Magyar Szó, 1984. július (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-20 / 198. szám

--------BELPOLITIKA Megfékezni az árakat Konkrét felelősségre vonás kell minden indokolatlan drágulás esetében, hangsúlyozzák a Szakszervezet községi tanácsainak elnökei Milyen feladatok várnak a Szakszervezetre az árpolitika kö­vetkezetes érvényesítése terén — ezzel a kérdéssel foglalkoztak teg­napi újvidéki megbeszélésükön e társadalmi-politikai szervezet köz­ségi tanácsainak elnökei. Vitain­dítójában Slobodan MILJENO­­VIČ, a Szakszervezet Tartományi Tanácsának elnökségi tagja rá­mutatott arra, hogy a gazdálkodási feltételek megváltoztatására tett ígéret be nem tartása bizonyta­lanságot váltott ki a munkaszer­vezetek legnagyobb részében, s így ezek sokkal inkább az árak emelésében, mintsem saját ter­melésük és termelékenységük fo­kozásában keresik a kiutat. Ezt bizonyítja, hogy a Tarto­mányi Árügyi Közösséghez má­jus 3-a és június 30-a között ösz­­szesen 304 árkiigazítási értesítés érkezett, ami a termékek és a szolgáltatások felének felel meg. Aggodalomra ad okot, hogy a munkaszervezetek egy része akkor is az áremelést választja, amikor ez gazdaságilag indokolatlan, mert a kínálat meghaladja a keresletet, vagy mert már így is (jórészt a csökkent vásárlóerő miatt) növek­szik árukészletük, mint a tőke­hús, a hústermékek, egyes tejter­mékek, a gyermekcipők, az épü­­letanyagok és a bútorok eseté­ben. Az első félévben az árak a tervezettnél nagyobb arányban emelkedtek, Vajdaságban pedig még az országos szintnél is job­ban. Így az ipari termékek ára 11,5 (országos szinten 9,8), a kis­kereskedelmi árak 16,5 (országos szinten 7,1), a szolgáltatási díjak pedig 4,2 (országos szinten 3,2) százalékkal emelkedtek, ami oda vezetett, hogy az infláció már most eléri az 56,7 százalékot, s alig marad el a tavalyi egész évi 58,4 százalék mögött. Az árak ilyen irányú emelke­dése mind jobban veszélyezteti az életszínvonalat, annál inkább, mert rövid idő alatt (mintegy másfél hónap) került sor az ár­robbanásra, amelyben elsősorban azok a termékek drágultak meg, amelyek nagyobb mértékben ki­hatnak a családi költségvetésre. Ha ehhez hozzátesszük, hogy ha­marosan várható a liszt megdrá­gulása is (37 százalékos a javas­lat), amelyet valószínűleg a tar­tományi szintű egységes 25 szá­zalékos kenyérdrágulás követ, érthető, hogy a Szakszervezetnek erélyes akciót kell indítania an­nak érdekében, hogy a gazdaság­ban mindenki szigorúan tartsa ma­gát az árprotekcióhoz, s csak az engedélyezett keretben (és nem mindig a maximumot kihasznál­va) emelje termékeinek árát. Eb­ből a szempontból nagyon fontos, hogy a vállalatokban valóban a dolgozók döntsenek arról, akar­ják-e az áremelést (saját árujuk­ra, természetesen), mert mint hal­lottuk a tegnapi megbeszélésen, nemcsak az fordult elő, hogy az áremelésre a munkástanács jóvá­hagyása nélkül került sor, hanem az is megtörtént (a mitrovicai Mitrosban), hogy a dolgozók az ár­­kiigazítás ellen szavaztak, mégis másként alakultak a végén a dolgok. Mindez miatt nagyon fontos, hogy az eddiginél sokkal jobban aktivizálódjanak a szakszervezeti alapszervezetek, hogy minden egyes esetben maguk a dolgozók mérjék föl, indokolt-e szakszol­gálatuk áremelési javaslata, s ha nem, vessék el. Amellett, állapí­tották meg a jelenlevők, az Ár­ügyi Közösségnek és a szakszer­vezetnek is követelnie kell minden indokolatlan vagy indokolatlanul magas áremelés visszaállítását, a bankoknak pedig restriktív hi­telpolitikát kell folytatniuk a rak­tárkészletekkel kapcsolatban, ki­véve azt a készletet, amely kivi­telre irányul. Minden indokolatlan drágulás esetében meg kell állapítani a konkrét, névre szóló felelősséget is, állapították meg a jelenlevők hozzátéve, hogy az árpolitikát sokkal egységesebben kell érvé­­­nyesíteni. Nem történhet meg ugyanis, mint eddig, hogy némely esetben a szakszervezet magára maradt törekvéseiben, mert a ter­vezett árszint betartása nemcsak e szervezetnek, hanem társadal­munk minden tényezőjének fel­adata. Cs. Gy. Új vízvezeték-hálózat Bezdánban A zombori Vodokanal munka­szervezet munkásai ezekben a na­pokban fektetik le Bezdánban az új vízvezeték-hálózat csöveit. A bezdáni erdő tőszomszédságában fúrtak kutat. Az építkezésről VÁ­­RADI Tibor, a helyi közösség ta­nácsának alelnöke tájékoztatott bennünket. Az egyik legnagyobb gondunkat oldjuk meg, ha jó minőségű és elegendő vizet biztosítunk a la­kosságnak. A bezdáni erdőnél a szakemberek állítása szerint kor­látlan mennyiségű és rendkívül jó minőségű vízlelőhely van. Ösz­­szesen 47 millió dinárba kerül a hálózat kiépítése, 35 millió diná­runk már van, a helyi munka­­szervezetek is juttatnak majd pénzt, a lakosok is fizetnek a rá­kapcsolásért, így november 29-én már át is adhatjuk a hálózatot használatra — mondja Váradi Ti­bor. T-b­ УУВШт TÁRGYSORSJÁTÉK Újabb nyeremények a listán Napról napra bővül jubileumi tárgysorsjátékunk nyereményei­nek listája, újabb és újabb munkaszervezetek kapcsolódnak be. íme, mi érkezett tegnap: 9 10 doboz szivarka a zrenjanini dohánygyártól 9 44 tasak Agrostemin hozam növelő szer # 11 csomag a szabadkai Vet­erinarski zavod termékeiből Valóban nagyszabású a jubileumi tárgysorsjátékunk, azért is, mert már most több mint hétszáz nyereményünk van, meg azért is, mert ezek a nyeremények értékes­ek. A főnyereményszelvény betűje SUBOZAN 24000 SUBOTICA M. Obilića tor. 6 MAGYAR SZŐ DÄLYHEGY t Összefogással jobb életkörülmények Munkában, szórakozásban összetart a falu Dályhegy nyolcosztályos iskolá­jában kombinált tagozatokban fo­lyik a tanítás, mert a falu alig háromszáz lelket számlál. Horvát István, az iskola igazgatója, a he­lyi közösség tanácsának tagja a megoldásra váró gondokról be­szélt: — Amíg a dályai helyi közös­séghez tartozunk, rendszeresen fizettük a helyi járulékot, de nem­igen láttuk hasznát. Aztán a ke­zünkbe vettük az ügyünket. A he­lyi járulék egy részét vissza is kaptuk, nem is jártunk rosszul, mert bármikor rácsatolhatjuk a vízvezetéket a­pályaira,­­ de ne­künk nem ez a legégetőbb prob­lémánk. Az utakat, a járdákat kell rendezni. Lejárt már a máso­dik helyi járulék is, most pedig bevezettük a következőt. Ez már inkább a falu kényelmét szolgál­ná, új boltot és orvosi rendelőt szeretnénk építeni, hogy tudjuk valahol fogadni az orvost, ha ki­jön. Még azt is el kell intézni, hogy hetente legalább kétszer­­háromszor kijöjjön. Az idősebbek­nek már nehezükre esik beutazni Dályára, mert habár nem nagy a távolság, át is kell szállni és közben egy óra hosszát várakozni a csat­lakozásra. Egyébként is baj van a közlekedéssel. Az Eszékre járó diákok gyakran gyalog folytatják hazafelé az utat, ami nagyon ké­nyelmetlen, különösen este. Az új helyi járulékból a takarékpénztár és a helyi hivatal számára is be­rendezünk egy helyiséget. Mind­­annyiunknak érdeke egy új bolt építése, mert a közellátást rendez­nünk kell. Ez nemcsak a falu ér­deke, hanem azoké is, akiknek a környéken van telkük. Ha jut pénz, még egy buszmegállót is építünk. Természetesen a helyi járulék csak egy része a befek­tetésnek. A többit társadalmi munkával pótoljuk. — A munkán kívül van-e kö­zös akciójuk a falu­­lakosainak? — Tavasszal ünnepeltük a falu napját. Már hagyománya van ennek a folklórszemlének, amely­re meghívtuk a környező falvak lakosait is. A vendégszereplést természetesen viszonozzuk az év folyamán. A falu ünnepségére ak­tivizáltuk a fiatalokat és időse­ket, valóságos népünnepély ez nálunk. — Milyen művelődési lehetőség van még az itt lakók számára? — Könyvtárunk, sajnos, nincs, de hamarosan létesítünk a közsé­gi könyvtár segítségével. Az isko­lában rendezünk évközben ünne­pélyeiket, és aktív a Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület is. Mégis legtöbben a televízió mel­lett szórakoznak. Ehhez természe­tesen a programot is be kell sze­rezni, péntekenként 45 Magyar Szót hozok át az almási postáról, mert nálunk posta sincs, a postás pedig nem hajlandó kihozni. Ha késik a csomag, hiába teszem meg az utat. A terjesztést a gyerekek segítségével végzem, úgy érzem, mint az iskola vezetőjének a mű­velődés ilyen jellegű terjesztése is kötelességem. MV Lesz elég ivóvíz az ezredfordulóig Nemesmiliticsen új kutat fúrtak Immár tizenhatodik­­éve, hogy a nemesmiliticsiek társított eszkö­zökből megépítették a falu köz­ponti vízvezetékét, amelyre ma már a háztartások 85 százalékát rákapcsolták. A település fele a te­­lecskai fennsíkon húzódik, a má­sik pedig az alacsonyabban fekvő részen. Az utóbbin lakók a legfor­róbb nyári hónapokban sem szen­vedtek ivóvízhiányban, mert a há­rom kút (kettőt később fúrtak) el­látta őket vízzel. Mivel a kutak melllett levő tárolókból látják el a falut vezetéki vízzel, és ezekből felfelé nyomják a vizet, ezért a magasabb fekvésű területeken nem volt ivóvíz. Ezt főleg a jószá­got tartók érezték meg, mert ők naponta több száz litert is elhasz­nál­nak.­­ Nem volt más választásunk, mint új, nagy teljesítményű kutat fúratni, hogy főleg a nyári hóna­pokban biztosítani tudjuk a má­sodpercenkénti húsz liter vizet. Persze ez a pillanatnyi igény, ami később jóval nagyobb lesz. Időköz­ben egyik kutunk beomlott — mondja KANYÓ András, a köz­­művesítési osztály vezetője. A nemesmiliticsiek a zágrábi Geosonda vállalattal új kutat fú­­rattak. — Munkamódszerünk a legkor­szerűbb technológián alapszik. A fúrófej a legkeményebb anyagból készült, olyan rétegen is áthatol, amin másik nem képes. Ötven centiméter átmérőjű a vájat, amelybe rozsdamentes csövet en­gedünk le, ennek közepébe kerül a szívócső, ami ily módon biztonság-­­ban van a beoml­ástól. A víz szű­rését is másként oldottuk meg. A legalsó, a vízrétegekben levő ötven centiméteres vascsövek — amelyek ezen a részen lyukakkal vannak ellátva —, kívülről kőzúzalékkal vannak körülvéve, amelyen áthatol a víz. Ez az elsődleges szűrés, amit követ a későbbi finom tisztítás — mondja Ivan RÁTKAI munkave­zető. Kétszáz méterre lefúrtak, de visszahúzták a csöveket 56 méter­re, ahonnan annyi egészséges ivó­vizet szivattyúzhatnak fel, amennyi a falunak 2000-ig kell. Tehát a mai szükséglet háromszorosát. — Próbaméréseink beigazolód­tak, van bőven víz. A két régi ku­tat tartalékba helyezhetik a nemes­militicsiek, szavatoljuk a megfele­lő mennyiséget és minőséget — mondta Ivan Rátkai. Azóta Nemesmiliticsen már rá­kapcsolták a vezetékre az új ku­tat. A szakember nem tévedett. A telecskai fennsíkon levő mintegy négyszáz háztartásban mindenkor­­ van elég vezetéki víz. Nem kell el­rendelni a locsolási tilalmat vagy éjszaka több száz liter vizet tárol­ni a jószág itatásához. Időközben a téli áramkorlátozás arra késztette a nemesmiliticsieket, hogy 530 000 dinárért áramfejlesz­tőt vásároljanak, ami mindenkor szavatolja a víz szivattyúzását és továbbítását. Ily módon az ezred­fordulóig lesz el­ég vezetéki víz Ne­­meSmiliticsen. P. M. Jónak ígérkezik a komlótermés Hozzá­vetőlegesen egy hónap múlva, de néhol már augusztus elején megkezdődik a komló beta­karítása. Vajdaságban mintegy 1000 hektáron terem komló, jó részét Petrőcön termelik meg. A­­becslések szerint az idén mintegy 1700 tonna termésre van kilátás. Milyen terméseredményekre lehet számítani Petrőcön, kedvez-e az időjárás a komló fejlődéséhez? — kérdeztük az Október 15-e Mező­­gazdasági Munkaszervezet­ Hme­­ljar és Roljnik társultmunka-alap­­szervezetének illetékeseitől. — Noha a kora tavaszi időjárás nem kedvezett a komlónak, a má­jusi és a júniusi csapadék és a hőmérséklet alakulása sokat javí­tott állapotán. Ha a továbbiak fo­lyamán sem lesz jég, a tavalyi­nál jobb terméseredményeket érünk­ el — hallottuk Slovan MA­DARTÓL, a Hmeljar igazgatójá­tól. E társultmunka-alapszervezet­­ben 10 hektáron terem komló, s nem ok nélkül aggódnak a jég miatt, hiszen tavaly a termést tel­jesen elverte, pedig hektáronként átlag 1,65 tonna hozamra volt ki­látás. Az egyéni termelők komló­­ültetvényein is jelenleg jól fej­lődik e haszonnövény, hallottuk Mihal DORCATÓL, a Roljnik társultmunka-alapszervezet igaz­gatójától. Az idén a Roljnik 25 hektár komlóra kötött szerződést, s mint mondta, a haszonnövény állapotából ítélve, a tavalyinál jobb terméseredményekre van ki­látás. Említsük még meg azt is, hogy az előző évben a földműve­sek 60 tonna termést adtak át a Roljniknak, s holdanként átlag 1,5 tonna hozamot értek el. SIMÁK LESZNEK AZ UTAK Tatarozzák a kupuszinai egészségházat Nem ülnek ölbe tett kézzel a kupuszinai helyi közösségben. BUJÁK János, titkár elmondta, hogy ebben az évben befejezik az utak aszfaltozását, buszmegállókat, társadalmi lakásokat építenek. Az utak aszfaltozására 16 millió di­nárt költenek, a buszmegállók építése 700 ezer dinárba kerül. A közeljövőben megkezdik két tár­sadalmi lakás építését, melyeket a szövetkezet szakemberei kap­nak. A régi óvodát is adaptálják, lakássá alakítják át, ott lakik majd az állatorvos. — A Csillag, Diófa, Zarko Zre­­n­janin, Dózsa György, Zöldfa, József Attila, Petőfi, Ivó Lola Ri­­bar, a Vasút, Rövid, Duma utcá­ban, valamint a Fehérföldön asz­faltoznak. A zombori Dusam Sta­­ničkov Építőipari Munkaszervezet dolgozói végzik a munkát, ők 8 millió dinár kölcsönnel járulnak hozzá a munkálatok mielőbbi ki­vitelezéséhez. Az egészségházat is tatarozzuk, erre a célra 600 ezer dinárt költ az apatini egészség­ház. Emellett még időszerű a víz­tisztító berendezés építése, ugyanis sok vasat tartalmaz a kupuszinai ivóvíz. Ehhez a nagy munkához remélhetőleg őszre látunk hozzá, s jövőre fejezzük be. Az év végé­ig még két trafóállomás is épül a faluban. A zombori Nyugat-Bácska Víz­gazdálkodási Munkaszervezet dol­gozói tisztítják a csatornákat, két új hidat is építenek, néhányat ja­vítanak. E munkálatok értéke 60 millió dinár. Faluszépítési versenyt hirdetett a helyi közösség. Egyre több ház előtt van szép virágoskert külö­nösen szép kert pompázik BUJÁK Józsefek háza előtt. Felesége, Magda, gondozza a rózsákat, szal­­inákat. — Mindig akad munka az ágyá­sok körül, de a ház is, a falu is szebb, ha virágot ültetnek házuk elé az emberek — mondja. K. A. 1984. július 20., péntek ­ Kevés a pénz A feketicsi helyi közösség nagy tervei egy részét a kölcsönök és kamatok törlesztésére kell fordítani, s elő kell teremteni a pénzt a Jadran Labdarúgóklub öltözőjének kiépí­tésére, a Partizán épületének adap­tálására, a művelődési otthon kar­bantartására, a hidrofor kiépítésé­re, az új kutak rákapcsolására a vízvezeték-hálózatra, a közterüle­tek kivilágításának javítására, 1000 facsemete elültetésére, 200 vízmé­rő óra kicserélésére, egy új artézi kút ásására, és ha lehet, egy autó­­buszmegálló kiépítésére, vagyis mindazokra a munkálatokra, ame­lyek a községben elsőbbséget él­veznek. A helyi közösség, lehetőségeihez mérten az idén is segíteni fogja az iskolákat. A feketicsi egészségházat korszerűsíteni kellene, de ehhez az egészségügyi önigazgatási érdekkö­zösség és az egészségügyi otthon támogatását kell kérnie. A Szocialista Szövetség feketicsi szervezetének és a helyi közösség­nek érdeke, hogy javítson a mező­gazdasági termelők helyzetén, s ebben a Feketics Mezőgazdasági Birtok dolgozói teljes mértékben támogatják. A termelés társadal­masítása és a kooperáció kérdése komoly, hozzáállást követel. A leg­időszerűbb kérdés, hogyan lehetne megoldani a mezőgazdasági terme­lők nyugdíjaztatását. A jelekből ítélve az új adópolitika nem ser­kenti az állattenyésztést. M. POPOVIC A feketicsi helyi közösség idei tervének elkészítésekor a polgárok figyelembe vették a gazdasági ne­hézségeket. Az idén a jövedelem

Next