Magyar Szó, 1983. október (40. évfolyam, 270-284. szám)
1983-10-02 / 271. szám
10 BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1983. október 2., vasárnap Szajáni sikerek és gondok Közművesítés helyi járulékból — Kenyérellátás zökkenőkkel Bálint Sándor, a jeles néprajztudós és irodalomtörténész. Szajánról egyebek között a következőket írja: „A falu már a középkorban virágzik”... Ebben a munkájában jegyzi meg, hogy „Szaján Szeged szapora gányó népéből rajzolt ki..Ami a ..szaporaságot” illeti, megállapíthatjuk, hogy a falu lakossága az utóbbi évtizedekben felhagyott ezzel az évszázados hagyománnyal. TIZOCKI MIHÁLYTÓL, a helyi közösség titkárától hallottuk beszélgetésünk alkalmával, hogy 1961-ben például Szajánban 2450 ember élt. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint viszont 1653- an vannak. Két évtized alatt tehát Szaján lakosságának száma 800 fővel csökkent, egy kisebb falu népe költözött el a szikes vidékről. A közeljövőben sem lesz jobb a helyzet, hiszen az elköltözés tovább tart, emellett minden évben többen költöznek el az élők sorából, mint amennyi újszülöttünk van — hallottuk a helyi közösségben. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy belenyugodtunk a sorsunkba. Napról napra, évről évre azért munkálkodunk, hogy minél jobb életkörülményeket teremtsünk magunknak és utódainknak. Igaz, a település ipari fejlődése egy helyen topog. Mi elsősorban saját erőnkre támaszkodunk a közművesítési problémák megoldásában. Az elmúlt időszakban teljes egészében korszerűsítettük a villanyhálózatot, a falu túlnyomó részében kiépült a vízvezeték. Száján a kikindai község azon ritka települései közé tartozik, ahol nincs „vízprobléma”, mi ugyanis a vízvezeték kiépítése után is karbantartjuk a szivattyúskutakat: a falu különböző pontjain hét kút van, s így az áramszünet vagy a vezeték műszaki meghibásodása számunkra nem jelent különösebb problémát. A középtávú fejlesztési időszakban, tehát 1985 végéig, a falu járdáit teljes egészében kibetonozzuk. Eddig mintegy 12 kilométer hosszúságban végezték el ezt a munkát. Most van folyamatban az egyik legfontosabb beruházás, a települést átszelő korszerű út építése. Ez a Djura Jakšić, az Ady Endre és a Vladimír Nazor utcákon halad át. Tavaly 1200 méter hosszúságban készült el az új út, az idén 620 méteren már befejeztük a munkát, 1250 méteres szakaszon pedig még dolgoznak a gépek. Úgy számítjuk, hogy október 6-án ezt a részt is átadhatjuk a forgalomnak. Jövőre a Djura Jakšić utcában 650 méteren kell kiépíteni a járdát. — Az anyagi eszközök előteremtésében, mint már említettem, főleg saját erőnkre támaszkodunk: helyi járulékot vezettünk be, a társadalmi szektorban dolgozók személyi jövedelmüknek 2, a földművesek a kataszteri jövedelem 10, a kisiparosok pedig jövedelmük 5 százalékát fizetik helyi járulék címén. Ezenkívül a háztartások külön is hozzájárulnak az útépítéshez. Mindebből az következik, hogy mi igenis hiszünk a falu jövőjében. Természetesen problémáink voltak és vannak is, de ezeket összefogással igyekszünk leküzdeni A kikindai községi képviselő-testület nemrégi ülésén Száján küldöttei kérdést tettek fel, amely az ellátással van összefüggésben. Miről van szó? — Nem vagyunk megelégedve a kenyér minőségével. Ezen a téren más probléma is van. A helyi pék általában 3 kilogrammos kenyeret süt, de mi csak 2,80 kilogrammot kapunk kézhez, úgy mondja, hogy teher kenyeret árusít, amelynek kilogrammjáért 31 dinárt kér. Ez azonban nem igaz, a kenyér barna. Az lenne a megoldás, ha a városi pékségtől is kapnánk kenyeret, de az Agropromet Kereskedelmi Munkaszervezet itteni boltjában, miután megnyílt a privát pékség, beszüntették a kenyér árusítását. Véleményünk szerint nincs rendjén, hogy egy falu ellátása egy privát mester kénye-kedvétől függjön! Az esettel kapcsolatban felkerestük BOKA Ferencet, az Agropromet Kereskedelmi Munkaszervezet szajáni boltjának vezetőjét is: — Az a véleményem, hogy a helyzetért elsősorban maguk a szajániak a felelősek. Addig, míg a településen nem volt pék, a boltban naponta 300 kilogramm kenyeret adtunk el. "Miután megnyílt a privát pékség, az emberek odavándoroltak, s így naponta 50 kilogrammot sem tudtunk eladni. Egyrészt ezért szüntettük be a kenyérárusítást, másrészt pedig azért, mert a kikindai pékség s fennmaradt kenyeret nem vesz vissza, az a bolt költségvetését terheli — mondta Bóka Ferenc. MÉSZÁROS István, a szajáni helyi közösség elnöke arról is, tájékoztatott bennünket, hogy nemcsak a kenyérellátással van baj: — A faluban nincs hentesbolt, naponta több ezer liter tejet adnak át termelőink, de boltban nem kapható tejtermék, sajt, joghurt stb. Nem vagyunk megelégedve az Agropromet Kereskedelmi Munkaszervezet eljárásával: tudomásunkra jutott például, hogy a hiánycikknek számító háztartási gépekből minden település ■ kapott bizonyos mennyiséget, csak mi maradtunk ki. Hasonló a helyzet a mosóporral is. Az ilyen hozzáállással nem vagyunk kibékülve, s éppen ezért tettük szóvá a kérdést a képviselő-testületben is... Szajánban nyilvánvalóan arra törekszenek, hogy jobb életkörülményeket teremtsenek, s ha ezt sikerül, elérniük, az emberek szívesebben maradnak a faluban. Ezt bizonyítják azok az adatok is, amelyek szerint egyre jobban felélénkül a családi házak építése. Van korszerű, szépen berendezett egészségházak, gyógyszertáruk, s remény van a művelődési ház felépítésére is. Jó út köti össze a falut Kikindával, Csókával és Zentával, tehát most már nincsenek a világ végén, nincsenek elzárva a közeli nagyobb településektől. Úgy látszik, hogy a sikerek és a gondok együtt járnak, bíznak azonban abban, hogy az utóbbiakat sikerül kiküszöbölni vagy legalább enyhíteni. PERTICS Péter Nem a térítményekben van a kiút Az újvidéki egészségügyi érdekközösség küldöttei az adminisztrációs személyzet számbeli kimutatásai követelték Az elmúlt héten az újvidéki betegségi biztosítási érdekközösség közgyűlése is napirendre tűzte azt az elemzést, amely a térítményekbevezetésének javaslatát tartalmazza. Érdemesnek tartottuk a napi információn kívül még egyszer feldolgozni a témát, mert a küldöttek kemény hangú felszólalásai híven tükrözték a biztosítottak reagálását a Tartományi Egészségügyi Bizottság, a Tartományi Egészségügyi Érdekközösség és a Vajdasági Egészségügyi Munkaszervezetek Közössége által kidolgozott megoldási lehetőségekre. Ennek lényege pedig az, hogy a gyógykezelés megfizettetésével siessünk az egészségügy segítségére. Már négy évvel ezelőtt is nyilvános vitán szerepelt egy hasonló anyag — jegyezte meg a napirend kapcsán az egyik újvidéki küldött. — A térítmények bevezetése akkor sem kapott és most sem kap zöldutat, hiszen már akkor megállapítottuk: ha az egészségügy enyhíteni kíván anyagi gondjain, előbb saját háza táján kell rendet teremtenie ... — Készült-e kiírniáfás arról, mennyiben terheli az egészségügyi kiadásokat az adminisztráció, az adminisztratív személyzet? — tették fel a kérdést a szolgáltatást nyújtók tanácsküldötteinek a szolgáltatást igénybe vevők ,tanácsának küldöttei. Szeretnénk erről pontos tájékoztatót kapni ... A választ azonban azonnal megfogalmazta az érdekközösség szakszolgálatának egyik képviselője: „Tudtunkkal az Újvidéki Orvostudományi Kar klinikáin a 4500 foglalkoztatott közül 1000, az újvidéki Egészségház munkaszervezeteiben pedig az 1500 dolgozó közül 110 nem egészségügyi munkás”. A nemhivatalos adatokat azonban volt aki megkérdőjelezte, mondván, hogy a takarítónők, a kórház mosodájában és a konyhákon dolgozó személyzet is a nem egészségügyi dolgozók közé van sorolva. De a küldöttek nem elégedtek meg a helyesbítő megjegyzéssel és a félreértések elkerülése végett aláhúzták: arról kérnek pontos elemzést, hogy hányan dolgoznak az adminisztrációban. „Vagy netán, ha majd elkészül egy ilyen kimutatás, akkor kiderül, hogy sok embernek nincs helye a szolgálatban és ezért sem szellőztetik szívesen az ilyen adatokat?” — fűzték hozzá a küldöttek. Végül is olyan határozatot hozak, hogy az illetékesek a közgyűlés egyik következő ülésére készítsék el az egészségügyi munkaszervezetek dolgozóinak szakmák szerinti kimutatását. — A jogoknak az anyagi lehetőségekkel történő egybehangolásét tartalmazó elemzést, illetve az újabb anyagi terhek kivetéseinek javaslatát az érdekközösség közgyűlése erről az üléséről nem bocsáthatja nyilvános vitára, nem viheti a társult munka dolgozói, a bizosították elé — mondta az érdekközösség titkára. — Nagyon jól tudjuk, milyen fogadtatásra találna a bázisban ez most, amikor a létfenntartási költségek emelkedése miatt az embereknek be kell osztaniuk keresetüket, amikor az életszínvonal megőrzéséért szeltünk síkra. Az újvidéki biztosítotok elé legfeljebb a már meglevő térítmények összegének módosítási javaslatával állhatunk ki. Azzal bizonyára mindenki egyetért, hogy például a hajdiináros gyógyszertérítmény alacsony, és változtatni kell az összegen. A térítmények bevezetését tartalmazó dokumentumot tehát Újvidéken nem bocsátották nyilvános vitára, mert a betegségi biztosítási érdekközösség küldöttei nem találták ezt a megoldást eléggé megalapozottnak és indokoltnak. A követelmény azonban, hogy az egészségügyi munkaszervezeteknek alaposan felül kell vizsgálniuk tevékenységüket, gazdálkodási módjukat, hogy az egészségügyben meg kell nézni, miként funkcionál a szabad munkacsere, milyen az önigazgatási szerveződés és a munka szakmai hozzáértéssel történő megosztása. Ez továbbra is időszerű feladat marad. A felvetett kérdések megválaszolása pedig egyre sürgetőbbé válik. G. MISKOLCZI Zsuzsa Alkaloid Шк ^ gyógyteák i|§ptr—-------^ megszüntetik a panaszokat, mivel: az FRISSÍTENEK, NYUGJATNAK, Alkaloid gyógynövénygyógyszertárában, Belgrád, ELŐSEGÍTIK AZ EMÉSZTÉST, Roosevelt u. 46. Az Alkaloid gyógyteáit UTÁNVÉTELLEL IZZASZTATTÁK, FOKOZZÁK a szkopjei gyógynövénygyógyszertárban (Október 11-e A VIZELETKIVÁLASZTÓDÁST u. 43) is meg lehet rendelni. - , 16. NEUTRAL-MIX gyomorsavtúltengés ellen GYÓGYTEAK: 17. REGUKTAL-KIX hasmenés és vastagbélgyulladásos hasmenés ellen 18. MEMORIA-MIX agyérelmeszesedés ellen 19. MIGROL-MIX migrén ellen 1. DAHBEL-MIX bronchíziszes asztma ellen 2. GARGARA-MIX torokgyulladás ellen ЛУАЛУТС ál/, 3. UVE-MIX vesegyulladás és húgyosógyulladás ellen U T VU T I A HIPERIK-MIX gyomorbár,talmak ellen 5. BAMBI-MIX éjszakai ágybavizelés ellen Ikohon és csillapítót 6. HALIMENT-MIX epevezeték gyulladása ellen 1 MIX csováS 7. VALERIASA-MIX idegbántaimak ollen Д up. днс|м^|х"т«ће1еоекпек1 8 STOMAHIKA-MIX hasgörcsek ellen 4 AMARA MIX eNaSa^ StaT 9 GAVEZOV-MIX bélgyulladás ellen 4 AMARA (et vagy gerjesztoj !?: GRLWLK?M*Xaranycar%t7°máS * <*"' teafajtákon kívül a szkopjei gyógynév.rygyogyszertár 12. MENZ-MIX a fájdalmas és rendszertelen menstruáció ellen teakevereket keszn. 13.8EMA^BX székreked^M vialetszetgyulladásos székrekedés ellen • M patkóbélfekély. Korszerű állattenyésztés zöldtervhitelből Marija Babiié ötszáz sertést hizlal egyszerre — Kétévi munkaviszony — A lassú ügyintézés mint kerékkötő A nemesminticsi Babic család —a férj közlekedési rendőr, a felesége háziasszony — nemcsak egykét éve hizlal sertést. A faluban az elsők között foglalkoztak ezzel, majd később áttértek a malacnevelésre. A háziasszonynál van annyi ideje, hogy az otthoni tennivalók mellett a jószágokat is ellássa. — Tíz éve tartok sertéseket. Akkor kezdtem, amikor még nem folyt politikai akció a húsprogram valóra váltásáért. Azóta sem torpantam meg, önszántamból csinálom. Ez jó mellékkereset, amiért meg kell dolgozni, de tisztességesen. Lakásunk mellett építettünk egy most már elavult ótat, ahol fiaztatók is vannak — mondja Marija Babic háziasszony. Úgy terveztük a férjemmel, hogy kölcsönt veszünk fel, és korszerű farmot építünk.Babiéék a csonoplyai társastermelési alapszervezettel működtek együtt. A helybeliekkel nem vergődtek zöldágra. Évente 300 malacot szállítanak a csonoplyai szövetkezetnek, huszonhat anyakocájuk van, de ezt kevésnek tartják. Most áttérnek a szolgáltató sertéshizlalásra. A csonoplyai szövetkezettől a zöldhitel eszközeiből hárommillió dináros kölcsönt igényelt Marija Babic, de egyelőre csak 1,96 milliót hagytak jóvá. — Milyen feltételekkel folyósítják a kölcsönt, és elégedett-e az ügyintézéssel? — Nyolcéves visszafizetési határidővel, a kamat húsz százalék Sajnos, az ügyintézés, az engedélyek beszerzése kissé körülményes volt. Két és fél hónapra volt szükségünk, hogy az építési engedély alapján elkészüljön a minifarm terve. Ezenkívül késett a kölcsön folyósításának a kezdete is, ezért az árak emelkedése következtében legalább 200 000 dinárt elveszhettünk. Nem tudtuk idejében beszerezni az építőanyagot. A napokban azonban megkezdtük az építkezést azon a portán, amit a falu szélén vettem. Itt lesz majd egyébként a farmon kívül a családi házunk is. De erre várni kell, először a hizlalda épül fel. Ebből kell kifizetni a kölcsönt és a tervezett ház költségeit. Babiéék, amit csak lehet, egyedül csinálnak, ily módon olcsóbb lesz a minifarm, amelyben egyszerre ötszáz sertést hizlalhatnak. Úgy tervezik, hogy évente 1300— 1500 sertést adnak át. Huszonöt kilós malacokat kapnak a csonoplyaiaktól, megfelelő takarmánymennyiséggel pedig száz kilogrammig hizlalják fel őket. Az jutott eszembe, hogy a húszszázalékos kamat mellett hogyan mertek belemenni egy ilyen nagy adósságba? Számításuk egyszerű, mert az infláció jóval nagyobb, mint húsz százalék. Ha tehát fölépül a minifarm, amit rövid idő alatt terveznek befejezni, tavaszra megkezdhetik a hizlalást. Marija Babic már két éve rendes munkaviszonyban van, havonta fizeti a különféle járulékokat. Mint mondotta, elégedett, mert szolgálati évei révén idővel nyugdíjat is kap majd. Fiukat, aki mezőgazdasági technikus, fölvették az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának állattenyésztési ágazatára. Remélik, hogy idővel hasznát veszik majd annak, amit Branko az egyetemen megtanul. PRIBILLA Mátyás