Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)
1983-07-22 / 199. szám
-------BELPOLITIKA NYÁRI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK is ötödik szelvény Ma töröljük nyári tárgysorsjátékunk ötödik fordulójának ötödik eledményét. Ebben ,a fordulóban még egy szelvény lesz, a hatodik, amely holnap jelenik meg. A hat szelvényt egyszerre kell majd beküldeni. N YÁRmWSOKШЕКј I !—УлЈforduló [j*vj szelvény j w A FŐNYEREMÉNYSZELVÉNY BETŰJE: á "■ bak , A véyereménytárgyak listája: • Egy műtrágyaszóró a blacei December 5-e gyártól • Egy kőművescsiga • Két pár férficipő a zentai Derbytől • Egy pár női cipő a vranjei Kostanától • Egy edénykomplett Gornji Milanovacról • Egy közszükségleti cikk csomag az adai Merkúrtól • Egy női bőrmellény a zentai Jedinstvótól • Egy csomag, 4X*-es szobához való, Preta tapéta szalaggal és ragasztóval • Egy Podravka-csomag (20 deka kávé is lesz benne!) • Egy ing a vranjei PKV-tól • Egy tranzisztoros autógyúrtó a szabadkai Sigmától • Egy kozmetikai csomag a leskovaci Nevenától • Egy kozmetikai csomag a kruševaci Morimától • Egy fűszercsomag a horgosi-törökkanizsai paprikagyártól 9 Három ételcsomag a zentai Champignontól • Négy ételcsomag a Ferminától 9 Egy tešanji autógyertya komplett 9 ttt könyv- és folyóiratcsomag a Forum könyvterjesztő osztályától • Egy tízkilós tésztacsomag a zentai Bacvankától • Egy háromliteres INA-Delta TLX motorolaj • Ötször négy hanglemez a zágrábiTugotontól • Hét zseblámpa a zágrábi Croatiától • Három roszion csomag a zágrábi TOZ-tól • Egy Inka édességcsomag • Kétszer öt kiló szójaliszt Becséről • Háromszor 40 kiló szójadara Becséről 9 Egy jelvény-komplett a szabadkai Aurometaltól 9 Egy Podravka-kakas faliszőnyeg • Két szakácskönyv: A Vegeta 100 receptje • Két szakácskönyv: Iibero Markoni 100 bolondos ebédje 9 Három magyar nyelvű szakácskönyv: Sütemény — az ön büszkesége 9 Egy Studenac trikó A tárgysorsjátékunkban részt vevő munkaszervezetek: uta-Cffllelala (Jicedueeda elalatéke metalne Mcukq, cSuhaUca Corv( Aranyműves és fémfeldolgozó munkaszervezet Szabadka Készít arany- és ezüstékszereket, emléktárgyakat, plaketteket, jelvényeket és különféle fémtárgyakat. Új terméke Cekik orsó horgászáshoz # RO JUGODENT OBoR Fabrika kontejnera i opreme za potroprivredu Konténer és mezőgazdasági eszközöket készítő gyár PÉTERRÉVE________________________________________ A CRADIA-MONT GRAĐA-MONT ÉPÍTŐIPARI SOROZATFELSZERELÉSEK ÉS MÁS FÉMTERMÉKEK GYÁRA KISHEGYESI KOSTANA CIPŐGYÁR^- VRANJE TELEFON: igazgató: 22-177 eladási osztály: 22-813 központ: 22-480,22-481 ........................................................... ........................................... ...................1 ф MNEXTILA BÚTORGYÁR ZENTA MAGYAR SZÓ 1983. július 22., péntek Faluriport Majdánról — Faluriport Majdánról széls A majdáni helyi közösség lakosai nagy áldozatot vállalnak településük fejlődése érdekében. A munkaviszonyban levő lakosok például 4 százalékos helyi járulékot fizetnek a falu fejlesztésére, valamint 1,5 százalékot a községi alapba. Nem kés megterhelés ez, de kétségkívül van látszata. — Mit építettek az utóbbi néhány évben, és milyen célokra fordítják ezután a pénzt? — kérdeztük GYÉMÁNT Ferenctől, a helyi közösség titkárától. — Az utóbbi időben a két legjelentősebb beruházás a Villanyhálózat felújítása és a járdák kiépítése volt — mondta a titkár. — Nagy összegbe, tízmillió dinárba került volna az egyik utca aszfaltozása, de nagy örömünkre ezt kiépítette a Naftagas. Az idén a Petőfi Sándor utcát aszfaltozzuk ki, ami mintegy hárommillió dinárba kerül. A polgároknak nagy megterhelés a helyi járulék, mivel kevés a latos, nehéz az építés. Az említett utca aszfaltozására pl. a helyi járulék mellett Mit építenek a majdaniak 500 ezer dinár értékben önkéntes adományt gyűjtöttünk össze, így számíthatunk arra, hogy az idén ezt a munkát el tudjuk végezni. — Mit tartalmaznak a következő néhány évre szóló tervek? — Tervbe vettük egy artézi kút fúrását, mert öt-hat kimerült a faluban, és ha idejében nem teszünk lépéseket, megtörténhet, hogy víz nélkül maradunk. Most azonban ennél nagyobb gond az egészségház kérdése. Rendkívül rossz állapotban van az orvosi rendelőnk, egyáltalán nem felel meg rendeltetésének. Mielőbb újat kell építenünk, ha azt akarjuk, hogy javuljon az egészségügyi ellátás. Az építést az érdekközösséggel közösen szándékozunk elvégezni . Ha tervük megvalósul, végérvényesen rendeződik az egészségügy kérdése? — Az épület természetesen nem old meg mindent. Jelenleg ugyan A majdani helyi közösség — a másfél kilométerrel távolabbi Rabé is hozzá tartozik — lakosainak száma 650, tíz évvel ezelőtt viszont még 900-an éltek a két településen. Gyors ütemben csökken tehát a lakosok száma aminek legfőbb oka, hogy sok fiatal elköltözik a faluból, és csak hétvégén jön vissza. A két faluban ugyanis nem sokan találnak munkát, legfeljebb a mezőgazdaságban volna rá lehetőség, azt viszont a fiatalok nem vállalják. Amikor a falu jövőjéről érdeklődöm, arról, hogy ki mit gondol, meddig áll a két település, továbbra is ilyen gyorsan csökken-e a lakosok száma, a többség mégis azt válaszolta, hogy még legalább fél évszázadig nem néptelenedik el Ma idén is hetente két nap rendel az orvos a faluban, jó volna, ha több alkalommal kijárna. Nagyobb baj azonban, hogy állandó egészségügyi nővér sincs. Egy ideig volt, de visszahívta az egészségügyi központ azzal a magyarázattal, hogy az épület nem megfelelő a munkához. Mivel a lakosság nagyobb része hatvan évkörüli, és különösen ha betegek is, nem könnyű Oroszlámosra utazgatniuk. Azzal sem vagyunk elégedettek, hogy ide leginkább kezdő orvosok járnak, és ha másutt találnak munkát, elmennek. Amikorra megismerik a betegek az orvost, ő meg a betegeket, új jön a helyére. Mégis azt gondoltjuk, hogy ha felépül az új rendelő, legalább állandó nővért kapuink, mert az is nagy előrelépést jelentene. Munkatárs: FODOR István és Rabé. Bár 1970-ben megszűnt a helyi közösség harmadik, legkisebb települése, Sasülés, s helyét azóta eke szántja, a két faluban nem hiszik, hogy a megmaradottak is erre a sorsra jutnak: kell a munkaerő a környékbeli termőföldek megműveléséhez ... Van aki a fellendülést a „mártásoktól” várja, mondván: körülfúrták a falut, és ha emiatt nem süllyed el, akkor biztosan felemelkedik. És mivel megemlítették, hogy amikor az újságírók itt járnak, azzal kezdik cikküket, hogy a falu (falvak) a jugoszláv—magyar—román hármas határon helyezkedik el, mi is megemlítjük, hiszen ebben valóban különbözik vidékünk többi falujától. GYÉMÁNT Ferenc Autószerelőből földműves A helyi hivatalban azt mondták, Majdánon meg Rabén nincs fiatal loiaműves, a fiatalon inkább az állandó munkaviszonyt választják a mezőgazdasági termelés nelyett, és így általában el is hagyják a falut. Egy ifjú mezőgazdasági termelőt mégis találtunk АВиЛИЛМ Rudolf személyében. Korábban ő is elhagyta szülőfaluját, majd egy évvel ezelőtt visszatért, s szakmát változtatott: földműves lett. — Autószerelő vagyok, és mivel a faluban kevés a munkahely, Szabadkára mentem dolgozni — mondta a huszonnyolc éves fiatalember. — Igaz, ott sem a szakmámban dolgoztam, hanem sofőr és beszerző lettem. Öt évig végeztem ezt a munkát, s a keresetemmel is elégedett voltam. Városban, persze, nehezebb a megélhetés, mégis elsősorban azért jöttem haza, mert itt van szüleim , lánc földje, azt nem lehet megműveletlenül , hagyni. Természetesen arra is gondoltam, hogy a mezőgazdaságban mégis csak nagyobb jövedelmet lehet megvalósítani, ha dolgozik az ember. Persze számoltam azzal, hogy a kezdet, a bejáródás nem lesz nagyon könnyű, mert hiányoznak a gépek és más befektetésre is szükség van. Ezekhez elő kell teremteni a pénzt, és csak azután lehet szép jövedelemre számítani. — Mivel foglalkozik tehát a kezdő földműves? — Elsősorban növénytermesztéssel. Főként kukoricát és gabonaféléket termesztek, de van fél lánc dohányom és ugyanennyi ipari paprikám, meg egy kevés szója és bab. A dohányból — azt már látom — az idén nem gazdagodunk meg, a szárazság megtette a magáét. A paprika azonban sokat ígér. — Ha valaki visszatér a faluba és a földművelés mellett dönt, alighanem tervei is vannak... — Tervem van bőven. Röviden azt mondhatnám, hogy ezek az öntözés, az állattenyésztés és a gépesítés. Mind a nyolc láncföld a csatorna mentén fekszik, nem volna szabad kihasználatlanul hagyni ezt a lehetőséget. Remélem, már jövőre elkészül a berendezés, a szerelést magam elvégzem, csak a felszerelést kell megvásárolni. Az öntözés pedig a másodvetést is lehetővé teszi. Habár a faluban még egyetlen öntözőberendezés sincs, úgy gondolom, a beruházással nem nagy kockázatot vállalok, mert a társadalmi gazdaságokban már beigazolódtak előnyei. Utána következik az állattenyésztés fellendítése. Most is van két anyakocám, de legalább tízet akarok tartani. Mostanában nem sokat jövedelmez a sertéstenyésztés, mivel nem jó minőségű a takarmány, ezért tértekát sokan a szarvasmarha-tenyésztésre. Előbb-utóbb azonban számítani kell arra, hogy méltó helyre kerül ez az ágazat is. Ezért merek belevágni. Mint említettem, gépeket is vásárolnom kell, mert egy traktor kevés a boldoguláshoz . . .. — A mezőgazdasági termelést tehát nem ideiglenes foglalkozásnak tekinti, legalábbis erre lehet következtetni terveiből. — Különben vissza sem jöttem volna. Az idősebb emberek mondogatják ugyan, hogy okosabban tenném, ha ismét munkába állnék, de nem tudnak meggyőzni, hogy rosszul cselekedtem a visszatéréssel. Azért is érdemes földművesnek lenni, mert itt anynyit keresek, amennyit dolgozom. ÚJ OTTHONBAN Rabén szórakoznak a majdani fiatalok is A két faluban mindössze hatvan fiatal él, de az ifjúságnak legalább fele középiskolás, ezért sokan csak hétvégén utaznak haza. Ilyenkor nyáron azonban „teljes a létszám”, nagyobb a nyüzsgés az ifjúsági otthonban. Míg a majdani tűzoltóotthonban szórakozhattak a fiatalok, jóval kevesebben látogattak. Nemrégen azonban „átköltöztek” Rábéra, s azóta néha ötvenen is megfordulnak a diszkóban. A helyiséget a Spasoja Stejie kombinát helyi alapszervezete bocsátotta a fiatalok rendelkezésére, s két pingpongasztalt is ajándékozott nekik. Az egykori vendéglőben most újságot olvashatnak, sakkozhatnak, asztaliteniszezhetnek és biliárdozhatnak a fiatalok. Természetesen lemezhallgatásra és táncra is van lehetőség. Hogy milyen népszerű lett az új ifjúsági otthon, azt az is bizonyítja, hogy Oroszlámosról, sőt Törökkanizsáról is kijárnak a határra a fiatalok. Az ifjúság azonban nemcsak szórakozással tölti szabad idejét. Mintegy harmincan tevékenyen részt vesznek az ifjúsági alapszervezet munkájában. Az idén például több alkalommal önkéntes munkát szerveztek, munkát vállaltak, kapáltak a kombinát alapszervezetében, hogy a pénzt, ann.’ munkájukért járt, a SZISZ tevékenységének fejlesztésére fordítsák. Mintegy negyvenezer dinárhoz jutott az elvégzett munka által az ifjúsági alapszervezet, ami az egyéb támogatás mellett is jól jön. A pénzt diszkófelszerelés vásárlására fordítják. Az itteni fiatalok szoros kapcsolatot alakítottak ki a törökkanizsai község egy másik, néhány száz lakost számláló falujának, Szigetnek az ifjúságával. Együtt, egy név alatt vesznek részt a’ községi szintű ifjúsági akciókban, együttesen szerveznek különböző rendezvényeket, amelyeket mindkét helyen bemutatnak.