Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)

1983-07-20 / 197. szám

, At, _ ______ A HONVÉDELMI­Ek­­ ОДк #* fsrzfTz'l I VERSENYEN Л, јД&^ОД- Május 16, szombat reggel fél hét. Az Ж ^ Zsuzsa J Iskola előtt állunk, mi honvédelmisek. _________ 12—13-an. Van velünk négy tanár is. — Jön a busz! — kiált fel valaki kö­zülünk. Beszálltunk. Ahogy közeledünk bara baba. Bu nélküli babák vagyunk. Erre olyan sikítozás támadt, mintha DOBRICA ERIK minek nekünk babakirály? száz ördög zavart volna bennünket. Volt Fababa bánatába beült a sarokba, ott ?*•*. °1Уап öröm, hogy azt nem lehet le- F A T TTIVI , .. ,,, írni. Kaptunk egypár, Tito életéről és fALUM duzzogott, amíg nem kapott egy ,,a tál munkásságáról szóló könyvet. - bablevest a kertben kihajtott babkirály Ebédre katonai babot kaptunk, amina-i Ez itt az én falum. terméséből. A babvárat kitették a bükkfa­la’on ízletes volt. Hazafelé menet ének. NAGY MARGIT —____- —— ■ -■ Csősztelek felé egyre izgatottabbak le-74­­szünk. ! \ -r* A ¥?\7 / T? / Ц. Felsorakoztunk, a zászlófelvonáshoz. Ifi-%.0 V All /-Kü. Wt ■ Utána mentünk be felelni történelemből. .14/ V/’Y­­ f—\ \ * Három kérdést kaptunk, és mindegyikre Babi és Babi babszemekből babavárat /­ / ' \ (A • fi \\ tudtunk felelni. Kielé már úgy rohan­tak ott. Babot babra ragasztottak, bizony ^-4 V' J Cfel­e)) ' ^unk, hogy majd leütöttük egymást lá­babramunka volt. A játék nem babra ment. TvT «СЗГ v' barol Kield később elkaptuk a gyakor­mert a babkirálynak épült a vár. ő volt 1 \ \­­ lfU ffadyt£i Eleinte jól ment minden, a babakirály. Barna babbaba volt. csille- \ ' k® e*Xedt“?k- áldottuk • u ui u ■ 1 1 f/ j \ be a térképét, es: kész a baj! Na,deugyes go babkobak.,an meg korona is fenylett \Г f i/ ^ / U ЈЉ, felderítőink voltak nekünk! Megint hely­fel szem feher babból. 1? ( J ff\ Сл /V IjN reállt minden, és mentünk tovább. Még — Babból lesz a babavár, babból a ba- 1 . \­­ / j 1 t—-y egy érdekesség történt. Az iskolai pró­bakirály — suttogták a babák bosszúsan. Iv. V, V -У—\'Д ' babon alig tudtunk bombát dobni, a Igazi baba legyen a babkirály, még fababa t'P\j \/) ' * i versenyen­ viszont nem volt senki, aki is lehet, csak ne babbaba legyen, mert az I J v’ L f ij egyet sem dobott volna a célba, egy fabatkát sem ér.' I Három-négy óra hosszáig tartott, amíg — Mennyi ész lehet egy babszem agy- /’ újra visszatértünk az iskolába. Utána még , „ . , , . ------------ —Sl'Sor ------------------ célba lőttünk, ez nem sikerült éppen jól.­ban. kérdezte egyik bab.. Hanem utána jött a csalódás. Amikor N. —■ Semennyi — mondta a fababa, még nem volt kihirdetve az eredmény. —— De csak több, m­int egy fababa fa­ lakói. Álmában kivitték őkérmét és a kert d­e a t­a­na­p­ok már tudták, odajött ház­fejében — pukkadozott a babkirály, puha földjébe elültették. Fababa ötlete ,zank Nemet tanító bácsi és mondta, Al , , , , ,. , . , nogy hatodikak lettünk. Olyan hangulat — Akár több, akár kevesebb, 6 fog volt az egesz, fenegette is a fafogat, hogy volt ezután, mintha mindenkinek fogat uralkodni, felettetek — jelentette ki Bobi. most ő lesz a király és minden babot húztak volna. ««amikor készen állt a babvár, bekap, favárat építtet, fafejére fakoronát ***• de elérkezett az eredményhirde­tés i®* Bánkódtak is a babák, bánatukban ősz- faragtat. _ a harmadik hely Zitistéé... hal-' Bzeültek, kieszeltek egy nagy tervet. — De hát nekünk nem kell király, bab- lőttük a tanár hangját. Elaludt a babbaba, de nem a babaszoba baba bábkormánya és fababa fakormá­ — A második helyen Csősztelek vég­nya — bökte ki bátran a bíbor arcú Bar- 7-plt. -------------------------------------------------------------— , , , ............... , , — Az első hely az Iliabereke... Van még kert ilyen? Kinek? B]á, és na egy bársonylégy lakik altvér- Olyan boldogok voltunk, mint a Nem is falu ez — fehér nyár , , , , , szabad madarak, s gyümölcsfák intenek. letbeír benne, lakbéré egy makk minden MUSIC Edit, 7­2. Október 2. iskola, ‘ babának. Szerbittabé Középen: otthon s iskola. / Háztetőn rózsainda leng. . . „ . ti út, tarka paraszt-kocsi, ^ "­ ^Г MegaU aZ eSZ- Aieghegy és nyárfák, ott messze lent. jQAE -fU « - Nekem ‘ "nyolc, de holnap a suli­„ , ... Wban...! — morgok magamban, miközben Fa­un a folyó iratnak, azt sem tudom, hol áll a fejem. A két villognak tükrén a házak. JF Ш gyerek közül egyik már az asztalon van, Kis fahidja összefogja Ш^ЈШ a másik meg a testvérét utánozva akarja a partot és a rakat. 4# meghódítani az asztal csúcsát. A virágvá­zának búcsút mondtam, mert az asztal estetajt gyúrnak falumb­an Hazatérek az iskolából, bevágom­ a táj­ feldőlt. A csörömpölésre mindannyian be­aranyló mécsbogárkák, kám a sarokba, ebben a pillanatban meg­­szaladtak, hogy a fenébe nem bírunk ki A falu fehér nyáj, szólal apu, öt percet rumli nélkül. Sőt, még a vázáért i­s a gyerekek ibolyácskák. — Hát, édes lányom, neked ezerszer is én lettem a hibás. „Hát elvégre iga­z , kell elmondani, hogy ne ide vágd a tús­­zunk van, nem?! — kérdik. Persze, persze,­­ (FEHÉR Ferenc fordítása) kád?! tán csak nem fogok itt nekiállni, hogy \ ^ Ј' ik Rendben van, viszem, tovább, amikor a bebizonyítsam, itt nincs mentség, ez a ca JyS' ЈГ^ i küszöbön majdnem átesek a porszívón: két ördögfióka összever az est folyamán /n­ . / — Ez meg mit keres itt? , mindent, ha sokáig maradnak! Nyugodtan S \—z % — Nem látod, hogy takarítok? — kérdi kivonulnak a szobából. Csengetnek. Meg-"/ /\ ? - _C apu, mentőm, védőangyalom, vagy mit tudom Takarít, tudhattam volna, hiszen itt a én mim, de a Hajni jött. Jó nagy hazug-SfflL.—------porszívó, ő meg a fotelban ül, olvas és gág kellett volna, hogy elengedjenek, : \ 'ЈЗШa 0 ' cigarettázik. Kirakom a könyveket, hogy mert se így, se úgy nem akartak elen­e ____tanuljak. Pont a matekkal küszködök, gedni. Tanulnom kell, volt a válasz. Mi-ТИК/ ‘ - amikor csengetnek. Persze, azonnal ki­­csoda álszentek, és most is „igazuk" van. A­­ zavar, hogy nyissak ajtót, mert ő „ta- Elmentek a vendégek. Akkora rumli van, f _«-« Л _ karit”. Nahát, hogy milyen „igaza” van­ mint a ház. —i/'— — gondolom, miközben rekord lassúság- —Mosogassunk? — hallottam. — Gyere. '%w4 V­g­gül kiérek a kapuhoz. Vendégek! Már csak! Ez bizonyára nekem szól, ezért Г /у / л' csak ez hiányzott. Két nyafogó apróság odaballagok. г I is jött velük. Bementünk. Jött a meg- — Mosogatni! — hallatszik a parancs. ^ | ________________''Ч­­ szokott szöveg: Ránézek az órára. Éjfél van. De hát ГТ* _____ ^ — Légy szíves és szórakoztasd őket! egyszer „igazuk” van! — És a lecke? — próbálok ellenkezni. NAGY M. Teodóra, 7. c, ■ -------------------------—------------ 1 :— Az ráér holnap is. Már megint mi­* November 11. iskola — Fiam, elmennél a piacra bevásárol-­No ^v a­ihol*" a ^ten^er'en folaiban ti b4u° é!^ — Nagyon szívesen! — feleltem, és már I f Aij te’ennel^^tnő*4 ••abndíEg' .öl"?moit‘ aivd8" Nagyon büszke voltam, hogy egyszer In JA' Javában „dúl” a vakáció. .magam mehetek el bevásárolni. Majdnem .ш Ж Arról egyetlen levél sem tesz említést, futólépésben haladtam. Mikor k apuval­­ hogy unatkozna valaki. Úgy tűnik, ötlet­jártam a piacra, ő mindig azt mondta: ŠP& A ben* elképzelésben nem szűkölködik senki — Attila, ha majd egyszer magad megy !'чЛ — már ami a hatvan-egynéhány nap ki­vásárolni, ne mindig az elsőt vedd meg. ff. јШ használását illeti. Azért biztosan vannak Lehet, hogy van annál szebb is! fk шШШрУ ff.зИ kivételek is. Segítsünk nekik! Küldjétek Most ehhez tartottam magam. Rögtön az §5$ 'Ш meg nyári terveiteket, hadd közöljük ve­l másokhoz sietteim Sokáig keresgéltem, c­lük a tartalmas, szép terveket, hátha hasz­piros almákat kínált. Vettem tőle két ki- да® ћШшЗшШјШИШ lót. Most már irány haza. Anyu biztosan ШШШ dSz­abó Marianna ezt írja Beesőről: vár. Elég gyorsan hajtottam. Sieltem, fflplp­, Ш»Dromme, olvastam, hogy a Napsugár a hogy még apuhoz is leérjek. Alig léptem Hl mSint'Sj1Jar i°’.ramán továbbra is megjeleni­k. s be. anyu megkérdezte: i*«i ЧтИМ hogy továbbra is lehet tudósítani. írogat­— Meg! Anyu, lemehetek az új házhoz? feledkezem meg róla. (Meat küldök egy — Igen —­ felelte anyu. ni i hmNI Bl1 SiWfw«*; élménybeszámolót a belgrádi jutalomki- Végre eljött-a szombati nap. Szeretnék :­ Kedzfel Xáhinis lemenni a készülő házhoz. Biztos, hogy ДКДВ дЖ ___________________________________-—-— V­П,П,' m­,l-uk is oki Nagy örömmel hajtottam a kerékpárt rándulásról!­ Sok szeretettel: Marianna” a kihalt utcákon. Mikor leértem, apu ép- Várom a leveleket, srácok, és remény­ben a mennyezettel küszködött. Mindjárt kedek, hogy ha ritkábban is írtok ebben ott termettem, és segítettem neki. Az én Maszkok a kánikulában, de azért olvassátok a la­munkám az volt, hogy adogassam apu- Bencsik Borbála, VI. c és Tótpál Attila, póz­­nak a plafonra való téglát. Bizony, most VI. e, a topolyai Csáki Lajos iskola Baráti üdvözlettel, én is elénekelhettem volna azt a dalt, diákjainak munkái ZSUZSA hogy: „Téglaporos a kalapom, mert a tég­lagyárban lakom!" Nekem nemcsak a ka- --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—* lapom, hanem még az orrom hegye is téglaporos volt. Délután, úgy három óra Vat . . . felé fejeztük be a munkát, s boldogan f)]VI­IaT** vetni lehet. Ma már az elektronikus zene mentünk le fürödni a Tiszára, v­iszontvnayi szerelmese vagyok. De azért szívesen hall-Aztán elindultunk haza. Otthon boldo- , , gatom bármelyiket, van, de fáradtan meséltem anyunak, ~ Szun­jel hét, ugrás! a jövőmet igen célszerűnek képzelem el, mennyit dolgoztam aznap. Apu csak mo- Lt, de kellemetlen, kinyitom a szemem. Nem akarok úgy élni, mint a mai embe­solygott. Ő is büszke volt, hogy munka­ — van na, még csak öt percet... rek. Semmi célja az életüknek. Az enyém­szerető fia van. -1* Sz­u, háromnegyed hét, pattanj! nek az lesz a célja, hogy a gyerekeimből TÓTH Attila, IV.a, Becse. Most m­ár muszáj fölkelnem, hisz elké- világsztárt neveljek a sport terén. Ha Petőfi Sándor iskola sok a suliból. Ilyen az élet, meg kell szók- már nekem nem sikerül, legalább ők le­m­. Néha már nem is a munkanapokat gyenek ismertek szerte a világon. ’ XT*TJT T vurvПЧГ. számolóm­, hanem azt, hogy hányszor kell­­ még a hobbi. A sportot nem hagy-NAFLEMENTE meg felkelni- hatom ki, hisz az, számomra legkedve-Piros az én Magamra kapom új slágereim: a fal­­sebb. Kicsi koromban apukám szerettette ímnes mea sötét mezőm, és még valami egyebet. Az egyik meg velem, aki jómaga is tornázott. Sok­ Lánaol a Ne.') osztálytársam nem is oly rég rám szólt, szót a tévé elé hívott, amikor sport volt piros fényt ad. " H­rza, hogy tudsz ilyesmit magadra az adáson, s én beleszerettem a sportok Alatta a fák" venni?! királynőjébe. Számomra az atlétika volt, mint a katonák Véleménye ugyan engem nem érdekel, legcsodálatosabb. Már akkor szerettem kihúzzák marjukat. Csak egy grimaszt vágtam azzal, hogy volna gyorsan futni, mert úgy gondoltam,­így köszöntik, a Holdat, kopj le, és elfordultam. ~ milyen jó nekik olyan nagy erővel szá-MUSIC Edit, 7/2 — Úristen, mit látnak a szemeim a zá­­guldani, nem is száguldani, röpülni, mim-Október 2. iskolai körben?! Egy kócos, bedagadt szemű,­­jen ellenállással szemben. Már akkor el-Szerbittabé ’ slampos lányt. No, de ezen is lehet segi- határoztam, hogy futó leszek. Három éve tem­. Rendbeteszem magam, és mindjárt vagyok tagja a Spartaknak. ----------------------------------------------------------------- más képet mutatok. A fogaimat legszíve- kiváló sportoló szeretnék lenni és gyor­sebben kiverném, s egy négy-öt kiló sem töri a világklasszisok képeit, közülük csúfítana rajtam semmit. . .­ . példaképemnek Kozma Etelkát tartom, reggelivel vár. Bekapok néhány falatot, KIS Izabella, 8. b, lehörpentem a teát és végre elindulhatok Néphősök Iskola, Csantavér 'чЈ gyök. Pedig én csak a legemberibb dolgo­­f " ~pr ' л szoktam cselekedni, s engem szinte ~Ууу^\ I Мш M mindenki ismer, jókedvűen fogadnak, de С/ -едДМ senki sem mutatja ki, mit érez irántam. ^ ’-rt ^Двав1 Д Nagy csalódás ért, amikor meghallottam, . -1 0 \w Ш mennyien néznek rám rossz szemmel, s t C f “(. ‘ véne ^tanáraim is ilyesmit beszélnek ^ ró- ^ ' ' У \ | azonban abban reménykednek, hogy f mKffr, '/} mindezek csak kamaszkori jellemferdülé- 'JPjr' Be kell vallanom, eddig azt hittem, '________ hogy a diszkózene az egyedüli, amit sze­­ di^ akadt köztük egy olyan, akivel kivi- // Ш*РЈШЈШ csönösen csendben utáltuk egymást. Ok J. 1" ff

Next