Magyar Szó, 1983. október (40. évfolyam, 270-284. szám)

1983-10-02 / 271. szám

10 BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1983. október 2., vasárnap Szajáni sikerek és gondok Közművesítés helyi járulékból — Kenyérellátás zökkenőkkel Bálint Sándor, a jeles népr­ajztudós és irodalomtörténész. Sza­­jánról egyebek között a következőket írja: „A falu már a kö­zépkorban virágzik”... Ebben a munkájában jegyzi meg, hogy „Szaján Szeged szapora gányó népéből rajzolt ki..Ami a ..szaporaságot” illeti, megállapít­hatjuk, hogy a falu lakossága az utóbbi évtizedekben felhagyott ezzel az évszázados hagyománnyal. TIZOCKI MIHÁLYTÓL, a hely­i közösség titkárától hallottuk be­szélgetésünk alkalmával, hogy 1961-ben például Szajánban 2450 ember élt. A legutóbbi népszá­mlálás adatai szerint viszont 1653- an vannak. Két évtized alatt tehát Szaján lakosságának száma 800 fővel csökkent, egy kisebb falu népe költözött el a szikes vidékről.­ ­ A közeljövőben sem lesz jobb a helyzet, hiszen az elköltözés to­vább tart, emellett minden év­ben többen költöznek el az élők sorából, mint amennyi újszülöt­tünk van — hallottuk a helyi kö­zösségben. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy belenyugodtunk a sorsunkba. Napról napra, évről évre azért munkálkodunk, hogy minél jobb életkörülményeket teremtsünk ma­gunknak és utódainknak. Igaz, a település ipari fejlődése egy helyen topog. Mi elsősorban saját erőnkre támaszkodunk a közművesítési problémák megoldásában. Az el­múlt időszakban teljes egészében korszerűsítettük a villanyhálóza­tot, a falu túlnyomó részében ki­épült a vízvezeték. Száján a ki­­kindai község azon ritka települé­sei közé tartozik, ahol nincs „víz­probléma”, mi ugyanis a vízveze­ték kiépítése után is karbantartjuk a szivattyúskutakat: a falu külön­böző pontjain hét kút van, s így az­ áramszünet vagy a vezeték műszaki meghibásodása számunk­ra nem jelent különösebb prob­lémát.­­ A középtávú fejlesztési idő­szakban, tehát 1985 végéig, a falu járdáit teljes egészében kibeto­nozzuk. Eddig mintegy 12 kilomé­ter hosszúságban végezték el ezt a munkát. Most van folyamatban az egyik legfontosabb beruházás, a települést átszelő korszerű út épí­tése. Ez a Djura Jakšić, az Ady Endre és a Vladimír Nazor utcá­kon halad át. Tavaly 1200 méter hosszúságban készült el az új út, az idén 620 méteren már befejez­tük a munkát, 1250 méteres sza­kaszon pedig még dolgoznak a gé­pek. Úgy számítjuk, hogy október 6-án ezt a részt is átadhatjuk a forgalomnak. Jövőre a Djura Jak­­šić utcában 650 méteren kell ki­építeni a járdát. — Az anyagi eszközök előterem­tésében, mint már említettem, fő­leg saját erőnkre támaszkodunk: helyi járulékot vezettünk be, a társadalmi szektorban dolgozók személyi jövedelmüknek 2, a föld­művesek a kataszteri jövedelem 10, a kisiparosok pedig jövedel­mük 5 százalékát fizetik helyi já­rulék címén. Ezenkívül a háztar­tások külön is hozzájárulnak az útépítéshez.­­ Mindebből az következik, hogy mi igenis hiszünk a falu jö­vőjében. Természetesen problémá­ink voltak és vannak is, de ezeket összefogással igyekszünk leküzdeni A kikindai községi képviselő-tes­tület nemrégi ülésén Száján kül­döttei kérdést tettek fel, amely az ellátással van összefüggésben. Miről van szó? — Nem vagyunk megelégedve a kenyér minőségével. Ezen a té­ren más probléma is van. A helyi pék általában 3 kilogrammos ke­nyeret süt, de mi csak 2,80 kilo­grammot kapunk kézhez, úgy mondja, hogy teher kenyeret áru­sít, amelynek kilogrammjáért 31 dinárt kér. Ez azonban nem igaz, a kenyér barna. Az lenne a meg­oldás, ha a városi pékségtől is kapnánk kenyeret, de az Agro­­promet Kereskedelmi Munkaszer­vezet itteni boltjában, miután megnyílt a privát pékség, beszün­tették a kenyér árusítását. Véle­ményünk szerint nincs rendjén, hogy egy falu ellátása egy privát mester kénye-kedvétől függjön! Az esettel kapcsolatban felke­restük BOKA Ferencet, az Agro­­promet Kereskedelmi Munkaszer­vezet szajáni boltjának vezetőjét is: — Az­ a véleményem, hogy a helyzetért elsősorban maguk a sza­­jániak a felelősek. Addig, míg a településen nem volt pék, a bolt­ban naponta 300 kilogramm ke­nyeret adtunk el. "Miután meg­nyílt a privát pékség, az emberek odavándoroltak, s így naponta 50 kilogrammot sem tudtunk eladni. Egyrészt ezért szüntettük be a kenyérárusítást, másrészt pedig azért, mert a kikindai pékség s fennmaradt kenyeret nem vesz­ vissza, az a bolt költségvetését terheli — mondta Bóka Ferenc. MÉSZÁROS István, a szajáni helyi közösség elnöke arról is, tá­jékoztatott bennünket, hogy nem­csak a kenyérellátással van baj: — A faluban nincs hentesbolt, naponta több ezer liter tejet ad­nak át termelőink, de boltban nem kapható tejtermék, sajt, joghurt stb. Nem vagyunk megelégedve az Agropromet Kereskedelmi Munkaszervezet eljárásával: tudo­másunkra jutott például, hogy a hiánycikknek számító háztartási gépekből minden település ■ kapott bizonyos mennyiséget, csak mi ma­radtunk ki. Hasonló a helyzet a mosóporral is. Az ilyen hozzáállás­sal nem vagyunk kibékülve, s ép­pen ezért tettük szóvá a kérdést a képviselő-testületben is... Szajánban nyilvánvalóan arra törekszenek, hogy jobb életkörül­ményeket teremtsenek, s ha ezt sikerül, elérniük, az emberek szí­vesebben maradnak a faluban. Ezt bizonyítják azok­ az adatok is, amelyek szerint egyre jobban fel­élénkül a családi házak építése. Van korszerű, szépen berendezett egészségházak, gyógyszertáruk, s remény van a művelődési ház fel­építésére is. Jó út köti össze a fa­lut Kikindával, Csókával és Zen­­tával, tehát most már nincsenek a világ végén, nincsenek elzárva a közeli nagyobb településektől. Úgy látszik, hogy a sikerek és a gondok együtt járnak, bíznak azonban abban, hogy az utóbbia­kat sikerül kiküszöbölni vagy leg­alább enyhíteni. PERTICS Péter Nem a térítményekben van a kiút Az újvidéki egészségügyi érd­ekközösség küldöttei az admi­nisztrációs személyzet számbeli kimutatásai követelték Az elmúlt héten az újvidéki be­tegségi biztosítási érdekközösség közgyűlése is napirendre tűzte azt az elemzést, amely a térítmények­­bevezetésének javaslatát tartal­mazza. Érdemesnek tartottuk a napi információn kívül még egy­szer feldolgozni a témát, mert a küldöttek kemény hangú felszóla­lásai híven tükrözték a biztosítot­tak reagálását a Tartományi Egész­ségügyi Bizottság, a Tartományi Egészségügyi Érdekközösség és a Vajdasági Egészségügyi Munka­­szervezetek Közössége által kidol­gozott megoldási lehetőségekre. Ennek lényege pedig az, hogy a gyógykezelés megfizettetésével si­essünk az egészségügy segítségé­re.­­ Már négy évvel ezelőtt is nyilvános vitán szerepelt egy ha­sonló anyag — jegyezte meg a napirend kapcsán az egyik újvi­déki küldött. — A­ térítmények bevezetése akkor sem kapott és most sem kap zöldutat, hiszen már akkor megállapítottuk: ha az egészségügy enyhíteni kíván anya­gi gondjain, előbb saját háza tá­ján kell rendet teremtenie ... — Készült-e kiírni­­áfás arról, mennyiben terheli az egészség­­ügyi kiadásokat az adminisztráció, az adminisztratív személyzet­? — tették fel a kérdést a szolgáltatást nyújtók tanácsküldötteinek a szolgált­atást igénybe vevők ,tanácsának küldöttei. Szeret­nénk erről pontos tájékozta­tót kapni ... A választ azonban azonnal megfogalmazta az érdek­­közösség szakszolgálatának egyik képviselője: „Tudtunkkal az Új­vidéki Orvostudományi Kar kli­nikáin a 4500 foglalkoztatott kö­zül 1000, az újvidéki Egészségház munkaszervezeteiben pedig az 1500 dolgozó közül 110 nem egész­ségügyi munkás”. A nemhivatalos adatokat azonban volt aki meg­kérdőjelezte, mondván, hogy a ta­karítónők, a kórház mosodájában és a konyhákon dolgozó személy­zet is a nem egészségügyi dolgo­zók közé van sorolva. De a kül­döttek nem elégedtek meg a he­lyesbítő megjegyzéssel és a félre­értések elkerülése végett aláhúz­ták: arról kérnek pontos elemzést, hogy hányan dolgoznak az ad­­minisztrációban. „Vagy netán, ha majd elkészül egy ilyen kimutatás, akkor kide­rül, hogy sok embernek nincs he­lye a szolgálatban és ezért sem szellőztetik szívesen az ilyen ada­tokat?” — fűzték hozzá a küldöt­tek. Végül is olyan határozatot hoz­ak, hogy az illetékesek a köz­gyűlés egyik következő ülésére készítsék el az egészségügyi mun­kaszervezetek dolgozóinak szak­mák szerinti kimutatását. — A jogoknak az anyagi lehe­tőségekkel történő egybehangolá­sét tartalmazó elemzést, illetve az újabb anyagi terhek kivetéseinek javaslatát az érdekközösség köz­gyűlése erről az üléséről nem bo­csáthatja nyilvános vitára, nem viheti a társult munka dolgozói, a biz­osí­tottá­k elé — mondta az érdekközösség titkára. — Nagyon jól tudjuk, milyen fogadtatásra találna a bázisban ez most, ami­kor a létfenntartási költségek emelkedése miatt az embereknek be kell osztaniuk keresetüket, amikor az életszínvonal megőrzé­séért szeltünk síkra. Az újvidéki biztosítot­ok elé legfeljebb a már meglevő térítmények összegének módosítási javaslatával állhatunk ki. Azzal bizonyára mindenki egyetért, hogy például a hajdiiná­­ros gyógyszertér­ítmény alacsony, és változtatni kell az összegen. A térítmények bevezetését tar­talmazó dokumentumot tehát Új­vidéken nem bocsátották nyilvá­nos vitára, mert a betegségi biz­tosítási érdekközösség küldöttei nem találták ezt a megoldást eléggé megalapozottnak és indo­koltnak. A követelmény azonban, hogy az egészségügyi munkaszer­vezeteknek alaposan felül kell vizsgálniuk tevékenységüket, gaz­dálkodási módjukat, hogy az egészségügyben meg kell nézni, miként funkcionál a szabad mun­kacsere, milyen az önigazgatási szerveződés és a munka szakmai hozzáértéssel történő megosztása. Ez továbbra is időszerű feladat marad. A felvetett kérdések meg­válaszolása pedig egyre sürgetőb­bé válik. G. MISKOLCZI Zsuzsa Alkaloid Шк ^ gyógyteák i|§ptr—-------^ megszüntetik a panaszokat, mivel: az FRISSÍTENEK, NYUGJATNAK, Alkaloid gyógynövénygyógyszertárában, Belgrád, ELŐSEGÍTIK AZ EMÉSZTÉST, Roosevelt u. 46. Az Alkaloid gyógyteáit UTÁNVÉTELLEL IZZASZTATTÁK, FOKOZZÁK a szkopjei gyógynövénygyógyszertárban (Október 11-e A VIZELETKIVÁLASZTÓDÁST u. 43) is meg lehet rendelni. - , 16. NEUTRAL-MIX gyomorsavtúltengés ellen GYÓGYTEAK: 17. REGUKTAL-KIX hasmenés és vastagbélgyulladásos hasmenés ellen 18. MEMORIA-MIX agyérelmeszesedés ellen 19. MIGROL-MIX migrén ellen 1. DAHBEL-MIX bronchíziszes asztma ellen 2. GARGARA-MIX torokgyulladás ellen ЛУАЛУТС ál/, 3. UVE-MIX vesegyulladás­ és húgyosógyulladás ellen U T VU T I A HIPERIK-MIX gyomorbár,talmak ellen 5. BAMBI-MIX éjszakai ágybavizelés ellen Ikohon és csillapítót 6. HALIMENT-MIX epevezeték gyulladása ellen 1 MIX csováS 7. VALERIASA-MIX idegbántaimak ollen Д up. днс|м^|х"т«ће1еоекпек1 8 STOMAHIKA-MIX hasgörcsek ellen 4 AMARA MIX eNaSa^ StaT 9 GAVEZOV-MIX bélgyulladás ellen 4 AMARA (et vagy gerjesztoj !?: GR­LWLK?M*Xaranycar%t7°máS * <*"' teafajtákon kívül a szkopjei gyógynév.rygyogyszertár 12. MENZ-MIX a fájdalmas és rendszertelen menstruáció ellen teakevereket keszn. 13.8EMA^BX székreked^M vialetszetgyulladásos székrekedés ellen • M patkóbélfekély. Korszerű állattenyésztés zöld­terv­hitelből Marija Babiié ötszáz sertést hizlal egyszerre — Kétévi munkaviszony — A lassú ügyintézés mint kerékkötő A nemesmin­ticsi Babic család —a férj közlekedési rendőr, a fe­lesége háziasszony — nemcsak egy­két éve hizlal sertést. A faluban az elsők között foglalkoztak ez­zel, majd később áttértek a ma­lacnevelésre. A háziasszonynál­ van annyi ideje, hogy az otthoni tennivalók mellett a jószágokat is ellássa. — Tíz éve tartok sertéseket. Ak­kor kezdtem, amikor még nem folyt politikai akció a húsprogram valóra váltásáért. Azóta sem tor­pantam meg, önszántamból csiná­lom. Ez jó mellékkereset, amiért meg kell dolgozni, de tisztessége­sen. Lakásunk mellett építettünk egy most már elavult ótat, ahol fiaztatók is vannak — mondja Marija Babic háziasszony. Úgy terveztük a férjemmel, hogy köl­csönt veszünk fel, és korszerű far­mot építünk.­Babiéék a csonoplyai társaster­melési alapszervezettel működtek együtt. A helybeliekkel nem ver­gődtek zöldágra. Évente 300 mala­cot szállítanak a csonoplyai szö­vetkezetnek, huszonhat anyakocá­juk van, de ezt kevésnek tartják. Most áttérnek a szolgáltató sertés­hizlalásra. A csonoplyai szövetkezettől a zöldhitel eszközeiből hárommillió dináros kölcsönt igényelt Marija Babic, de egyelőre csak 1,96 mil­liót hagytak jóvá. — Milyen feltételekkel folyósít­ják a kölcsönt, és elégedett-e az ügyintézéssel? — Nyolcéves visszafizetési határ­idővel, a kamat húsz százalék Sajnos, az ügyintézés, az engedé­lyek beszerzése kissé körülményes volt. Két és fél hónapra volt szük­ségünk, hogy az építési engedély alapján elkészüljön a minifarm terve. Ezenkívül késett a kölcsön folyósításának a kezdete is, ezért az árak emelkedése következtében legalább 200 000 dinárt elveszhet­tünk. Nem tudtuk idejében besze­rezni az építőanyagot. A napok­ban azonban megkezdtük az épít­kezést azon a portán, amit a falu szélén vettem. Itt lesz majd egyéb­ként a farmon kívül a családi há­zunk is. De erre várni kell, elő­ször a hizlalda épül fel. Ebből kell kifizetni a kölcsönt és a tervezett ház költségeit­­. Babiéék, amit csak lehet, egye­dül csinálnak, ily módon olcsóbb lesz a minifarm, amelyben egy­szerre ötszáz sertést hizlalhatnak. Úgy tervezik, hogy évente 1300— 1500 sertést adnak át. Huszonöt kilós malacokat kapnak a csonop­­lyaiaktól, megfelelő takarmány­­mennyiséggel pedig száz kilogram­mig hizlalják fel őket. Az jutott eszembe, hogy a húsz­­százalékos kamat mellett hogyan mertek belemenni egy ilyen nagy adósságba? Számításuk egyszerű, mert az infláció jóval nagyobb, mint húsz százalék. Ha tehát föl­épül a minifarm, amit rövid idő alatt terveznek befejezni, tavaszra megkezdhetik a hizlalást. Marija Babic már két éve ren­des munkaviszonyban van, havon­ta fizeti a különféle járuléko­kat. Mint mondotta, elégedett, mert szolgálati évei révén idővel nyug­díjat is kap majd. Fiukat, aki me­zőgazdasági technikus, fölvették az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának állattenyésztési ágazatá­ra. Remélik, hogy idővel hasznát veszik majd annak, amit Branko az egyetemen megtanul. PRIBILLA Mátyás

Next