Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)
1983-07-20 / 197. szám
-------- BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ Faluriport Fádéról — Faluriport Pádéról — Faluriport Pádéról — Faluriport Pádéról Kevesen kötöttek mentatermesztési szerződést Nyersanyaggondokkal küzd a Menta gyógynövényfeldolgozó üzem Pádé fejlődésének két évtizede a gyógynövénytermesztés, pontosabban a Menta termesztése adott lendületet. Megváltozott a falu képe, gazdasági helyzete. Időközben korszerű gyógynövényfeldolgozó üzem is létesült, nyersanyaggal való ellátása azonban nem zavartalan. Mi ennek az oka, kérdeztük a helybeli társastermelési alapszervezet vezetőitől. Az előzményekről is kaptunk néhány adatot. A mentatermesztés 1969-ben érte el csúcspontját. A szövetkezet 119 vagon mentát vásárolt föl. Ilyen nagyarányú termelés alapján kézzelfogható volt, hogy a korszerű gyógynövényfeldolgozó üzemet Pádén építik fel. Ez a munkanélküliség csökkentése szempontjából is lényeges. Időközben azonban változott a helyzet. Mert míg 69-ben a napszámot három kilogramm szárított menta árából ki lehetett állítani, addig az ma kilenc kilogramm menta árába kerül. S fogytán van a munkaerő a faluban. A termelők jó része kiöregedett, a fiatalok egyrésze elköltözött, az itthon maradottaknak is nőtt a választási lehetőségük. Az új gyógynövényfeldolgozó üzem és a Zlatica asztalosüzem is elég sok helybelit foglalkoztat. De Kikindáról, Csókáról, sőt még a távoli Pannónia birtokról is jönnek a pádéi munkásokért. Az idén csak 11 hold menta termesztésére kötöttek szerződést a földművesek. De azért ennél több van a határban, 100—150 holdnyi lehet. Az üzemben a szárítás nagyon költséges, ezért a zöld mentát alacsony áron veszik át a termelőktől. Akik otthon, a napon szárítják meg a növényt, azok többet kapnak érte. A korszerű üzemben a feldolgozás nagyon költséges, a növénytermesztés nem korszerűsödött kellőképpen. Beruházásokra, univerzális gépekre, öntözőhálózatra van szükség ahhoz, hogy a nyersanyagtermelés egyensúlyba jusson a gyár teljesítőképességével. De e téren a társadalmi szektornak jóval többet kell tennie az eddiginél. A pádéi Menta gyógynövény-feldolgozó üzem kivitelre is termel, s nagymértékben hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez. De jelenleg nyersanyaghiánnyal küzd ... Falun az orvos gyakran vizsgázik — Hogyan kerül egy városi orvos falura? — kérdezem dr. Kosiczky Ferenctől, a bogarasiak orvosától. — Zenéről kerültem Pécsre, s miután befejeztem az egyetemet, az idén márciusban kaptam munkát itt Bogarason, a hadseregben levő orvost helyettesítem, utána pedig én megyek katonának. Őszintén szólva, nemigen válogathatunk, hogy hol dolgozzunk, mert Zentán sok a végzett orvos, nem könnyű munkához jutni. ■— Ez tehát azt jelenti, hogy kényszerből vállaltad város helyett falun a munkát? — így adódott. Sok orvos kezdte falun a munkát, s úgy érzem, megéri mély vízben kezdeni az úszást. Itt ugyanis nincs kitől segítséget kérni, egyedül kell megoldanom a problémákat. A kezdő orvos különben is elég gyakran előveszi a könyveket, faluhelyen pedig még inkább, így nincs lehetőség az elkényelmesedésre. Az, hogy magamra vagyok utalva, az orvos felelősségtudatát is fejleszti, nem lehet megengedni a tévedést. Hogy több-e a munkánk, mint a városban? Bogarason például sok az idős beteg. Az esetek többségében legegyszerűbb volna szakorvosi vizsgálatra utalni őket, de mivel számukra az utazás nagy megterhelést jelent, így igyekszem magam megtalálni a gyógymódot, hogy megkíméljem őket az utazástól. Természetesen itt sem vagyok teljesen magamra hagyatva, hiszen kéznél van a telefon, és ha szakorvosi segítségre van szükségem, segítenek a zentai szakorvosok. — És később? — Azt még nem tudom. Természetesen a lehetőségektől függ, hogy hol vállalok munkát. Mert hátránya is van a falusi életnek, ez pedig az állandó készültség. Itt sosem lehet bezárni a rendelőt, ünnepen és éjszaka is el kell látni a beteget. Egyszóval: a magánélet falun sokkal korlátozottabb, mint városban, s huszonhat éves korban ezt nem könnyű megszokni. A szabad időm gyorsan elmúlik, elég sok időt eltöltök a helybeli focicsapattal mint az egyik játékos, a rendelői munka után jól jön az ilyen kikapcsolódás. — És a betegek? — Elégedett vagyok velük, jó róluk a véleményem: eddig nem volt nagyobb összetűzésem, sőt kicsi sem. Jobb az orvos iránti viszonyulásuk, mint a városban. Fúvósok A csókás községben már csak Pádén működik a tűzoltózenekar. A közkedvelt fúvósok május elsején még elfújták az ébresztőt, de időközben szétzilálódott a soruk. Fel kell fiatalítani a zenekart. Erre már többször tettek kísérletet, eredmény nélkül. Nem találtak karmestert a kezdők betanítására. Most azonban arról értesültünk, hogy megoldódott ez a kérdés. Nemsokára megkezdődhetnek a próbák. is. Gyorsabb biztonságosabb átkelés a Tiszán Híd híján Ada és Pádé között továbbra is komppal bonyolítják le az utas- és teherforgalmat. A pádéi komp gyakran cserélt irodát. Volt már a bérlők, majd a kommunális vállalat, a Zlatica asztalosüzem, a társastermelési alapszervezet hatáskörében, nemrégen pedig átkerült a helyi közösséghez. Viszonylag rövid idő alatt intézkedések történtek a tiszai átkelés gyorsabbá és biztonságosabbá tétele érdekében. A csókai és az adai községi képviselő-testület, valamint a pádéi helyi közösség társított eszközeiből motorcsónakot vesznek, ezáltal őszre felgyorsul a közlekedés. A motorcsónak 15 kerékpáros utast, is szállíthat egyszerre, s emellett szükség szerint a kompot is vontathatja. Tehát nemsokára a személyszállítás és a teherforgalom is felgyorsul a Tiszán. 1983. július 20., szerda Beton a sár helyett Pádé folyóközben fekszik. Egyesi időszakokban nagy gondot okoz a sár. Hét évvel ezelőtt a lakosság elhatározta, hogy egy évtized alatt közköltségen a falu minden utcáját kibetonozzák. Azóta Pádé 16 utcájából 11-ben elkészült a műút a kettőben, a Kiss Mihály és a Petőfi Sándor utcában az év végéig készül el. A Vuk Karadžić, a Belgrád és a Kossuth Lajos utca az 1984/85-ben kap műutat. — Nagy eredmény ez — mondta JAKSA János, a helyi közösség titkára. — A műút építése mett a vízellátás javítására is gondot fordítunk, ez a legfontosabb tervfeladatunk. Ugyanakkor a művelődési otthon építését is szorgalmazzuk, ugyanis a régi összedőlt. Az otthon építésére is gyűjtögetjük a pénzt. Eddig mintegy három és fél millió dinárt helyeztünk a bankba, az építkezés céljára. — Az otthon terve Kanizsán készül. Háromszázötven férőhelyes lesz a nagyterem, néhány mellékhelyiség mellett a könyvtár is az otthonban kap helyet. Községi és tartományi támogatásra is számítunk, az év folyamán eljuttatjuk a folyamodványunkat az illetékesekhez. Ha jövőre összejön a tízmillió (új) dinár, a középtávú tervidőszak végéig felépül a korszerű művelődési otthon. Kedvező feltételek lesznek a falu művelődési élete, műkedvelői tevékenysége fellendítéséhez. Ennek híján az asszonykórus, a zenekar csak időszakosan működik, családi házaknál próbál, a színjátszócsoport pedig képtelen volt újjászerveződni, kibontakozni. — Pádé művelődési életében most a Tanyaszínház bérmutatója jelenti a legnagyobb eseményt. Kávéosztás Csütörtök reggel nyolc óra van. A pádéi helyi közösség irodája előtt nagy tömeg nyugtalankodik a jövevényeket alaposan szemügyre véve. Ismétlődő kén ez. A múltkor is nagy volt a tömeg. De akkor nyugodtabbak voltak az emberek, a véradók vártak sorukra... Most a kávé érkezésére várnak. A kávéosztás hírére gyorsan egybegyűltek, de a kávé nem érkezett meg. Állítólag a csókai Jedinstvo Kereskedelmi Munkaszervezetnek nem volt szabad járműve, hogy leszállítsa a már egy éve várt kávét. A SZAXOFONOS KEREPESI István az ismertebb padéiak közé tartozik, s ennek az a magyarázata, hogy emberünk ,,belevaló” zenész. Nagyon sok lakodalomban átmuzsikálta az éjszakát. — A hetedik osztály befejezése után kaptam kedvet a zenére. CSÁNYI János zenetanártól magánórákat vettem, s fél év alatt megtanultam hegedülni, önszorgalomból néhány más hangszeren is megtanultam játszani. A fúvósok is vonzottak, a pádéi rezesbanda szépen muzsikált, közéjük álltam. Kezdetben csak hegedűsként, de amikor 68-ban felújítottuk a fúvószenekart, áttértem a szaxofonra, a tűzoltó-egyesület akkori elnökének, Vasa Miladinovnak az indítványára. Hét évig a tűzoltózenekarban muzsikáltam, Törökbecsétől Törökkanizsáig szinte minden településen muzsikáltunk a lakodalmakban és a temetéseken. Falunkban a május elsejei ébresztőt is mi fújtuk. Minden egyes felllépésen bővül az ismeretségi köröm, s 75-ben kisegítőnek hívtak Csókára, a Barlog zenekarba. Szót értettünk, velük maradtam a mai napig. Áprilistól októberig, gyakran megyünk lakodalomba. Háromszáz-négyszáz személyes lakodalmakat is tartanak errefelé. Szombaton délben kezdjük a muzsikálást, és leginkább másnap délig zenélünk. Éjfél után egy óráig megy is az zökkenő nélkül, de egy és három óra között a legszebb nóta mellett is az ágyra gondol a zenész. Régóta muzsikálok, sok nótát, népdalt ismerek, az utóbbiakat Csókán éneklik legszebben. Szeretem a víg kedvű társaságot, közöttük gyorsan elmúlik az átmuzsikált éjszaka. A lehullott a rózsa szirma a legkedvesebb nótám. Mert legénykoromban a színpadon is énekeltem. Szép sikert arattam vele, abban az időben tartalmasabb volt a falu művelődési élete. A művelődési körben majdnem minden csütörtökön tartottunk rendezvényt, a hét végén meg táncot. Sajnos, összedőlt a kultúrkör épülete. Kár, hogy a mai fiatalságnak nincs része azokban a rendezvéyekben. Újabban ismét érdeklődnek a fiatalok a hagyományos műsoros este iránt, egy új zenekar is kialakulóban van. Segítek nekik, szeretném, ha a fiam is megtanulna zenélni, szaxofonon játszani. Nyakamon van már az ötvenedik év, egy évtized múltán minden bizonnyal le kell tennem a szaxofont. Szeretném, ha a fiam váltana föl, folytatná a hagyományt, amely nélkül sokkal szegényebbek lennénk. Vásártérből szeméttelep A csütörtök és vasárnap reggeli piac idején Pádén nagyobb a forgalom, mint máskor. Sokféle áru cserél gazdát. Jó helyen, a központban van a piactér. Elégedettek vele a helybeliek. De a vásárt többen is hiányolják. Az elmúlt évtizedben még elég nagy vásárok voltak Pádén. Dél-Bánátból is érkeztek vásárosok. Nagy volt a nyüzsgés, ha ez már a múlté. Az utóbbi években ellepte, a szemét a vásárteret. Kezdetben apró kupacokban, majd mind nagyobb halomba gyűlt föl a szemét, végül teljesen elborította a teret. Volt ugyan kísérlet a vásártér rendezésére, de a bulldózer még nagyobb fölfordulást csinált... A helyi közösség és társastermelési alapszervezet egy ízben határozatot hozott a szeméttelen átköltöztetésére, de ennél több nem történt. Évek alatt gyűlt össze a rengeteg szemét, s valószínűleg betelik néhány évbe, mire rendbehozzák a vásárteret. Addig a padéiak a szomszédos falvakba járnak vásárba. Munkatárs: SIMON István A „FOGORVOS” A kávékérdést a 77 éves GUBA Dezső ragadványnevén „Fogorvos” úgy oldotta meg, hogy belépett a nem éppen vendégmarasztaló kocsmába, s rendelt egy csésze feketét. Majd fordult egyet a faluban, de mert jól eshetett neki a fekete, ismét visszatért a kocsmába, a kopott küszöbre ült. Minden belépőhöz volt egy-két szava, én sem lehettem kivétel. Jó kedélyű embert ismertem meg a „Fogorvos” személyében, aki egy mázsányi szárított kamilláját akarta megvetetni velem. A szövetkezet, illetve a helybeli gyógynövényfeldolgozó üzem ugyanis alacsonyabb árat szabott a székfűvirágért, mint tavaly, holott akkor jobban termett. — A kamilla szereti a szikes földet, abban nálunk nincs hiány. Termesztjük is, rendszeresen, ki fél holdon, ki pedig egyen. De most nem szolgált rá az idő, kevés termett. Csak egy mázsányit takarítottam be a fél holdról, máskor három mázsányi is termett, és hetvenezret is fizettek kilójáért. Én harminc— negyvenezerért is odaadom, de a feléért semmiképpen sem, amennyit a gyár adna érte. A kamilla minden bajra jó orvosság. Sebre, fürdőnek, fájásokra, még a fogfájásra is. Tudom, mert fogorvos vagyok, de erről majd később szólok. Meg kell a székfűvirágot is dolgozni, a földet jól meg kell művelni, egyenletesen bevetni, hengerelni, kigazolni, s virágzásakor éjjelenként őrizni. Mert errefelé a népek nagyon szeretik a virágot, a másét te vetik meg... Ha szépen kivirágzott, le kell kaparni, a szárát leszaggatni, s a padláson, tiszta helyen megszárítani. A kamillaszedés nem könnyű munka, felér a kaszálással. A kamilla száraz helyen egy évig is eláll, de tovább nem ajánlatos tartani, mert beleesik a mély és tönkreteszi. Remélem,hogy erre nem kerül sor, s nemsokára rendes áron átveszik. — Mindenért meg kell fizetni. Én is megfizettem azért, hogy „fogorvosnak” titulál a falu. ötvenhatban történt, hogy az egyik atyafi szóváltás közben bicskát rántott rám. Én sem voltam rest, begerjedtem, és a léccsel kiütöttem Hét fogát... Százezer dinár büntetést kellett fizetnem és 11 hónapig ültem. Ez volt az én fogorvosi kurzusom.