgazdasági Bizottság el­nöke kért szót. Beszédében hang­súlyozta, hogy az agráriparban számos olyan probléma van, amit sürgősen meg kell oldanunk, mert a tavalyi 7 százalékos termelésnö­vekedés ellenére sem sikerült arányba hozni a kínálatot a keres­lettel. Ez azért is fontos, mert a megnehezült kiviteli feltételek kö­zepette a mezőgazdaság az ország árukivitelből származó devizabe­áramlásának több mint egyötödét teremti elő. Stanojevié hangsúlyozta, hogy feltétlenül devizát kell biztosítani a vetési munkálatokra a termény­­betakarításra és az őszi vetésre, valamint az állattenyésztésre is. azért, hogy megvalósuljon az 1,5 milliárd dolláros mezőgazdasági kivitel. Ezenkívül gyorsabban kell megoldani a hazai műtrágyagyá­rak válságos gazdasági körűimé-' nyeit és rendezni kell a jószág­­piac és a húsfeldolgozó ipar hely­zetét is. Igen fontos feladatként szólt arról is, hogy feltételeket kell teremtenünk az idei búza- és ku­koricafelvásárlás további növelé­sére. Stevo STANIVUKOVIC beszé­dében figyelmeztetett arra. hogy még mindig igen nagy mennyiségű búzát használunk takarmányozás­ra, elmondta, hogy a piaci feles­legek felvásárlása tartós felada­tunk. Miodrag TRIFUNOVlC arra fi­gyelmeztetett, hogy nem teljesül­nek a mezőgazdaság tervbe vett feladatai, annak ellenére, hogy ter­mészeti és műszaki előfeltételek birtokában vagyunk és így nem­csak a hazai szükségletre, hanem kivitelre is termelhetünk. Blaženka KNJAZ küldött arról beszélt, hogy milyen jelentőségű az agráripar számára termékeket gyártó gyáripar és a mezőgazdaság jövedelmi kapcsolatteremtése, Blasko JANEVSZKI küldött pedig elmondta, hogy az árpolitikát il­letően a mezőgazdasággal kapcso­latban tartósabb megoldásokra van szükség. Jovica LAZAREV­­ClC küldött szólt az árakról, fel­(Folytatása az 5. oldalon) Az ENSZ-határozat mielőbbi valóra váltásáért Folytatja munkáját a párizsi Namíbia-értekezlet (Munkatársunk telexjelentése) Párizs, április 26. ,,Az alvó embert fel lehet éb­reszteni, de azt, aki csak tetteti magát, hiába ébresztgetjük” — Gandhi szavai ezek és a legjobban illusztrálják Namíbia kérdését. Az ENSZ-határozatot már öt éve meg­hozták — de az eredmény elma­radt. Az ENSZ-nek nemcsak Na­míbiára vonatkozólag, hanem a vi­lágpolitikát és a békét érintő égető problémákban is megvan a konkrét álláspontja, határozata, de ez mitsem ér, amikor a jelenlegi feszült politikai világhelyzetben a nagyhatalmak rivalitása következ­tében a nagyhatalmak és blokkja­ik nem mutatnak politikai hajlan­Aktívabb részvételt a gazdasági gondok megoldásában A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének ülése Annak idején, amikor az idei gazdaságfejlesztési elvek napvilá­got láttak, olyan álláspont is szü­letett, hogy amennyire csak lehet, hónapról hónapra figyelemmel kell kísérni, milyen mértékben vál­nak valóra a kitűzött feladatok. S nemcsak a községi kéviselő-tes­­tületekben és a Tartományi Kép­viselőházban kell ezt megtenni, hanem a társadalmi-politikai szer­vezetekben is, amelyek egybehan­­golit akciójukkal tudvalevőleg poli­tikailag nyújtanak támogatást ah­hoz, hogy minél eredményesebben valósíthassuk meg a gazdaeágszi­­lárdítási célkitűzéseket. Voltaképpen ennek az elvnek téve eleget vizsgálnia meg tegnap a Szocialista Szövetség Tartomá­nyi Választmányának Elnöksége — Vasa MLLIC elnökletével — a gazdaság idei első negyedévi ala­kulását. Az átfogó vitaindító valamennyi gazdasági ág helyzetét érintette és természetesen foglalkozott a kér­dés szociális vetületivel is, mégis az élelmiszergazdaság helyzetét alaposabban megvizsgálta az El­nökség. Egyebek között megállapította, hogy a tavaszi vetésre való hiá­nyos felkészülésből már most le kell vonni a tanulságokat, de nem elvontan, hanem konkrétan és an­nak érdekében, hogy az őszi ter­­mésbetakarításna, majd pedig az őszi vetésre már most megtehessük a szükséges előkészületeket. Le­szögezték továbbá, hogy a Szocia­lista Szövetségnek a jövőben ak­(Folytatása a 4. oldalon) dóságot az ENSZ-határozatok al­kalmazására. Namíbia esetében is az annyi­szor emlegetett és kulcsfontosságú 435. határozat csak papíron van, igaz, az egész békeszerető világ el­ismeri és elfogadja — de a gyakor­latban alkalmazhatatlan. Időközben a rasszista pretoriai rezsim, mutatott rá Sam Nujoma, az ENSZ által is elismert SWAPO szervezet elnöke az értekezleten, fokozta agresszív tevékenységét, elszánt kampányt folytatva a frontországok ellen is, s Namíbiát támaszpontként használja az An­gola területén folytatott támadá­saira. „Namíbia illegális megszál­lása. az apartheid terror fokozása ezekben az országokban, fegyveres támadásaik, akcióik a legsúlyosabb veszélyt jelentik a békére és a nemzetközi biztonságra — mond­ta Nujoma, majd hozzáfűzte, hogy e népek demokratikus törekvéseik valóra váltásában — amely átala­kítaná és gyökeresen megváltoz­tatná elviselhetetlen társadalmi helyzetüket — autentikus pártfo­gójukat a szocialista országokban és más haladó erőkben látják. Az el nem kötelezettek javaslata A namíbiai nép harcának támo­gatására irányuló párizsi értekez­leten hétfőn a késő délutáni órák­ban felszólalt Narasimha Rao, In­dia külügyminisztere, ismertette az el nem kötelezett országok ja­vaslatát a namíbiai kérdés mi­előbbi megoldására. Az el nem kötelezett országok javaslatát hat pontban lehet összefoglalni. Ezek: 1. hogy az értekezlet szálljon sík­ra az ENSZ 435. határozatának mi­előbbi valóra váltásáért, ezen a határozaton kell alapulnia a Na­(Folytatása a 3. oldalon) fnirv Ц Ili \- - - ----­­­• . ■ ■■ T. ^ - -f— IT,-?-Ч-_. J • ­­­­I_______________________________________________————— — Nyereményszelvény a 8. oldalon ______________________________________________________________ ф Délelőtt napos, meleg Idő, estefelé helyenként Xl_ évf., 115. (12899.) szám 1983. április 27., szerda Ára 10 dinár idöjórásJelentésUnk a 13. oldalon Bízná erőnkben és tudásunkban

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents