Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 224-239. szám)
1983-08-24 / 232. szám
*------TITOVERBÁSZI KRÓNIKA Még hétezer dollár tartozás A Vitamix Takarmánygyár októberben törleszti devizatartozásait A titoverbászi Vitamix Takarmánygyár külföldi akkumulációt is használt kapacitásainak fejlesztésére. Az üzemrészileg legtöbbjét többek között a külföldi kölcsönök segítségével építette, s a berendezéseik is behozataliak. A Vitamix devizatartozásai napjainkig 7000 dollárra csökkentek. Össztartozásait októberben törleszti. — A takarmánygyár tartozásai minimálisak, mindössze 7000 dollár — mondja Ljubiša TOMAŠF,VIC igazgatóhelyettes. — Egyéb devizatartozásunk nincs. A Vitamixban 35 000 tonna kukoricát és 4500 tonna gabonát dolgoznak fel évente. Az évi termelés 50 000—60 000 tonna töménytakarmány, 32 000 tonna liszt és 3000 tonna keksz. A töménytakarmány és a keksz készítésekor behozatali hallisztre, szójapogácssára, különböző vitaminokra és kafkóra van szükség. A jelentős mennyiségű kukorica és gabona azonban nem jelenti, hogy ennek a munkaszervezetnek van elegendő devizája. A kekszen kívül, aminek exportálása nem jelent nagyobb devizamennyiséget, korlátolt a Vitamix termékeinek kiszállítása. — Nekünk nincs tiszta kivitelünk — mondja Tomašević igazgatóhelyettes. — Tavaly jelentős kekszkivitelt valósítottunk meg, de egyes hazai kekszelőállítók miatt, idei exportunk szemlátomást csökkent, s eddig mindössze 50 000 dollár bevételt valósítottunk meg. Tekintettel arra, hogy nem szállíthatunk ki gabonát, kukoricát, lisztet és takarmányt, csakis a keksz kivitelére kell számítanunk. A halliszt, a szójapogácsa és a vitaminok biztosítása érdekében pedig kisebb mennyiségű kukoricát kellett értékesíteni akülföldi piacon. Az év folyamán valamennyivel több mint 100 millió dinár értékben szállítottunk ki kukoricát, s ezen a pénzen hallisztot és szójapogácsát vásároltunk. A kukorica keresett áru külföldön, kivitelével jelentős eszközöket biztosíthatnánk mindazokra a cikkekre, amelyeket nélkülözünk — fejezte be Ljubiša Tomašević. A személyi jövedelem fogyasztja az akkumulációt A község gazdaságának félévi ügyviteli eredményei jóval eltérnek a társadalmi-gazdasági fejlesztésről szóló határozatban foglaltaktól. A tervezett 4,9 százalékos termésnövekedés helyett a termelés 7,3 százalékkal növekedett. A kivitel növekedését 21 százalékosra tervezték, azonban korai volt az optimizmus, mert az év első felében mintegy 24 százalékkal csökkent az export. A határozat szerint 9 százalékkal kellett volna a behozatalnak csökkennie, míg a foglalkoztatásnak 2,6 százalékos növekedést kellett volna elérnie. A kimutatások szerint az import 12,8 százalékkal növekedett, míg a foglalkoztatás 2,4 százalékkal csökkent. A feldolgozási kapacitások kielégítéséhez szükséges nyersanyag hiányában jelentősen csökkent a titoverbászi község felhalmozó és újratermelési képessége. Így a jövedelem 30,2 százalékos, a személyi jövedelem pedig 36,6 százalékos növekedést mutatott. Ennek következtében úgy tűnik, hogy a személyi jövedelem hiábavaló versenyt folytat az állandó árnövekedéssel, minek kapcsán a személyi jövedelem elfogyasztja az akkumulációt, és jelentősen meggátolta a továbbfejlesztést. A régi gyakorlathoz híven a titoverbésziak az év másik felétől várnak jobb eredményt. A napraforgó, a kukorica és a cukorrépa betakarítása után nyersanyagot biztosítanak a feldolgozó kapacitások jó részének, így jobb pénzügyi eredményre is számíthatnak. •SZABADKA Nőtt az Emis kivitele A nyersanyaghiány ellenére kielégítő félévi eredmény a fém- és villamosipari társulásban Elkészült az Emis fém- és villamosipari összetett társultmunka-szervezet félévi gazdasági eredményeit szemléltető kimutatás. Az adatok szerint a múlt év azonos időszakához képest 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma és jelenleg a Bratstvo Vagongyár, a Sever Villanymotorgyár, a Partizán és a Sigma, valamint a társuláshoz tartozó Fémipari. Elektrotechnikai és közlekedési középiskola összesen 8887 dolgozóval valósítja meg a tervben előirányzottakat amelyek közül a legfontosabb a kivitel további növelése. Gajódi Antal, az Emis ügyviteli bizottságának elnöke és Eufeminia Kovačević tervügyi előadó elmondták, hogy a tagvállalatok hat hónap alatt 577 millió dinár értékű árut szállítottak külföldre, ami 69 százalékos növekedést jelent a múlt évi azonos időszakhoz viszonyítva. A behozott alapanyagok és egyéb szükséges termékek értéke 333 millió dinár (5,4 százalékkal kevesebb), ami azt bizonyítja, hogy a tagvállalatok a takarékoskodás követelményeinek megfelelően járultak hozzá a kivitel és a behozatal arányának a javításához. Legnagyobb mértékben — 100 százalékkal — a Sigma Műszergyár növelte a kivitelt. A munkaszervezet főleg hőszabályzókat szállított a külföldi megrendelőknek. A Sever kivitele 76, a kerékpárgyáré pedig 40 százalékkal növekedett, ezzel szemben a vagongyár kivitelének értéke 31 százalékkal kisebb. A második félévben a kiviteli termelés fellendülésére lehet számítani. Gajódi Antal elmondta, hogy a feltevés elsősorban a közelmúltban megkötött szerződésekre alapozható, valamint arra, hogy a munkaszervezetek a külföldi megrendeléseknek megfelelően átütemezik a termelést, így a Bratstvo esetében várható, hogy sikerül behozni a lemaradást. Említésre méltó a Fémipari, Elektrotechnikai és Közlekedési Középiskola hozzájárulása a devizaszerzéshez, olyképben, hogy a líbiai vasutak leendő alkalmazottai ebben az iskolában sajátítják el a szükséges szakmai tudnivalókat. Egyébként az Emis tagvállalatainak a bevétele 5,7 milliárd dinár volt az első félévben. 41 százalékkal nagyobb a múlt év megfelelő időszakához képest. Az alapokba 90,6 millió dinár jutott, ami mindössze 0,3 százalékos növekedést jelent. Az Emis szintjén 25 millió dinárt fordítottak lakásépítésre és bővítésre, 36 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Az átlagos személyi jövedelem 32 százalékkal nagyobb, illetve 13 581 dinár. A társulás jövője tekintetében biztató, hogy a tagvállalatok számának a növekedése várható. A kisebb munkaszervezetek a közös ügyvitel, a szervezettebb piackutatás és a termelés korszerűsítését elősegítő kedvezőbb feltételek biztosítására számítanak az Emis keretében. A. * 6 Növekszik-e a kisipari öntöde termelékenysége az Emis támogatása révén?, (Fényképezte: KEVÉR Miklós MAGYAR SZÓ 1983. augusztus 24., szerda Növekszik az egyetemista szolgálat tagsága A titoverbászi egyetemisták és tanulók mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak az idénymunkák iránt, amihez nagyban hozzásegít a múlt évben megalakított egyetemista szolgálat. Az egyetemista szolgálat megállta helyét, jelenleg mintegy 150 tagot számlál. A további tervek szerint a helybeli Zarko Zrenjanin Oktatási Központ tanulói és a foglalkoztatási önigazgatási érdekközösség listáján szereplő munkanélküli fiatalok is a szolgálat tagiaivá válnak. Ez nagy pozitívum az elveteimistákra és tanulókra való tekintettel, elsősorban azért, mert a tagság nagyobb része a nyár folyamán is dolgozik. A szolgálat köbenjárására a fitelek naponta 1090 dinárt is megkeresnek. Az egyetemista szolgálat nagy visszhangra talált a köztéri munkaszervezetek körében így például a Namedak Építőipari Munkaszervezetben, a Vrbrifomeroben, Voivodinapromet Kereskedelmi Munkaszervezetben, a helybeli veződési otthonban és a Sava Kovačević Mezőgazdasági Munkaszervezetben. Ez utóbb'bap napok’t dolgoztat a kukoricafrldeken miután a Július 4-i Iskolaközpont, rendezésébe bevonták a fiatalokat. A küszöbönálló répafeldolgozási idény is jó alkalmat nyújt a szolgálat tagjai egy részének, míg néhányan a Vitai Étolajgyárban idénymunkásként dolgoznak. A községben idén néhány munkaszervezet érdeklődést tanúsít az egyetemista szolgálattal való együttműködés iránt, tekintettel arra, hogy a munkaszervezetnek és a fiataloknak is haszna van ebből. A munkaszervezet nem fizet adót, a fiatalok pedig levonás nélkül kapják meg a keresetet. ÜGYELETES Orvos: a Petőfi Sándor utcai mentőállomáson, este 8-tól reggel 6 óráig. Gyógyszertár: a zsinagóga melletti épületben (Októberi forradalom tér 4.). RENDEZVÉNY Zene fiataloknak, az újvidéki GRIVA együttes műsora a városháza 4. udvarában (20.30). ____ les adósság, de sertés sem A titoverbászi Carnex Húsárugyár kivitele teljesen fedi a behozatalt . Ha több és olcsóbb sertés volna, az eredmény még jobb lenne A jelentős mennyiségű behozatali újratermelési anyag ellenére is a titoverbászi Carnex Húsgyárnak nincsenek devizatartozásai. Behozatali szükségleteit teljes mértékben fedi kivitele, sőt marad deviza a Vrbas kombinát keretében üzemelő munkaszervezetek szükségleteire is. A korlátlan exportlehetőségek ellenére azonban napról napra csökken a Carnex kivitele, aminek a kizárólagos oka, s hogy nincs elegendő vágójószág з piacon. Amikor pedig jó a kínálat, akkor magasak az árak. A jelenle gi árnövekedések kritikus pontot jelentenek a Carnexra való tekin Iettel. Az élősúly hivatalos ára 90 dinár, s ezt a kilogrammonkénti árat veszik alapul a húsárugyárban is a tőkehús és a húsféleségek árának megszabásakor. A vágó jószágpiacon azonban egészen más a helyzet. A disznót 335 dináros kilogrammonkénti áron kínálják, miszerint 45 dinár a diszparitás. Hogy a helyzet még rosszabb legyen, a kivitelen jóval nagyobb a veszteség. Így például az amerikai piacon, ahol termékeinek zömét értékesíti, a húsféleségek ára túl alacsony, továbbra is a tíz évvel ezelőtti szintet tartja. Említsük meg, hogy a legminőségesebb sonka kivitelén 150—200 dinár a kilogrammonkénti veszteség. A húsárugyár azonban nem tér el exporttervétől, mert csakis így teremthet devizát saját és a kombinát szükségleteire, mindannak ellenére, hogy a hazai piacon jóval kisebb az árkülönbség. sz. g. Jobb napok várnak a kisiparosokra Három évvel ezelőtt alakították meg Titoverbászon a Bácska Építőipari Szövetkezetét. Akkor 19 kisiparos, túlnyomórészt kőműves tevékenykedett a szövetkezetben. Napjainkig 60-ra növekedett a társult iparosok száma. A társult kismarosok felelősségteljes munkájénak köszönhetően 11.500 milliárd dinár volt a szövetkezet jövedelme. Idei tervük is hasonló összeg, pontosabban 12 milliárd. A munkaszervezés és biztosítás igaz, még egy kicsit sántikál, elsősorban azért, mert még nem alakították meg az ezt végző szolgálatot. A továbbiakban is a kisiparosok szerzik a munkát s minden leszerződött munka után 5 százalék a szövetkezetnek marad. Joggal panaszkodnak a kisipari szövetkezet helyiségeire is. Kis helyen sokan vannak, nem megfelelőek a munkafeltételek. Panaszuk meghallgatásra talált, tekintettel hogy komoly esélyeik vannak a költözködésre, éspedig a felslalkoztatás egyi önigazgatási érdekközösség épületébe. KSZ-ALAPSZERVEZETEINKBŐL Nagyobb szervezettség, hatékonyabb munka Községünkben az elmúlt évben megtörtént a pártalapszervezetek átszervezése. Kisebb KSZ-alap- s szervezetek alakultak, kevesebb létszámú párttaggal. A helyi köiösségekben, a munkaszervezetekben, a kisebb dolgozói közösségekben jöttek létre ezek a pártalapszervezetek, s most a község KSZ- alapszervezeteinek többségében (70 százalék) nincs több 50 tagnál. Mit jelent ez a gyakorlatban? Elsősorban azt, hogy jobb feltételek adódnak a párttagok tevékenységére, a rendszeres véleménynyilvánításra, a kezdeményezések kibontakozására. A nagy és tömeges KSZ-alapszervezetekben erre nem volt olyan lehetőség, ami akadályozta a tevékenység kibontakozását. Az átszerveződést nem kell véglegesnek tekinteni. A Kommunista Szövetségnek, tehát az alapszervezeteinek állandóan elemeznie kell saját munkáját, rámutatni a hibákra és a fogyatékosságokra, azonnal fellelni a legmegfelelőbb megoldást. Ezért kell megvizsgálni azt is, hogy a pártalapszervezetek mennyiben fórumai a problémák, az életbevágó kérdések megvitatásának, az öszszejövetelek mindenkor megfelelő és világos határozathozatallal végződnek-e, a pártértekezleten elfogadott határozatokat miként valósítják meg, figyelemmel kísérik-e érvényesítésük ütemét, milyen intézkedéseket hoznak meggyorsításuk érdekében? A községi határozat szerint a községi pártbizottság új munkaformák meghonosítását teheti lehetővé. A munkaszervezetekben és a helyi közösségekben már megalakultak az úgynevezett állandó akcióválasztmányok. Ezáltal olyan munkaformát hoztak létre amely révén a közös érdekű kérdéseket együttesen rendezhetik. A munkaszervezetekben például a társultmunka-alapszervezetek egymás közötti viszonyának a rendezése, a kapcsolatok bővítése, a gazdasági kérdések közös erővel való rendezése. A helyi közösségekben az ott élő kommunisták és a területükön működő munkaszervezetek KSZ-alapszervezeteinek képviselői közös erővel oldhatják meg a számukra lényeges problémákat. Az ilyen és hasonló szervezési újítások mindenképpen a pártalapszervezetek (mintegy 480 van a szabadkai községben) munkájának a hatékonyságát fokozzák. A következő időszakban, amikor a KSZ-alapszervezeti választásokra kerül sor, nyilvánvalóan új formákkal, módszerekkel is gazdagodik az alapszervezetek tevékenysége. K. F. Nyilvános vitán Bajmok területrendezése A város- és területrendezésről szóló törvény értelmében a területrendezési tervek elkészítését megelőzően a tervezők és az érdekeltek megállapodást kötnek a hosszú távú fejlesztés közös érdekeiről és céljairól. Ez a megállapodás szolgál alapul a későbbiekben a tervezéshez. Minthogy folyamatban van Bajmok területrendezési tervének a kidolgozása, a végrehajtó tanács döntést hozott a közös érdekekről és célokról szóló megállapodás aláírásáról. Ezt megelőzően a megállapodás szövege 45 napig nyilvános vitán szerepel, majd elfogadásra, a képviselő-testület elé kerül. Várható hogy a területrendezési ter nagy érdeklődést vált ki a lakosság körében, annál is inkább, mert az egyre inkább városiasodó Bajmok fejlesztéséről lesz szó. A tervek egyébként húsz évre szólnak.